HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Aktuális oldalkaland:
-

Érdemes követni:
-
AKTÍV KARAKTEREK
71 TAG 31 FÉRFI 40 NŐ
FAIRBANKSI FALKA
21 TAG 7 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
15 TAG 7 FÉRFI 8 NŐ
ŐRZŐK
20 TAG 10 FÉRFI 10 NŐ
EMBEREK
6 TAG 3 FÉRFI 3 NŐ
VÉRVONALFŐK
9 TAG 4 FÉRFI 5 NŐ

Az előző negyed évben
ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

Örökös legjobbjaink:
Az oldal alapítói, Castor, Duncan & Gabe.
A Vérvonalfők megalkotói, játékosai - különösen, akik a "NS 3.0 - Redemption" végéig kitartottak.

írta  Catherine Benedict Kedd Júl. 03, 2018 7:26 am
írta  Catherine Benedict Vas. Ápr. 08, 2018 10:55 am
írta  Alignak Vas. Feb. 25, 2018 8:44 pm
írta  Payne Holmes Kedd Feb. 20, 2018 10:25 am
írta  Celaena McDonald Vas. Feb. 18, 2018 8:16 pm
írta  Tawny Vaidya Vas. Feb. 18, 2018 4:42 pm
írta  Alignak Vas. Feb. 18, 2018 12:12 pm
írta  Catherine Benedict Szomb. Feb. 17, 2018 7:09 pm
írta  Alignak Szomb. Feb. 17, 2018 6:39 pm
írta  Balthazar Bluefox Szomb. Feb. 17, 2018 12:42 pm
írta  Alignak Szomb. Feb. 17, 2018 9:45 am
írta  Alignak Pént. Feb. 16, 2018 10:21 am
írta  Darren Northlake Csüt. Feb. 15, 2018 11:34 am
írta  Catherine Benedict Csüt. Feb. 15, 2018 6:40 am
írta  Hans Elfman Szer. Feb. 14, 2018 7:49 pm
írta  Payne Holmes Szer. Feb. 14, 2018 7:35 pm
írta  Alignak Kedd Feb. 13, 2018 8:11 pm
írta  Alignak Kedd Feb. 13, 2018 6:22 pm
írta  Darren Northlake Kedd Feb. 13, 2018 11:51 am
írta  Yetta Northlake-Nacrosh Hétf. Feb. 12, 2018 8:29 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Feb. 12, 2018 7:28 pm
írta  Darren Northlake Hétf. Feb. 12, 2018 7:21 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Feb. 12, 2018 7:08 pm
írta  Jason Drewner Hétf. Feb. 12, 2018 6:45 pm
írta  Darren Northlake Vas. Feb. 11, 2018 6:28 pm
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:14 am
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:14 am
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:13 am
írta  Corinne June Mouser Vas. Feb. 11, 2018 10:07 am

Share | .

 

 Északi határ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Alignak
Admin
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ HSZ : 6820
◯ IC REAG : 8562
Északi határ // Csüt. Május 16, 2013 9:21 am

First topic message reminder :

A falka területének északi határvidéke, perem terület, amit a farkasok általában kerülnek az itt rájuk törő kellemetlen, borzongató érzések miatt. Úgy tartják, az Első Falka rég elhunyt Atanerkjeinek szellemei járják a vidéket, őrizve idegen, ártó szándékú vérfarkasoktól és távolt tartva sajátjaikat, intve őket a biztonságot jelentő territórium elhagyásától.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net




















SzerzőÜzenet
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Északi határ // Szomb. Okt. 29, 2016 4:29 pm

Én jöttem korábban. Így szoktam. A hím úgy érkezik, ahogy szokott, lazán és nyersen. Pörgeti azt a kis fémgyűjteményt, mintha a főnyereményt nyerte volna meg. Hát ja, engem is izgalomba hoz egy ilyen határszéli buli, vadászat, meg esetleg utána pár korty a közeli krimóban, ahol csak egyféle jó bor van, de az tényleg jó.
- Szevasz! - nyújtom én is a praclit egy széles mosollyal.
Akármi is történt mostanában, a vidámságra okom van. Mennek a dolgok az útjukon és az alagút végén egyre erősebben világít a fény. Ha már a Napom sötét, hát a kijárat legyen tisztán látható. Eskáék dolgoznak az ügyeiken. Emma és talán Castor is emiatt van távol. Minden ennek tudható be, a cél érdekében történik az egész. Megváltás következik. Béke jön és túlélés.
- Egy kiadós rohanás. Mihez van kedved? Vágjunk fel a hegyekig a nagyot ugró kecskékhez vagy űzzünk medvét? Esetleg rozsomákot?
Nekem ezutóbbihoz lenne igazán kedvem. Iszonyatosan durva állat, nem adja fel, az utolsó szuszt is kipréseli magából. A vadon túlélője. Nem nagy állat, de erős és dinamikus. A hegyi kecske se rossz, az ő terepén nekünk lesz nehezebb dolgunk, de azért nem kell félni. Múltkor Matthieu-vel vadásztunk olyanokra és az se volt rossz.
- Aztán meg az útmenti kis fogadóban leguríthatunk valamit a torkunkon. Mesélj valamit! Mit szólsz a történésekhez? Nessa jól bekeményített. Én nem bánom, szerintem egyáltalán nem túlzás. Lucas-t sajnálom, de legalább úgy ment el, mint egy igazi férfi, harcban.
Indulhatunk is arra, amerre megbeszéltük. Ha a hegyekbe, akkor a nagy fehérség lábánál tudok egy jó barlangot, ahol lecuccolhatunk. Ha meg az erdős részt vesszük be, akkor egy odvas fát. Megvan a hangulata a helynek. Szinte érzem a levegőben az ősök figyelő szemeit. Óvják léptünket és őrzik utunkat jövő felé. Felfelé. Előre. Mert arra tartunk, egyértelmű.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Olen Nacrosh
Renegát
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 193
◯ HSZ : 347
◯ IC REAG : 372
◯ Lakhely : Észak

Re: Északi határ // Csüt. Nov. 03, 2016 7:14 pm

Kecsegtetőn hangzott a vadászat gondolata. Rég nem mozgattam meg a bestiát. Azt hiszem, neki is kijár némi szabadság, szóval kedélyes bólogatásba kezdtem Rocky szavai hallatán.
- A rozsomák simán mehet. - pff, vagy franc tudja mikor láttam olyat utoljára. Mindenesetre biztos, hogy technikás egy dög, ennyi még meg van róla. De mindig is szerettem a kihívásokat, úgy hogy állok elébe.
- Részemről rendben. - ami az iszogatást illeti. - Valamit? - kacagtam kedélyesen. - Túl sok lenne az neked. - veregettem meg vállát barátságosan, ahogy irányba vágtam lábaimat, hogy megkezdjük a rozsomák hadjáratot. - Igen, Nessa... hát igen. - szóltam afféle szűkösséggel hangomban. Nem voltam elragadtatva a gondolattól, hogy már megint egy váltás, megint egy új arc kerül feljebb, kerül hatalomra. Mondjuk Nessával nincs baj, úgy hiszem, megállja lazán a helyét.
- Sűrű mostanában ez a helycsere. - rendeztem le ennyivel, számat kelletlenül húzva oldalra. - De, tény. Bétának mindenképp el tudom őt képzelni. Csak szokatlan, ennyi. Ami meg Lucast illeti... - fújok halkan - Annyira nem ismertem. Tudod, még a csatlakozás előtt léptem le. - erről nem beszélek olyan elégedetten. Mert, nem vagyok magamra büszke, és lássuk be... nem is tett jót az a majd három év. - Viszont, Jas-t - a nejemet - ő fogadta a falkába, így a minimum az, hogy fejet hajtok előtte. Ember maradt, és farkas egyaránt. Szépen ment el. - párat bólogattam is, hiszen komolyan gondolom.
De így helyes, és így jobb halni meg, célért, okért, mint sem elhullni szimplán dacból, haragból. Ostobaságból. Gyáván...
- Egyébként, el vagyok. Hiányzik Darren. - vontam meg a vállam, hiszen velem épp ez van. Mindattól függetlenül, hogy tudom mi jár a valaha-volt Ikkuma fejébe. Legalábbis nagyjából.
Nem volt titok a barátságunk, szóval Rocky-t nyilván nem lepi meg, hogy ekképp érzek.
- És veled mi a helyzet? Ezer éve nem beszéltünk. - hát, annyi éppenséggel nincs, de rég volt, ez biztos.
Ha időközben megérkeztünk nekivetkőztem. Rutin, semmi szemérmesség, minek?
Fehérbe öltöztem, vaskos mancsokon egyenesedtem fel, méregzöld íriszeim pedig már a vadat kutatták.
~ Vezess. ~ de kérnem sem kell, ő a rangidős, én pedig már kölyök koromban megtanultam miként éljük meg a hierarchiát. Semmi gond ezzel, tisztelem a kort, az idő súlyát, még akkor is, ha a falkában valahol egy helyet foglalunk el, rangunk tekintetében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Északi határ // Vas. Nov. 13, 2016 8:12 pm

