HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Aktuális kaland:

Érdemes követni:
AKTÍV KARAKTEREK
70 TAG 31 FÉRFI 39 NŐ
FAIRBANKSI FALKA
23 TAG 8 FÉRFI 15 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
14 TAG 6 FÉRFI 8 NŐ
ŐRZŐK
18 TAG 10 FÉRFI 8 NŐ
EMBEREK
6 TAG 3 FÉRFI 3 NŐ
VÉRVONALFŐK
9 TAG 4 FÉRFI 5 NŐ

Az előző negyed évben
ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

Örökös legjobbjaink:
Az oldal alapítói, Castor, Duncan & Gabe.
A Vérvonalfők megalkotói, játékosai - különösen, akik a "NS 3.0 - Redemption" végéig kitartottak.

írta  Celaena McDonald Yesterday at 10:25 pm
írta  Timothy Keldron Yesterday at 12:50 am
írta  Peter Mansfield Kedd Jan. 16, 2018 10:00 pm
írta  Celeste M. Hagen Hétf. Jan. 15, 2018 10:37 pm
írta  Achilles Kilpatrick Hétf. Jan. 15, 2018 7:48 pm
írta  Balthazar Bluefox Hétf. Jan. 15, 2018 7:13 pm
írta  Daphné Seward Vas. Jan. 14, 2018 6:06 pm
írta  Corinne June Mouser Vas. Jan. 14, 2018 5:30 pm
írta  Maloney V. Rocher Vas. Jan. 14, 2018 2:35 pm
írta  Catherine Benedict Vas. Jan. 14, 2018 9:17 am
írta  Balthazar Bluefox Szomb. Jan. 13, 2018 7:50 pm
írta  Kyle Prescott Szomb. Jan. 13, 2018 6:00 pm
írta  Hans Elfman Szomb. Jan. 13, 2018 12:19 pm
írta  Blake Lewis Palmer Szomb. Jan. 13, 2018 9:46 am
írta  Payne Holmes Pént. Jan. 12, 2018 9:30 pm
írta  Tawny Vaidya Csüt. Jan. 11, 2018 8:35 am
írta  Catherine Benedict Szer. Jan. 10, 2018 6:22 pm
írta  Vendég Kedd Jan. 09, 2018 8:54 am
írta  Richard Garroway Hétf. Jan. 08, 2018 8:58 pm
írta  Rebecca Morgan Hétf. Jan. 08, 2018 6:19 pm
írta  Hannah B. Wilson Vas. Jan. 07, 2018 12:05 pm
írta  Dario Rodriguez Vas. Jan. 07, 2018 11:26 am
írta  Yetta Northlake-Nacrosh Vas. Jan. 07, 2018 10:37 am
írta  Alignak Szomb. Jan. 06, 2018 11:18 pm
írta  Daphné Seward Szomb. Jan. 06, 2018 7:52 pm
írta  Daisy Corina Lacroix Szomb. Jan. 06, 2018 7:24 pm
írta  Tawny Vaidya Szomb. Jan. 06, 2018 2:31 pm
Alignak
 
Catherine Benedict
 
Balthazar Bluefox
 
Michael Cooper
 
Rebecca Morgan
 
Egon Candvelon
 
Peter Mansfield
 
Tawny Vaidya
 
Jason Drewner
 
Achilles Kilpatrick
 

Share | .

 

 Fő út

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 9, 10, 11  Next
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6797
◯ IC REAG : 8554
Fő út // Csüt. Dec. 15, 2011 11:55 am

First topic message reminder :



A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 12, 2012 12:52 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net



























SzerzőÜzenet
avatar

◯ Kor : 175
◯ HSZ : 141
◯ IC REAG : 157
◯ Lakhely : Cooper's / Eden & Dustin háza
Re: Fő út // Csüt. Május 03, 2012 11:34 am

- Miért, merről fújt ide a szél? - kérdeztem egyszerűen, bár nem igazán van hozzá közöm. Sőt, egyáltalán nincs hozzá közöm, de megengedtem magamnak az efféle érdeklődést.
- Túlságosan is tisztában vagyok vele... - haraptam el a mondat végét. Nem, nem tudhatta, hogy érzékeny pontba talált bele, és nem is mutattam. Csupán a hangom halkul el egy kicsit. Az emlékek próbáltak feltörni bennem, de igyekeztem jó mélyre visszatömködni őket a dobozukba. Elég volt tegnap végig futni ezeket a köröket, és még lesz is rá idő, hogy újra fel legyenek hánytorgatva. Mindenesetre elmosolyodtam végül, mert hát ő csak poénkodott, én pedig értem az ilyesféle mókát.
- Ohh, csak nem értesz a kütyükhöz? - emeltem fel pillantásomat, kissé meglepetten. No fene, nem is gondoltam volna, hogy kis szakértő féle. - Egyébként, így van. De tökéletesen meg vagyok ezekkel. Szeretem őket. - toldottam még meg szavaimat. Igaz, azért már megesett, hogy eltöprengtem rajta, hogy milyen típusra cserélném le, és miként okosítanám fel... De végül maradtam a jól beváltnál.
Azt pedig erősen kétlem, hogy így tökéletes lenne az elmázolt képem, de hát most ez van. Nem tartok magamnál arc és bőr tisztítót, elvégre nem botlok napi szinten lerobbant autósokba. A sajátomat meg nem kell féltenem. Elmosolyodtam újfent, mikor látszólag érthetően sikerült elmagyaráznom a további teendőit, ő pedig némi értetlen arckifejezést követően rábólintott. Megeshet, hogy tényleg menni fog neki, azért annyira nem nagy ördöngösség. A motor felpezsdült, és Eden is épp így tört fel örömködve, amit akaratlanul is megvigyorogtam.
- Szavadon ne fogjalak! - nevettem kedélyesen, noha némileg komolyan gondoltam. Na, nem járt a fejembe semmiféle okosság, hogy hálával tudjon szolgálni, de ki tudja még mit hoz a jövő. És akkor legalább van egy fél adum!
Lehet némileg túl közel hajoltam hozzá, mert a dermedtsége szinte már kézzel fogható volt, de nem zavartattam magam. Nem akartam tőle semmit, sem megfojtani, sem lesmárolni, szóval nyugodt lehet a kis szíve. Egész egyszerűen, ha valaki közvetlen felém, én sem leszek szívbajos.
- Nem csoda. Csak egy kérdés. - löktem kijjebb magam kissé, mert azért nem akartam teljes mértékben belelógni a személyes terébe, habár ezen már túl voltam. A zavartságán és a hal szerű tátogásán jót mosolyogtam, az egyik szemöldököm szórakozottan fel is kúszott a homlokomon.
- Azért nem kell imádkozni. Egyben van, most már útra kész is. Csak nem árt neki egy kis frissítés, de anélkül is bírja még a terhelést. - feleltem komolyan, kedves mosollyal kísérve, miközben végig pásztáztam a kocsi oldalát, majd belső terét.
- A továbbiakat pedig azért kérdeztem, mert egész jó arcnak tűnsz, és mivel nem igazán ismerek itt senkit, gondoltam később összefuthatnánk valamit megrongálni. - csak vicceltem, a rongálással. A felajánlást őszintén mondtam, nekem sem árt, ha nem egyedül üldögélek szaros kis romjaim felett, amik olykor úgy törnek rám, mint egy spontán kőomlás.
- Persze, csak ha van kedv. Nem erőszak. - léptem el a kocsitól, megkeresve pillantásommal Grosso-t. A fejemmel biccentettem neki, miközben tenyeremet kétszer a combomhoz ütöttem, hogy érkezzék csak lábhoz. És ő így is tett. Délcegen galoppozott mellém, egyenes tartással ülve le.
- Te mit gondolsz nagyfiú? Elviseljük Eden társaságát, ha belemegy? - nevettem el magam, megsimítva a kutya fekete buksiját. Csak vakkantott egyet, jelezvén, hogy baromira nem érti mit hadoválok, de tőle mehet.
- Ezt vehetjük igennek, már csak rajtad áll. - pillantottam vissza a hölgyeményre, kezemet összedörzsölve, hogy némi olajfolttól szabadulhassak meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 226
◯ HSZ : 162
◯ IC REAG : 182
◯ Lakhely : Farkaslak
◯ Feltűnést kelthet : Eska vérvonalába tartozom, ne viccelj már...!

