HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
136 TAG 62 FÉRFI 74 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
31 TAG 16 FÉRFI 15 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
23 TAG 13 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
32 TAG 13 FÉRFI 19 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 5 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legtanulságosabb:

...A Legnagyobb találkozás:

...A Legjobbak (Vörös Hold - Hard):

...A Legjobb (Vörös Hold - Soft):


írta  Catherine Benedict Today at 6:22 am
írta  Jackie Leigh Suresh Yesterday at 10:20 pm
írta  Catherine Benedict Yesterday at 2:19 pm
írta  Jackson Carter Vas. Dec. 04, 2016 7:32 pm
írta  Primrose Trevelyan Vas. Dec. 04, 2016 4:43 pm
írta  Duncan Corvin Vas. Dec. 04, 2016 2:18 pm
írta  Declan S. Callaghan Szomb. Dec. 03, 2016 11:03 pm
írta  Darren Northlake Szomb. Dec. 03, 2016 9:43 pm
írta  Darren Northlake Szomb. Dec. 03, 2016 9:43 pm
írta  Alignak Szomb. Dec. 03, 2016 2:37 pm
írta  Alignak Szomb. Dec. 03, 2016 2:03 pm
írta  Lester J. Edison Pént. Dec. 02, 2016 6:04 pm
írta  Jamie Waldorf Szer. Nov. 30, 2016 3:53 pm
írta  Sage Miller Szer. Nov. 30, 2016 3:50 pm
írta  Rebecca Morgan Csüt. Nov. 24, 2016 7:27 am
írta  Balthazar Bluefox Kedd. Nov. 22, 2016 8:30 pm
írta  Vendég Hétf. Nov. 21, 2016 12:46 pm
írta  Nessa O'Brien Hétf. Nov. 21, 2016 10:19 am
írta  Maya Honeycutt Szomb. Nov. 19, 2016 7:20 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:01 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:00 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 10:58 pm
írta  Jackson Carter Vas. Nov. 13, 2016 4:52 pm
írta  Roxan A. Cruz Csüt. Nov. 10, 2016 7:40 pm
írta  Achilles Kilpatrick Csüt. Nov. 10, 2016 7:13 pm
írta  Andrzej Krakowski Kedd. Nov. 08, 2016 8:06 pm
Darren Northlake
 
Alignak
 
Amaryllis Margaret Lux
 
Yetta Northlake-Nacrosh
 
David A. Blandern
 
Celeste M. Hagen
 
Balthazar Bluefox
 
Primrose Trevelyan
 
Duncan Corvin
 
Catherine Benedict
 

Share | .

 

 Éttermek, gyorskajáldák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Éttermek, gyorskajáldák // Szer. Dec. 18, 2013 10:53 pm

First topic message reminder :

Vacsorázni vinnéd a barátnődet egy különlegesen elegáns helyre, vagy csak épp annyi időd van, hogy beugorj harapni valamit a mekibe?
Ez itt a random éttermek helye a leglepukkantabbtól, egészen a legnívósabbig. Határ csak a csillagos ég és a fantázia.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net















SzerzőÜzenet
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Szer. Jún. 29, 2016 8:49 pm

- Ohh, hát az a szájjal végzett művelettől függ, bizonyos értelemben igencsak durva elmaradásaim vannak, szóval inkább nem köpködöm semmilyen értelemben. – Legyintek, most mit ragozzam, totál szánalmas, hogy azóta sem, szerintem már minden élet kihalt odalenn, nem is igyekszem, majd ha megint kedvem lesz hozzá, megoldom a problémát, jelenleg sajnos ez a helyzet. Lehet, hogy tényleg rá kéne cuppannom a kávézó pultoslányára, legalább annyira, amennyire ő van rám.
- Azért hadseregnyi mennyiséget nem bírok megenni, olyan nagy étvágyam nekem sincs. – Hahh. Ja, se így, se úgy. Úgy pláne nem, azért jóból is megárt a sok, valljuk be.
- Ne mondd már, hogy ilyen névvel foglaltattál asztalt. Nem vagy semmi, bár nem is értem, min vagyok meglepődve. – Csóválom meg a fejem nevetve, aztán a pincérnőre nézek, majd Jayre, végül csak megcsóválom a fejem, eszembe nem volt meggondolni magam, úgyis rég vettem magamhoz nassolnivalót, nem tudatosan, sok a meló meg az esemény, meg is látszik. Egy cseppnyi lemondás, és már peregnek is a kilók, pedig határozottan nem volt ilyesmi vágyam, noha el még közel sem fogytam, az a veszély nem fenyeget.
- Éééés mondhatnám, hogy emellé kérek egy light kólát, de jöhet a rendes. – Pislogok a csajra, és a flörtölési kísérlet hallatán felvonom a szemöldököm. Hát bájos. Az egy dolog, hogy jól néz ki a pincércsaj, de ha már mint fekete, itt leledzek én, azért tán csak nem kéne, legalább hajazott volna inkább a szőke kólára. Sebaj, ezen tán csak nem fogok úgy igazán kiakadni, lévén volt már ennél durvábban véget érő találkánk is nekünk. Azok után igazság szerint nehéz lenne kevesebbnek érezni magam.
- Ami azt illeti, vannak bőven, már lényegesen nehezebben tudom szórni a szabad időpontokat. Biztos szerencsét hozott az első vendégem. – Villantok szemtelenül nyelvet, mert nyilván ennek semmi köze hozzá, de ha tényleg terítette a szórólapjaimat, annak azért lehet köze hozzá. - Egy vállalkozásnál már az is sokat számít, hogy nem csúfos kudarccal indul, márpedig ezt sikerült elkerülnöm szerencsére. – Prim is nyilván örül neki, máskülönben búcsút mondhatna a befektetésének. Közben megkapom az üdítőmet, és már cuppanok is rá a szívószálra, hogy kedélyesen kortyoljak egyet belőle.
- Te helyrejöttél már? Eltekintve bizonyos apró részletektől ugyebár… – Ahogy látom, a keze takarva, tehát az ujjai még növő félben vannak. Fogalmam sincs, miért aggódom, vagyis most már nem, de aggódtam érte, ugyanakkor tudhatnám, hogy csalánba nem üt a ménkű, nehéz elhinni, hogy valaha tényleg komoly baja esne. Nem tudom, talán csak sebezhetetlen a szememben, pedig én aztán tudom, hogy senki sem az, elvégre gyógyító vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Hétf. Júl. 11, 2016 8:48 pm