- Jó választás!
Én is ritkán űzök olyat. Szarvas meg medve van többnyire. Meg ilyen apró jószágok, mint a nyulak, baglyok. Olyan ez, mint az étkezés. Megvan a helye a nehéznek is és a könnyűnek, meg a ritkán fogyasztandónak. A rozsomák lesz a mi kaviárunk. Vagy ritka különleges évjáratú borunk.
- Én ilyen kis valamiket szoktam nyakalni. Nem vödörszám, csak ínyenc módjára. De ez úgyse tart vissza téged - vigyorgok rá kajánul.
Ha Olen a sárga földet célozza meg, az se baj. Felveszem a kesztyűt és józanul nevetek majd. Igazából nem tudom, mik most a szokásai. Tolerancia az van, nem lesz gond.
- Hát igen, történtek események. Meg még biztos fognak is. Egy ilyen átállás nem megy gyorsan.
Ha csak a kóborjainkat nézem, ők se kapkodták el és mi se a megkeresésüket vagy kiebrudalásukat.
- Igen, emlékszem. Hát, Lucas mostanában nagyon elfoglalt volt, nem csodálom, ha nem tudtál vele leülni dumálni. Mindegy is.
Én is nehezen tudtam elcsípni egy-egy hosszabb beszélgetésre. De azért sikerült néha. Magamban elengedtem, a temetésén tiszteletemet tettem. Ahogy a nővéréén is. A jövőre nézek.
- Annak nagyon örülök, hogy Jasmine is vállalta! Így tiszta. Na, én meg őt nem nagyon ismerem még. Mióta is vagytok együtt, ha szabad kérdezni?
Mert ha nem lenne szabad, meg se tettem volna. Én Nia óta magánzok és már egy jó ideje futó kapcsolatot, egyéjszakásat se nagyon keresek. Marad a jobbkéz szabály... Pedig az a normális, ha van egy, az egyetlen, akiért él és hal az ember, a farkas, az őrző, akárki. De nekem más lesz az utam. Informálódom inkább, mindenről és mindenkiről. Ha Olen hallgat, lesz más forrás Jasmine-ről. Esetleg ő maga. Csak mert tag, új tag és meg akarom ismerni. Semmi egyéb.
- Na ja, neki nem volt olyan szerencséje az asszonnyal. Meg még pár tényező befigyelt, de ezt úgyis vágod. Huh, ott voltál a búcsúztatóján, mikor mindenkit összehívott a Lakban?
Hirtelen nem is tudom felidézni. Ha ott volt, nem beszéltünk. Elkaptam, akit tudtam, de őt tutira nem. Teljesen érthető, hogy hiányzik neki a bohókás pasas, aki egykoron Alfánknak számított, ráadásul cimborája is volt. Darrent szerintem többen szerették, mint akik nem bírták. Népszerű arc volt. Roxan miatt én még alkalomadtán átugrom Anchorage-ba és szerintem akkor benézek hozzá is. Addig pedig belátom, hogy erről szól az idő. Látjuk a változást és követjük. Mint itt az utat. Én is elkezdem ledobálni a cuccaimat és gombócban elhelyezni arra a bizonyos helyre, amit mondtam. Itt a kutya se jár. Nekünk való.
~Hát sok minden történt...~szólok immár fekete farkas alakomban, aki simán beillik a helyi állatvilágba.
~Hegyi létemre beettem magam a szállodába. Kitanultam ezt a szakmát, ott vagyok tanácsadó. Értsd: mindenes. Volt egy fontos nő az életemben, olyan, akire régóta vártam. Aztán bezárta az ajtókat. Nem derült ki, miért. Azóta inkább a feladatokra koncentrálok, meg a jóbarátokra. A családra, a nagycsaládra, amit a duplájára nőtt Falka jelent~
Ha a vadásztársam is készen áll, ügetésbe kezdek és szagnyomokat kezdek követni, orrommal a talajhoz közelítve. Időnként a szélbe is belekapok, fejemet kiemelve, füleimet hegyezve. Sok mindent hoz a hegyi fuvallat. Hangokat, szagokat. Akad is egy vékonyka csík, pár szőrszál, ami egy rozsóra utal. Pár napos, úgyhogy egy kicsit szaladnunk kell, ha be akarjuk érni.
~Érdekes, hogy szerintem mi egyre jobb irányba tartunk, a városnak is jót tett a csatlakozás, meg ami azóta történt, szóval kevesebb a baj, Alignak viszont egyre durvább. Nyilván hallottad a tavaszi történések hírét. Jelenleg ez lenne a legégetőbb kérdés, csak annyira másvilági az egész, hogy a suttogóinkon és az őrző górékon kívül más nem nagyon tud hozzászólni~mesélek kicsit a Vörös Hold rejtelmeiről.
~Fura üzenetekként lehet értelmezni azt, ami olyankor történik. Álmok, amik kifordítják magából a farkast vagy felerősítik az alaptulajdonságait. Tele vagyunk idegbetegekkel, akik időzített bombák. Volt szerencséd valamelyikhez?~
Közben, ha Olen is követ, elérünk egy bokorhoz, ami mellett pár maradvány őrzi egy madár emlékét. A rozsomák alapos volt, még csontot se hagyott. Csak a vérfoltok és az enyhe szagok maradtak. Meg egy adag vizelet, amit a jóllakott kieresztett magából. Innentől már könnyebb lesz követni, mert egyre erősebbek a nyomok. A szél pedig velünk van, hozzánk hozza a szagokat és nem rólunk viszi az áldozatnak.
~Civilben mivel foglalkozol most?~kérdezem, hisz akár válthatott szakmát is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ HSZ : 6820
◯ IC REAG : 8562
Re: Északi határ // Vas. Márc. 05, 2017 4:09 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Pént. Júl. 07, 2017 6:26 pm


lil' sis & big bro


Vadásztam már egy ideje, ami azt illeti, ráadásul nem is elejtendő vadra, hanem becserkészendő alanyra. Tisztán szólva: untam a sima "írjunk SMS-t, hívjuk fel az illetőt és beszéljünk meg találkát" sémát. Hát mennyivel izgibb és érdekesebb valakit lesből elkapni! Kiváltképp, ha az a saját vérvonal húgod, grátisznak az ex-falkád territóriumának határán. Hjaj, pedig Yetta meghagyta, hogy ne csináljak semmi hülyeséget... Mondjuk, szigorúan technikailag nézve semmi rosszat se követtem el! Kínosan ügyeltem rá, hogy a területük határán kívül mozogjak, megkerüljem azt és úgy "támadjak" észak felől. Lehet, hogy egy-két grasszáló őrszemnek meglepetést okoztam és pár kellemetlen percet, mert nem tudták eldönteni, hogy megállítsanak vagy se, adok-e okot ilyesmire vagy sem.
Kezdtem unatkozni a birtokon, na, ez az igazság! A felújítás rendben volt, a hivatali dolgok lassan de biztosan haladtak, én meg ráuntam az érett viselkedésre. Voltam eleget és leszek eleget olyan, nekem is jár olykor egy leheletnyi kikapcsolódás. És ha azt pont ebben és így leltem meg... mindenki vigasztalódjon azzal, hogy legalább - most még - nem úgy szórakoztam, ahogy korábban általában szoktam, mert annak nem csupán egy-két szemtanúja lett volna, hanem nagyjából a él város. Ha nem az egész.
A fagyos folyó partján sétáltam farkas alakban, majdhogynem mértani pontossággal a határvonalon. Szél borzolta hófehér bundámat, halvány, alig neszelhető túlvilági zsizsegés energiáimat. Megálltam, az észak felé vonuló hegyek ormát néztem. Sokszor visszaköszöntek tünékeny álmaimban, ahogy rohanok feléjük, érzésem szerint nem először. Tupilek ugrott be, a Szellem gondolatától pedig pár másodperce hátamon felborzolódott a szőr. Idővel, Első Anernerk, idővel rád is sor kerül.
Egyelőre viszont megindultam ügetve, ahogy pajzsom résén keresztül megéreztem Jenny fiatal energiáit lobbanni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Pént. Júl. 07, 2017 9:52 pm

