HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
136 TAG 62 FÉRFI 74 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
31 TAG 16 FÉRFI 15 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
23 TAG 13 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
32 TAG 13 FÉRFI 19 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 5 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legtanulságosabb:

...A Legnagyobb találkozás:

...A Legjobbak (Vörös Hold - Hard):

...A Legjobb (Vörös Hold - Soft):


írta  Jackson Carter Today at 7:32 pm
írta  Marla Borgens Today at 5:11 pm
írta  David A. Blandern Yesterday at 11:11 pm
írta  Declan S. Callaghan Yesterday at 11:03 pm
írta  Darren Northlake Yesterday at 9:43 pm
írta  Payne Holmes Yesterday at 9:15 pm
írta  Alignak Yesterday at 2:37 pm
írta  Alignak Yesterday at 2:03 pm
írta  Achilles Kilpatrick Pént. Dec. 02, 2016 8:09 pm
írta  Lester J. Edison Pént. Dec. 02, 2016 6:04 pm
írta  Celeste M. Hagen Csüt. Dec. 01, 2016 3:50 pm
írta  Jamie Waldorf Szer. Nov. 30, 2016 3:53 pm
írta  Sage Miller Szer. Nov. 30, 2016 3:50 pm
írta  Rebecca Morgan Csüt. Nov. 24, 2016 7:27 am
írta  Balthazar Bluefox Kedd. Nov. 22, 2016 8:30 pm
írta  Vendég Hétf. Nov. 21, 2016 12:46 pm
írta  Nessa O'Brien Hétf. Nov. 21, 2016 10:19 am
írta  Maya Honeycutt Szomb. Nov. 19, 2016 7:20 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:01 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:00 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 10:58 pm
írta  Jackson Carter Vas. Nov. 13, 2016 4:52 pm
írta  Roxan A. Cruz Csüt. Nov. 10, 2016 7:40 pm
írta  Achilles Kilpatrick Csüt. Nov. 10, 2016 7:13 pm
írta  Andrzej Krakowski Kedd. Nov. 08, 2016 8:06 pm
Darren Northlake
 
Alignak
 
Yetta Northlake-Nacrosh
 
David A. Blandern
 
Balthazar Bluefox
 
Primrose Trevelyan
 
Duncan Corvin
 
Rocky
 
Lester J. Edison
 
Celeste M. Hagen
 

Share | .

 

 Istálló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Istálló // Vas. Ápr. 21, 2013 3:13 pm

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net



























SzerzőÜzenet
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Szer. Szept. 18, 2013 7:17 pm

Két éve működik itt a lovarda? Hmm.. az nem rossz. Akkor biztosan tudnak nekem segíteni egy-két dologgal. Ismeretség, oda figyelés pár emberrel, vagy farkassal szemben, mire kell vigyázni, vagy épp lecsapni. Az üdvözletére csak illendően biccentek.
A kérdésére, miszerint megvan-e a megfelelő felszerelésem, csak bólintok. Igaz, nem kell tudnia, hogy a műhelynek szánt épületrész kész romhalmaz, és a legtöbb munka eszközöm még csak a raktár részben pihen, de ami kell, az minden megvan. Tudok dolgozni, ha kell, a műhelyt pedig a szerint fogom akkor kiépíteni is.
A referenciamunkára csak elmosolyodok. Ezt szeretné? Hát legyen. Olyat alkotok neki, hogy még a lova is csodálva fog fütyülni, ha meglátja. A nő tekintete ártatlanul pillant rám, ám mikor elhagyja a fütty a száját, a lova reagál, én pedig "kellemes" csókban részesülök a hátas részéről. Valamennyire sikerül elhárítanom a támadást, de a nyakam, és az arcom egy része tocsog a répás, ragacsos nyáltól. Eeeehh, hát ez... Oké, ott a pont, de ezt még visszakapja. Ellépek a nő elől, s közben letörlöm az arcomat.
- Természetesen. Egy kard megfelel?
Felé pillantok, ahogy sikerül a legtöbb nyálat leszednem magamról. Nők... ki érti őket? Még semmit se csináltam, erre meg rám ereszti a lovat. A farkasa reakciója hidegen hagyott, nem különösebben féltem az idősebbektől. Még ha talán bölcs dolog lett volna is. Persze tiszteltem őket, csupán ezért nem fogtam meg se a mellét, se a fenekét. Pedig biztos vagyok benne, hogy egész kellemesen simult volna a tenyerembe. Kellemes bizsergés futott végig a gerincemen, ahogy belegondoltam. Nem árt, ha mostanában elmegyek vadászni. Ki kell engedni a fáradt gőzt. Elmosolyodtam, és csak figyeltem.
- Ha a kard elég bizonyíték, az kb. egy hónapon belül elkészül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Szomb. Szept. 21, 2013 2:19 am

Úgy tűnik, bejött a kis trükk, miután pedig már nem állja el többé az utamat, arcomon egy önelégült diadalittas mosollyal sétálok ki a karámból. A boksz ajtajának támaszkodva vártam, hogy ő is kisétáljon onnan, majd ha ez megtörtént, akkor bezártam mögöttünk az ajtót. Hagyjuk csak magára szegény pacit, fárasztó napja volt.
-Mégis, mihez kezdjek egy karddal? –kérdezek vissza a szavaira.
Na nem sértésnek szántam, a hangomban még csak nyoma sincs semmi negatív érzelemnek, csupán kicsit praktikusabb módon akartam leellenőrizni a tudását.
-Bár háborúból nincs kevesebb, mint amennyi 100, 200 évvel ezelőtt volt, de ma már senki sem hadonászik kardokkal. Szégyen vagy sem, én sem értek hozzájuk túlzottan. –vonok vállat, de hát senki sem tökéletes.
Attól, hogy megéltem pár háborút, ahol tudtam, kerültem őket, meg egyébként is… az én nagy szerelmeim a lőfegyverek voltak, attól a perctől kezdve, hogy Benjamin először próbált lőni tanítani, és ez a szenvedély azóta sem hagyott alább.
-Mi lenne, ha… -kezdtem bele, hogy a kard helyett valami mást javasoljak a férfinak, aminek esetleg hasznát is tudom venni a lovardában, s nem csupán mint valami dekoráció, lóg a falon, ám azt hiszem, megfogyott.
Így hirtelen semmi jó nem jutott eszembe. Oké, a boxok egy része fémből volt, meg a lovardában is volt bőven több kisebb nagyobb fémtárgy, de mégis… mégis milyen referenciamunka lenne egy trágyázó-villa? Vagy egy egyszerű kerítés? Ugye, hogy snassz… A lószerszámokhoz viszont inkább bőrművesre, mint kovácsra lenne szükség, hiszen, azok csak minimális fémet tartalmaznak, azok is többnyire csak kisebb fémkarikák a mindenféle szíjakhoz meg összekötésekhez. Aztán ott vannak a patkók, de ugyebár most arra megy a „pályáztatás”, hogy azt nyerje el a férfi…
-Na jó, feladom. Gondoltam, hogy praktikusabb lenne valami más referencia, amit esetleg itt, a lovardában is fel lehetne használni, viszont semmi olyan nem jutott eszembe, ami méltó lenne egy ilyen feladatra. Pokróctartó, zablák, nyeregtartó, szerszámakasztó, kantártartó, nem hiszem, hogy ezekben túl nagy kihívás lenne… Ha nincs jobb ötlete, és még áll az előbbi ajánlata, akkor beleegyezek abba a kardba. Inkább az, mint valami giccses rózsás lovas kovácsoltvas díszkapu a lovardához… Az egy hónap… nem sok az egy kissé egy kardhoz? –tettem fel a kérdést, de a tekintetem önkéntelenül is négylábú társam felé vándorolt, pontosabban ahhoz a kilazult patkószeghez.
Vajon ez kibírna egy hónapot? Nem hiszem… Mondjuk itt is gondolkozhattam volna előbb, ha már ilyen volumenű referenciákat kérek, akkor maximum a következő kör patkolásban tudna ringbe lépni a férfi. Arrrrrrhg, Théo, mi a francért kellett lelépned? Gondolta a halál, hogy ilyen bonyolult egy lovardát egyedül eligazgatni…
-Ön szerint mennyit bír ki? –tettem fel a férfinek is a kérdést, egy hirtelen ötlettől vezérelve, miközben a tekintetem még mindig az állat lábán pihent.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Szomb. Szept. 21, 2013 3:21 pm