- Wendy drága, téged ismerve ez a probléma megoldódik, amint az akarat megszületik benned.
A megérzés, a pillanatnyi benyomás az igazságot sugallta. Wendy nem szégyellt akárkit a szájára venni, ami pedig mára lett belőle, az egy árnyék, úgy aránylik a régihez, mint a bicepsz a tricepszhez. Sanyarú dolog lenne belátni, hogy mindez az én művem, épp ezért engedi le a sorompót az elmém. Abban a szituációban nem bűnöst alakítottam, így nem szükséges vádolnom magam. Szívesen helyreütném egy nagy lökéssel, de nem érezném fairnek azzal szemben, akit már a viszontlátáskor úgy meglöktem, mint dolmányos varjú a parabola antennát. Wendy magára maradt ebben vagy legalábbis nélkülem kell boldogulnia és tényleg nem féltem.
- Néhány önfeledt pillanat kijár a cukrászda cuki személyzetének is, nem?
Valamit talán megéreztem, ezért intek széltől forgó fémkakasként a kis pincérnőci felé. Sem ismeretet, sem meglepetést nem kell keresni, Wendy-nél szerintem nincsenek határok. No jó, mondjuk egy hóddal azért nem állna össze, bármekkora is a farka!
Megérzem, hogy megint odavágtam az ostorral, ahová nem kellett volna. Ezek a nők komolyan a tudomány csúcsán is túl leledzenek! Elutasít mindenféle közeledést, mint Zsugás Jimmy a tét négyzetre emelését, most pedig megrázza a vészcsengőt, hogy nem azon az ajtón kopogtatok, ahonnan mostanában csak a "Takarodj!" udvariasabb formulái hangzottak fel üdvözlésként.
- Ha a herém egy lóé lenne, biztos négy levelet növesztettem volna. Amúgy pedig az egyetemen ott virít az üzleted híre. Lecsekkolhatod, ha _esetleg_ van ott ismerősöd...
Sokszem közt vagyunk, így csak utalok egy megnyomott "esetleg" szócskával, hogy nyugodtan kérdezősködhet, ha ennek szükségét látja. Érzem, hogy komolytalannak szánta a dícséretet, de hogy most már nem bánja az egóm simogatását, azt égi jelnek veszem. Még sok munka lesz, de a mostani Wendy szerintem állni fogja a sarat. Főleg ha azokat a bizonyos célzott energiákat is erre tudja fordítani. Sajnálatos módon reális elképzelés.
- A konyha bizony veszedelmes üzem, de ismersz, rossz pénz nem vész el, én meg pláne nem!
Legfeljebb egy Alignak által megszállt fiatal Őrző. Lepereg a szemeim előtt a jelenet, amikor Wendy betoppan és két megkínzott testtel kell elbánnia, köztük azéval, aki iránt az utálat vékony késpenge és őt táncra kényszeríti. Utálattal vegyes szimpátia, legyen bármily paradox, ilyesmi a nexusunk. Ahogy indult, úgy maradt, csak térfelet váltott a mérkőzés.
~Hallottál arról, hogy az ébredés napján akciófilmet rendeztünk a kórházban? Enyhén szólva agyamra ment a megszállás vagy inkább az álomtőr érintése~üzenem fejben, mivel ez már igen kényes téma.
Wendy nem szokta tudni az ilyesmiket, de talán ezt igen, mert túl közel kerültem egy száműzetéshez vagy kényszerített asszimilációhoz, az pedig már közérdekű információ. Ahogy a telepátiát csiszolgatom fényesebbre, a telefonom is csipogni kezd. Ahogy meglátom az ismeretlen küldő nevét, újabb fizetett hirdetésre gondolok. Múltkor egy aligátorokról szóló ismeretterjesztő DVD-sorozatot akartak nekem így eladni. Egyetlen esélyt adok az üzenőnek, mondván, az első sor után döntök.
A pincérnő már közeleg, amikor még csupán emberi erővel, de rosszat sejtetve csapom az asztalra az egykor még bunkofonnak nevezett távközlési eszközömet. Wendy orra előtt landol és kedvenc ruhatárosnőm a saját fotójával szemezhet, majd pár keresetlen sor kavarja fel a romlott cseresznyével és rohadó káposztával teli pöcegödör amúgy is gusztustalan tartalmát, azaz a jelenleg Angel néven futó borzalom témakörét. Hogy erről mit gondoljak, arra a dühöm eloszlatása után térhetünk rá. Angel óriási szédítő, nem csodálnám, ha Wendy is meglett volna neki. Ezek szerint még csak azzal a Vezúv-szájjal smárolt és ugyan honnan tudhatta volna, hogy mindent elemésztő lávafolyamot nyel, ha tovább folytatja.
- Elnézést, valami baj van? - kérdezi riadtan a fekete szépség.
Csak jelzek siettető mozdulattal, hogy tegye le a cukros bűnözés alapanyagát, utána nem tartunk rá igényt. Majd a borravaló kárpótolja.
- Erről is akartam némi eszmecserét. Az ördög prádát viselve bukkant fel a városunkban. Légy oly szíves és borítsd ki a tálat, utána én kidöntök egy egész kádat!
Tudni akarom, milyen cukorkákkal édesgette és miket hadovált. Mivel Wendy azok egyike, akik nekem sokkal többet számítanak az átlagnál, célkereszt lehet a homlokán. A kezem ökölben, a szám szélén már szinte kivillan az agyar, de csak szinte. A farkasom nyugtalanul jár fel s alá. Ha most belépne a lábas kígyó, akkor elszabadulna a pokol, de hála a szellemeknek, messze járhat. Vagy a szemközti épületből figyelve tudta, mikor kell beleköpni a levesembe? J, mint jógamester, csitulj el, gondolj az utolsó lehetőségedre, amíg még megteheted...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Hétf. Júl. 11, 2016 9:30 pm