Kicsit sok dolog történt az elmúlt időszakban, amikkel nem igazán tudtam mit kezdeni. Eleve nem találtam a helyem már jó pár hónapja, de az utóbbi hetek még inkább felszínre hozták ezt az elveszettséget, ami bennem uralkodott. Nem voltam hozzászokva pedig, azt hittem, hogy végre búcsút inthetek ennek, de olyan sok változás állt be körülöttem, ami soknak bizonyult, ráadásul a számomra fontos személyek közül többek is eltűntek a közvetlen közelemből. Úgy éreztem, mintha egyedül lennék ezen a világon, holott mindig volt körülöttem valaki.
Az, hogy az utolsó mentsváramként szolgáló Victor sem volt már mellettem, végképp betette a kaput, miután Darren elment. Éppen ezért örültem meg annyira, amikor hetekkel korábban végre hírt kaptam róla, noha már egyáltalán nem is reménykedtem efféle örömteli eseményekben. Ugyan semmi konkrét nem volt, de legalább tudtam, hogy jól van, ahogyan azt is, hogy előbb-utóbb számíthatok majd rá.
Végül a hetek teltek, a dolog pedig szépen lassan elsikkadt bennem. A reményt azért nem adtam fel, de már nem is láttam értelmét annak, hogy minden pillanatban számítsak rá. Megpróbáltam hát összeszedni magam és túllépni ezen a nem túl könnyű időszakon. Azért is, mert láttam Payne-en, hogy hónapok óta mintha ő sem találná igazán a helyét, de nem éreztem úgy, hogy jogom lenne faggatni erről. Támasznak, egy biztos pontnak azonban úgy gondoltam, hogy muszáj itt lennem neki, ha végül úgy dönt, hogy elég közel enged magához, ha már a Teremtője nincs a közelben. Volt erre nálam összeszedettebb és alkalmasabb személy is a falkán belül, ezzel tisztában voltam, de azért mégiscsak volt helyem az életében, hiszen egy család vagyunk, vagy mi a szösz.
Ma, amikor úgy döntöttem, hogy ideje egy kicsit kiengednem a fáradt gőzt, és körül nyargalni a falka területének peremvidékét, még egyáltalán nem számítottam arra, hogy ebből valami jó is kisülhet. Egészen addig a pillanatig minden szokványosnak tűnt, amíg meg nem éreztem az egyelőre távoli, ám annál ismerősebb energiát. Úgy ismertem, akár a tenyeremet, szinte ezer közül is képes lettem volna felfedezni.
Az azonban, hogy képes voltam-e tényleg elhinni, már más tészta. Néhány pillanatig csak megtorpanva álltam, fejemet felszegve szagoltam bele mélyen a levegőbe. Az energiák végigbizsergették a félig felvont pajzsomat, csiklandozva a bunda alatt húzódó bőröm minden egyes négyzetcentiméterét. Igazából nem tudtam pontosan, hogy mégis mire várok. Talán arra, hogy felébredjek az álomból, aminek hittem a pillanatot? Ám egyre erősebb lett az érzés, úgyhogy további késlekedést mellőzve nekiiramodtam.
Úgy vágtam át a terepen, mintha az életem múlna azon, hogy elmeneküljek valami elől. Ám semmi nem üldözött, leszámítva a vágyat, hogy meglássam a nagy fehér hímet. Még mielőtt felfoghattam volna, hogy tényleg ő az, farkasom könnyedén ment neki a másiknak, igyekezve ledönteni a lábáról, a hirtelen rátörő szeretetrohammal együtt.
~ El sem hiszem, hogy tényleg te vagy az, és egy szót sem szóltál arról, hogy jössz! ~ dorgáltam meg máris, és ha hagyta, akkor nemes egyszerűséggel képen nyaltam, hogy végül teret engedve neki lekászálódjak róla. Csupán két lépést hátráltam, nem többet, úgy bámultam rá borostyán íriszeimmel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Szomb. Júl. 08, 2017 10:50 am

Csak álltam és vártam, miután kölcsönösen megpillantottuk egymást. Igen, tényleg én vagyok az, Jenny. Energiáim mellett meglehetősen extrém külsőm sem hagyhatott benne kétséget efelől, hiszen aligha mászkál a vidéken, vagy talán a világon olyan "cicomás" farkas, mint én. Ahogy nekiiramodott, energiáim örömtelin csaptak fel, farkam csóválásba kezdett, s eszem ágába se volt kitérni útjából, csak hagytam, hogy lendülete magával sodorjon, hogy önfeledten örüljön.
Nekem is megkönnyebbülés volt: láthattam, érezhettem, hogy egészséges, legalábbis fizikailag semmiféle sérülést nem fedeztem fel rajta, az utóbbi idők tükrében pedig ez több volt így elsőre, mint elég. Halk, boldog nyüsszentés szakadt fel torkomból, amint pofán nyalt, cserébe játékosan megcsócsáltam fülét.
~ Meg akartalak lepni. Úgy látom, sikerült! ~ nevettem fel gondolatban, mialatt lemászott rólam.
Felkeltem én is és megráztam magam, nagyjából eltüntetve a piszkot bundámról. Mint valami kényes királyfi... Nos, a farkas valahol tényleg az volt.
Éreztem a köztünk hömpölygő energiák kötelékét, az összetartozást, s bármennyire figyelmen kívül szerettem volna hagyni, az az apró, leheletnyi kis plusz is ott lapult, amit április eleje óta mindegyik Fakírnál éreztem, akivel csak összefutottam. Tudtam, miért van ez, azt viszont nem is sejtettem, hogy ebben mi rejlik még, azon egyszerű oknál fogva, hogy senki se világosított fel. Tudtomon kívül fél-tudatlanságban éltem azt illetően, hogy mire vagyok képes. Amiről viszont akadt fogalmam, az elevenen élt bennem.
~ Visszajöttem ~ mondtam, halvány mosollyal hangomban. Kiérezhette, hogy ez nem feltétlen csak egy visszaruccanásról szól, hanem többről.
Elindultam a határ mentén, de eszembe se volt ott hagyni őt. Léteim kényelmesek voltak, jelezve: tartson velem, sétáljunk egyet, úgyis olyan rég tettük! Pár hónap híján egy éve, hogy pontosak legyünk. Visszagondolva egy pillanatnak tűnt, mégis annyi minden történt, annyi minden változott! Az itteni dolgokról pedig még nem is tudtam mindent pontosan.
~ Nagyon egyedül maradtál? ~ kérdeztem halkan. Nathalie-t tudom, hogy cseppet se hiányolta, Ryant esélyesen jóval jobban, magamat illetően sincsenek kétségeim, Victortól és Rahimtól pedig generációs szakadékok választották el. Erős nőstény, ezért kérdeztem rá így, mert önmagától talán finomítana, vagy el se mondaná.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Szomb. Júl. 08, 2017 5:34 pm