Re: Fő út // Csüt. Május 03, 2012 12:52 pm

- Sitkából. - vonok vállat, majd pontosítok kicsit a dolgon. - És nem a szél, hanem az oroszok. - Nem tudom, ki hogy van vele, de én személy szerint nem vagyok az a múltját takargató, depressziós hős típus. De megvannak azok a dolgok, amikről nem beszélek. Vegyük például azt a csokit az anyósülésen. Fogalmam sincs, hogy került ide, de nem rémlik, hogy fizettem volna érte. Magától meg ugyebár nem terem egyik kocsi anyósülése sem Snickerst.
Kérdésére cinkos mosoly fut át ábrázatomon, ahogy felé pillantok.
- Az nem kifejezés, hogy értek. Ha ilyen kocsim lenne, tuti tele lenne mindennel. Talán még egy PS2-ő is beférne a hátsó ülésekhez... - merengek el, aprót biccentve arra, hogy megfelelnek neki a hangfalai. Egy szóval sem mondtam, hogy rosszak! Régen még tudtak minőséget gyártani. Tartós minőséget. Ma már egy-két évre készítenek mindent szinte. Aztán vegye meg a jónép újra és újra!
- Nem ijesztenél meg. - pillantok rá hirtelen jött örömöm hozta határozottsággal azon kijelentésére, hogy szavamon fogna. Csak tessék!
A bátorságomat gyorsan sikerül neki szétrombolnia, mikor behajol az ablakon. Hallgatom szavait, akaratlanul is elvigyorodok valami fura öniróniával, mikor jó arcnak nevez. Ezt se mondták még rám sokan... nem is szokásom rászolgálni, ami azt illeti.
- Jól hangzik. - felelek, noha annyira nem vagyok biztos a dologban, egyszerűen csak semmi kedvem ellenkezni. Tényleg nem vagyok egy nagy szám, tudom magamról.
A kutyával lemeccselt "tárgyalás" azért megmosolyogtat, s nagyot sóhajtok kérdő tekintetét látva, megadóan.
- Keress meg, ha a városban jársz és megbeszéljük. - Vigyorodom el. Ha annyira össze akar futni velem, úgyis megtalál. Cím, telefonszám és egyéb megadása nélkül is. Megvárom, hogy mond e még valamit erre, viszont ha nem ragozza hosszan, akkor elköszönök, megköszönöm a segítséget és felhúzom az ablakot - majd köhögősen-dorombolón, képemen valami rafinált, cinkos kis mosollyal elindulok. Meg se várom, hogy ő is beszálljon a kocsijába, egyszerűen elhajtok mellette.
Úgyis beelőz idővel, ha egy felé tartunk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 175
◯ HSZ : 141
◯ IC REAG : 157
◯ Lakhely : Cooper's / Eden & Dustin háza
Re: Fő út // Csüt. Május 03, 2012 1:10 pm

Sitkában még nem jártam, de talán jobb is. Amennyit mászkáltam már életemben, valahogy nem bánom, hogy ezt-azt kihagytam. Így is annyi látnivalón estem már túl, hogy az felérne egy egész megzenésített, tíz felvonásos színdarabbal...
- Oroszok... - sziszegtem el a fogaim alatt, mintha annyi mindent tudnék róluk. Bár, értesüléseim akadtak a későbbiekben a nagyvilágból, és hát kevésbé sem voltak jó fiúk, ezek a ruszki csoda népek. De nem feszegetem, csak részleteiben vagyok a témába beavatott.
- Waow, kis zseni vagy akkor. - nevettem fel, némi halovány iróniával a hangomban, de ettől még komolyan gondoltam. - Nem játszok ilyen agyromboló szarokkal. - felelem a PS-t említve, habár volt rá példa, hogy leragadtam valami fogyi játék előtt a kezembe erőszakolt joystickkal, teljesen átszellemülten verve a gombokat... De ritka, és nincs is rá időm. A kijelentésre, csak mosolyogtam. Nem is állt szándékomban megijeszteni, noha tudtam, hogy csak rávágott vérszívás féle volt. Azt pedig vigyorogva fogadtam, hogy végül is belement a felajánlásba, így amint úgy esik, úgyis megtalálom. Akár véletlen akár szándékosan. A farkasának szaga már úgyis az orromban kering, ezt pedig egy jó bolhás nem felejti el.
- Számíthatsz rá. De akár, te is felkereshetsz, ha ráunsz a kütyülésre. - biccentettem egyet, majd intve Grosso-nak elindultam a kocsi felé, míg Eden elhajtott mellettünk. Meg volt a mai jó cselekedet, kipipálható. Remélem bármi is ami ezt jegyzőkönyvbe veszi, szép nagy zöld pecsétet nyom rá!
A motor finoman dorombolt fel, amint rá raktam a gyújtást, és a kutya is kellőképpen elhelyezkedett a helyén, majd gázt adva, kerék pörkölve kanyarítottam meg a kormányt, és űztem tovább a végtelen út hálózatba szétáradó betonzatát...

// köszönöm a játékot! ^^ //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6797
◯ IC REAG : 8554
Re: Fő út // Csüt. Május 03, 2012 1:27 pm

SZABAD TERÜLET
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Szomb. Május 19, 2012 11:43 am

ZÉPHYRINE

*Hát ez egy érdekes nap volt. Pedig az ég világon semmi különleges nem volt benne. Bement dolgozni, beoltott néhány vakarcsot és aztán... bevittek neki egy őzet. Egy őzet! Az egy dolog, hogy már medvékkel is foglalkozik a falkája noszogatására, na de egy őz?! Mert, hogy a delikvens elütötte őt és nem volt szíve ott hagyni. Viszont feltámasztani nem tudta szegény állatot. Bambi meghalt, a gázoló pedig szépen ott hagyta anyakára a döglött őzet.
Nap végéig tartogatta, aztán végül feldobta az ősöreg jeep platójára és már jöttek is ki a városhatárba. Egy ilyen órák óta döglött állatot még az ő farkasgyomra se venne be, a farkasa is durcásan vonja fel az orrát. Nem dögevő a szentem.
Szóval szépen leparkol az út szélén, lehúzza a platóról szegény állatot, ami persze bele van tekerve egy méretes lepedőbe. Nem vonszolja túl sokáig, maximum száz méterre viszi be, hogy azért már néhány fa takarja. Az hiányzik, hogy bárki azt higgye, hogy valami hullát akar elásni. Mármint emberit. Rosszindulatúak az emberek, bármi kitelik tőlük.
Majd szépen visszasétál és az ásót is leveszi a platóról. Jól rákészül az ásásra, még a kabátját is felakasztja a közeli fa egyik ágára és ingujját is felgyűri. Nem akarja összekoszolni, nem kell mindenkinek tudnia, hogy a földet túrta. És nekiáll ásni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Szer. Május 23, 2012 12:38 pm

Szeretem az erdőket… Mindig is szerettem őket. Legalábbis mióta az igazi életem elkezdődött, azóta biztosan. Különleges nap a mai, kétszáznyolcvankét éve különleges, és idén is gyönyörűre sikerült.
Most egyedül vagyok. Teljesen egyedül. Ilyenkor Constantine tapintatosan visszavonul, hagyja, hogy magamban sétáljak haza.
Szép tavaszi idő van, már persze Fairbanks-hez képest, én pedig mezítláb, meseszép ruhában sétálok a fák között, a magassarkú cipőimet a kezemben lóbálva. Már jóval korábban levettem, mert a sarka rendre elsüllyedt a földben, és csak nehezítette a járást.
Jóllakott, elégedett, és boldog vagyok, a nap süt, ma úgy érzem, mindent megkaphatok. A sétába olykor egy-két tánclépés is keveredik, majd egy kicsit több, a lassú ritmust dúdolom magamnak, aztán később mégis inkább éneklem a dalt.
Szép hangom van, de ha nem lenne, akkor sem félnék énekelni az erdőben…
- Eljössz-e ahhoz a fához,
ahol egy férfit felakasztottak,
mert megölt három másikat.
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.