Miután sikeresen letakarítottam magamról a nyáltengert, megpaskoltam még utoljára a ló oldalát, majd kiléptem a nő után a boxból. A kérdésére nem feleltem. Ő szeretne referencia munkát. Ha nem palotához való vaskaput akar, vagy rózsafuttatást a ház oldalára acélból, mi mással bizonyíthatnám, hogy jó munkát végzek. Bár, persze, egy jó kovács bármit kiad a kezéből, az tökéletes, mesteri munka kell, hogy legyen, bármilyen semmit mondónak is tűnne egy patkó, vagy mondjuk egy vasvilla. Mosolyogva nézek körül az istállóban, elvégre látom a nőn, hogy a kard nem igazán fekszik neki, sőt, a szavaival végül alá is támasztja sejtéseimet.
- Nos, ez tény és való, hogy manapság nincs nagy szükség ilyesfajta fegyverekre. Ettől függetlenül mégis sokan tanulják mai napig a kardvívást, és az effajta fegyverhasználatot. Van bármilyen hobbyja, amihez lőfegyver, esetleg vadásztőr, dobócsillag szükségeltetik?
Sejtem, hogy Farkasként vadászva nincs szüksége ilyen dolgokra, de én most az emberi oldalára gondolok. Ha bármi olyan közelharcot tanul, esetleg állatokra vadászik, mint ember, akkor tudok olyan eszközt, ami megfelelne referenciamunkának.
- A jó munkához idő kell. A fémek tudja nem képesek olyan gyorsan elkészülni, mint mondjuk ahogy mi regenerálódni. De ha mondjuk egy vadásztőrt, vagy puskát készíttet el velem, az fele annyi idő.
Kérdésére a ló lábára pillantok.
- Ha nem vágtat vele minden nap, és mondjuk kivonja a gyerkőcök alól is, akkor kb. 2,5 - 3 hét. Ha továbbra is végzi a napi munkát, akkor csak 1 hetet adok, nem többet.
Ismét a nő arcát fürkészem.
- Ha elfogad egy kevesebb időbe telő referenciamunkát, akkor időben patkolás alá kerülnek a lovak. Vagy, akkor hívja azt, akit ismer. - vonok vállat, ez most nem rajtam, hanem a nőn múlik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Vas. Szept. 22, 2013 2:33 am

Csak hallgatom, hallgatom, a box falának dőlve, közben pedig aprókat bólintok. A nagy kezdeti magabiztosságom most egy kissé megcsorbult, azt hiszem, de hát előfordul az ilyesmi is, ha valaki még nem mestere egy szakmának – és ha úgy nézzük, bár gyerekkoromban egy tanyán nőttem fel, mégis, egy lovarda eligazgatása azért egy kissé más feladat. Hogy őszinte legyek, a lovakat mindig is imádtam, viszont ilyen szinte nem merültem bele a technikai, adminisztratív, logisztikai dolgokba, maximum a lovak gondozásába. De ahogy a férfi beszélni kezd, és egyik ötletet ajánlja a másik után, úgy tűnik, megoldódni látszódik a nagy dilemmám. Azt hiszem.
-Higgye el, a kardvívás nem az én műfajom. Viszont hobbi az éppenséggel van, sőt… inkább hivatásnak nevezném – ez pedig a vadászat. Amúgy nem hittem volna, hogy egy puska elkészítése nem, hogy kevesebb idő, de ennyivel kevesebb… De hogy a kérdésére is válaszoljak, az újabb javaslatai már sokkal szimpatikusabbak, így inkább ennél maradnék. A szükséges felszerelésem megvan hozzá, így magára bízom, hogy végül mit fog készíteni – puska, vadásztőr, nyúzókés, vagy bármi hasonló. És ha már a lőfegyvereknél tartunk… töltények készítésében milyen tapasztalata van? –dobom be az újabb kérdést.
Igaz, eddig azt is korábbi kapcsolatokon keresztül szereztem be, megrendelés, postai kiszállítás útján, de ha sikerülne a városban is találnom egy megbízható, hozzá értő embert, akkor talán nem kéne heteket várnom minden csomagra.
Amikor pedig a patkóval kapcsolatos szakvéleményébe kezd bele, ismét aprót bólintok. Szóval, ha ügyes vagyok, akár 3 hetem is lehet. Ha nem, akkor egy…
-Ez esetben maradjunk egy olyan darabnál, ami kevesebb időt vesz igénybe. Ez esetben mennyi időre van szüksége? 2 hét? 1 hét? –csak hogy hogy készüljek a patkoltatással.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Vas. Szept. 22, 2013 3:03 pm

Összefonom a mellkasom előtt a karjaim, majd hallgatom a válaszát. Nos, ha ez így megfelel, akkor tökéletes.
- Rendben. Ha rám bízza, nem fogja megbánni. - mosolyodok el magabiztosan - Már van is ötletem, mit készítsek el önnek.
Kérdésére kicsit félrebillentem a fejem.
- Attól függ. Ágyúgolyót is kitudok önnek önteni, ha azt kér. Milyen típusú fegyvere van, amihez kell a töltény. Ill. ezüst, vagy sima bevonatúra lenne szüksége?
Nem tudhatom, hátha a saját fajtájára is szeret vadászni, vagy csupán önvédelem. Találkoztam már olyannal, aki szívesebben lőtte agyon az ellenfelét, minthogy átalakuljon, és átharapja a torkát.
Nézem a nő vonalait, s a csípőjén, s kecses derekán elidőzik egy pillanatra a tekintetem, meg néhány pikánsabb gondolaton, de mikor kérdez, ismét a szemeibe fúrom a tekintetem.
- Mivel sürgős, 1 hét elég lesz, max másfél. Igyekszem majd vele. - kacsintok rá kacérul.
Bár tudom, férfi nő felé nyújtott kéz bunkó dolog, de mikor üzlet kötésről van szó, akkor nem. Ha elfogadja utána búcsúzóan intek felé.
- Nos, ha nincs más, akkor én megyek. 1 hét múlva jövök. - mosolygok rá.
Azzal elindultam kifelé az istállóból. A nap csodásan sütött, már dél lehet, legalábbis az állásából ítélve. A parkolóban maradt kocsimhoz sétáltam, beszálltam, és beindítottam a járgányt. Na, azt hiszem, itt sem kell bezárnom a kovács műhelyt.


//Köszönöm a játékot! Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Hétf. Szept. 23, 2013 7:41 pm

-Rendben, bízom benne! –mosolyodok el a szavai hallatán, s bár kicsit furdalja a kíváncsiság az oldalam, hogy vajon mi lesz a végeredmény, de úgy döntök, inkább nem faggatom – maradjon csak meglepetés.
-Ó, van egy pár, de akkor majd összeírok egy kis listát, ha fogyatkoznak a készletek. Egyelőre még jó vagyok velük, sajnos nem sok időt tudtam szánni rá... Amúgy alapvetően normál bevonatú: többnyire szarvas, vaddisznó, nyúl és vízi madarak számára… Az ezüstre eddig szerencsére nem volt szükség.  –magyarázom, mielőtt még azt hinné, valami elvetemült fejvadász vagyok, aki a saját fajtánkra vadászik.
Mondjuk ha azt kívánná a helyzet, hogy valami irtó nagy kalamajkába keveredek és ez lenne az egyetlen megoldás, minden gond nélkül feldúsítanám bárki agyvelőjét némi ezüsttel, de úgy vagyok vele, hogy jobb a békesség. Eddig sikerült is tartani magam hozzá, meg egyébként is… Két falka is van, nem hiányzik egyiktől se, hogy a nyomomban lihegjen, csak mert kinyírtam egy tagjukat.
-Rendben, köszönöm! –felelem, de amikor meglátom a kacsintás, csak mosolyogva, egy szemforgatással válaszolok.
A kézfogadást elfogadom, egy határozott szorítással adom „pecsételem meg”, hogy akkor részemről áll az üzlet.
-Nem hiszem, hogy lenne mást fontos… Vagyis, talán mégis! Még nem tudom biztosan, hogy hogy alakul a következő néhány hetem, így ha pont olyankor jönne, amikor épp nem vagyok itt, nyugodtan keresse a bátyámat, vagy a kollégámat. Vagy ha visszatértem, majd felkeresem Önt, amennyiben kapok valami elérhetőséget. Minden jót! –integettem utána, aztán ahogy kisétált az istállóból, én is nekiláttam, hogy folytassam a félbehagyott munkámat.
Felkaptam a földről a nyerget és a kantárt, s már indultam is az épület túlsó felénél lévő tartók irányába… Ó, hogy lenne már este!
 