Mivel nem állított meg sehogyan sem, ezért bátran engedtem szabad folyást az érzelmeimnek. Mostanában amúgy is visszafogtam magam, ráadásul semmi okom nem volt arra, hogy örüljek úgy egyáltalán bárminek. Ez a mai azonban változást hozott, és én hirtelen azt sem tudtam, hová legyek a hirtelen támadt pozitív érzésekkel. Talán érzékelhettem volna valamiféle enyhe változást Darren felől, ha jobban figyelek rá, de most képtelen voltam, és talán olyan jól elrejtette volna, hogy fel sem tűnik.
~ Hát persze, hogy sikerült! ~ vágtam rá egyből, de hangomban nyoma sem volt neheztelésnek emiatt. Jó, talán egy kicsit, mert mostanában túl sok váratlan dolog történt, de ez legalább azokkal ellentétben jó volt. ~ A múltkor olyan bizonytalanul és rejtélyesen fogalmaztál. Reménykedtem ugyan, hogy hamarosan látlak, de ahogy teltek a hetek, kezdtem feladni, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni ténylegesen is. ~ magyaráztam könnyedén, érdeklődően vizslatva őt. Ez a pár másodperc is elég volt arra, hogy teljesen feltöltsön és felvidítson engem.
~ És én ennek nagyon-nagyon örülök is! ~ jelentettem gondolkodás nélkül, bár a reakciómból erre nyilván már magától is rájött. ~ És remélem, hogy nem úgy érted, hogy csak futó látogatás céljából. ~ mondjuk ebben már reménykedni sem akartam, ezért is mondtam olyan finoman, bizonytalanul. Nem mertem még azt hinni, hogy jól értelmeztem a hangsúlyt, de bíztam benne, hogy ezúttal nem lövök nagyon mellé. Máskülönben azt mondta volna, hogy látogatóba jött, nem? Kár a szavakon lovagolni, azt hiszem. Helyette gyorsan a nyomába szegődtem, és felzárkóztam mellé a sétájához.
~ Ilyenkor sokszor úgy érzem, hogy el sem mentél. Aztán belegondolok, és… ~ nem fejeztem be, csak megráztam a fejemet. Emberi alaklomban valószínűleg egy finom grimasz is színezte volna a vonásaimat, ám így ez most elmaradt. Csupán értelemtől csillogó szemeim fordultak felé a kérdését hallva. ~ Igen. Eléggé egyedül. ~ vallottam be őszintén, mert nem láttam értelmét annak, hogy hazudjak, letagadjam, vagy esetleg másfelé próbáljam meg terelni a szót.
~ Már régóta így van ez, azt hiszem. Nehezen találom újabban a helyemet, egyre nehezebben. A tagok jönnek-mennek, te már nem vagy itt. Hiába élek együtt azokkal, akik közül sokakat családtagnak tekintek, még ha nem is úgy, ahogyan téged, akkor sem érzem azt, hogy mellettem lennének. Különös… ~ és ez valószínűleg nem is igazán az ő hibájuk volt, sokkal inkább az enyém. Zárkózottabb lettem, nem akartam a problémáimmal terhelni mást. ~ De Payne nem volt egyedül, még ha nem is én voltam a támasz, akihez fordult baj esetén. ~ fűztem hozzá, afféle megnyugtatásként.
~ Hogy hogy visszajöttél? ~ kérdeztem rá kíváncsian. Nem mintha bántam volna, de mégiscsak érdekelt, hogy miért pont most.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Vas. Júl. 09, 2017 9:41 pm

Vidám voltam, fellobbant öröme ragadósnak bizonyult, s ezt cseppet se bántam.
~ Sűrű volt az élet, de mindenképp akartam tudatni, hogy még megvagyok ~ magyaráztam kurta üzenetemet, mert igaz, hogy bővebben talán eztán se fejthetem ki a történteket, de láthatta legalább: jól vagyok. Élek. És ennél több hirtelen talán nem is kell.
~ Neeem-nem! Hosszabb távra tervezek, Alaszka nehezen ereszt... ~ Emberként fanyar mosolyra húztam volna a számat, ám használható mimika híján kelletlenül megvakartam hátsó lábammal a fülem. Igazából nekem ez nem teher - Yettának sokkal inkább az lesz még, tudom jól -, csakhogy egyáltalán nem így terveztem ezt még egy fél évvel ezelőtt. Ez pedig valahol bosszant, de nem annyira, hogy komolyabban zsémbeljek miatta.
~ És örülsz, hogy annyi idő után megint ide toltam a pofám ~ kaptam felé játékosan, majd előrébb szöktem, hogy mindeme bohókást megnyilvánulást nyakon vágjam egyedüllétre vonatkozó kérdésemmel.
Megálltam és csak néztem őt. Utoljára talán akkor láttam ilyen kis elveszettnek és befelé fordulónak, amikor először találkoztunk. Bár nem... akkor megtört volt, áldozat. Most "csak" az egyedüllét lengi körbe és az elutasítás, nem ellenségeskedésből, csak... érezni rajta. Payne említésére összefacsarodott a szívem, kommentárt azonban nem fűztem hozzá, csupán örültem, hogy volt támasza.
Pofámat az övéhez dörgöltem röviden, orromat nyakába fúrva bökdöstem meg kicsit. Vigasz és támasz volt ez egyszerre, szavak nélküli biztosíték: itt vagyok megint, nem fogom magára hagyni, amíg újból olyan nem lesz, mint korábban. Önfeledt, szertelen, vidám. Túl fiatal még ahhoz, hogy egy életre megkeseredjen és engedje, hogy a kimondatlan dolgok, az önmarcangolás elnyeljék, a mélybe rántsák.
~ Emlékszel még a falkaalapítási dologra? Na, megvan a helye.
Szintén nem ez volt az eredeti terv, de basszus, megint csak nincs mit tenni. Egyébként meg még szerencsésebben is jöhet ki az egész., az biztos, hogy a legjobbat fogom kihozni a helyzetből, legalábbis azon leszek. Ezt ígérte az okkerszín szempár is, amivel rá néztem. Egyszer már beletörött a bicskám, tudom, sose leszek képes elfelejteni valószínűleg, amit cseppet se bánok. Emlékeznem kell, hogy tudjam, hogyan ne jusson az egész ugyanarra a sorsra még egyszer. Mondjuk már csak azért sem tudna, mert én is változtam az évek alatt, s ami akkor kényelmes, járható út volt a magam részéről, az most elképzelhetetlennek tűnt.
~ És neked is bőven van benne helyed, ha még akarod.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Kedd Nov. 07, 2017 12:31 am

~ Hát, ez igazán rendes tőled, köszönöm szépen! ~ próbáltam olyan hangszínt megütni, hogy azért érzékelje belőle a finom szurkálódást. El is vártam, hogy tudassa, hogy él, de ezt nyilván ő is tudta, különben nem keresett volna egyáltalán. Egyszer már megtette ezt, és az nagyon megviselt, úgyhogy többször nem szerettem volna ugyanezt átélni. Így is elegen tűntek már el mellőlem úgy, hogy semmit nem tudtam róluk.
~ Különös, de van ebben a helyben valami. Látod, én is még mindig itt vagyok, holott szinte már semmi nem maradt, ami ide kötne. Talán a megszokás… ~ adtam hangot a gondolataimnak, habár tényleg nem tudtam volna megmondani, hogy mi tart még itt. Már ő sem volt tagja a falkának, és úgy sejtettem, hogy semmivel sem tudnám meggyőzni, hogy ez megváltozzon. Talán nem is kellett, nekem bőven elég lett volna az is, ha a közelben van. Bár ezzel bizonyosan magamra vontam volna egyesek haragját, hiszen melyik falka tűri, hogy a tagjai kóborokkal cimboráljanak? Márpedig, ha választani kellett volna, valószínűleg a hím mellett döntök. Még akkor is, ha gyűlöltem a kényszerhelyzeteket, amikor döntést kellett hozni, méghozzá ekkora volumenűt.
~ Igen. Már ideje volt, hogy végre történjen valami. ~ adtam tudtára, hogy valóban örülök neki, és rám fért már némi változatosság, amit az ő jelenléte testesített meg jelenleg. Az öröm ellenére azonban nem tudtam, és nem is akartam palástolni, hogy mi a helyzet valójában bennem. Nem találtam a helyem, ezt be kellett végre vallanom magamnak is. Darrennek pedig semmi esetre sem szerettem volna hazudni, mert nem láttam értelmét. Úgyis megérezné a hamisan megnyugtató szavaim mögött bújó lódítást.
Nem húzódtam el a kedves közeledés elől, csak halk nyüsszentés szökött ki a pofámon, ahogy futólag behunytam a szemeimet. Hiányzott már a közelsége, egyszerűen csak szükségem volt rá. Már az is sokat jelentett, hogy éreztem a jelenlétét, talán pont erre volt most szükségem.
~ Igen, emlékszem. ~ néztem felé óvatosan, afféle bólintó mozdulatot téve a fejemmel. Sejtettem ugyan, hogy hová akar ezzel kilyukadni, de inkább nem szakítottam félbe a spekulálásommal. ~ És hol lenne az? ~ kérdeztem kissé félve, mert ha közölni fogja velem, hogy pár hét múlva a világ másik végére fog költözni, hogy ott alapítson falkát, akkor lerágom a farkamról az összes szőrt, az is biztos. ~ Hát persze, hogy akarom! Szerintem nincs olyan hely, ahová ne követnélek, ha arra kérsz, de… ~ gondolkoztam, hogy folytassam-e, de végül úgy döntöttem, miért is ne?
~ Mondd csak, biztos vagy benne? ~ böktem ki végül, övéihez hasonló íriszeim kutatóan vizslatták a tekintetét. ~ Kikkel beszéltél már erről? ~ kérdezősködtem tovább, ha már így témánál voltunk. ~ Remélem, hogy nem verted még nagy dobra, mert annak lehet, hogy csúnya vége lenne… ~ persze, hogy aggódtam egy kicsit, de szerintem az adott helyzetben ez természetes. Egyszer már tényleg rossz vége lett, és ezzel mind a ketten tisztában voltunk, még ha nem is akartam most az orra alá dörgölni. Tudtam, hogy megviselte, és még most is talán kísértette az emlék.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Kedd Nov. 07, 2017 12:41 pm