A versszak végén érzem meg, hogy valaki más is van a közelben. Nem tudom pontosan, hogy a zajok, a szaga, vagy az energiái árulják el először, de egy kicsit megtorpanok, mélyet szippantok a levegőből, kicsit lejjebb engedem a pajzsomat, de amint sikerült beazonosítani a helyet, ott folytatom, ahol az imént abbahagytam, annyi különbséggel, hogy az idegen felé veszem az irányt.

- Eljössz-e ahhoz a fához,
hol azt mondtam, fuss és ne nézz hátra,
mert ez lesz a szabadságunk ára!
Különös dolgok estek meg itt.
Nem lenne abban semmi furcsa,
ha éjfélkor a bitónál találkoznánk újra.


Hallani valószínűleg már korábban hall a másik farkas, de az utolsó két sornál már láthat is, én is látom, a lába mellett a fehér lepedőbe csavart tetemmel, és bár tudom, hogy nem ember, hevesebben dobban a szívem pár pillanatig a gondolattól.
Mikor a dal véget ér, már csak néhány méterre vagyok tőle – feltéve, hogy a közeledésem alatt nem tett semmi egyebet, mint az ásás -, és érdeklődve félrebiccentem a fejem.
- Miért ásod el? Így nem lesz hasznára senkinek a halála…
Nem igazán értem, miért ölte meg, ha utána hozzá sem nyúl…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Szer. Május 23, 2012 9:41 pm

*Nem ás valami észvesztő nagy sebességgel. Nem mintha nem tudna, de éppenséggel nem siet sehová. Ráadásul ő az a típus, aki elég gyakran csak úgy szeret elmerülni a gondolataiban. Ha meg már itt van a semmi kellős közepén, akkor miért ne ragadná meg az alkalmat, hogy így munka közben egy kicsit elmerengjen. Közben persze szép ütemesen hányja a homokot oda a gödör mellé.
A dal eleinte annyira távolról szól, hogy el sem jut az agyáig. Azt viszont nem tudná megmondani, hogy a hangra vagy a szagra lett figyelmes először. Mindenesetre annak az irányába fordítja a fejét és még az ásással is leáll, de úgy konkrétan a mozdulat közepén. Bal lába ott is van az ásó vasán.
Nagyjából beazonosítja a nőt, feltételezi ő is épp most engedhette le a pajzsát, ezért tudott behatolni rajta és úgy legalább a korát meg tudja saccolni, ha mást nem is nagyon. A dal pedig folytatódik, ami azért ezek után kissé meglepi, egyre kíváncsibban néz el abba az irányba, ahonnan a jövevényt várja. Az ásó nyelén támaszkodva figyel, míg elő nem bukkan az ismeretlen farkas.
Mondjuk tekintetéből nem sok olvasható ki, legfeljebb az érdeklődés, amellyel most már ténylegesen jutalmazza a nőt. Nem ismeri a dalt, de meg kell hagyni, hogy a nőnek nagyon szép hangja van és egyébként is egy igen feltűnő jelenség.*
A kérdés hallatán azért leveszi végre mélybarna szemeit a nőről és letekint a közvetlen mellette heverő tetemre, majd ismét a másikra.*
- Életében sem volt senkinek sem a hasznára. De ha kéred, a tied lehet. *Von kissé vállat egykedvűen. Mindig ilyen, nem a nőnek szól a hangjából is érezhető érdektelenség. Már szinte úgy is tűnik, hogy nem szándékozik többet mondani, de... az iménti kis dal akkor is nyomott hagyott benne. Nem is tudja, hogy a szöveg vagy a dallam, vagy a nőt körüllengő kisugárzás, valószínűleg így mind együtt.*
- Szép hangod van. *Jegyzi meg halkan, mosolytalanul. Nem próbál ellenszenves lenni, az évek során lett ilyen furcsán kettős. A tekintete legalább is semmiféle ellenszenvet nem sugall.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Szomb. Május 26, 2012 2:22 am

Megszoktam már, hogy a megjelenésem erős hatást vált ki másokból, így aztán most sem hízeleg túlságosan, hogy a másik farkas megdermed a mozdulata közben. Én érdeklődve figyelem, és mikor válaszol, a cipőimet továbbra is a kezemben lóbálva sétálok oda mellé, hogy leguggolhassak a lepedőbe bugyolált tetem mellé. Lehajtom az anyagot az őz fejéről, végigsimítok az orrán, az orrnyergén, egészen fel a homlokára, végigfuttatom az ujjaim hegyét az egyik hegyes-szőrös fülén.
Csak ezután nézek fel a farkasra.
- Úgy gondolod? Ez roppant nagyképű hozzáállás más élőlények életéhez… De ha igazad is van… Legalább a halála hasznos lehetett volna.
Sóhajtok egyet, még egyszer végigcirógatom a halott őz pofáját.
- Nem, ne add nekem. Nem eszem meg semmit, amit nem a szemem előtt halt meg.
Még nagyon el vagyok veszve a gondolatmenetemben, így aztán a dicséretre kicsit késve válaszolok, és mikor felnézek, még láthatja, hogy kicsit máshol járok gondolatban.
- Szeretek énekelni… Te nem szeretsz semmit?
Amennyi érdektelenség süt róla… Hihetetlen, hogy ne érintse meg semmi, ami most körülötte van… Az erdő gyönyörű, egy nem is olyan rég még élő állat teteme fekszik mellette, amit meg sem kóstolt, de a vadászat örömét sem érzem benne. Egyedül úgy tűnik, én mozdítok meg benne valamit, de még az is annyira gyenge kis rezdülés, hogy majdnem sértő…
Nekem folyamatosan mosolyog a tekintetem, még akkor is, mikor elkalandozom gondolatban, és mikor épp itt vagyok vele, akkor roppant érdeklődéssel figyelem…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Szomb. Május 26, 2012 8:20 am

*Tekintetével követi, ahogy a nő az állat mellé guggol, arcán a rezignált nyugalmon kívül nem sok érzelem jelenik meg. Talán a barna kutyatekintet a legbeszédesebb az ábrázatán és az tükröz is némi érdeklődést, ahogy figyeli a másik minden mozzanatát. Nem nagyon tudja hova tenni, de tisztában van vele, hogy néma gyereknek anyja se látja a fától az erdőt, szóval ha nem kérdez, akkor nem is fogja megtudni. De nem kérdez.*
- Inkább tőle volt nagyképű, hogy azt hitte van esélye egy kocsi ellen. *Nem fog magyarázkodni, hogy erre értette, hogy haszontalan volt életében is az állat. A nő vagy kikövetkezteti, hogy kocsi elé szaladni nem értelmes életcél... vagy nem. Alapvetően nem az a típus, aki bármit is túlmagyarázna, ezért sem szeret például kölykökkel foglalkozni.
Viszont a válasza után, most már épp ideje folytatni az imént félbehagyott mozdulatot és ha már a lába az ásón van, akkor be is nyomja a földbe és komótos tempóban ás tovább.*
- Ez meg a másik fele. Fél napja döglött, úgy hozták be nekem. Legfeljebb trófeának lenne jó a falra, arra pedig nem tartok igényt. *Miközben ás, csak időnként sandít oldalra a nőre, csak hogy megnézze, mindig az őz mellett guggol-e. Egyébként stílusa egy fikarcnyit sem változik, továbbra sem tűnik különösebben lelkesnek semmi iránt. Mintha csak ki lenne égve, vagy neki minden mindegy lenne. Viszont a kérdés jogossága ellenére meglepi, hogy ilyen nyíltan felteszi a nő. Ezúttal rendesen ránéz és mintha kicsit szemöldökei is feljebb szaladnának. Rövid szünet erejéig egy szót sem szól, csak nézi a nőt. Szinte már olyan, mintha meg sem akarná törni a csendet.*
- Tényleg magassarkúban jöttél túrázni? *Kérdi végül hangjában csak minimális érdeklődéssel, de legalább egy kérdés. Természetesen észrevette, hogy mezítláb van a nő és ott a kezében a cipő. Viszont a számára feltett kérdésen csak egyszerűen túllendül mindenféle válasz nélkül. Feltételezhetőleg az érdeklődésének hiányára célzott a nő, így válasz helyett inkább érdeklődött. És most meg ás tovább, de persze ez nem befolyásolja abban, hogy hallja a nőt.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Vas. Május 27, 2012 10:40 pm