// Én is köszönöm ^^//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Re: Istálló // Csüt. Szept. 26, 2013 4:21 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Szomb. Nov. 02, 2013 5:50 pm


Odette & Natan



// még az Egyiptomi utazás előtt, szeptember közepe táján //
 
Mit ne mondjak, már eléggé a nyakunkon volt ez a Kairói utazás téma… Nem mint ha egyébként olyan hú-de-nagy rend uralkodna a lakásban, de most meg, hogy napok óta tart a pakolás, akár egy háborús csatatér is elbújhatna mellette, ahogy kinéz. Mind emellé még egy rakat papírmunka is, amit egyébként is ki nem állhatok, de ha már megígértem a kölyöknek, hogy leszervezem neki ezt a két hetes vakációt, akkor nehogy már azért ne engedjenek fel a repülőgépre, mert nincs érvényes vízum, meg hasonló marhaságok… Mellette még Benjit is kiképezni, hogy tartsa a frontot a lovardában amíg mi távol vagyunk, szó mi szó, nem unatkoztam egy cseppet se. Hajnali kelés, délelőtt, délután munka, aztán éjszakába nyúlóan szervezkedés… Ó, ha Théo itt lenne, azt hiszem, rám se ismerne!
Szóval ezekben a szorgos napokban történt, hogy kaptam egy telefonhívást – valami csoda folytán a telefonom is fel volt töltve, no meg be is volt kapcsolva-, ám ahogy meghallottam a vonal végén a másik hangját, egyből rádöbbentem: valami piszok módon sikerült megfeledkeznem Danielről meg erről az egész kovács-mustra dologról. Amikor kérdezte, hogy jöhet-e, csak egy nagyot hallgattam, miközben a fejemben csak úgy cikáztak az ötletek, hogy mi lenne a legjobb. Letudni most? Szólni neki, hogy bocs, épp utazok, gyere két hét múlva? Azt hiszem, az elég genyóság lenne részemtől, mert akkor ennyi erővel szólhattam volna neki… nem, ez se lesz az igazi. Vagy Benji bácsi majd megoldja? Na, azt már nem… oké, így is nagy szívességet tesz nekem, hogy erre a két hétre átveszi, amúgy meg mégis csak Théo… akarom mondani, a MI családi lovardánk, szóval az a minimum, hogy akkor már az ilyen fontos ügyeket is én intézem…
-Persze, amikor jól esik. Egész nap itthon leszek. –feleltem végül a telefonba.
Most adjak meg valami konkrét időpontot? Ugyan már… így is annyi dolgom mint égen a csillag, az se sokat számítana, ha meg késne, csak mérgelődnék rajta. Majd jön amikor jön, aztán szakítok rá időt, bár… így utólag belegondolva, remélem, azért nem éjfél előtt 5 perccel támad kedve betoppanni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Szomb. Nov. 02, 2013 11:08 pm


Odette e’Lemaître & Natan Vreth

Elkészült hát a nagy mű. Egy vadász kést raktam össze, a markolatot agancsból készítettem, a penge pedig gyönyörűen megmunkált, futó virág mintával dekorált acél lett. Még egy bőrtokot is készítettem hozzá, melyet könnyen az övére, vagy akár a csizmájába is rejthetett a tulajdonos.
A kocsit megpakoltam a kovács eszközökkel, amik patkoláshoz kellhetnek. Üllő, kalapács, szegek, több fajta és méretű patkók, köszörű... hogy csak a legfontosabbakat emlegessem. A határidő lejártáig még 3 nap volt vissza, de mivel előbb kész lettem a munkával, egyik délután, munka után, egy telefonfülkéből végül felhívtam drága megrendelőmet. Kissé szétszórtnak hatott a hangja, bár különösebben nem foglalkoztam vele. Mivel másnap szabadnapos voltam, ezért a holnap délelőttöt választottam, de már kora reggel, a szokásos reggeli rutinnal kezdve a napot, készítettem össze minden fontos dolgot. Végül még egy kisebb golyó gyűjteményt is bepakoltam egy táskába, hátha megtetszik neki valami, és válogatna szívesen.
Morrighant otthon hagytam, tudtam, hogy az erdőben úgyis talál magának elfoglaltságot. Rádiót bekapcsolva indultam el a lovarda felé. 11 körül járhatott az idő, mire megérkeztem. Kivételesen most nem a parkolóba álltam le, hanem a nyitott kapun át bevezettem a kocsival, át az udvaron, egészen az istállóig. Közben néhányat dudáltam, ahogy elhajtottam a ház, meg a gyakorló terepek mellett. Végül megálltam az istálló ajtajánál, majd kipattanva a patrolból, kezemben a golyós táska, meg a bőr tokban pihenő referencia munka. Pajzsomon egy kisebb rést hagytam, hogy megérezzem a nőt. Amint látom, hogy felém lépked, már nyújtom is felé mosolyogva a kést.
- Szép napot, Miss. e'Lemaitre! - mosolyom széles, a múltkori vadászat óta párszor eszembe jutott a hölgy. Nem mondom, bundás képében se számít rossz bőrnek, de azt hiszem, emberi alakja is überel néhány dolgot.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Vas. Nov. 03, 2013 1:51 pm

Már reggel 8 óta a kifutóban tevékenykedtem a sokadik csoportommal, ahogy felügyeltem a fiatalabbakat, tanítottam az újoncokat, vezettem a lovakat, amikor arra lettem figyelmes, hogy valaki autóval behajt az udvarra. Épp indultam volna, hogy rendre tegyem az illetőt, amikor megéreztem, -láttam, hogy ki is az valójában. Óóó, így már egyből érthető… Csak intettem felé, majd az órámra pillantottam, de még volt egy kis idő 11-ig, így befejeztem azt a pár perc oktatást, ami még hátra volt, aztán megkértem az egyik haladó lovasomat, hogy segítsen a kisebbeknek egyedül befejezni a dolgot – leápolni a lovat, megitatni, majd visszavezetni a helyére. Ezalatt én Daniel felé vettem az irányt, félig leengedett pajzzsal, mint mindig… Amúgy is csak ritkán szoktam teljesen bezárni, de így, hogy lovak között vagyok egész nap, hála Théo szoktatásának, nem is nagyon tudnék másképp dolgozni…
-Szép napot, Mr. Morton. Remélem, nem várakoztattam meg nagyon, de ha már úgy is az óra vége felé jártunk, akkor nem akartam rövidebbre fogni a dolgot. –feleltem vidáman, ahogy a hátam mögé intettem, a kifutó irányába.
A felém nyújtott kést elveszem, majd miután vetek egy pillantást a tokra, előhúzom belőle magát a kést – hú de izgi, mint a karácsonyi ajándékbontás! -, hogy aztán azt is alaposabban szemügyre vegyem. Ráfogok a markolatra, hogy mennyire áll kézre, s bár ötletes, hogy agancsból készült, nem tudom, hosszú távú használatnál mennyire lesz kényelmes, ezt többnyire agancsa válogatja, bár reménykedjünk a legjobbakban. Aztán a penge… Mit ne mondjak, így ránézésre tetszik! Nem az a snassz, egyszerű, bumfordi kés, hanem egy kis díszítés is van rajta, de azzal sincs agyoncsicsázva, pont, amennyi még elég hozzá, hogy egyedi legyen. Az ujjammal óvatosan letesztelem az élét, majd miután elég élesnek találom, a mintán is végigfuttatom az ujjam.
-Hm, azt hiszem, meggyőzött, de majd kipróbálom élesben is a kicsikét. –feleltem, ahogy visszacsúsztattam a kést a bőrtokba, majd az övemre erősítettem- Azt hiszem, akkor eldőlt a kérdés, amennyiben még mindig áll a korábbi ajánlata, üdv, mint az új kovácsunk! –nyújtottam kezet.
Oké, tudom, múltkor is volt, de na… a papírmunka meg majd ráér később, azért annyira úgy se rajongtam.
-Csak nem úgy készült, hogy egyből munkához is lát? –pillantottam az autóra, legalábbis ha idáig behajtott és nem a parkolóban hagyta a járgányt, gondoltam, csak van valami magyarázata. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Hétf. Nov. 04, 2013 7:16 pm