Kimondatlan maradt, ami energiáimban ott lapult: boldogabb lettem volna, ha legalább neki sikerül maga mögött hagynia ezt az államot. Nem azért, mert ne hiányzott volna, hanem mert érzésem szerint, nagyjából mindenki, aki itt él, nagyobb biztonságban lett volna bárhol másutt. Ugyanakkor - ez pedig színtiszta önzés volt -, ennél a felállásnál nyilván jobban preferáltam, hogy a közelemben van.
Az eddigiek alapján baj esetén fene se tudja, meg tudnám-e érdemben védeni, de... legalább lenne rá esélyem.
Kísérletet sem teszek arra, hogy bárminemű megnyilvánulásomat visszafogjam vele szemben, minek tenném? Rég volt, hogy csak ketten lettünk volna, viszonylagos nyugalomban. Pofáját bundámhoz dörgölte, mire megnyaltam füle tövét. Nem láttam értelmét tovább köntörfalazni jövetelem valódi oka kapcsán, s ennek megfelelően kanyarítottam tovább beszélgetésünk fonalát.
~ Másfél órányira Fairbankstől, a terület határától kellemes távolságban ~ feleltem, kíváncsian reakciójára. Ez amennyire lehetett kedvező, annyira nem kívánt is - a falkának nyilván az utóbbi, neki személy szerint nem tudom. Azzal minden esetre számolhatott, hogy bármi is legyen végül döntése, ennek a falkának a helyzete még rám, ránk is befolyással lehet és viszont.
Farkam önkéntelen csóválásba kezdett válasza hallatán, hűvös energiáim fellobbantak, izgatottan toporogtam pár másodperc erejéig. Örültem, basszameg, hogyne örültem volna! Éppcsak vissza nem kérdeztem, hogy "komolyan?"
~ Ha nem lennék, fel se hozom, bele se vágok ~ mondtam teljes meggyőződéssel és határozottsággal. Azt meg nem tudnám mondani - nyilván -, hogy hova fog ez az egész végül kifutni. De ez így jó. ~ Olennek régebben említettem, de akkor még távolinak tűnt az egész. Yettával beszéltem, Sarah-t is elcsábítom... Plusz a Protektornak is felvetettem ~ Nagyot szusszantam. Az az eset nem épp úgy végződött, ahogy szerettem volna, vagy számolgattam vele, de hát a világ még mindig nem az én kényem-kedvem szerint működik. Ezt az utóbbi időben amúgy is hajlamos többször az orrom alá dörgölni. ~ Nem csak farkasokban gondolkodok, Jenny, nem kifejezett falkát szeretnék, de ez egyelőre falakba ütközött.
Elhúztam volna számat, ha tudom. Elevenen élt még bennem korábbi Atanerkségem emléke. Sose fogom elfelejteni. Mindennek fényében viszont azok, akik akkor is velem voltak és annak ellenére hajlandóak újból ugyanúgy belém vetni a bizalmukat... Azt hiszem, nagyobb őrültek, mint én. És többet jelentenek, mint bárki. Magam miatt csinálom ezt az egészet, tudom jól, ugyanakkor ők azok, akik miatt nem vallhatok kudarcot. Bízom benne, hogy nem fogok, a körülmények teljesen mások, mint akkor és mi tagadás, én sem vagyok már ugyanaz.
~ Szükségem van falkára, közösségre. ~ Ismer, nem vagyok egy remete fajta, aki sokáig bírja némileg népes társaság nélkül. ~ Behódolni viszont már képtelen lennék.
Ennek pedig csak egy szeletnyi oka a dominanciám és a büszkeségem. Úgy szorongatták a torkomat az elmúlt egy évben, hogy még gondolati szinten sem ajánlottam fel. Ezek után mindenki takarodjon a közeléből Yetta kivételével.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Kedd Nov. 07, 2017 8:35 pm

Azt mindenképpen nagyra értékeltem, hogy elég hamar a lényegre tértünk. Sejtettem, hogy okkal tért vissza most, és bukkant a nyomomra idekint, de egy percig sem feltételeztem azt, hogy csak és kizárólag emiatt érkezett volna hozzám. Mertem remélni, hogy legalább annyira hiányoztam neki, mint ő nekem, így aztán nem csak ezt akarta megbeszélni velem, hanem látni is szeretett volna. Ettől a gondolattól pedig máris jobb kedvre derültem, ha őszinte akarok lenni.
~ És mi van ott? Valami kisváros, vagy a nagy semmi? ~ érdeklődtem tovább kíváncsian. Olyan régóta éltem már a környéken, hogy valószínűleg azon a területen is számtalanszor jártam már. Csak éppen azt nem tudtam, hogy melyik irányba kellett volna elindulnom, de ez már igazán csak részletkérdés volt. ~ Na, mi az? ~ kérdeztem vissza, nevetős éllel a hangomban. Öröm volt látni, hogy ilyen boldog lett a válaszomtól. ~ Talán másra számítottál? ~ ennyire már ismerhetett, hogy tudja, követném bárhová. Korábban is megtettem volna valószínűleg, ha nem lép le szó nélkül, de ebbe inkább most nem akartam belemenni.
~ Jól van, csak ez elég nagy dolog azért… ~ persze sejtettem én, hogy alaposan átrágta magát mindenen, mielőtt felhozta nekem a dolgot. Lehet, hogy nem mindig volt Darren a legfelelősségteljesebb ember, akit ismertem, de azért újabban már láttam némi reményt arra, hogy előbb-utóbb benő majd a feje lágya. ~ Már el is kezdted előkészíteni ott a terepet? ~ mindent tudni akartam, amit eddig lehetett. A többi meg majd úgyis alakulni fog, talán már az én közreműködésemmel együtt.
~ Gondolom Olen is jönne. A nőstényével együtt… ~ ehhez valahogy még mindig nem fűlött a fogam. Igyekeztem uralkodni magamon, ha olyan helyzet állt elő, de valahogy még mindig nem volt képes bevenni a gyomrom ezt az egészet. Maga a nőstény sem volt szimpatikus nekem, de hát ez az én egyéni problémám lesz úgyis, ha úgy alakul majd esetleg. ~ Hogy jön ide a protektor? ~ emberként most bizonyosan ráncba szaladt volna a homlokom, ám így csak valami furcsa fintor ült ki a pofámra. Csakhamar ki is derült számomra, hogy miért kereste fel az őrzőt is. Nem mondhatnám, hogy nem lepődtem meg.
~ Miféle falakba? ~ halk puffanással ejtettem le a fenekem, hogy úgy verjem fel a föld porát néha a farkam csóválásával. ~ Olyan közösséget akarsz létrehozni, mint ahogyan a régiek éltek annak idején? ~ fejem oldalra billent, tekintetemből őszinte kíváncsiságot olvashatott ki, ha jobban megnézett magának. ~ Engem tudod, hogy nem zavar az ilyesmi, de azokat sem fogja, akiket magaddal akarsz hívni? Nem mindenki szívleli az őrzőket, bár erre már te is biztosan gondoltál… ~ emlékeztettem magam ismét, hogy bizonyára nem hirtelen jött az ötlete, amivel előállt most nekem.
~ Tudom. ~ alig látható biccentő mozdulatot tettem a fejemmel. ~ És azt is tudom, hogy nem tudnál már behódolni senkinek sem. Megértelek, nekem sem ment könnyen, pedig én nem vagyok domináns. De szerinted a falka el fogja tűrni, hogy a közelben szerveződik egy másik csoportosulás? Ahhoz nem olyan sok az a másfél órás távolság, hogy jó szemmel nézzék az itt maradók. ~ adtam hangot az aggodalmamnak, mert úgy voltam vele, hogy most mindent meg tudunk szépen beszélni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Vas. Nov. 12, 2017 4:35 pm