Legyintek, mert a témát illetően roppant mód szánalmasnak érzem magam, és semmi kedvem azon kattogni, hogy mi a búval bélelt kecskeszarért nem vagyok képes felhajtani bármelyik pasit az utcáról, csak hogy egy kicsit jobban érezzem magam. Mindegy, ez nem az ő gondja, csakis az enyém, meg azé a tényé, hogy hülye picsa vagyok.
- Persze, de azért végig nem asszisztálnám, ha nem probléma. – Épp elégszer kellett már megtapasztalnom felőle azt, hogy van, aki értékesebb, nyilván van, kurva sokan fényévekkel értékesebbek nálam, de attól még hallani nem akarok róluk, meg megtapasztalni sem. Ez van, én is tudok önző mód viselkedni. Igaz, bizonyos pontokon magamat sem értem, mert egyáltalán mi a túrót foglalkozom vele? Azt csinál, amit akar, módszeresen igyekszem hónapok óta tökéletesen leépíteni az életemből, mert nem akarom, hogy fontos legyen, mert én nőből vagyok, és akármennyire is van a ribanc billog a hátsómra égetve, attól még képes vagyok érezni, csak nem akarok. Ám ez olyasmi, amit soha egyetlen férfi sem lenne képes megérteni, hisz túlságosan mások vagyunk hozzá.
- Nem sűrűn járok arra, csak ha fontos. Bizonyos véres holdas éjszakákon, ahol egyesek képesek a halál szélére táncolni. – Ohh, Wendy, fogd már be, inkább örülj annak, hogy nem tudja, aggódtál érte, és többször ránéztél az egyetemen. Kár lenne tovább ragozni a dolgot, mindenesetre fogtam, jó helyen van a prospektusom.
Szótlanul sóhajtok fel, nem, rossz pénz valóban nem vész el, de határozottan örülök annak, hogy még időben érkeztem, bár azt senkinek sem kívánom, hogy olyan helyzetben jöjjön rá, mennyire is fájna, ha soha többé nem láthatná valakinek a szemtelen képét. Maradjunk annyiban, hogy az egész szituáció csak még lejjebb lökött egy bizonyos gödörben, ahonnan nagyon szeretnék kimászni, de egyelőre nem megy.
- Hogyne, arról szerintem mindenki. Volt valami bájos kis eltiltás is az őrző lány meg a haverod közt. Gondolom, akkor még a szokásosnál is paprikásabb vagy, azt hiszem, jobb lesz, ha vigyázok a számra. – Nem mintha félnék tőle, teljesen biztos, hogy könnyedén elbánnék vele, de az is, hogy nem akarnám bántani. Nem csak azért nem, mert gyógyító vagyok.
Már majdnem benyögöm, hogy ne legyen már ekkora tahó, még a telefonját is cseszteti, miközben dumálunk. Hát ettől a falra tudnék mászni, de még mielőtt bármit is mondhatnék, az orrom elé vágja a készüléket, és jobb híján azonnal össze is rezzenek, hogy mi ez a hirtelen támadt agybaj nála. Magam felé fordítom, hamar fel is szaladnak a szemöldökeim, és szépen lassan visszatolom elé.
- Szerintem nem tudja, mit jelent a rajongani szó. – Kommentálom zokszó nélkül, mert hát, most mit magyarázkodjak azt illetően, hogy benne van a képem valaki telefonjában, akit ezek szerint ismer? Őszintén, bárki simán lefotózhatna az utcán is, annak a nőnek sem engedtem, de hát eszébe nem volt engedélyt kérni, egyszerűen megtette, én meg ráhagytam, mondván úgysem lehet bajom belőle.
- Mi közöm nekem ahhoz, hogy valaki a múltadból megcsillantotta magát? Most őszintén, nem tök mindegy? Hülye, ha azt hiszi, hogy bármit elérhet nálad rajtam keresztül. – Feszülök bele kissé a szavaimba, mert egy részem, nem is olyan kicsi részem pont azt szeretné, hogy igaza legyen a nőnek, Honore? Még meg is masszíroztam. Nos, maradjunk annyiban, hogy masszázs utáni tevékenység tekintetében eléggé egy követ fújnak Lesterrel. Kész szerencsém, hogy munkában sosem, mert már Jaynél is rezgett a léc, és a csaj is megmozgatta a fantáziám, de magam elé képzelve a lángoló orrlukakkal fújtató hímet, nos… szerencsére nem történt meg.
- Mondjuk, ha tényleg ismered, és azt is tudja, hogy mi is ismerjük egymást, akkor igencsak jó színésznő. Igazság szerint lesmároltam, mert rámoccant valami barom, aztán dumáltunk, de szóba sem kerültél. – Legalábbis név szerint nem említettem, megvakarom a tarkóm, és azért pofátlanul elvigyorodik. - Ohh, és ugyanaz jut a masszázsról az eszébe, mint neked… – Nem tudom, miféle kisördög bújik belém, de tényleg tudni akarom, mennyire cseszné fel az az agyát a tény, hogy vele nem, azzal a nővel meg igen. A lecsendesítést azonban szem előtt tartom, talán szükség lesz rá, már csak a tőr hatásait is figyelembe véve.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Kedd. Júl. 12, 2016 6:41 pm