Amint átveszi a kezemből a kést, már nyitom is a plató hátulját. A felém nyújtott kezet elfogadom, és még biccentek is hozzá.
- Csak nyugodtan. Én már teszteltem, anélkül nem adom ki a kezem közül, de persze, csak ön tud meggyőződni róla, valóban jó-e a számára.
Jó üzlet, jó időtöltés, nem mellesleg pedig nem kevés pénz. Na nem mintha ebből a lovardából akarnék meggazdagodni, de azért jó konyhapénznek számít a befolyó összeg.
Míg elkezdek pakolni, s mikor a vállamra dobom az üllőt, elhangzik a kérdése, s kissé felvonom a szemöldököm.
- Miért, mire számított, dísznek hoztam őket? - mondtam mosolyogva, de érezhette, hogy komolyan beszélek. Jó munkát végzek, és előttem nem volt kérdés, hogy a kovácsa leszek. Az üllőt, az egyik kalapácsot, s kisebb táskát a kezembe véve indultam az istálló felé.
- Üdv hölgyek és urak! - köszöntem a lovaknak, belépve az épületbe, majd letettem a földre a holmikat. Néhány kört tettem a kocsi, s az épület közt, de nem vártam el, hogy a hölgy segítsen, ezek a szerszámok, még a legvadócabb hölgyek kezeibe sem voltak valók. Nem azt mondom, hogy a történelem során nem születtek női kovácsok, de ez most az én dolgom, nekem pedig a dolgaimba nem kell segítség.
Felállítom az üllőt, majd szép rendbe teszem a dolgokat, hogy minden a kezem ügyébe kerüljön, ha szükség lesz rá. Végül, utolsó dolog. Levettem a pólóm, majd a fekete kovács kötényemet a nyakamba akasztva, s derekamra kötve készen álltam a munkára. Tetoválásomat most bizonyára látja a hátamon, meg a hegeimet a testemen, de ez most a legkevésbé sem izgatott.
Összecsaptam a tenyeremet, s ha Ode esetleg nézte, mit és hogyan csinálok, akkor felé pillantottam.
- Melyik beteg lesz az első? - mosolyogva pillantok a nőre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Kedd. Nov. 05, 2013 9:33 pm

Ahogy elveszem a kést, csak egy kissé csodálkozva pillantok utána, hogy hova rohan ilyen sietősen, aztán amikor meglátom, hogy pakolni… Ejha, ezt nevezem önbizalomnak. Ezek után már csak poénból lefújnám a dolgot, hogy meglássam, milyen képet vág hozzá, de egyrészt már múltkor is üzletet kötöttünk, másrészt nem szeretek más vérfarkasokkal rosszban lenni, harmadrészt pedig se erőm, se időm egy másik kovácsot keríteni, amikor ez itt már olyan lelkes, hogy csodálom, hogy az alatt nem patkolt meg egy lovat, amíg a kést alaposabban megnéztem…
Na mindegy, inkább legyen több önbizalma, mint hogy valami önbizalom-hiányos kis remegő nyuszi lenne, bár tény, az ilyesmi alkatok nem is húzzák sokáig a fajtánkból.
-Értem. Végülis, egész pofás kis dekoráció lenne belőle, a szalmabála és faragni való tök kombináció már úgy is kezd egy kicsit snassz lenni. Egyébként tudok segíteni valamit? –tettem fel a kérdést,  miközben pakol, bár ahogy elnéztem, egész jól boldogult egyedül is, így ha rám nem volt szükség, akkor csak besétáltam utána a lovardába.
-Fiúk-lányok, íme az új kovácsotok, próbáljátok nem megrúgni munka közben. –sétáltam végig a boxok között, majd Carte-éhoz léptem.
Ajtó kinyit, majd barátságosan megpaskoltam az állat nyakát, miközben válaszként játékosan az egyik tincsem után kapott. Nem hiába ő az enyém… Bár egy darabig kérette magát, és kitért előle, végül csak ráraktam a kantárt, hogy kivezessem a férfi mellé, ott aztán, ha jó helyen volt, akkor az egyik oszlophoz erősítettem.
-Kezdjük vele, legutóbb úgy is nála találta azt a meglazult patkószeget. Megfogjam a lábát, vagy azzal is boldogul? –kérdezem, mert alapból nem árt 1-2 ember, mielőtt a ló gondol egyet és átrendezi a kovács fogsorát, de Daniel egyedül érkezett.
Ami vagy azt jelenti, hogy ennyire jó, vagy, hogy van egy tuti taktikája ilyen helyzetekre, vagy, hogy én fogom a pacik lábát fogni. Akkor viszont nem ártana szólni az egyik segédemnek, hogy tartsa a frontot odakint, meg kicsit átrendezni a lovak órarendjét, mikor éppen melyiket lovagolják. 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Szer. Nov. 13, 2013 3:58 pm

Csak egy mosoly húzódott végig az arcomon, ahogy hallottam, mire szánja a kést. Hát. Ő tudja. Bár én előbb vágok el vele torkokat, minthogy dekorációnak kidobjam a házba. Jó, persze akad néhány kard, ami nekem is a falon lóg, de az olyan is, ami már kiharcolta, hogy ott pihenjen. Kérdésére csak ingattam fejem, s vittem is be a többi holmit az istállóba. A bemutatásra, csak röviden meghajoltam a lovak előtt, majd fel húztam a kovácskesztyűket.
Megrúgni? Hát, volt már rá példa, életem során. Életem első komolyabb regenerációja bordatörés volt, ló rúgásnak köszönhetően. Még jó, hogy akkoriban kölyök voltam, és Arryck visszafogott, nehogy kinyírjam az állatot. De azóta, tanultam már egyet s mást. Vérvonalam képességével kiválóan megtudtam nyugtatni az állatokat. Bár ők képesek megérezni a Farkast bennem, de azt hiszem, ezeket a lovakat annál is könnyebb lesz nyugtatni, hisz egy Farkas a gazdájuk. Pajzsomat félig leengedtem, hogy már most szokhassák Bestiámat. Fenevadam megrázta magát, s játékosan ölelte, s futotta körbe a lovakat, így jelezve, hogy nem kell félni. A hátasok egy-egy hangosabb nyerítéssel, némi dobogással jelezték vissza, hogy érzik a dögömet. Ez természetes volt. Farkasom az elém kivezetett Cartehoz "bújt" utoljára, körbelengte, nyugtatóan járta át. Megpaskoltam a ló hátát. Simogattam egy darabig, mikor Bestiám ezüst szeme villant meg íriszeimben, s képességem gyengéden kúszott bele az állat elméjébe. Megrázta a fejét, de csak nyugtatóan simogattam tovább, s kikutattam a legkedvesebb emlékeit, amiktől biztosan lehiggad. Sokfélét találtam, de leginkább a nővel kapcsolatos emlékeire nyugodott meg. Tovább simogattam, s közben folyamatosan körbeölelte Bestiám a lovat, így tartva őt a nyugalomban, s emlékei "filmvetítésében".
- Ha gondolja, maradhat. De köszönöm, boldogulok. - pillantottam ezüst szememmel a nőre, aztán elengedtem Cartet, hogy leülve egy kisebb sámlira, a lába mellé üljek, s az üllőre tegyem a patkóját. Halkan dolgoztam. A patkószegeket levéve, kicseréltem a patkót, tisztítottam meg a patáját, kopácsoltam, zörögtem, feszítettem, tisztogattam, köszörültem, a szokásos dolgok. Gyorsan, könnyedén dolgoztam, de precízen. Jó érzés volt újra ezzel foglalkozni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Szer. Nov. 20, 2013 2:20 pm

Egy darabig néztem, hogy hogyan boldogul újdonsült kovácsom az állatokkal. Bár a lovaink alapból is egész barátságos állatok voltak, az utóbbi idő forgalma mellett meg pláne hozzászoktak az idegenekhez. Ettől függetlenül egy kicsit aggódtam, a patkolást hogy fogja viselni, eddig ezt Théo intézte, nem tudom, volt-e valami „forgatókönyv” a dologra.
Csak állok, szótlanul, az egyik boxnak dőlve, ahogy figyeltem, Daniel hogyan foglal helyet, és veszi kezelésbe Carte egyik patáját. Úgy tűnik, az állat kimondottan nyugodtan tűrte, csak néha-néha pillantott hátra kíváncsian a férfira, hogy mégis mit ügyködik. Hmm… meg kell hagyni, nem rossz. A karórámra vetettem egy pillantást, majd ellöktem magam a faltól, és néhány tettem néhány lépést a másik vérfarkas felé.
-Nos, amennyiben rám nincs szükség, akkor megyek, tennivaló úgy is annyi, mint égen a csillag. Ha bármire szüksége lenne, odakint leszek a futtatónál. –fordultam Daniel felé, azzal még egyszer megsimogattam Carte nyakát, és az udvar felé vettem az irányt.
Hm, kik is lesznek a következő csoportban? Te jó ég, most jönnek a nagycsoportos ovisok. Mon dieu… Ó, Unalaq, a türelem miért nem jár grátiszként a vérvonaladhoz?
 