Hümmögtem volna, ha tudok ilyen alakomban, ennek híján csak ingatag fejmozdulatot tettem.
~ Is-is... Egy elhagyott birtok, ami mostanra már annyira nem is elhagyott. Felvásároltam az egészet, az még nem biztos, hogy végleges központ lesz, vagy csak átmeneti, meglátjuk, hogyan alakul a helyi diplomácia ~ magyaráztam könnyed hangnemben, ám ennél jóval kiélezettebb volt a helyzet. AZ sosem egyszerű történet, ha egy más meglévő falka közelében létrejön egy másik csoportosulás. Szemernyit se javít a helyzeten, hogy én nem kívánom falkaként aposztrofálni a jövőbeni közösséget, mivel ami ezt a kifejezést áthúzná, az őrzői jelenlét. Melyik falka örülne ennek? Főleg, hogy elsősorban a kézenfekvőség elvén a helyi Protektorátust környékezem meg.
~ Inkább azt mondanám, hogy felkészültem minden lehetőségre ~ nevettem gondolatban, mert ez a csalfa visszakérdezés a finom cukkolással rettenetesen rá vallott és örültem neki, a válaszának pedig még inkább!
~ Tudom, Jen, hidd el, nem is veszem félvállról ~ mondtam immár komolyabban. Ismer, kimondanom se kell, hogy tudja, mennyire nem vágyom megismételni korábbi bukásomat, már csak azért sem, mert az rájuk is kedvezőtlen következményekkel járna esélyesen.
Az Olenre vonatkozó dolgok kapcsán szusszantam egyet. Okos nőstény, én pedig nem is próbálom tagadni vagy szépíteni, a nyilvánvalót. Jasmine Olen miatt jött ide, így tényleg valószínűtlen, hogy a hím nélkül a falkában maradna inkább. Nem taposom meg húgom sebét és sót sem hintek rá, azt hiszem, a körülmények már egyébként is megtették. Helyette orromat nyakához fúrom egy pillanatra. Nem vigasztalásnak szánom, a babusgatásnak most nem venné hasznát, viszont bátorítom. Túl lesz ezen. Baromi nehéz lesz, tudom jól, csodát se várok, de ott leszek én is, számíthat rám. Ha kell, annyi feladatot sózok majd a nyakába, hogy nem lesz érkezésre Olenéken rágódni.
Nem fejtem ki újból a birtok állapotát, azzal kapcsolatos terveimet. Kissé talán ijesztő, hogy ennyire képlékeny még minden, ám ebben rejlik a varázsa is.
Viszont még így is kérdés ér kérdést részéről, amin csak mosolyogni tudnék emberként. Energiáim súgják, hogy egyáltalán nem bosszant faggatózása, mindig is szerettem, hogy ilyen kíváncsi természet, s legfeljebb féltettem, nehogy egyszer emiatt üsse meg a bokáját. Farkamat csóválom, ahogy összerakja a kis kirakóst, miután ledobta magát. Én állva maradtam, túl izgatott voltam.
~ Pontosan! És igen, ezen is gondolkodtam... Nos, az biztos, hogy ha az őrzők kifejezett szeretete nem is feltétel, de mindenképp egyfajta semleges hozzáállás kell majd a farkasoktól. Meg ez fordítva is igaz. Nincsenek téveszméim, egy közösségen belül mindig voltak, vannak és lesznek is konfliktusok, nem szerethet mindenki mindenkit. Ám legalább az ilyen ellenérzésekből fakadóakat meg lehet állítani, vagy legalábbis minimalizálni, úgyhogy ezen a fronton ez a cél.
Jó volt, hogy hangot adott megértésnek, aggályoknak, bár ez utóbbiak voltak azok, amikre nagyon szerettem volna tudni én is a tuti receptet. Ha lehet, minden körülmények közt a békés megoldások híve vagyok.
~ Őszintén? Fogalmam sincs, Jenny, hogy mit fognak lépni, ha már ténylegesen is csoportnak leszünk tekinthetőek a létszám és a stabilitás miatt. Egyelőre pár kóbor vagyunk, akik közel hesszelnek egymáshoz, ez egyféle megítélés alá tartozik, eszerint viszonyulnak hozzánk. Az viszont teljesen más felállás lesz, ha elismernek minket legitim közösségként. Lehetetlen előre megjósolni, hogy akkor miképp fognak viszonyulni hozzánk, még csak előfeltevésekbe se merek bocsátkozni. Ezen a téren nincs más taktikám, mint a kivárás, aztán ha eldől valamerre a dolog, annak megfelelően cselekszünk és reagálunk.
Ebben benne van a legpozitívabb és a legnegatívabb eshetőségre való felkészülés is. Pacifista vagyok, de nem véletlenül voltam Tark és hívtam ki egy Atanerket. Alignak után pedig valóban úgy érzem, nincs olyan, ami nála nagyobbat tudna belém rúgni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Kedd Nov. 14, 2017 10:09 pm

~ Értem. ~ nyugtáztam egyelőre a hallottakat, de csupán néhány másodpercet hagytam magamnak arra, hogy meg is emésszem azt. ~ És egy fedél alatt akarsz tartani mindenkit, vagy olyasmi elképzeléseid vannak, mint ahogy a Farkaslakban vannak a dolgok? ~ kíváncsiskodtam tovább, hagyva, hogy kibújjon belőlem az építész. ~ Ha bármiben kell tervezni, rendezni, segíteni, csak szólj! ~ ajánlkoztam máris, habár szerintem erre egyáltalán nem is volt szükség. Úgyis szólt volna, ha kellek éppen valami hasznosra is, és nem csak azért, hogy szépen mosolyogjak.
~ Akkor jó! Nem örülnék neki, ha valami bajod esne emiatt az egész miatt. Márpedig benne van a pakliban, hogy a falka elég morcos lesz, ha ez napvilágot lát, és lesz is belőle valami a terveken kívül. ~ de valószínűleg ezzel is tisztában volt, én meg csak okoskodtam feleslegesen. Ettől függetlenül azonban még nyugodtabbnak éreztem magam attól, hogy elmondhattam és próbáltam figyelmeztetni a nagy bölcselkedéseim közepette. Rám számíthatott, ez egyértelmű volt, és szerintem volt még pár olyan egyed, aki hasonlóképpen volt ezzel, de sosem lehet tudni.
Szavak nélkül is tudtam, hogy mit jelentett az egyetlen mozdulat, amit válaszként kaptam az Olennel kapcsolatos kérdésemre. Igazából felesleges is volt feltennem, de nem bírtam ki, hogy ne csússzanak ki a szavak a számon. Pedig egyértelmű volt, hogy mit jelentett ez a dörgölőzés, ahogyan az is, hogy az a nőstény nem fog innen tágulni, csak a hímmel együtt. Hogy a fene vinné el mind a kettőt!
~ És mit csinálsz majd, hogy ezt kiszűrd? Tesztet íratsz? ~ természetesen csak viccnek szántam, még ha a hangsúly komoly is maradt. Persze, tudom én, hogy érezné a hazugságot, de akkor sem tudtam, hogy mennyire működhetne ez a szelektálás. ~ Egyelőre még nem tudom elképzelni, hogy az őrzők közül bárki is egy falka között akarna élni. Vagy nem falka, de farkasok csoportja. ~ módosítottam gyorsan a szóhasználatomon, mielőtt tovább folytattam volna a gondolatmenetemet. Nem kötekedni akartam, csupán hangosan gondolkoztam, meg véleményt nyilvánítottam.
~ Ők nem ilyen életformára vannak berendezkedve, szerintem nincsenek hozzászokva az efféle közösségben való élethez, hiába tartoznak a Protektorátusba. Nem ismerem olyan jól az őrzőket azért, de akkor sem tudom, hogy mennyire érdekelné ez őket. Vagy már vannak jelöltjeid közülük is? ~ villantak rá kíváncsian a borostyán színű szemek.
~ És mekkora létszámban gondolkozol? ~ mert erről azért még nem esett szó, ha már csoportosulást emlegettünk. ~ Én sem szívesen bocsátkoznék jóslatokba, de van egy olyan érzésem, hogy nem lesz éppen sétagalopp. Elég nagy fába vágtad a fejszéd, Darren! Tudom, hogy mindig mertél nagyot álmodni, de remélem, hogy ez most nem lesz túl nagy… ~ dünnyögtem magam elé elgondolkozva. Nem mintha nem hittem volna abban, hogy meg tudja valósítani az elképzeléseit. Reméltem, hogy energiáim is tudatják ezt vele, egészen egyszerűen csak aggódtam egy kicsit érte, a többiekért, és talán magamért is, ha csatlakozom ehhez. Márpedig nyilvánvaló volt, hogy követem őt, amerre vezetni szeretne.
~ Csak nehogy újabb vérontás legyen a vége. Ha úgy gondolják, hogy ideje megsemmisíteni a csoportot, mert sérti a falka érdekeit, akkor ők többen lesznek valószínűleg, mint mi… ~ ennek már csak a gondolata is riasztott, úgyhogy valami furcsa nyüszítő, szűkölő hang hagyta el a torkomat, ahogy megráztam tömött bundámat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Szomb. Nov. 18, 2017 2:18 pm