Megint itt tartunk, azt hiszi, a trükkös név csajozási módszer, amivel előre megkörnyékeztem a csinoska pincérnőt. Vagyok annyira gátlástalan, hogy szinte randira hívom Wendy-t és bebiztosítom magam, hogy ha ő nem kerül a meghághatóak listájára, akkor egy másikat oda sorolhassak. Lennék ennyire mocsok, de most más az indíttatásom. Le fog ez tisztulni, mint rozsdás hajóroncs a restaurátorok keze alatt. Férfiasan tovább lépek, míg ő nőiesen mereng és szorong.
- Durva az a táncklub, a múltkori eseményt szívesen kihagytam volna.
Igazság szerint nem nagy szívfájdalom, ha egy komoly harcot kell vívni, de Alignak igen aljas játékszabályokkal nyomul, azt pedig nem komálom. Becca-val legfeljebb úgy mérkőztem volna meg, ha gyakorlásképpen hív ki vagy ha utána a lepedőt támadjuk meg együttes erővel, így viszont kellemetlen élmény maradt. Wendy-nek hála, hogy egyáltalán megmaradt az élmény és mi is. Tette a dolgát, talán nem érzett többet, talán csak bevágta az ajtót a fontossági sorrend előtt, ezt innen nem tudom megállapítani. Ő se ma kezdte a színjátszást.
- Mexikói chili paprikához hasonlítok azóta, de te a viszontlátás önkívülete óta nem igazán tudtál felküldeni az ideglétrán és remélem, nem is sajátítod el az erre való képességet.
Vagy a múlt szépíti meg magát vagy tényleg annyira odavagyok ezért az egykori szexmániásból fridzsiderré avanzsált nőért, hogy képtelen vagyok hagyni a felhergelést. Ha a dühömből kifolyólag baja esne, a dühöm fokozódna és rombolnék, ahol tudnék. Inkább érte haragszom, mint ellene, magam sem értem a jelenséget, de ez a tényállás fennforgása.
A kapcsolatrombolás magasiskolája, amikor leülünk egymással szemben és versenyzünk, ki tud távolabbi infókkal villogni a hálózaton, ami összeköti a világot, megérzem az ellenkezést, de a háborús köd hamarosan megszáll és nem Wendy magára hagyatottságával bajlódom.
- Szerintem ne becsüld le, hidd el nekem, hogy pont arra megy itt a játék.
Nem értheti, miről van szó, ide teljes körű tájékoztatás szükségeltetik. Előre dőlök és falhoz szegezem Wendy-t a szememmel, mintha csak az ártatlan és kedves hozzáállása miatt vádolnám. Ha valaki két jó szót szól egy minden hájjal megkent szélhámoshoz, nem illik lecseszni a saját érdekében? De biz ám!
- Aki ma csillagként kíván ragyogni, az a múltban a pocsolya mélyén szívta a mocskos vizet, ami jutott neki. Nem viccnek szántam, hogy festett köröm helyett párosujjú pata van a lába feje végén.
Kezeimet ökölbe szorítva tartom, elfehérednek, úgy tartom markomban a feszültséggel teli levegőt. Ha ezt féltékenységi rohamnak tartja, akkor messze...majdnem messze jár az igazságtól, csak egy részét látja. Ezért nem vádolom, mivel komoly fenyegetéssel, éleseszű agytröszttel állunk szemben. Várom, hogy a tálból kidőljön a moslék, én csak utána mutatok rá, hogy ez a gusztustalannál is undorítóbb kreálmány és ártalmas az egészségre.
- Wendy, a nőstény-Oscarra pályázik ez a rázott rongy és látatlanban is biztos vagyok a jelenet megrendezettségében. Azért várt ott és azért provokált ki egy erőszakos macerálást, hogy a hatalmas szívedre hasson, azon keresztül pedig az enyémre, mégpedig tőrt akar benne forgatni. Ami eszébe jutott, azt a találkozásunkkor sem felejtette el és a végtelenül tág fekete lyuk tömegvonzásában dominanciaközlésképpen megvalósítottam. Ha ez neked elégtétel, tudd meg, hogy a szégyentelen képes volt betöltött réssel a körmeit nézegetni olyan életunt arckifejezéssel, mintha üres lenne a feje és elfelejtette volna, hogy ilyenkor a szabály szerint nem mókuskerékben kell éreznie magát, hanem a hetedik mennyországban, ahová régen sokszor átküldtem...
Ha Wendy gyomortartalma azért indul el felfelé, mert a kívánatos nő nekem volt meg előbb, most nem bánom, mivel életveszélyes élvezetről van szó! A sors iróniája, hogy amikorra talán összeszedné magát, addigra már az én szívemre került nyereg és egy szerelemlovas, de az nem változott, hogy védeni akarom őt az ártó ármánytól.
~Stephanie Meyerként tárta szét a lábát minden este a washingtoni fiatalkorú bűnözők világában. Egy termetes néger srác alatt szolgált legtöbbet, míg engem nem ismert meg. A mágneses mezőben üzekedtünk, a vonzását akkor még tévesen szerelemnek ítéltem meg, ő pedig a kuruttyoló vízi állat szagos alfele alatt kereste az önbecsülését pitiáner bűntettekkel és a nagystílű rosszfiúk hálószobai kiszolgálásával. Amikor sokéves rácsozást kapott, rájöttem, hogy a szívmélyi összefonódást nem vele kell megvalósítanom, ezért nem álltam a buszmegállóban, hanem tovább léptem. Amint látod, immáron Angel néven munkálkodik a kiokosított avagy előbányászott intelligenciájú nőstény és eltökélt szándéka az én lejáratásom, ellehetetlenítésem és szellemi elpusztításom. Egykori ékszeremlékünkkel üzente meg jelenlétét és utalgatott arra is, hogy olvasta a telefonomon a veled váltott rövid üzeneteket, sőt nemrégiben hackertámadást éltem meg az egyetemi laptopomon, az is az ő műve volt, mint kiderült. A házát megismertettem az épületbontó golyóval és csak azért távoztam angolosan, mert erőszak vádjával menekült az utca férfinépét segítségül hívva. Kósza farkasként húztam fel a nyúlcipőt és tudomásul kellett vennem, hogy karmok nem harcolhatnak a pengeéles ész ellen. Vidd el a legfelsőbb körökig, hogy figyeljék őt, én már amúgy is a mikroszkóp alatt vagyok és te is őriző szemekkel járj!~
Úgy kicsúszott a telepatikus csatornámon a vádirat és hegyibeszéd elegye, hogy azon nyomban megéheztem. Integetek is a fekete démonnak, hogy megint szükség lenne rá. A földre kárhoztatott angyal annyit ért el az üzenetével, hogy védelmezően lépek fel Wendy irányában és biztonságot, rendezett életet, a fenyegetéstől való megmenekülést, no meg egy jó, kiadós kufircolást kívánok neki, csak nem azzal, akinek ágyékában mérgezett tövis lakozik, nem is magammal, hanem bárkivel, aki meg tudja adni neki, amit érdemel. Bepetézett a szívembe a szerelem és máris fura gondolataim támadnak, szinte ijesztő!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Szer. Aug. 10, 2016 1:47 pm