Én szeretem az állatokat. Sokkal jobban, mint az embereket. A farkasokért pedig rajongok. Olyan csodálatos lények vagyunk… De ezt a farkast nem értem.
A megjegyzésére felsandítok.
- Nem hiszem, hogy egyáltalán tudta volna, mi az az autó… Szegény pára. Újabb értelmetlen halál, ami az emberek lelkén szárad…
Nem tételezem fel, hogy ő ütötte volna el, pedig semmi nem támasztja alá az elméletemet.
A magyarázatra megrázkódom, mint a farkas, ha vízből jön kifelé. Ki akarná halott állatokkal dekorálni a falát? Ostoba egy szokás…
Látom a meglepetést, mert onnan, hogy újra megszólaltam, őt figyelem. Úgy tűnik telibe találtam. Vakon a százas körbe… Elégedett vagyok magammal. A válasz helyett feltett kérdést hallva elnevetem magam. Vidám, felszabadult kacagás ez, most felegyenesedem, arrébb lépek egyet, és körbepördülök.
- Szóval nem…
Magam mellé ejtem a cipőimet, néhány tánclépéssel megkerülöm a gödröt, hogy a farkas másik oldalára kerüljek.
- Nem túrázok… vadászni – itt felcsillan a szemem – táncolni és énekelni jöttem…
Nem mintha bármelyikhez praktikus lenne a magassarkú az erdőben, de ez engem szemmel láthatóan nem zavar, és nem látom, hogy ne lenne logikus a válaszom. Egészen közel lépek hozzá, ha nem húzódik el, a nyakához hajolok, és mélyen belélegzem a bőre illatát. Úgy szimatolok, mint egy valódi farkas.
Amennyiben nem ellenkezik, még az arcélén is végigsimítok az ujjaim hegyével…
- Milyen szomorú…
A leheletem a nyakát cirógatja.
- Melyik volt az utolsó pillanat, mikor nem érezted tehernek a létezést?
Én nem foglalkozom tabukkal, ha valami érdekel, nyíltan megkérdezem. Más szemmel nézem a világot, és azokat akik benne járnak, mint a többség, legyen szó emberről, vagy farkasról.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Vas. Május 27, 2012 11:54 pm

*Arra, hogy ne tudta volna mi az az autó, nem nagyon reagál. Ez igazából most már egész lényegtelen, bár minden bizonnyal a nőnek van igaza. Csak ez nem mentesíti "szegény párát" az alól, hogy visszafordíthatatlanul megmurdelt. Ideje lenne talán ezt is belevenni az élet körforgásába. Az őzike füvet eszik, a kocsi meg elüti az őzikét...*
- Nincs új a nap alatt. *Mondja ásás közben, tőle szép lassan talán már megszokható fásultsággal. Őt annyira nem borítja ki egy állat halála. Ez is csak egy olyan halál, amit meg lehet és meg is kell szokni, ha az embernek ilyen hosszú élet adatott meg. Jómaga már látott egyet, s mást, bár nem kétli, hogy a nő is, hiszen hasonló korban lehetnek.
Arra hogy a nőstény ad helyette választ, mintha halvány, alig észrevehető mosoly futna át az arcán. Talán tényleg nem szeret semmit, de ez a semmi olyan tág fogalom. Sosem jelentené ki így ilyen egyértelműen. A kevés dolog máris sokkal jobban megfelelne neki, de így inkább a másikra hagyja.
Persze tekintetével végig követi a nőt, így az ásás mint olyan ellehetetlenül. Hagyja is, bár a lába továbbra is az ásó vasán időzik, mely csak arra vár, hogy belenyomja a földbe. A nő viszont jelenleg érdekesebb, mert egyszerűen nem érti.*
- És a cipő is szeret vadászni, értem. *Épp csak lesandít a fűben heverő magassarkúkra, hogy aztán ismét a nőre tekintsen. Épp csak egy árnyalatnyi szarkazmus árulkodik a hangjában arról, hogy nem tartja elég kielégítőnek a választ, de ő aztán nem az a típus, aki tovább faggatózna. Nem is teszi. Bár ez nem csak az érdektelenségének köszönhető, hanem mert a nő hihetetlen természetességgel sétál be a privát szférájába.
Ajkai kissé elnyílnak meglepettségében, de nem húzódik el, csak lábát veszi le az ásóról. Állát kissé felemeli, talán még kicsit kis is húzza magát, miközben igyekszik lesandítani a nőre. Legfeljebb ennyi árulkodik arról, hogy ez a gesztus igen váratlanul érte, na meg nem is bízik meg feltétlenül annyira a másikban, hogy ezt teljes természetességgel tudja fogadni. Akárcsak az arcélén végigszaladó ujjak, amiket ugyancsak némán tűr.
Igazából ez egy igazán kellemes helyzet lehetne, ha nem pár perce ismernék egymást. Mondjuk a kérdés... hát erre sem volt felkészülve. Viszont a nyakát cirógató lehelet és a testéhez simuló másik test nem veszi el teljesen az eszét. Finoman ráfog a nő csuklójára, mielőtt még leengedné kezét az arcélén való simítást követően. Egyáltalán nem szorít rá, csak egyszerűen megfogja és most konkrétan szembe néz a nővel ebben a képtelen közelségben. Ha egy percig is kellemetlenül érezte magát a szituáció végett, annak most halvány nyoma sincs. Ahogy letekint rá, még néhány kósza, barna tincs is előregördül a füle mögül.*
- Számodra volt olyan pillanat, amikor tehernek érezted? Mert ha nem értenéd azt, amiről kérdezel, akkor válaszolnom is felesleges. *Szinte csak suttog, mert ha a nő nem lépett el tőle, akkor minden bizonnyal így is tökéletesen érthető, amit mond. Viszont eddigi érdektelensége érezhetően átcsap valami másba, de annyira botrányosan nehéz olvasni az arcáról, szemeiből, hogy képtelenség meghatározni mit is érezhet vagy gondolhat. És persze a pajzsa is védi.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Hétf. Május 28, 2012 1:51 am

Nem erőltetem az őzikés témát, mert látom, hogy annyira sem érdekli, mint az utcán félrerúgott sörösdoboz. Kár… pedig az életet, az ártatlan életet tisztelni kell… Az állatok mind jók, és tisztalelkűek. Sajnálom a lepedőbe csavart jószágot. Ő viszont nem…
- Olykor talán mégis akad…
Elgondolkozva fűzöm a megjegyzéséhez, szemmel láthatóan eszem ágában sincs jobban megmagyarázni, vagy elmesélni, mi játszódik le a lelki szemeim előtt.
Én is sokmindent láttam, éreztem boldogságot, bánatot, átéltem veszteséget, ami örökre nyomot hagyott bennem, megtaláltam a legnagyobb kincset az életben, fáztam, éheztem, a szívemben-lelkemben elharapózott mindent kitöltő fekete üresség, ahogy ő is nyilván ezer és ezer különböző dolgon van túl. Mások vagyunk, csak az közös bennünk, hogy még mindig élünk. Ő talán kevésbé, mint én.
Nem értjük egymást, és emiatt távol vagyunk. Ha hozzásimulok akkor sem kerülünk közelebb…
A megjegyzésre megrázom a fejem.
- Nem hiszem, hogy lenne bármilyen érzése a dolog kapcsán. De én magasabb és csinosabb vagyok benne. Szeretek tetszeni…
És ezen a napon mindig, minden évben gyönyörű akarok lenni. A legeslegszebb nő a világon.
A privát szféra, mint olyan számomra nem létezik, ha farkassal sodor össze a sorsom. Mindegyikük vér a véremből, egy kis darab benne éppen olyan, mint bennem egy kis darab.
Látom mennyire meglepődik, ahogy közel lépek hozzá. Ahogy felnézek rá, látom, ahogy elnyílnak az ajkai, érzem az enyhe feszültséget, ami a tartásába költözik.
Mikor a bőre illatát már örökre megjegyeztem, és az ujjaim az arcán simítanak végig, az arcomat a nyakához simítom, a testünk összeér, finoman neki is támaszkodom, mivel sokkal magasabb nálam, így csak kicsit feljebb nyújtózva tudok rendesen a nyakához bújni, ehhez pedig támaszra van szükségem.
Nem tiltakozom, nem rezzenek, mikor megfogja a csuklómat, csak ottfelejtem az ujjaim, ahol megállított a mozdulatban. Mikor lenéz rám, picit elemelem az arcom a bőrétől, hogy a szemembe nézhessen.
Mással talán a világ legromantikusabb pillanatát élhetné át most, bárki kapná el a pillanatot, alighanem vakon szerelmesnek gondolna minket.
Nem fordítom el a pillantásom, a kérdés nem hoz zavarba. A válasz is olyan természetességgel születik, mintha átlagos témáról beszélgetnénk. A képtelen közelség miatt a szavaimat egyenesen a szájára lehelem.
- Ó, igen. Tudom milyen az, mikor a létezés minden perce kínzóbb, mint a Pokol legsötétebb fenyegetése, és tudom milyen nap nap után cél nélkül felkelni és lefeküdni, semmi élvezetet, semmi érzést nem találni abban amit csinálsz. Se öröm, se bánat, se megbánás, se gyász, se elégtétel. Egyszerűen semmi… Meghalnál, de nincs aki levegye a válladról a létezés terhét, így aztán minden marad a régiben…
Én nem suttogok, de az előbbiekhez képest észrevehetően halkabban beszélek, elvégre olyan közel van hozzám.
Belőlem nincs mit olvasni. Őszinte vagyok, semmire nem játszom rá, de nem ébreszt bennem indulatokat a téma. Én most újra élek, ami fájt, azt magam mögött hagytam… Csak a szemeim csillognak lázasan, és árulkodnak róla, hogy talán nem árt velem vigyázni. Őrültekkel sosem árt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Hétf. Május 28, 2012 8:32 am