~ Nem lesz olyan jellegű összezárás, inkább... egyfajta falujelleg ugrott be. Mindenkinek meglenne így a kellemes magánszféra, mégis egy helyen vagyunk. ~ Bár ha úgy adódik, kénytelen leszek az egészet áttelepíteni, ám ez még valószínűleg odébb van. ~ A lakhatások kialakításában mindenképp szükség lesz a szakértelmedre. A legnagyobb ház az lesz, ami eredetileg is már állt, azon kívül inkább faházakra gondoltam mindenkinek. Viszont én nem tudom érdemben felmérni, hogy hogyan érdemes több kisebb épületet felhúzni, mennyire biztonságos hozzá a talaj, meg minden ilyesmi... ~ Értettem pár dologhoz, az építészet kivitelezése nem tartozott ezek közé. És volt itt még más is, amiben maximálisan számítottam rá. ~ Emellett... az a másik probléma, hogy azok, akik hozzám csatlakoztak, elvesztették a fairbanksi érdekeltségeiket, munkáikat, pénzkeresetüket. Munkát kell adni és találni mindenkinek, mert ha teszem azt, Olennek az állandó területfelügyelet jut, azt egy közös kasszából akkor is fizetni kéne, hogy megéljen. ~ Példa volt, ugyanakkor reális gondolkodnivalót adott. Amikor a falka jóval nagyobb volt, nem egy testőrnek konkrétan az volt a teljes foglalkozása, hogy a falka védelmét szervezte, felügyelte, őrjáratozott, amiért megfizették, hiszen emellett egy emberi állásra se idő, se kapacitás. ~ Egyelőre az illegális versenyek és bunyók visszahozatala a legkézenfekvőbb, ott van biztos "vendégkör". Tudom, hogy kevés, de a semminél több, főleg kiindulási alap tekintetében.
Kurva sok meló van még itt, nekem pedig minden segítség jól jön, kiváltképp a plusz elfoglaltságaim mellett.
Jenny továbbvitte a másik rizikós pontot, ami megnehezítette az eredeti elképzelések teljes megvalósítását. Nos, mindezt így összegyűjtve nyilvánvalóvá válik, valójában mekkora fába vágtam a fejszémet, de hát... egyszer élünk! Elvileg. Akárhogyis, a már nekifogtam, nem fogok meghátrálni.
~ Abban bízom, hogy amikor bő két éve, Castor teljes együttműködést hirdetett velük és engedélyt kaptak, hogy bármikor, bármelyikük szabadon járhasson ki-be a Lakba, az egyfajta gátszakadást jelenthetett. Ha nem is csoportosan, de egy-két őrzőnél. Aki pedig kíváncsi és nyitott, fejlődni akar, többet megtudni a farkasokról, annak ez egy óriási lehetőség. De ahogy a farkasokat, úgy őket sem fogom kényszeríteni, mindenkinek a maga döntése és felelőssége ez. Én pedig felelek minden másért. Konkrét jelöltek pedig nincsenek, abszolút nyitott ez a rész. ~ A létszámot tekintve eltűntem, s szinte megrántottam a vállam, ami inkább egy nyüsszentés volt ebben a formában. ~ Nem tudom... Nincsenek minimumaim és maximumaim egyelőre, bízom benne, hogy érezni fogom, mi az a mennyiség, ami még átlátható, kezelhető, és mi lenne túlzás. Tényleg nem tudom, Jen.
Némileg elégedetlenkedve mordultam egyet aggodalmára. Tisztában voltam vele, hogy jót akar, hogy az aggodalom beszélt belőle és mindenkinek hálás voltam a közelemben, aki nyitott szemmel járt, látva az adott helyzet veszélyeit, buktatóit. De nem állt szándékomban elbukni. Könnyű ezt kijelenteni, nehéz véghezvinni, nincsenek téveszméim. Mégis bízom benne, hogy velük sikerrel járhatok.
~ Nem fogok neked hazudni, bármi előfordulhat. De ennél okosabb és megfontoltabb fejek forgatják a falka testét, emellett, pontosan a helyzetünk miatt én is óvatosabb duhaj vagyok. Ha idáig fajulnának a dolgok, lenne előjel és figyelmeztető lövés. Abból pedig, amit momentán tudok és sejtek a helyzetükről, sokkal inkább fognak befelé, semmint kifelé fókuszálni, arra, hogy megerősítsék a soraikat és összefogják, ami megmaradt. Egyet viszont megígérhetek neked itt és most: amint úgy érezzük, hogy kiéleződik a helyzet, átpakoljuk az egész birtokot és a csapatot!
Előrébb ügettem, röviden vonyítottam. Nincsenek kétségeim, ezúttal másképp lesz, tudom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 134
◯ HSZ : 543
◯ IC REAG : 575
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Tetoválások: boka, alkar, csukló


Re: Északi határ // Hétf. Nov. 20, 2017 9:39 pm

~ Jól hangzik. ~ ismertem el, és ha emberként ültem volna vele szemben, akkor valószínűleg még egy biztató mosolyt is megeresztettem volna. Így csupán a hangsúly árulkodhatott arról, hogy komolyan gondoltam, tényleg tetszett. ~ Van elég hely hozzá, hogy több házat felhúzzunk? ~ érdeklődtem kíváncsian, mert igazából nagyon szerettem volna látni a helyet. Tudtam én, hogy jelenleg még bizonyára nincs ott sok néznivaló, de mégis jó lett volna felmérni a terepet. Akkor a lelki szemeim előtt is megjelenhetett volna egyfajta tervrajz.
~ Persze! Tudod, hogy számíthatsz rám, nem csak udvariasságból ajánlottam fel. Majd ha elviszel oda, felmérem én, amit kell. A faházak amúgy is praktikusak, és még mutatósak is. Szerintem elég gyorsan otthon érezné ott magát az is, aki nem találja elsőre a helyét annyira. ~ gondolkoztam hangosan, kissé eltűnődve. Csak akkor zökkentem vissza a tervezgetésből, amikor hangja újra megszólalt a fejemben.
~ És a környéken van egyáltalán munkalehetőség? Hely, ahol keressenek valamit? ~ azzal egyetértettem, hogy ez tényleg nagy gondot jelenthetett. ~ Amint lelépek, a Síparadicsomot én is el fogom veszíteni. A praxisomtól nem foszthatnak meg, de nem is abból voltak bevételeim. ~ még az volt a szerencse egyébiránt, hogy elég sokféle munkát kipróbáltam már, így ezen a téren magam miatt annyira még nem is aggódtam. Másokkal már nem tudtam, hogy mi a helyzet. ~ Remélem azt a nőstényt meg távol fogja tartani tőlem… ~ morogtam az orrom alatt, amikor ismét felemlegette Olent.
~ Talán nem rossz ötlet, bár én ebből már elég régen kiestem. Kelleni fog valaki a környékbeli rendőrségre akkor, hogy ha gond lenne, gyorsan el lehessen simítani. És még mindig úgy gondolom, hogy a legjobb lenne, ha lenne elég közel település. Valahogy megoldható lenne akkor a munka, mindenkinek találnánk valamit. ~ erről akár személy szerint is gondoskodtam, mert legalább a felderítéshez értettem, ahogyan a szervezéshez is. És szerintem nem én leszek az egyetlen ebben a kis csoportban, aki ezen a téren be tud segíteni.
~ Igen, ezt magamtól is sejtettem. A kényszer amúgy sem vezetne sehová, ha összetartást akarsz. A félelem szülte együttműködés sosem jó, de ezt mind a ketten nagyon jól tudjuk. Mindenesetre nagyon kíváncsi leszek, hogy hány őrző lesz majd olyan merész és úttörő, hogy megpróbál farkasok között lakni. ~ tényleg nagyon kíváncsi voltam rá, de ez idővel úgyis ki fog majd alakulni. Lehet, hogy elsőre csak egy-kettő jön, később meg már kiteszik majd a csoport felét. ~ És a Protektor fel fogja nekik ajánlani a lehetőséget? Egyáltalán mit szólt hozzá? ~ ráncoltam volna a homlokomat, ha tudom, így csak valami fura grimasz lett belőle.
~ Mire gondolsz? ~ kérdeztem rá kerek perec, mert nyilván érdekelt, hogy miről beszél, miféle belső viszályokra lehet számítani. Azért jó pár olyan falkatag volt, aki kedves a szívemnek, még ha mostanában elveszettnek éreztem is magam. ~ Rendben, megbeszéltük. ~ felálltam, és ha hagyta, kicsit odadörgöltem a fejemet az oldalához, ezzel biztosítva őt a támogatásomról. Hittem benne, máskülönben nem szánnám rá magam erre a lépésre én sem. Egyszerűen csak aggódtam érte is, meg a leendő többiekért is. ~ Mit gondolsz, mikor kellene lépnem a falkából? ~ kértem ki a véleményét, mert hirtelen magam sem tudtam, mi lenne a legjobb, hogyan is kéne ezt csinálnom. Sokan elmentek, talán nem lenne meglepő az én lelépésem sem, főleg úgy, hogy Darren sem volt már a falka tagja. Attól azonban az elmúlt sok évtizedet itt töltöttem, és ha nagyon messze nem is megyek Fairbankstől, akkor is furcsa lesz, és nagy lépés.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ Kor : 306
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Északi határ // Szomb. Nov. 25, 2017 7:58 pm