(bocsi, hogy ilyen kis nyomi lett Sad most ennyire futotta…)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Csüt. Nov. 21, 2013 3:06 am

Fel se pillantottam a munkából, végig csak járt a kezem, zörögtem, kopácsoltam. Farkasom a ló elméjével játszadozva ölelte át. Mikor épp indult volna a nő, már kész is lettem a két hátsó lábával. Miközben a sámliról felálltam, hogy arrébb üljek, a mellső patákhoz, csak futólag bólintottam a nő felé.
- Persze, menjen csak nyugodtan. Elleszek itt egy darabig. - azzal ültem is le, hogy folytassam a munkámat. Hiába, ilyenkor csak ez volt a szemem előtt, semmi más.
Csöndben dolgoztam tovább. Nem telt bele egy órába, s az utolsó simításokat végeztem a patkón. S csak arra lettem figyelmes, hogy dúdolgatok. Ja... elfelejtettem rádiót hozni.
Repülsz ha rám ülsz! csintalan, játékos dallamai halkan formálódtak, s törtek fel torkom mélyéről, ahogy dúdolgattam. Carteval végezve megpaskoltam a nyakát, Fenevadam pedig elengedte. Kantárjánál fogva vezettem körbe az istállóban, közben a lábait figyeltem, néztem, hogy mindent rendben tettem-e fel, nem kényelmetlen-e, vagy esetleg rosszul raktam rá valamit. Ám egészségesen koptatta az istálló földjét, nem mutatta jelét annak, hogy bármi problémája lenne.
- Jól van, asszem megmutatlak a gazdinak is. - simítottam meg mosolyogva az orrát. Dudolászva vezettem ki az istállóból. A futtatónál a szőke tincseket felismerve vezettem Cartet a nőhöz.
- Megjöttünk. - mondtam mosolyogva. Épp oktatás folyt, az ovisok kissé ijedten néztek rám, ahogy ott feszítettem földtől, piszoktól mocskos, kissé izzadt kovács ruhában.
- Néhány kört kéne mennie vele, hogy lássam, valóban tartós-e. Nem örülnék, ha vágta közben pottyanna le a patkó a lábáról. - nyújtom a nő felé a kantárszárat.


// Semmi gond, nekem tetszett! ^^ //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Kedd. Nov. 26, 2013 2:11 am

Azt azért nem mondanám, hogy nem bírtam volna el az ovisokkal, egyszerűen csak… majd’ megölt az unalom, annyira nem lehetett semmit sem kezdeni velük. Nincs bajom a kicsikkel, de akkor már inkább a tinédzser korosztályt tanítanám lovagolni, akik egyedül is képesek fent maradni a ló hátán, meg nem csak körbe-körbe kell sétálgatni velük, a kantárt fogva, hogy szokták a lovat, hanem a gyakorlottabbakkal akár ki is lehet lovagolni a rétre, galoppozni meg vágtázni egy kicsit. Így meg? Basszus, egy fél óra alatt úgy elszédülök, hogy valami hihetetlen, de másra meg nem passzolhatom le a melót, mert mégiscsak én vagyok a tulaj, meg a felnőtt, meg az oktató, enyém a felelősség, ha valamelyik kis zsemlemorzsa leszédül az állat hátáról… Még jó, hogy a sógornőjelölt, Faye gyermekorvos, ha már a munka miatt nincs is sok szabadidőm, legalább emiatt találkozok vele néhanapján. Hálás lehet, csinálom neki a munkát, igazi családi vállalkozás!
Már épp a muttidoménhanyadik kört róttuk a futtatón belül, amikor felbukkant Daniel, én pedig lovastól-gyerekestől odasétáltam hozzájuk a kerítéshez.
-Nagyszerű! –azzal megfordultam, az ovis csoport meg a kísérő felnőtt felé fordulva- Akkor most tartunk 5-10 perc technikai szünetet, addig lehet almával, répával meg kockacukorral etetni a pacikat, meg simogatni is, de azt csak óvatosan!  Rögtön jövök és folytatjuk! –feleltem, azzal visszakocogtam az istállóba egy nyeregért, hogy fölszerszámozzam Carte-t, majd miután finoman megsimogattam a homlokát, nyeregbe pattantam.
Még vetettem egy pillantást Danielre, majd jeleztem a lovamnak, s szép lassú lépegetéssel megindultunk az istálló felé. Ahogy elhaladtunk mellette, átváltottunk ügetésbe, majd a rétre már galoppozva érkeztünk meg. Fő a fokozatosság, na meg közben azért próbáltam figyelni is, hogy ha bármi gond adódna, akkor időben észrevegyem. Egy szusszanásnyi időt maradtunk, azzal már indultunk is vissza az istállóhoz, majd a tisztelt kovács úr szeme előtt is tettünk néhány tiszteletkört az ügetőn belül, mielőtt visszalovagoltam volna mellé. Carte csak egy helyben toporgott, úgy tűnik, csalódott, amiért ilyen hamar letudtuk a szokásos kilovaglást… Na igen, sajnos mostanában rá is kevesebb időm jutott, mint korábban.
-Jól van, jóóól van. –csitítgattam az állatot, ahogy megvakargattam a két füle között, hogy kárpótoljam kicsit- Nekem úgy tűnik, hogy rendben van. Ön mit gondol? Jöhet a következő? –néztem le lóhátról, majd a válaszát követően le is csusszantam a nyeregből, hogy Carte-ot visszavezessem a helyére, aztán kiválasszuk a következő pácienst.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Pént. Nov. 29, 2013 1:53 pm

Csak mosollyal az arcomon figyeltem, és néztem fel a nyeregbe pattanó nő arcába. Csodásan festett a paripa hátán, de ez persze csak az én szerény véleményem. Felültem a futtató kerítésére, és onnan néztem, hogy futkorásznak. A halandó kölykök és kísérőik pillantását néha-néha magamon éreztem, de ez nem zavart, figyelmem végig Carte mozgásán, lábain, patáin csüngött. Amikor a rétre vonultak ki, csak szórakozottan megvakartam az államat, és a lovakat simogató, etető kölyök sereg felé pillantottam. Te jó ég, nem is tudom, mikor voltam hosszabb ideje gyerekek közelében. Californiában, oké, de amúgy... halandók között. Fura...
A visszatérőkre mosolyogva néztem, s figyeltem a tiszteletköröket. Szerettem ezt a munkát. Nagyon is. Mikor megállt mellettem, pont Carte fejével egy magasságban volt a mellkasom, s finoman túrtam bele az állat sörényébe.
- Az már egy jó jel, hogy nem szakadtak le a patkók. - mondtam nevetve, ahogy tovább paskoltam az állat nyakát. - Induljunk, vár a többi beteg.
Leugrottam a kerítésről, majd a nő mellett elindultam vissza az istálló felé.
Az istállóban kellemes meleg fogadott minket. Hisz meleg patkolással végeztem el a munkát, nem hideggel.
- Tudta, hogy régen a kovácsok patkolásnál tüzes lapáttal sütötték meg a patát, ha meleg patkolást végeztek? Fogtak egy parázstól átforrósodott lapátot, majd a patához nyomták. Csak rájöttek, ez azért nem túl kifizetődő, mert a szaru is elégett.
Megvárom, míg Cartet a helyére vezeti, s elém hozza az újabb beteget.
- Bár most megpatkolom mindegyikőjüket, láttam Cartenál, hogy nem igazán voltak "ápolva" a lábaik. Ne gondoljon rosszra, tudom, hogy gondoskodnak róluk. Annyit kérek, hogy most maradjon itt, és megmutatom, hogyan kell tisztítani a patkókat. Ezt a tisztítást a ló munkái után el kell végezni, vagy ha az nem megy, akkor naponta kétszer. Ajánlott, így a patkó élettartama is hosszabb, másrészt egészségesebb a patának is.
Az újabb beteg elméjét újra Fenevadam veszi kézbe, majd megvárom, míg Odette úgy lép a közelembe, hogy lássa, mit hogy csinálok.
Erősen, mégis finoman veszem le a régi patkót, majd egy finom vésővel kezdem a patáról lekaparni a koszt, a mocskot, ami a vassal nem jött le, s közben a felesleges szaru réteget is méretre csiszolom.
Mozdulataim ügyességről, tapasztalatról árulkodnak, mégis lassan csinálom, hogy Odette is tudja követni, mit hogyan kell majd kipucolnia.
- Ha fenn a patkó, óvatosan, a patkó, és pata közti kis résből kell kitisztítania a földet. De ezt majd látni fogja egy-egy nap végén, mi mindent képesek összeszedni. Nem szabad túl erősen a résbe nyomnia a tisztító eszközt, mert felsértheti a ló lábát, vagy esetleg lefeszíti a patkót.
Miközben magyarázok, a közelembe helyezett, parazsas vastál, rácsos tetejéről egy fogóval választok ki egy patkót. A vas nem izzik, mégis forró, pont jó, hogy feltegyem, már csak az a kérdés, passzol-e a méret. Finoman helyezem a patkó fölé, hogy lássam, rendben van-e, s azután helyezem rá. Más mérőszalaggal rohangálna a pata és a patkó között, én viszont már rutinból nyomom ezt.
- 6 hetente el fogok jönni, és olyankor leveszem a patkót róluk. A lábvégtengely egészsége érdekében. Olyankor egész nap patkó nélkül ki kell engedni őket futkorászni, legelészni. Milyen kovácsuk volt? Mert így a paták állapotából ítélve, nem végzett túl jó munkát.
Fel se nézek a munkából, bár nem tudom, lehet valami barát intézte eddig a dolgokat ilyen téren. Akkor is, ha munkáról van szó, nálam nincs helye elnézésnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Szer. Dec. 04, 2013 1:51 pm