*Nem is igazán tudja, hogy mit mondhatna a nő kis megjegyzésére. Akár tovább is fűzhetné a gondolatot, hiszen egyértelműen máshogy vélekednek az őket körülvevő világról és a rájuk váró lehetőségekről, de... miért is akarná meggyőzni őt a saját igazáról? Hiszen mindketten ugyanarról beszélnek csak a nézőpont egészen más. Így csak aprót bólint a megjegyzésre. Tényleg nem tudná kijelenteni biztosan, hogy semmi újdonság nem vár rá, így egyszerűbb rábólintani.
A kijelentésre a cipőt illetően gyanútlan meglepettség fut át az ábrázatán. Kérdezhetne még, de mi értelme is lenne? Persze nem hagyja válasz nélkül, bár mintha némi zavartság vegyülne a tekintetében, miközben félretekint.*
- Ó, azt hiszem ebben nincs hiba. *A megjegyzést olyan, mintha csak magának mondaná, de minden bizonnyal nem azért nem hagyta meg kósza gondolatként és mondta ki hangosan, mert nem szeretné, ha a másik ezzel ne lenne tisztában. Bizony neki is van szeme és a hölgy szívszaggató kecsessége és az az egész aura, ami körüllengi... José saját magának hazudna ha nem ismerné el, hogy le van véve a lábáról. Még apró mosolyra is rándul a szája, de gyorsan véget is vet neki, ahogy újfent a nőre tekint.
Az, hogy meg is támaszkodik rajta a másik, a legkevésbé sem zavarja. Lehet, hogy nincs kigyúrva, de ettől függetlenül olyan stabilan áll és tűri a nyakánál ténykedő hölgy minden rezdülését, mintha csak kétszer ekkora lenne. Viszont a legjobb szó tényleg az, hogy tűr. Ahhoz, hogy élvezni tudja, meg kellene bíznia a másikban, bár el kell ismerni, hogy ezek a puha érintések, a nyakához és egész testéhez simuló nő kifejezetten hízelgő egy férfi számára. Talán még az is megfordul a fejében, hogy miért is nem borotválkozott ma reggel, bár az a nem túl számottevő borosta tán még nem olyan zavaró.
Bár megfogja a nő csuklóját, de nem úgy fest, mintha távolabb akarná vonni azt. Jó ott, abban a mozdulatban, amiben félbeszakította. A közelséget még tudja kezelni, bár néha talán kimarad egy-egy lélegzetvétel, hisz még a végén megzavarná azzal is a gondolatmenetet, ami nem titkoltan érdekli. Amikor pedig befejezi... csend. Egyáltalán nem szólal meg azonnal, inkább a nő tekintetét fürkészi. Próbálja értelmezni, amit lát, azt is pontosan tudja, hogy normális esetben tartania kellene tőle. De amit eztán tesz, az teljesen szöges ellentétben van azzal, amit normális esetben gondolnia vagy tennie kellene.
A hatásszünet után, mikor már úgy tűnik, hogy reagálni sem méltóztat, finom lassúsággal hajol a nő füléhez, lényegében önként késztetve vissza a másikat az iménti helyzetbe, amikor még a nyakában volt. Csak halkan suttog bele a fülébe. Nem próbál rájátszani az érzékiségre, de azt meg kell hagyni, hogy az a saját bőrszínéhez képest, már-már fakó, hamvas bőr, mely most olyan közel van az ajkaihoz beszéd közben, nem hagy túl sok választást ebben a kérdésben. Persze, hogy érzéki, amennyire futja. Az angol higgadt mentalitás mellett és ellenére azért ő még spanyol.*
- Azóta érzem tehernek a létezést, mióta nincs aki önként meg akarjon ölni. Amikor még számított, mit tettem, sorban álltak, akik nagy élvezettel ugrottak volna a torkomnak. Most viszont... a torkom érintetlen. *Pusztán tényt közöl, nincs a hangjában semmi elfojtott szenvedély, ahogy azt egy külső szemlélő elvárhatná egy hasonló szituációban. Legfeljebb csak annyi tűnhet fel, hogy lassabban beszél, minden szót jól megfontol, mielőtt kimondaná. Viszont a nő megkapta a válaszát. Ezzel pedig ujjai kinyílnak, melyek eddig a másik csuklóját fogták közre és egyszerűen kilép a közelségből... ha hagyják. Ha pedig így van, akkor megindul a bebugyolált tetem felé, mintha mi sem történt volna.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Szer. Május 30, 2012 10:36 pm

Az őzikés témát egyelőre hagyom elsikkadni. Eleget beszéltünk róla, és most fontosabb dolgok következnek. Tudom, érzem.
A meglepett ábrázat láttán kicsit ismét elnevetem magam. Milyen fura figura ez a farkas! A megjegyzését csak megmosolygom, én már nem teszek hozzá semmit. Látom rajta segítség nélkül is, hogy nem hagyom hidegen.
Az eszembe sem jutott, hogy a finom támaszkodásom kibillentene egy ilyen kaliberű farkast az egyensúlyából, így nem lep meg, hogy szilárdan áll a lábán.
Érzem benne a feszültséget, azt is, hogy csak tűri a közvetlenségemet, de nem zavartatom magam a dolog miatt. A borosta pedig egyáltalán nem zavar.
A válaszomat követő csend miatt szemmel láthatóan nem érzem kellemetlenül magam, nem is szakítom meg a szemkontaktust sem. Egyszerűen csak várok.
Nem is hiába. Ahogy a férfi mozdul, követem a finom irányítást, ismét közelebb hajolok a nyakához, és csendben hallgatom a választ, csak a szabad karomat csúsztatom a derekára. Így akkor sem tud még ellépni, mikor elhallgatott.
A hangja doromboló érzékisége nem hagy hidegen, hogyan is hagyhatna? Libabőr fut végig a karomon, de egyébként kifejezetten élvezem a helyzetet.
Meg még mindig nem értem, miért érez így, de a válasz olyan egyértelmű, ahogy a kis incselkedés is. Visszahajolok a nyakához, finoman harapok rá, a fogaim a bőrét karcolják, a nyelvem hegyével röviden simítok végig rajta, végül könnyű, puha csókkal fejezem be a mozdulatot, aztán elengedem, és vele együtt én is hátralépek egy lépést, aztán távolabb pördülök.
- Most is számíthatna, amit teszel. Minden csak rajtad áll a saját életedben. Te döntöttél úgy, hogy jelentéktelen leszel… A nagyságot elvenni nem lehet senkitől. Arra még a halál sem képes…
Félrebiccentett fejjel figyelem a farkast.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Csüt. Május 31, 2012 12:43 pm