~ Korlátozottak a lehetőségek az erdő miatt, de mivel kétlem, hogy két hét alatt ötvenen lennénk, így ez egyelőre nem gond ~ feleltem kicsit talán bővebben is, mint kellett volna, de mit lehet tenni... beszédes fajta vagyok.
Figyeltem gondolatmenetét és tetszett, hogy egyből gondolkodik, tervez, a lehetőségeket latolgatja. Mindig öröm volt vele terveket megvitatni, mert igen hamar ráállt arra a nyomvonalra, amin elindultam, tudta, milyen irányban tapogatózok, és nagyon jól ki tudta egészíteni mindezt. Kérdésekkel, véleményekkel, plusz tervekkel. Teljesen mindegy volt, mennyi idő telik el két ilyen társalgás között.
~ Na, ez az, ami igazi hátrány a hely kapcsán. Az autentikus alaszkai melókon kívül, mint a hókotrás, autómentés, fakitermelés és fuvarozás, nem igazán. De még ezekhez is ki kellene alakítani a megfelelő helyet, közelebb a fő útvonalakhoz, hogy értelmük is legyen. Egy-egy ilyen telepben mondjuk látok lehetőséget, mint nyilvánosság számára is elérhető bázis, de ha senki sem látná benne a lehetőséget, feleslegesen hoznánk össze, úgyhogy... erről mindenképp beszélni kell majd. ~ Jasmine kapcsán csak a fejem csóváltam. Nem bagatellizáltam el a helyzetet, mert nagyon jól tudtam, milyen érzésben tengődött a húgom, ám sajnos ezt nem tudtam megoldani egy csettintésre. Pedig ha tehettem volna, már rég sima lenne ez az ügy. Ugyanakkor bíztam bennük annyira, hogy feltételezzem: egyébként is megtartják a kényelmes, biztonságos távolságot. Mindkettejüknek jobb úgy. ~ Vannak kisebb települések, a legközelebbi számottevőbb az Talkeetna, szűk három órányira... Másik opció, ami most ugrott be, hogy beszállunk a hadászatba és vázi lenyúljuk a katonai bázist.
Mégiscsak Wainwright. Tudom, hogy nem örökölhető, állami létesítmény, aminek Victor bőkezű mecénása volt, ilyesmi, civilebb oldal felől közelítenék én is. Vagy hamis papírokkal - nyilván. Bár én, mint katona... Szerintem egy ilyenre az összes valaha élt nagy tábornok és hadvezér egyszerre dobna piruettet a sírjában. Tökéletesen megérteném őket, igen messze állok a katona eszményképtől. Tarknak még jó voltam, de ez a rendfokozatosdi, meg szigorú keretek, ellenőrzés, parancsok... A szőr felállt a hátamon. Ha valaha ráteszem arra a létesítményre a mancsom, az nagyon hamar arculatot váltana és elvesztené eredeti rendeltetésének jelentős részét, ez egészen biztos. Ez a gondolat mindjárt jobban tetszett. Az egyetlen probléma, hogy a falkának tekintélyes érdekeltsége van benne és szépen belakták. Kivásároljam belőle a fenntartót? Lehet ilyet egyáltalán? Sügér vagyok ehhez, mert sose érdekelt, de ezek után lehet, hogy utánanézek. Google bácsi a barátunk!
~ Na, arra én is! Manapság nem sok helyütt van ilyesmire példa, itt pedig évszázadok óta nem akadt erre precedens. Meglátjuk, mi lesz ebből. Ami biztos: ti. ~ Ha más nem, tényleg "csak" falka leszünk. Bánkódnék miatta, nyilván, de nem leszek letargikus miatta. ~ William... nos, őt nem sokkal azok után sikerült felkeresnem, hogy az egyik őrzője Alignak martalékává vált. Ennél fogva sem repesett az ötlettől, hogy több felé küldje az őrzőit, mint szükséges, úgyhogy egyelőre a hír se jutott el hozzájuk nagy eséllyel. Eléggé hűvös találkozónk volt. ~ Azóta nem is beszéltünk. Se telefon, se SMS, se szerelmeslevél. ~ Azt mondta, hogy őriznie kell a pártatlanságot és mivel jelenleg szövetségben állnak a falkával, hülyén venné ki magát egy ilyen kooperálás egy terület szélen kószáló kóborral, meg a brancsával. Talán ha falkává növünk ki. ~ Keserűség csendül a hangomban és kelletlen gúny. Jah, sértett voltam még egy kicsit. ~ Talán átgondolja még, nyugodtabban. Ha nem, akkor körülnézünk az államon kívül is, régi ismerősök után. ~ Igen, volt B-terv, mert nekem mindig van.
~ A vezetőváltás mindig magával hozza az átrendeződés, elvándorlás lehetőségét. Nem feltétlen kell viszályra gondolni, de lyesmi után mindig idő kell, mire a sorok rendeződnek. Ráadásul így, hogy sok chicagói kizárólag Castor személye miatt jött északra... Nem lepődnék meg, ha megcsappanna a létszám. ~ Nem kell ehhez belsős infó, elég a paraszti ész és az évek tapasztalata.
Lomhán csóváltam farkam,ahogy felkelt, odajött hozzám és pofáját enyémhez dörgölte. Jól esett, hogy számíthattam rá, hogy bízott bennem, az eszelős elképzeléseimben - újfent. Ezúttal sem neki, sem másnak nem fogok csalódást okozni: főleg nem magamnak.
~ Amikor csak szeretnél. ~ Nagy segítség, tudom. ~ Rendezd el a dolgaidat, búcsúzz el, pakold össze az életed... aztán gyere. Én nem rohanok el, várni foglak, bármeddig is tart. ~ Nem fogja sokáig halogatni, tudom, de ő érzi, mikor áll készen minden tekintetben. Se sürgetni, se hátráltatni nem fogom, kérve, hogy legyen kicsit szemem-fülen a falkán belül. Nem volt ilyesmire szükség. ~ De ne húzd túl sokáig, a saját helyzetedet nehezíted vele. ~ Egyébként sem könnyű egy ilyen elválás, ha sokáig tart, az még rosszabb, saját példából tudom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

KARAKTERINFORMÁCIÓK
◯ HSZ : 6820
◯ IC REAG : 8562
Re: Északi határ // Kedd Feb. 13, 2018 8:11 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Ajánlott tartalom

KARAKTERINFORMÁCIÓK
Re: Északi határ //

Vissza az elejére Go down
 

Északi határ

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

 Similar topics

-
» Határvidék
» Konoha kapuja
» Határszigetek
» Határvidékek
» 17. - kiképzőterep

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Hegyvidék - White Mountains :: A hegyi farkasok területe-