A rétről visszaügetve örömmel nyugtáztam, hogy megvan az összes „mazsola”, nem történt semmi vérengzés, vagy kavarodás. Mondjuk miért is történt volna… Oké, vérfarkasok vagyunk, sose lehet tudni, de na…
Ahogy megálltunk újdonsült kovácsunk előtt, ő pedig Carte nyakát kezdte simogatni, négylábú kedvencem csak egy halk nyihogással köszöntötte, majd játékosan az egyik tincse után csippentett.
-Rendben, menjünk. Vannak még egy páran… -bólintottam, azzal lépésben visszaindultam az istálló felé.
Csak akkor szálltam le a nyeregből, amikor már bent voltunk az épületben, aztán akármennyire is próbálta megmakacsolni magát a szentem, azért csak visszavezettem a boxába.
-Aucs… Nem, nem tudtam, de nem hangzik túl biztatóan. –grimaszoltam egyet, ahogy lelki szemeim előtt felvillant egy kép, milyen barbár tett is volt ez valójában- Maga is csinált korábban hasonlót? Vagy ez a még az az előtti időkre értendő? –kérdeztem vissza pusztán kíváncsiságból, ahogy bezártam a box ajtaját, a következő pedig… Hmm… meg is van!
Meg is indultam a kiszemelt elé, Daniel elé vezetve, s már épp bemutattam volna az újabb patást, amikor magyarázni kezdett.
-Nem gondolok, szoktuk ápolni a lábaikat, ezzel azért én is tisztában vagyok. Csupán kevesen vagyunk, így sokszor a „diákokra” marad a munka, úgy tűnik, pont sikerült kifognia egy olyat, aki kevésbé lelkiismeretesen csinálja a munkáját. De had lássam, hátha tud valami újat mutatni. Egyébként, ő lesz a következő, ha megfelel, Étoile. –simogattam meg finoman az állat nyakát.
Igaz, bár a lovak a tesóm tulajdonai, mégis, a családból Faye volt az, aki a legközelebb állt a négylábúhoz. Azt tudom, hogy Théo még azelőtt szerezte, hogy rájött volna, egykori szerelme is itt él, de mióta gyakrabban meglátogatott minket, a lovaglásoknál mindig Étoile-ra esett a választása. Figyelem, ahogy az állat patájával ügyködik, tisztítja, csiszolja, törli, igazítja… Én meg, mint valami megbabonázott kisgyerek, csak figyelem, még akkor is, amikor már abbahagyta a nekem szóló magyarázatot a paták ápolásáról, és már rég a patkót helyezi fel a lábra.
-Őszintén? Fogalmam sincs. Nem volt szerencsém hozzá, amíg a bátyám el nem utazott, mindent ő intézett a lovarda kapcsán, én csak néha-néha ugrottam be segíteni, ha nem bírt vele. „Élmény” így segítség nélkül beletanulni a dolgokba, nem mondom… -sóhajtottam, mert bizony az a nagy büdös helyzet, hogy sok minden a magam kárán tanultam meg az egész lovardavezetéssel kapcsolatban, mindig volt valami újabb és újabb probléma, ami kibukott- Amúgy rendben, várom szeretettel. Bár többnyire itthon szoktam lenni nap közben, azért inkább szóljon ide előtte, az a biztos. A lovak meg… szerintem díjazni fogják a dolgot. De nem is hátráltatom tovább a munkával, már várnak a töpörtyűk. A többit meg tudja, ha valami felmerülne, kint megtalál. Jó munkát! –mosolyodok el, azzal még gyorsan leszerszámozom Carte-ot aztán megyek is vissza a futtatóhoz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Kedd. Jan. 28, 2014 11:24 pm

- Voltam tanúja effajta patkolásnak, bár én nem alkalmaztam az állatokon. Nem kedvelik, másrészt meg én se rajongok az ilyesmiért. Tisztelem a természetet, és nem szeretek kárt tenni benne, ahogy a gyermekeiben sem.
Folytatom a munkámat, az újabb beteg köré fonódik farkasom. Érzem, hogy figyel a nőstény, s a figyelme elégedettséggel tölt el. Étoile szépen viselkedik, nincs gond a munka közben.
Tisztítok, farigcsálok, mutatom, mit hogyan kell.
- Ahhoz képest, hogy egyedül tanult bele, remekül csinálja. - mondom, miközben az utolsó patkószeget kalapálom be a patkóba. - Rendben, menjen csak. Ha bármi gond van, szólok! - nézek fel rá, sőt, még egy apró mosoly is kitelik tőlem. A további órákban csak a futtatás miatt térek ki a szabadba, hogy lássam, hogy a betegek számára a patkók jók lesznek-e. Így telik el a délelőtt, s már jócskán belemegyünk a délutánba is, mikor végre utolsó betegemmel, azzal a gyönyörű, fekete lóval is végzek, akivel legelőször találkoztam itt az istállóban, Tarajossal.
Bestiám finoman öleli át elméjét, s mikor végzek az utolsó patkóval is, mosolyogva állok fel a sámlimról, s törlöm le izzadt homlokom. Megpaskolom az állat nyakát bátorítóan. Hmm... Leveszem a kötényemet, de nem nyúlok a fölsőmért, hanem nyugtatóan megsimogatom Tarajos orrát. Érzi a Fenevadamat, érezte akkor is, mikor először találkoztunk. Nyugi kicsi... csak nyugi. Lágyan a hátára teszem a kezem, majd egy hirtelen, de könnyed ugrással termek a hátán. A sörényébe kapaszkodom, mire Tarajos, megérezve Bestiám kicsapódó energiáját, szabadságát, felágaskodik, s nyerít egyet. Ennyit a nyugalomról. De nem is baj, örülök a hevességének, s egy hangos Gyííííáááá! kiáltással kissé az oldalába bökök, s kirontunk az istállóból. Érzem az állatot, érzem a lüktető vérét, szívének hatalmas ütéseit, s a kezdeti bizalmatlansága felém kezd átmenni szabadságba, s élvezi, hogy végre kitörhet, s vágtathat. Elszáguldunk a futtató mellett, még inteni sincs időm a ledöbbent kiscsoportosoknak, s persze munkáltató asszonyomnak, csak a vigyorgó képemmel jelzem, hogy baromira élvezem. Tarajos sörényébe kapaszkodva száguldunk a széllel, kiszalad a közeli mezők felé, s én csak hagyom, hogy a hideg levegő az arcomba csapjon, élvezem a sebesség örömét, érzékeim teljesen a lóra hangolódnak. Az ilyen pillanatokért érdemes életben maradni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Szomb. Feb. 01, 2014 8:46 pm