*Valószínűleg az érzés teljesen kölcsönös a másikkal szemben, hiszen ő ugyancsak furcsának találja a nőt. Furcsának, titokzatosnak... kívánatosnak. A hosszú évek tanúbizonysága szerint pedig nem olyan nehéz elcsavarni a fejét, ha a megfelelő személy teszi. Ráadásul ez a nőstény kifejezetten lehengerlő jelenség és ha nem is célja az, hogy mély nyomot hagyjon Joséban, ez már elkerülhetetlen.
Rég volt nővel, ahhoz hogy érezze a rezdülésekből, hogy hatással van valakire, de talán valahol mélyen élvezi a helyzetet. Egyszerűen érzi a szikrát. Az sincs ellenére, amikor a derekára siklik a női kéz, így értelemszerűen nem fog ellépni. Nem is igazán tudja, mire számítson most, lényegében felkínálta neki a nyakát, de mégsem érzi különösebben veszélyben magát.
Még akkor sem, amikor a nő fogaival a nyakát "támadja meg". Szemeit lehunyja és inkább hagyja, egy elnyújtott szusszanással konstatálja, amikor a fogak helyet, már a nő ajkát érzi a bőrén. Most igazán tudná értékelni, ha valaki nyakon öntené egy vödör hideg vízzel, mert ez így... ez így egyszerűen túl jó, túlságosan élvezi. Még egyik kezét is óvatosan a nő csípőjére simítja... de elkésett, a nőstény távolabb lép, ő pedig ott áll egyedül. Olyan érzés, mintha kirabolták volna, elvették tőle a pillanatot.
Egy sóhajt követően nyitja ki a szemeit és tekint a nőre. Pár másodpercre szüksége van, hogy összeszedje magát. Hirtelen azt se nagyon tudja mit akart, de végül a hajába túr, visszarendezve a kósza tincseket a helyükre és végül inkább a tetem felé veszi az irányt. Természetesen hallja a nő szavait. Választ csak akkor ad, amikor már az állat mellett guggol.*
- Én döntöttem így. Viszont a kérdés csak annyi volt, hogy mikor nem éreztem tehernek a létezést. Arra pedig válaszoltam. *Mondja halkan, feltekintve a nőre. Tekintetéből még mindig úgy tűnik, hogy sikerült kicsit megbolygatni a lelki világát, de éppenséggel az arca és a hangja ugyanolyan, mint amikor elkezdték a beszélgetést... unott és olyan... semleges. Egyszerűen nem vár bármiféle jó tanácsot, vagy biztatást, mert szemmel láthatólag ő is tisztában van a lehetőségeivel. Szándékosan nem él velük. Egyszerűen szeretne megmaradni abban a hitben, hogy a holnap semmi újat nem hozhat.
Végül egyszerűen belefordítja a döglött őzet a gödörbe, ami egy tompa puffanással henteredik bele nyughelyébe.*
- Huzamosabb ideig maradsz a környéken? *Kérdi miközben felegyenesedik a gödör mellett. Csak egy egyszerű kérdés, a barna tekintet is érdeklődőn állapodik meg ismét a nőstényen.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Pént. Jún. 01, 2012 1:50 am

Nem reméltem már meglepetést a mai napra, de hogy találkoztam ezzel a farkassal mindenképpen ajándék. Élvezem a helyzetet, a beszélgetést, és azt, ahogy rám néz.
Pontosan tudom, hogy mostmár megmozdult benne valami, érzem a tenyerét a csípőmön, de a mozdulata elkésett. Ha csak néhány szívdobbanással korábban mozdul, akkor maga mellett tarthatott volna, így azonban könnyedén kisiklom a tenyere alól, és máris néhány lépés távolságból nézek vissza rá.
A bőre íze még ott van a nyelvemen, a számon, az orromban az illata, és sejtem, hogy ő sem fog egyhamar elfelejteni. Látom, hogy időre van szüksége a gondolatai rendezéséhez, úgyhogy csendben kivárom a választ. Ami viszont elég nyilvánvalóan nem tetszik nekem.
- Milyen kár… Pedig olyan csodálatos teremtmények vagyunk mi, farkasok… lenyűgöző életre, nagy dolgokra születtünk mindannyian. Sajnálom, hogy önként lököd félre az életed…
Sóhajtok egyet, a cipőm mellé lépek.
- De legyen… Nem kérdezek többet…
Egy könnyed és gyors mozdulattal lehajolok, felkapom a cipőimet, aztán még egyszer ránézek a hímre. Még egy jókedvű, boldog mosolyt kap tőlem a válasz mellé.
- Sosem tudom, hol meddig maradok. De azt hiszem még találkozunk… Talán egy értelmesebb halál pillanatában. Érzem, ahogy erősödik a Hold. Ismét közel a mi éjszakánk.
Megfordulok, és futólag az égre pillantok, mintha most is látnám a napról napra kerekedő holdat, aztán a vállam felett visszanézek a férfira, búcsúzóul a legszebb mosolyomat kapja…
A szabad kezemmel feljebb húzom a szoknyámat, aztán egy könnyed ugrással nekiiramodom. Szeretek mezítláb futni az erdőben, két lábon is majdnem olyan könnyedén haladok, mint négy mancson.
Többet nem nézek vissza a másik farkasra, kivéve ha esetleg utánam eredne, amit nem tartok valószínűnek. Hagyom, hogy a könnyű tempójú futás átmelegítse az izmaimat, felszabadítson az arcomra simogatí levegő, és közben a korábban félbeszakadt dalocska dallamát dúdolom…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Pént. Jún. 01, 2012 5:41 pm

*A kijelentés hallatán érdeklődőn néz a nőre. Hosszú élete során sokféle farkassal találkozott. Volt olyan, aki utálta magát, hogy az, ami, volt olyan, aki rajongott érte. Így azért elég hamar meg tudja állapítani, hogy feltehetőleg a nő is az utóbbi mezőnyt erősíti. És ő... ő pedig elfogadta, volt, amikor szerette is, de egy ideje már csak nyűg. Biztos ilyenből is van néhány, mint ő, létezhetetlen, hogy egyedül legyen az ilyen és ehhez hasonló érzéseivel. Mindenesetre egyáltalán nem tartja őrültnek a nőt a gondolkozásmódja miatt. Ez is csak egy szemlélet, olyan, mint a többi.
Azért megfordul a fejében, hogy válaszol rá, még szóra is nyitja a száját, de amikor elhangzik, hogy a nőstény nem kérdez többet, inkább becsukja és csak egy aprót bólint. Jobb ez így, nincs túl sok kedve már beszélni erről. A farkasok felsőbbrendűségéről is megvan a maga véleménye, de inkább megtartaná magának egyelőre.*
- Ha kell akkor majd egy ismerős arc... itt megtalálsz. *A ritka esetek egyike, amikor előbb beszél és csak aztán gondolkodik. Mondjuk ez a kijelentés sem mellőzi az unott stílusát és így inkább csak olyan felvetésként hat. De tényleg szeretne találkozni újra a nővel és speciel teliholdkor ez egy nagyon jó kis hely lehet, ráadásul mindketten idetalálnak. Már csak az kétséges, hogy jó ötlet-e, de ezen nem most fog nekiállni gondolkodni.
Csak figyeli a nekiiramodó nőt és egészen addig követi is tekintetével, amíg bele nem veszik az erdőbe. Hát kettesben maradt a döglött őzzel, ami már csak arra vár, hogy betemesse. Így végül neki is áll, ismét ásót ragad és szépen eltemeti a tetemet, majd fogja az ágra akasztott kabátját, az ásóját és visszasétál a kocsijához. Majd ő is távozik.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6797
◯ IC REAG : 8554
Re: Fő út // Pént. Jún. 01, 2012 6:05 pm

SZABAD TERÜLET
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Pént. Jún. 08, 2012 10:40 pm

José

Eljött a telihold ideje ebben a hónapban is. A gerincemen futkos a borzongás, a nyakamon borzolódnak az apró pihék, a vérem zsibong, száguld az ereimben, a bőröm forró, akárha lázas lennék. A szívem hevesen dobog, minden porcikám futásra, vadászatra, vérre vágyik. Bizseregnek az ujjaim, ahogy öltözöm, a könnyű fehér nyári ruha világítani fog az erdőben. Éppen ezért is választottam. A hajam laza kontyba tűzöm, könnyű cipőt húzok, és már kint is vagyok az utcán. Constantine majd később csatlakozik hozzám, én kértem tőle egy kis szabadságot.
Idekint már szürkül, sietősre fogom hát a lépteimet. Nem szállom buszra, nem ülök autóba, gyalogolok.
Sétálok, és dúdolok, majd sétálok és énekelek, aztán újra elölről az egészet.