- Azt meghiszem, szerintem mindnyájan, azok is, akik petrezselymet árultak a tánctér szélén. – Engem Fairbanksbe rendeltek, s mivel se kutyám, se macskám, miért is ne mentem volna, eszembe sem jutott másként cselekedni, már csak azért sem, mert valljuk be, azért meglehetősen nehéz úgy fejest ugrani mindenbe, ha mondjuk vár haza egy gyerek. Nos, engem nem vár. Soha nem is fog, mert egyetlen sarjadó életet sem érdemes verni egy hozzám hasonló anyajelölttel. Ellenben így ott voltam a tűz közelében, és tudtam segíteni többeknek is.
- Nem célom, de azért a chili paprika elég árulkodó, meglehet, lényegtelen dolgoktól is jön a tűz a füleidből… – Ohh, tudok én határozottan idegesítő is lenni, csak éppen minek? Nem gondolnám, hogy a legcsekélyebb értelme lenne a dolognak bárkivel szemben is. Egyébként is egész jól érzem magam a városban, kár lenne elszúrni.
- Nem becsülöm én le egyáltalán, én csak azt mondom, hogy rossz lóra tett. – Több értelemben is. Egyrészt, ha Jaynek akar ártani, semmilyen értelemben sem engem kell basztatni, másrészt nem vagyok egy ma született bárány magam sem, angyalbőrbe bújt farkas végképp nem, egyszerűen lehetetlen volna úgy igazán ártania nekem. Nem tudom, mennyi idős, de a fizikai fájdalmat őszintén… letojom, a lelki meg. Nos, kevesen vannak, akik képesek elérni, hogy a szenvedés szikrái perzselődjenek bennem tetteik nyomán.
- Értem én, maga a sátán, de nyugi, én is égetnivaló egy némber vagyok, rajtam nem fog ki. – Mosolyodom el, némileg talán tompítani vágynám a feszültséget, ami felütött a fejét, nem tudom, miért dühös, de abban azért egészen biztos vagyok, hogy nem a féltékenység okán, bár azt tudom, hogy valamilyen szinten fontos vagyok, csak éppen szerintem sosem fogok igazán rájönni a mi kapcsolatunk milyenségére, szerintem egy hullámvasút sem változékonyabb annál.
- Jay… ne mondd, hogy nem jöttél még rá, hogy csak azért csinálta, hogy az idegeiden járjon kánkánt? Ha olyan nagy színésznő, ahogy mondod, bizonyára nem esett nehezére úgy tenni, mintha nem érezne semmit. Egyébként meg, nekem aztán mindegy, kivel, mit csinál, velem semmit. Sem eddig, sem eztán. Kiváltképp azért nem, mert neked akar ártani, szóval nem kell emiatt fejtágítást tartanod, sem hülye, sem naiv nem vagyok. A testi szükségleteimet meg egy nő úgyse lenne képes kielégíteni. – Rántottam vállat, és inkább lenyomtam a torkomon némi édességbombát, mert valljuk be, sokkal kellemesebbnek hat a lelkem számára, mint a jelen pillanatban lenni. Nem is értem, miért nem mindegy az egész, bár örülhetnék, hogy nem vesz semmibe, de… nem is tudom, szeretném visszapörgetni az idő kerekét, hogy ne bukkanjon fel megint az életembe. Legelőször is a feje tetejére állított mindent, és most is.
- Wow, ehhez képest csupa magabiztosság a picsa. Nézd, ha csak téged akar kicsinálni, nem fogja túlzottan érdekelni senkit, bajos tag vagy, akivel már eleve vigyázni kell. Ha ez a nő csinál valamit ellenünk vagy ellenük, és kiderül, hogy mindennek te vagy a mozgatórugója, rohadtul meg fogod szívni. – Rántom elő a kalapból a racionális gondolataimat. Sajnos, vagy sem, ez így túlzottan komoly dolgokat hozhat magával, mert mi van, ha komolyabban kerülök górcső alá? Esetleg valamelyik őrzőtársam? Mondjuk a kis Rebecca? Vagy bárki, akihez még köze lehet? Nem lennék a helyében, az egyszer biztos.
Beleiszok az üdítőmbe, leöblítve az utóbbi falatokat. Nem tudom, miért de mint szinte mindig, most is menekülnék tőle, csak épp most másért, ami sokkal ijesztőbb, mint egy egyszerű szexuális együttlét. Csak azt tudom, hogy nem akarok annyira aggódni miatta, mint ahogy teszem, és határozottan nem vágyom arra, hogy az olykor elmémben és szívemben felsejlő bizonyosság tudójává váljon.
- Van még valami, vagy a hálád lerovása mellett letudtuk a figyelmeztető fejmosással? – Érdeklődöm meg a lehető legbájosabban, már ami tőlem telik, s ha nincs, akkor nyugisan falatozom tovább, mert részemről semmi hatalmas problémával vagy fenyegető múltbéli szörnyeteggel nem tudok előállni. Már-már fájdalmasan nyugodt az életem. Lehet mentorkodnom kéne, vicces lenne, az öreggel is tökre élveztem az órát, bár, lehet ő már kevésbé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Vas. Aug. 14, 2016 2:58 pm