Hallgatom a kis „kovácsfiút”, és határozottan tetszik a hozzáállása. Azok alapján, amit eddig láttam tőle, a munkája is, bár az úgy is csak hosszabb távon fog kiderülni, hogy tényleg olyan jó-e, mint ahogy azt bizonygatja. Figyelem, ahogy dolgozik, közben pedig próbálom memorizálni a dolgokat, nem csupán egyben magát a folyamatot, de a részleteket is – hogyan fog rá egy-egy eszközre, milyen mozdulattal nyúl a lovak patájához, meg ehhez hasonló kis finomságok, amiket előbb vagy utóbb valószínűleg én is kitapasztalnék, no de nem sokkal gyorsabb és egyszerűbb így?
-Köszönöm. –felelem a dicséretére – De tudja, hogy van ez, ha muszáj… Akkor muszáj. Nem akartam veszni hagyni a bátyám munkáját, sem a lovakat nem lett volna szívem veszni hagyni, vagy eladni, így aztán maradt a nehezebb út… Igazából annyira nem áll távol tőlem ez az egész, hiszen fiatalabb koromban egy tanyán nőttem fel, csak… hát na, azóta sokat változtak a dolgok, meg mindig volt mellettem más, aki segítsen. –magyaráztam, majd ha nem volt más mondandója, vagy hozzáfűzni valója, akkor nem is zavartam tovább, mentem vissza a futtatóhoz, hisz már úgy is várt rám a következő csoportnyi gyerek.
Úgy elvoltam az oktatással, hogy szinte fel sem tűnt, hogy milyen gyorsan rohant el az idő… Épp végeztem az órával, a kerítésre támaszkodva beszélgettem néhány fiatallal, akik a lovakról meg a lovardavezetésről faggattak. Ahogy meghallottam az istálló felől a kiáltást, egyből felkaptam a fejem, pár pillanattal rá, pedig elő is kerültek. Daniel Tarajos hátán vágtat el a futtató mellett, én pedig csak elkerekedett szemmel bámulok, mire utánuk kiáltok, egy hangos és rendkívül elegáns „HÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ”-vel, majd a kerítésen megtámaszkodva már ugrok is át felette, igaz, néhány lépés után már olyan távol kerülnek, hogy hiába szaladnék utánuk. A francba…
-Ó, csak az új kovács az, épp most teszteli, hogy sikerült a patkolás. –mire visszafordulok a látogatók felé, már újra a 100 wattos mosoly virít a képemen, amíg válaszolgatok a maradék kérdésekre, majd letudjuk az óra adminisztratív dolgait is, jelenléti ív meg társai.
Ha viszont Daniel nem ér vissza, mire eltűnnek a látogatók, akkor az ő helyében ajánlom, hogy meg se álljon Mexikóig, mert akkor esküszöm, hogy nyeregbe pattanok a kedvenc fegyvereimmel felszerelkezve, és kilyuggatom azt a semmirekellő bőrét, amiért a bátyám kedvenc lovát próbálta elkötni…
 
// Na neked nem gond, akkor részemről zárnám a játékot, úgy is hónapok óta tart és sok minden megváltozott már azóta Smile Köszöntem! //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Natan Vreth
Falkatag

◯ Kor : 258
◯ HSZ : 421
◯ IC REAG : 449
◯ Lakhely : Alaszka Fairbanks/ Munkahely: Karen's Tattoo Salon
◯ Feltűnést kelthet : Orr piercing, bal fülben fülbevaló, Két tenyerében kelta motívumú tetoválások, Hátán egy Káosz csillag tetoválás, Mellkasán karom hegek, Teste minden pontján apróbb forradások

Re: Istálló // Vas. Feb. 09, 2014 11:15 am

Drága asszonyom reakciója csak még szélesebbé varázsolja a pofámon a vigyort. Tarajos úgy száguld, mintha kötelező lenne a számára. Bár valahol apró rezdülésként eszembe villan, mintha a főnök asszony tudna lőni... Bár, asszem ezüst lövedékkel nincs felvértezve, addig jó nekem.
Tarajos szinte berobban a rétre, átgázol a füvön. Kapaszkodom, és csak hagyom, hogy menjen, amerre jól esik neki. Kiegyenesedek, elengedem sörényét, s két oldalra kitárva karjaimat, élvezem, hogy szabad vagyok. Jó így... Nagyon is jó így.
Végül, kiszakadva a pillanatból, kezembe veszem az irányítást. Sajnos vissza kell mennünk, barátom, nincs mese. Pláne, amilyen reakciót leolvashattam a főnökasszony arcáról... Nem ígérek semmi jót! A sörényébe markolva lassíttatom le, s Farkasom újra az állat elméjébe hatol. Semmi baj, nyugi! Nem igazán tetszik neki, ezt egy erősebb fejbólintással adja tudtomra, némi prüszkölő hang kíséretében, de sajnos ez van. Mást nem tehetek. Lassabb tempóra váltva, majd ügetésre késztetve az állatot vizsgálgatom a lábait, de ha az előbbi hajrától nem jöttek le, akkor nem lesz gond. No, irány vissza, pajtás! Néhány kört teszünk még a tisztáson, aztán szép nyugisan visszaügetünk gazdaasszonyunkhoz. Már látom, hogy az utolsó kisdiák is elköszönt tőle, s elé vezetve az állatot, pattanok le a futtató kerítése mellett le Tarajos hátáról.
- Nem lesz baj, minden rendben ment. A fizetésem a számlára, ahogy megbeszéltük. - kacsintok rá. - Remélem, nem ijesztettük meg Tarajossal. - szemtelenül vigyorgok, s még mielőtt visszaszólna, elvezetem Tarajost, vissza az istállóba, hogy összepakolva a holmijaimat, távozzak, hisz a munka elvégeztetett.


// Köszönöm szépen a játékot én is! //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Re: Istálló // Hétf. Feb. 10, 2014 6:08 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net

◯ Kor : 90
◯ HSZ : 197
◯ IC REAG : 202
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Istálló // Hétf. Feb. 10, 2014 7:05 pm


Odie & Kate
Már régóta tervezgettem, hogy amikor hosszabb távon leszek valahol és lesz hozzá megfelelő hely is, akkor szeretnék újra lovakkal foglalkozni. Jobban mondva csak egyel, ami a sajátom lenne. Mióta megérkeztem, azóta felmértem a lehetőségeket és annak is utánanéztem, hogy mennyire volt jó a város határában található lovarda. Azt már sikerült kiderítenem, hogy farkasok lakják a helyet, ám ez annyira nem okozott gondot, mert legalább nem kellett odafigyelnem magamra annyira, mint amikor emberekkel volt dolgom.
Nagyjából karácsony tájékán lehetett, hogy elkezdtem nézelődni az ismerőseim között és felvettem néhány régi arccal a kapcsolatot újra. Eléggé meglepődtek, de nem állt fenn a veszélye annak, hogy megláthatnának, szóval emiatt nem is aggódtam különösebben. Biztonságos volt, nem tartottam valószínűnek, hogy valaki csak miatta felutazna ide az isten háta mögé, úgyhogy bátran mertem a saját nevemben beszélni, kicsit amúgy is több ajtó nyílt így meg előttem, mert a szakmában elismerték a nevem. És nem, itt most nem a régészetre gondoltam, hanem a lovak idomítására. Annak idején bizony sokáig éltem ebből, és nagyon is szerettem. Csak idővel más kezdett el foglalkoztatni, másra kezdtem el vágyni.
Végül megtaláltam a megfelelő tenyésztőt, a számomra megfelelő állattal. Azt mondták a telefonba nekem, hogy majd bőven kell még rá időt szánni, de talán ez egy kicsit majd eltereli a figyelmemet arról a tényről, hogy még mindig nem lehetett folytatni az ásatást. Már teljesen kezdtem tőle kikészülni, hogy valahányszor hazamentem az egyetemről, mást sem csináltam, csak a jegyzeteket tudtam átnézni, amiket egyébként már kívülről fújtam régen. Így hát, kellett valami pótcselekvés, amivel leköthetem majd magam. Erre a régi szenvedélyem felelevenítése tűnt a legjobb ötletnek.
Amint sikerült fixálnom mindent, odatelefonáltam a lovardába, ahol egy nővel sikerült beszélnem. Ez eddig rendben is volt, mondtam neki, hogy mit szeretnék, és mi érdekelne. Ki ugyan nem mentem megnézni a terepet, de bíztam benne, hogy tényleg megfelelő lesz. Főleg, hogy már a pénzt is kifizettem az állatért, elég rosszul érintett volna, ha aztán építhetek magam egy istállót a saját kertemben, mert nem leszek elégedett az ott látottakkal.
Ma volt a napja annak, hogy végre megérkezik a jószág. A lovam. Szerintem azóta nem voltam ilyen izgatott, hogy beléptem az ásatás helyszínére. Amúgy sem volt szokásom izgatottá válni, csak kivételes esetekben, de szerintem az, hogy lesz egy igazi, hús-vér állatom, ritkaságszámba mehetett igazán. A kihívások amúgy is mindig lelkesítettek, és foglalkozni egy lóval, nekem mindig valami ilyesmit jelentett. Szóltam is Odettenek még tegnap este, hogy reggel hány körül érkezem meg, úgyhogy most, amikor áthaladtam a kapun, úgy számítottam, hogy már várnak engem. Azt ugyan nem tudtam pontosan, hogy hogyan néz ki a nő, de reméltem, hogy az energiái majd árulkodnak róla.
Miután leállítottam a kocsit, dudáltam egyet, hogy jelezzem az érkezésemet. Úgy számítottam, hogy hamarosan befutnak a ló szállítóval is, ezért érkeztem éppen ilyenkor, ahhoz viszont lusta voltam, hogy elmenjek a házig és csengessek szépen. Ez valahogy kényelmes megoldásnak tűnt, és miután kiszálltam, összehúztam magamon a kabátomat, majd nekidőltem a kocsi ajtajának.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 293
◯ HSZ : 357
◯ IC REAG : 403
◯ Lakhely : valahol a közel-keleten...