- Látom, baljós a hold fent,
látom, a baj közel,
látom, ég villog, föld reng,
látom, rossz idő jön el.
Ma éjjel a lábod ki ne tedd,
hogyha kedves az életed!
Baljósan kel ma a hold.


Nem esik nehezemre megtalálni a helyet, ahol néhány napja a másik farkassal találkoztam. Körülsétálom akis tisztást, kiválasztom azt a fát, amelyiknek olyan közel nő a földhöz az ága, hogy könnyedén fel tudok ülni rá különösebb fáramászás nélkül. Mint egy pad, csupán másfél méter magasan van. Kényelmesen elhelyezkedem, lógázom a lábaimat, és a fa törzsének támasztom a vállamat, úgy dúdolok majd énekelek tovább. Még várok egy kicsit, aztán vagy így, vagy úgy, de engedni fogok a sürgető zsibongásnak, a forrón, hevesen száguldó vérem követelésének…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Szomb. Jún. 09, 2012 8:37 pm

*Nem nagyon beszélték meg a dolgot, főleg pontos időről nem volt szó, hogy mikor is találkozzanak. Persze közel sem lázas tinédzserként készülődött. Szépen végzett a melójával, hazament, összeszedett mindent, amit bármelyik másik telihold alkalmával szokott. Igazából mostanság egyre gyakrabban megesik vele, hogy egy-egy teliholdat kihagy, hiszen elég öreg már ahhoz, hogy meg tudja tenni, már az utána lévő nyomasztó érzés sem olyan kibírhatatlan. De ezt speciel esze ágában sincs kihagyni.
Kocsiba pattan, pontosan emlékszik, hogy hol futott össze legutóbb a nővel. Nem is csak az esemény különlegessége miatta, hanem alapvetően jó a helymemóriája. Mikor megérkezik, szépen leparkol az út mellett, pont ott, ahol múltkor is tette, majd kiszáll. Lényegében semmit sem visz magával, hisz minden fontos a kocsiban van, attól pedig nem távolodik el különösebben.
Öltözetét tekintve megint nem vitt túlzásba semmit. Egy egyszerű farmert visel, hozzá zöld hosszú ujjú pólót. Nincs különösebben rossz idő, ráadásul úgyse sokáig lesznek rajta a ruhái. Nem sokára besötétedik. Arra mondjuk kíváncsi, hogy a nő, akinek egyébként a nevét sem tudja, eljön-e egyáltalán. Bármennyire is mély volt a benyomás, azért nem fűz hozzá túl nagy reményeket.
Ahogy kiér arra a helyre, ahol összefutottak múltkor, szinte azonnal kiszúrja a fehér ruhás nőt a fán. Nem csak a ruha, de az éneklés is vezeti, a másik szagáról nem is beszélve. Szája szegletében mintha halvány mosoly jelenne meg, ahogy felé veszi az irányt. Kezeit zsebre vágja és alig két lépés távolságban megáll a fán ülő nő előtt.*
- Ha megkérdezném a neved, akkor válaszolnál? *Kérdi halkan, átható barna tekintetével figyelve a nőt. Arca most azzal az apró mosollyal valahogy sokkal barátságosabbnak hat, de persze esetében szó sincs megállás nélküli vigyorgásról.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Vas. Jún. 10, 2012 2:17 am

Én egészen biztos vagyok benne, hogy a hím el fog jönni. A kérdés csak az, hogy lekésik-e rólam, vagy időben érkezik, hogy ma éjjel velem tarthasson.
Pontosan tudom, hogy mély benyomást tettem rá, így egy pillanatig sem kételkedem benne, hogy itt lesz. Kíváncsi vagyok, a beszélgetés is hagyott-e benne bármilyen nyomot, részben emiatt vagyok itt.
Pontosan tudom, mikor közeledik. Érezem a bőre illatát, az energiái ismerős vibrálását, hallom a léptei neszeit.
Mikor megérkezik, dúdolásban váltok, aztán a sor végén elhallgatok. Kivárom, míg megáll előttem, és felteszi a kérdést. Félrebiccentem a fejem, alaposan végigmérem, csak aztán válaszolok, jókedvűen mosolyogva.
- Ha valóban szeretnéd tudni, és nem a titokzatosság izgalma élvezetesebb számodra, akkor természetesen igen…
Lecsusszanok az ágról, magassarkúban is könnyedén tompítom a földet érést, és egy puha rugózás után kiegyenesedem.
Közelebb lépek, és közelebb is hajolok, hogy újra megszimatoljam a bőrét, mintha ez lenne nálam az üdvözlés.
- Orvos vagy…
Állapítom meg. Ez nem kérdés, csupán egy megjegyzés. Érzem rajta a rendelő szagát.
- És mosolyogsz…
A két kijelentésnek semmi köze egymáshoz, de a másodikhoz már az én szám sarkába is huncut, játékos kis mosoly költözik. Úgy látszik mégiscsak történt valami…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Vas. Jún. 10, 2012 7:32 pm

*A végigmérés teljesen kölcsönös és bizony meg kell állapítania, hogy a nő egy szemernyit sem változott. Vagy talán még is? Tényleg szebb lett? Lehet, hogy a fehér ruha teszi. Mindenesetre ezt a szörnyű problémát sem most fogja megoldani, hisz talán nem ez a szituáció szolgál arra, hogy a nagy elmélkedéseket lezavarja.*
- Kétlem, hogy a helyi telefonkönyvben megtalálnálak, így nem tartom valószínűnek, hogy az a tény, hogy lenne téged hogy szólítanom, bármit változtatna... bármin is. *Továbbra is a már megszokott unottság vegyül a hangjába. Lehet, hogy teljességgel elrontja ezt a nagy titokzatos homályt, ami kettejüket övezi, de speciel nem tervez nyomoztatni a nőstény után, szóval egy névtől tán még semmi sem változna. Szerinte. De könnyen lehet, hogy ő látja rosszul a helyzetet.
Amikor a nő kecsesen lecsusszan az ágról, akkor azért megjutalmazza őt egy elfojtott szusszanással, de már közel sem jön zavarba annyira, amikor észleli, hogy a másik ismét a könnyedén lépi át a személyes szféra határát. Talán némi ösztönösséggel fordítja el hangyányit a fejét, hogy a nőnek egyszerűbb dolga legyen. Úgy sandít rá barna kutyatekintetével. Az a leheletnyi mosoly az ábrázatán, pedig olyan jól elhelyezkedett a szája szegletében, hogy saját magának sem tűnik fel. Úgy fest ezzel egyedül van. Persze az említést követően sikerül regisztrálnia arcizmainak állását, de úgy fest nem akar változtatni.*
- Így van. Bár azzal, hogy ezt kiszagoltad, mi lesz a titokzatosság izgalmával? *Egyik kezével finoman a nő álla alá nyúl és ha hagyják, akkor kicsit feljebb emeli a buksiját a másiknak, csak hogy meglegyen a szemkontaktus. Ugyanis ő egy kissé oldalra billenti a fejét és úgy tekint le a nőstényre, ugyanazzal a bujkáló mosollyal. Ritkán próbál sármos lenni, pedig megvan benne a lehetőség... hát most él vele.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Vas. Jún. 10, 2012 8:02 pm