A harc a mindenem, nincs ellenemre, de az Alignak-féle arénában nem szívesen gladiátorkodom. Olyan ellenfeleket vonultat fel, akik nem bántanék. Mint például tavaly saját magam vagy idén a sokujjú őrzőlány. A fair küzdelmet szeretem, az öreg pedig más szabályok szerint játszik.
- Nos, ha érzed a szikrát, dobd rá a vizes lepedőt, mielőtt detonál.
Ilyet nem kértem még, de az Angel-féle utolsó megkísértés és a kórházi rebellió után tényleg bízom abban, hogy Wendy rám küldi a nyugivarázst, mielőtt ledózerolt építési telket csinálnék egy cukrászdából. Jogos a meglátása, apróságon is begyulladhatok. Az akarat kicsúszott a kezemből, a fenébe is!
- Te csak magas hőfokon égsz, őt viszont tényleg a máglyára kéne küldeni. Na jó, igazából nem, mert puszta kézzel elintézni sokkal élvezetesebb lenne.
Még házasember koromban sem ítéltem el Wendy-t azért a szerepért, amit alakított a pankráció fellegvárában. Igénybe se vettem, de nem is néztem le. Gyakorlatilag csak észrevettem és azon az éjszakán derült ki, hogy elég konkrétan sikerült felfigyelni rá. Amióta pedig nem volt állandóm, azóta hasonlóan vélekedtem, csak épp ami nálunk dicsőség, az náluk szégyen. Mostanában változik ez, de nem kiabálom el, mert a végén a visszhangtól megindul a sárlavina.
- Enyhítő körülménynek ez annyit ér, mint lódarázs az ügetőversenyen.
Nem az tett felborzolt hátú erdei vaddá, hogy komolyan gondolta-e vagy nem, hanem hogy megtette, akár színjátékból, akár viccből. Ha valami, hát a hálószobai tevékenység nekem szent. Aki leszólja, azt tényleg középkori módszerekkel rendezném le, nem máglyával, hanem karóba húzással, jelentsen ez bármit!
- Hülye és naiv, igaz? Az a helyzet, hogy ezek rám sem illenek, csak olyan megbolondult időket élünk, hogy inkább szóltam, minthogy esetleg az érzéseket eluralkodni látva sokkal rosszabbat is lássak, mint egy csalódás.
Az a félmondat, amiben Wendy megpendítette, hogy miattam nincs esélye az ördögi leányzónak, kicsit szíven üt. Nem önös érdeknek érzem, nem a veszélyriasztó megszólalásának, hanem az elvek felszínre törésének. Kezdünk megbékélni? Nem hinném, hogy ennél többről szólna, őt ismerve azt mondhatom, hogy nem született meg és talán soha nem is fog világra jönni az a férfi, aki mellett képes lesz megállapodni.
Az a vállrándító természetesség, amivel Wendy kinyilatkoztatik, a zsebemben a bicskát nyitja ki, a farkasomról pedig leveri a láncot. Olyat csapok az asztalra, hogy jó reflex kell a tányérkája elkapásához. Az én italom már folyik valahol, félig a nadrágomon, félig a padlón. Nem tűrhetem ezt a beszédmodort!
- Arról beszélj, hogy téged érdekel-e és ne takarózz itt a titkos társaságok titkos tárgyalóival!
Valahol mélyen megérinti az agyamat, hogy igazat szól, egy ilyen renegátért nem kár és ha csak csőstül jön vele a baj, akkor vagy hagyják eltüntetni vagy még segítő kezet is nyújtanak az ellenség ellenségének. A Falkától már megkaptam az ultimátumot és az őrzői testület is kinyilvánította, mit gondol. Mégsem tudok ezzel törődni, mert a düh lila ködfátyola borítja el a józan gondolkodás egyébként sem túl tiszta üvegablakát. Hogy van-e még valami, az most a helyreállítás képességétől függ, attól, hogy Wendy képes lesz-e a valóságot úgy tálalni, hogy ne fokozza az ösztönös támadási kívánalmat. Én belülről nézek ki, hogy mit művel a tarka farkasom. Körbejárja az őrzőt, szinte a fülébe liheg és csak arra vág, hogy elharapja a torkát. Te ostoba beste, hát menj már onnan! Vissza kell fognom, minden erőmet bevetem, talán még látszik is, hogy úgy feszülök, mint aki hidat csinál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Csüt. Aug. 18, 2016 4:23 pm