Re: Istálló // Kedd. Feb. 11, 2014 11:38 pm


Kate és Odette



Mit ne mondjak, kicsit összejöttek a dolgok mostanság… A lovardával már jó ideje egyenesbe jöttek a dolgok, miután a bátyám még nyáron eltűnt, én meg tanulhattam bele mindenbe. Nem mint ha korábban nem foglalkoztam volna állatokkal, de az rég is volt, az utóbbi időben meg csak hobbi szinten érdekelt a dolog… Pláne, hogy volt egy nagy, erős és ügyes bátyám, aki olyan jól  kézben tartott mindent. De így alakult, ez van, ezt kell szeretni, szóval megteszek minden tőlem telhetőt, hogy ha egyszer úgy döntene, mégis visszatérne, újra a nyakára sózhassam, mint jogos tulajdonosra… Bár hogy őszinte legyek, már egész megszerettem, biztosan hiányozna, vagy mást nem, megpróbálnék mindenbe beleszólni.
Egyébként vicces, hogy milyen gyakran cserélődnek az „alkalmazottak”… Már van új kovácsunk, Sam lelépése után se sikerült még másik istállósfiút felvenni – ezek a mai fiatalok, hogy büdös nekik a munka – most pedig Benji is elköltözött, akit ha állandóan sajnos nem is tudtam befogni a munkája miatt, de azért néha, ha nekem valami halaszthatatlan dolgom akadt a városban, igazán jól tudott jönni, hogy tartja helyettem a frontot. Még jó, hogy Masako itt van, meg besegít. Igaz, nála sem terveztem erőltetni a dolgot, lévén, nem olyan rég lakik nálam, de miután elég hamar kiderült, hogy érdekli a lovaglás, meg segíteni is szívesen segít, én aztán nem ellenkeztem ellene! Sőt mi több, valahol azt hiszem, bántott is volna, ha pont az én kölyköm nem szereti az állatokat, köztük is a lovakat.
Viszont hogy annyira mégse legyen nagy a boldogság, mostanában kicsit később nyitottunk, hogy a késő estig elhúzódó edzések után legyen időnk rendesen kipihenni magam, nekem legalábbis, ha már egész nap tanítok meg a lovardában tüsténkedek, ügyintézek… Csak egyszer legyünk túl azon a kölyök-párbajon, remélem, utána ha az új Alfánk felmérte az erőviszonyokat a kicsik között, egy darabig nyugi lesz. Elég kimerítő tud lenni, amikor huzamosabb ideig kétfelé figyel az ember, és egyiknél sem hibázhat.
Ma reggelre is megvolt a „programom”, igaz, így felejtős volt a sokáig alvás, de majd hétvégén bepótolom. Úgy tűnik ugyanis, sikerült egy újabb kis üzletet kötnöm egy új vendégünkkel. Miután az elmúlt pár napban több telefon is röppent ide-oda, és úgy tűnik, mindennel sikerült időre elkészülni, már alig vártam, hogy megérkezzen a legújabb lakónk. Ahogy Kate felhívott, igazából majd’ kiugrottam a bőrömből, úgy fel voltam pörögve, mint már rég, hisz ez volt az első ló, aki itt fog lakni, de nem a mi tulajdonunkban van! Igazi kikapcsolódás a sok kisgyerek meg lovasoktatás után, komolyan mondom!
Ahogy meghallottam a dudát, gyorsan lehúztam a kávém végét, majd miután vetettem egy pillantást a faliórára – ezt nevezem, tényleg pontos a nő! - beleugrottam a csizmámba, magamra kaptam egy dzsekit és mentem is kifelé, hogy köszöntsem.
-Jó reggelt! Ha nem tévedek, akkor Ön Kate W. Strauss, igazam van? –nyújtottam a kezem mosolyogva, hogy üdvözöljem, a pajzsom pedig mint szinte mindig, félig leengedve, eszem ágában sem volt titkolózni, vagy épp ellenséges érzéseket kelteni senkiben azzal, hogy teljesen begubózok – Az én nevem Odette e´Lemaître. Épp az előbb hívott a szállító, hogy minden rendben van, elvileg nemsokára ők is ideérnek. Addig esetleg van kedve körbenézni? –vetettem fel az ötletet, pláne azok után, hogy így látatlanban folyt az üzlet. Nem mint ha el akarnám üldözni, sőt… remélem, elégedett lesz velünk, de ha valami gáz lenne, inkább most bukjon ki a dolog, mint hogy utána később legyenek balhék belőle…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 90
◯ HSZ : 197
◯ IC REAG : 202
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Istálló // Szer. Feb. 12, 2014 6:49 pm

Ma egészen jó hangulatban voltam, bár valószínűleg csak azért, mert olyan izgatott voltam amiatt, hogy hamarosan láthatom élőben is a lovamat. Mindehhez még az is hozzájött pluszban, hogy a nő, akihez jöttem, és akinek a nevével már tisztában voltam, nem váratott meg túlzottan. Csakis ennek köszönhette azt, hogy ma a jobbik oldalamhoz lehetett szerencséje, bár egyfajta morcosság valahogy mégis mindig érzékelhető volt a közelemben. Általában még azokban az esetekben is, amikor igazából mosolyogtam és tényleg jókedvem volt. Bár ez mostanában ritka alkalomnak számított, biztosan az időjárás is hibás érte. Ha meleg helyen tartózkodom, akkor sokkal oldottabb szoktam lenni. Azt azért nem mondanám, hogy depressziós lettem itt a sötétben, de biztosan van abban valamit, amit erről szoktak mondani. Az ember általános életkedvét képes egy kicsit elvenni, az már egyszer biztos!
Csak akkor löktem el magam a kocsitól, amikor a szőke hajú nőstény már elég közel ért hozzám. Annyira azért még én sem vagyok udvariatlan, hogy teljesen bevárjam és hanyag tartással fogjak vele kezet. Nem lenne rám és a mentalitásomra jellemző. Soha nem voltam lusta, már gyerekkoromban is mindig befogtak munkára, így aztán nekem az a fura, amikor nem kell semmit csinálnom. Most sem lett volna feltétlenül muszáj az egyetemen dolgozni, bár fenntartani magam azért csak nem árt, igaz?
- Igen, így van! – bólogattam, közben viszonyoztam valamiféle halovány mosollyal a kedves gesztusát, és még a felém nyújtott kezét is elfogadtam. Nem kezdtem el görcsösen szorongatni, ezzel bizonyítva, hogy én milyen erős is vagyok, de azért elég határozottan fogtam meg. Csak úgy, ahogyan máskor is szoktam, ha farkassal sodor össze a szél. – Remélem, hogy nem jöttem túl korán – tettem hozzá, bár igazából nem nagyon érdekelt volna az sem, ha korábban érkezek. Inkább az volt rám jellemző, mint a késés, így legalább órát lehetett igazítani hozzám és mások is tudták, hogy mire számítsanak nálam, ha találkozni akarnak velem.
- Remek! – jelentettem ki elégedetten. Mondjuk azért kicsit húztam a számat, hogy engem elfelejtettek erről értesíteni, de már úgyis itt voltam, az információ meg eljutott végül hozzám is. Nem lesz itt semmi gond, már nagyon kíváncsi voltam az új szépségemre, csak győzzem kivárni, amíg befutnak ide. – Az nagyon jó lenne! Igazából bíztam is benne, hogy körbenézhetek, csak úgy a biztonság kedvéért. Élőben azért csak más a dolog – azzal már indulásra kész is voltam, tekintetem az istálló irányába kalandozott a nő válla felett. – Nem vagyok annyira vészesen kukacoskodó típus, de azért nem mindegy, hogy hol tartja az ember a lovát, nemde? – próbáltam újabb mosolyt villantani, szerintem egészen jól is sikerült a dolog. Ilyenkor valahogy annyira ellágyulnak a vonásaim, hogy időnként még magamat is meglepem vele.
- Akkor mehetünk? – kérdeztem sürgetően, amivel lehet, hogy az agyára megyek, de ez van. – Nem akarok már akkor ezzel vacakolni, ha itt lesz a ló… - fűztem hozzá, csak hogy ő is értse a sietségem okát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Re: Istálló // Today at 11:23 pm

Vissza az elejére Go down
 

Istálló

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 6 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

 Similar topics

-
» Istálló

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Városhatárokon kívül :: E’Lemaître Lovarda-