Szeretem, mikor így méregetnek. Talán pont ez az oka, és a férfi szemének csillanása, hogy ilyen hamar feladom a láblógázást, és lecsusszanok a talajra, hogy közel legyek hozzá. A szerelmem örök, és megingathatatlan, mégis be kell vallanom magamnak, hogy hiányzik egy szilárd test melege, egy hús-vér farkas bőrének örökké lázas forrósága.
Tetszik ez a játék, amit vele játszhatok. Constantine is tudja, ezért enged nekem nagyobb teret, mint szokott. Ha féltékeny is, nem mutatja.
A válaszra félrebiccentem a fejem.
- Annyi néven szólíthatsz, amennyi csak jólesik, de az igazit is használhatod, ha úgy tetszik…
Nem ront el semmit. A hangjában csendülő unottság hozzá tartozik, bájos álca, gyakorlottan viselt maszk, de én látom, és érzem a változást.
Halk kuncogással nyugtázom a mozdulatot, amivel közel enged magához, mintha begyakorolt üdvözlésünk lenne ez a közelség.
A megjegyzésre elnevetem magam.
- Még mindig szinte semmit nem tudok… Ha tudnám… számítana?
Hagyom, hogy megérintsem, engedelmesen fordítom felé a fejem. Érezheti az ujjain a bőröm forróságát, ahogy finoman meg-megremeg az ujjai alatt. Nem vagyok feszült, de a telihold varázsától minden porcikám bizsereg. Jóleső izgalom ez, élvezetes várakozás, amit a játék, közelség izgalma járat csúcsra.
Elismerem a látvány hatásosságát, felemelem a keze, az ujjam hegyével simítom meg a szája sarkát, ahol az az aprócska mosoly görbül, aztán lábujjhegyre emelkedem, és tűzforró, puha lassú kis csókot hagyok ott ,ahol az imént még az ujjaim simítottak.
Ezután visszaereszkedem a cipőm sarkára, így egy kicsit újra távolabb kerülve tőle.
- Jól áll… Kívül-belül jól áll neked a mosolygás…
Vannak néha ilyen fura megjegyzéseim, de nem nehéz megszokni és rám hagyni őket.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 377
◯ HSZ : 171
◯ IC REAG : 195
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Fő út // Vas. Jún. 10, 2012 9:39 pm

*A válaszon egyáltalán nincs meglepve, hiszen továbbra sem kérdezett rá a nőstény nevére. Még mindig azon vacillál, hogy biztosan tudni szeretné-e, hiszen tényleg van ebben így valami izgalmas, de a racionális fele elég erőteljesen azt sugallja, hogy a név ismeretében sem fog változni semmi. Vagy legalább is nem kell akkor sem változnia semminek.*
- Nem vagyok jó névadásban, szóval örülnék, ha megmondanád a sajátodat. *Halkan kéri, hiszen nem szükséges kiabálni. Megint sikerült olyan közelségbe kerülniük egymáshoz, hogy ha a másik hangosabban lélegzik, már arra is felfigyelhetnek. De speciel ezzel nincs baj. És bár kimondottan szépen kéri a nevet, nem próbál bájologni és nem tűnik kimondottan izgatottnak sem. Csak egy egyszerű kérés. Persze a tekintetében leplezetlenül rajta lehet kapni az érdeklődést, de arcizmainak többnyire az ura.
A következő kérdésre csak akkor válaszol, amikor a nőstény már rá néz. Bizony az ő fejében is megfordul, az érzékelhető feszültség miértje, de valószínűleg a kettejükben dolgozó hasonló erőknek tudhatók be. Csak neki éppenséggel a szeme sem rezzen. Valószínűleg ő lehet a szobrászok álma, hihetetlenül ura saját magának, ami nem is baj, mert lehet már rég leteperte volna a nőt. Ez a selymes bőr, a nőstény finom illata, mellyel tele van az orra és ezúttal nem szívesen válna meg tőle... Nos, ha kicsivel forrófejűbb lenne, lehet már nem állnának két lábon.*
- Nekem nem, de szerintem mindketten pontosan tudjuk, hogy nem azért vagyunk itt, hogy a másik életében vájkáljunk. *Egyáltalán nem úgy csengenek a halk szavak, mintha le akarná koptatni a nőt. Pusztán édesen, apró mosollyal és némi pofátlan magabiztossággal osztja meg a véleményét. Ha csak nem értette félre a jeleket. Ki tudja, lehet berozsdásodott az évek alatt és most randiznak, de ahhoz speciel nem sok kedve lenne. Eléggé elvenné ennek az egésznek a vélt vagy valós varázsát.
A szája sarkába simuló érintés nem zavarja, a mosoly ugyanúgy ott marad. A csók pedig már szinte a levegőben van, bár tény, hogy egy lélegzetvétel, de még talán egy szívdobbanás is kimarad, amikor a szája szegletében érzi a puha, édes ajkakat.*
- Talán épp ezért nem osztogatom sűrűn. *Válaszol végül rövid hatásszünet után szép halkan... és márpedig mosolyog. Ha pedig nem ütközik ellenállásba, akkor finoman a nő nyakára simítja bal kezét, kicsit bele is túrva a haja alá és bizony most rajta a sor, hogy kicsit közelebb hajoljon a nőstényhez. Ha pedig továbbra sincs ellenére a másiknak, akkor most végre megejtene egy igazi csókot. Szinte kiköveteli magának az elnyíló ajkakat, ahogy a maga kissé vehemens erőszakosságával - ami feltehetőleg nem csak az elfojtott szenvedélynek, de a telihold közelségének is betudható - megcsókolja a nőt. Úgy fest még nem lepte be teljesen az öreget a rozsda.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 307
◯ HSZ : 20
◯ IC REAG : 25

Re: Fő út // Vas. Jún. 10, 2012 11:07 pm

Most rá bízom a döntést, legfeljebb, ha úgy érzem, nem szíve szerint választott, akkor felülbírálom a döntését.
Végül, ahogy kér, biccentek.
- Zéphyrine…
Azt hiszem egy keresztnév éppen elég. A családom régen kihalt, a vezetéknevem már nem jelent semmit.
Ő a szobrászok álma, én a megtestesült elevenség vagyok. Minden pillanatban vibrálok, az arcizmaim néha szavak nélkül is elég beszédesek, és ha nyugton állok, akkor is mintha folyamatosan mozgásban lennék.
Hogy le tudna-e teperni azt egy pillanatig sem mérlegeltem. Fel sem merül bennem, hogy bármi történhetne velem akaratom ellenére. A többi pedig… már csak rajtam áll. Legalábbis meg vagyok győződve erről.
- És ha én mégis ezért vagyok itt? Nézz magadba… változol… más vagy, mit a múltkor voltál…
Ebből a közelségből a szájára suttogok, de a szememben most is ott a lázas, élnék, eleven csillogás. Én folyamatosan égek. Magas hőfokon. Aki nem vigyáz, könnyen megégetheti magát.
A válaszra elnevetem magam, halk jókedvű és rövid kacagás ez.
Most nem próbálok kisiklani az érintéséből, engedem, hogy a hajamba csúsztassa az ujjait, belesimulok a tenyerébe. Tudom mi következik, és nincs ellenemre. Fellépek a cipőjére, hogy áthidaljam a magasságkülönbséget, a testemet a testéhez simítom. Ahogy a számra hajol készségesen, engedelmesen nyílnak az ajkaim. A jobb tenyeremet az arcára simítom, szelíden csókolok vissza…
A bal tenyerem a tarkójára csúsztatom, az ujjaim a hajába túrnak. Aztán egy hevesebb mozdulatára, felvillan előttem a kép ahogy a meztelen mellkasán támaszkodom, a válla, a nyaka, az egész teste tele karmolásokkal, a hajam kibontva hullik előre a vállam előtt. A körmei a hátamon szántanak végig, és a telihold felettünk ragyog…
A szelídségem egy pillanat alatt szétfoszlik, a csókom hevessé, követelővé válik, érzem, hogy felsebeztem az ajkát a fogammal, a vérét a saját nyelvemről kóstolhatom. Az ujjaim a nyakába mélyednek, piros csíkokat hagynak maguk után, de még nem serken vér a nyomukban. A másik kezemet lecsúsztatom az oldalára, az ingén keresztül markolok a húsába. Csak vad vagyok, de komoly kínt még nem okozok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Re: Fő út //

Vissza az elejére Go down
 

Fő út

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 11 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, ... 9, 10, 11  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Városhatárokon kívül :: Országút-