- Ohh, na erre bármikor megkérhetsz, ezer örömmel. – Vigyorodom el szemtelenül, nem is tudom miért, de imádom látni, ahogy a harag szinte semmivé foszlik némi mágiának köszönhetően, olyan kellemesen varázslatos az egész, huss, és a probléma elszállt egy időre, nem robban szét senkin póló, gatya, hogy aztán kiszőrösödjön egy cukrászda közepén.
- Ha attól jobban éreznéd magad… bár szerintem nem éri meg bemocskolni a kezed, ha ilyen aljas perszónáról van szó. – Ettől még ő nyilván nem fog így vélekedni a dologról, és részemről az sem kell, hogy izgasson, ha megteszi, vérfarkas a vérfarkassal, tiszta ügy, nem kell beleszólni, hacsak nem a város közepén parádéznak.
- Nyilván sokat nem ér, de a szexuális tevékenységed tekintetében ne egy olyan nő véleménye számítson már, akinek rühelled a képét. – Inkább ez az, ahonnan meg kellene fognia a dolgot, de a sértett férfi büszkeség rohadt kényes dolog, és a jelek szerint ezzel mélyebbre talált a csaj, mint bármi egyébbel. Lesznek itt még bajok, úgy érzem.
Mint egy csalódás. Ó, drága… hát ez már ilyen téren teljesen mindegy. Annál nagyobb csalódás úgysem fog az életembe köszönteni, mint amit most élek meg, de kár volna szavak szintjére emelni a bennem tomboló valóságot.
Azt hiszem, nem pont úgy sikerül megnyilatkoznom, hogy az megnyugtató hatással legyen rá, jobban mondva, a farkasára, mert az ugrik, nekem nem kell sok igazság szerint, lévén gyógyító vagyok, nem harcos, én előbb védem a környezetemet és magamat, minthogy támadjak. Az tény, hogy minden az ölemben, félig a pólómon, félig a nadrágomon landol, annyira megugrok én magam is az asztalra csapásától, de elég hamar magamra találok. A Páncél mások számára láthatatlanul tapad bőrömre, védelmemül szegődve, ha esetleg minden más egyébbel elkésnék, lesz még pár esélyem. A bőröm bizsereg a nagymértékű mágia fellángolásától, lehunyt szemekkel mosolyodom el, ahogy körülöttem táncol, imádom, olyan, mintha felhőkön lépkednék, pár pillanatra minden már-már eszményien tökéletesnek hat.
Lassan nyúlok a keze felé, hogyha nem húzza el, akkor megérintsem, és az övéhez képest aprócska, meleg tenyeremet amennyire lehet, köré fonjam. Láthatatlan a simogató valósága a mágiámnak, amivel farkasának idegeit célzom, nem árt némi pihentető megnyugvás neki sem, noha különösképpen nem értem, mi okból borult ennyire ki, de nem vagyok vérfarkas, fogalmam sincs, hogy számukra mi az, amit már képtelenek eltűrni. A lecsendesítés pillanatok alatt válik valóságossá, és édes nyugalomba igyekszik ringatni a vadat, vagy legalább annyira lecsitítani, hogy ne akarja kettéharapni a torkomat. Nem szeretnék hasonlót átélni, szerintem ez érthető.
- Persze, hogy érdekel, Jay. Nem takarózom senkivel sem, csak… nem hittem, hogy számít az, amit én gondolok az egészről. Mert én… féltelek. A Vörös Hold éjjelén is féltettelek, fogalmad sincs róla, mennyire megkönnyebbültem, amikor megtaláltalak Rebeccánál, és éltél. Szóval… ha van ötleted a csaj ellen, és tudok segíteni, itt vagyok. Már, ha nem harapod le azelőtt a fejem, hogy megtehetném. – Engedek vonásaimra egy békítőnek szánt mosolyt, nem hazudok, bár van egy tetemes részem, ami arra vágyik, bár hazugság lenne, bár ne félteném, bár ne számítana semmit sem, akkor nem érezném maga ilyen elcseszettnek. Mindenesetre a dolgok ezen részét már megtartom magamnak, mert jobb, ha csak bennem létezik ez az egész. Ha úgy tűnik, hogy kicsit lenyugodott, vissza is húzom a kezemet, biztonságosabb az nekem, ha az asztal felőlem eső felén pihen.

[50 - 3 (Páncél magamra) - 20 (Lecsendesítés)= 27 pont]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Szomb. Aug. 20, 2016 2:24 pm

- Imígyen szólott a békenagykövet - felelek neki kaján vigyorral.
Szavaim palástolják is az igazságot és el is fogadják, mert nem kerülte el a figyelmemet, mi is az őrzők hivatása, de szerintem Wendy még azt is élvezné, hogy diadalívet emelhet, ahogy legalább ezen a szinten legyőz engem. Egy kis visszaszurkálás a múltkori nagy döfésemért, ami szándéktalan volt, mégis túl pontosan talált és mélyre hatolt.
- Amikor kiborul a trágyás talicska, azért nyúlsz a trutyiba, hogy ezzel tisztaságot teremts.
Ezzel mindent elmondtam arról, mennyi emberi értéket láttam meg a nőszemélyben. A büszkeségembe tiport bele sáros bakanccsal, ezt nem lehet annyiban hagyni.
- Az emelőrudam teljesítő képességét nem annak a szava alapján ítélem meg, aki ragasztóval a fenekén ült le, nehogy magasra tudjam röpíteni. A mersz számít, az az, ami felháborítóságában megtorlandó.
Nem érzem magam metszett farkú dobermannak attól, hogy aki nem becsukja a szemét, nem látja, milyet tud marni a vad anakonda. Steph olyat tett, amivel elvetette a sulykot. Én is elvetném az övét, mondjuk a Mariana-árokba, a mélybe, ahonnan érkezett. És nem az utca emberének szeme előtt, reflektorfényben, hanem egy magányos este magányos sötétjében törném ki a nyakát. Az őrzőknek nem sok szavuk lenne és kétlem, hogy bárkinek is hiányozna az a fekáliakutyuló.
A farkasom reakcióján én is meglepődöm. Ahogy látom a finomságokat Wendy ölébe röppenni, beugrik, mi is szaladt ki a számon az imént. Idegesítésre képtelennek minősítettem. Most pedig úgy lángol a chili paprika, hogy mindjárt jöhetnek a piros ruhás bácsik a szirénázó autóval. Az őrző válasz helyett magába száll és vigyorog. Érzem, hogy valamire készül, megindul a mágiája és valami perverz módon élvezi is. Idáig jutott, hogy szó szerint varázsolja magának a csúcsra érést? Amikor a kezem felé nyúl, a farkasom még mindig vicsorog. Az offenzív szándékot megérezné, de se híre, se hamva, ezért nem ugrik a kis bestia. Szinte látom, mint tekeredik nyaka köré a póráz, aminél fogva Wendy megrántja és rendre inti. A büszke tartásból lehanyatlik, nyüszítve ül le a fenekére, amin a tojáshéj még nyomokban felfedezhető. Elmúlik a hirtelen harag, a fejem már nem szenved egy bekapcsolt grillsütő belső hőmérsékletétől. Az esőcseppek elhullanak, kitisztul az ég és a szemeim kinyílnak.
- Jézus, Mária, Szent József és a betlehemi jászol teljes állatvilága...
Bocsánatkérés helyett a karácsonyi képeslapok szereplőinek rövid seregszemléjével döbbenek rá, hogy a haragom a legváratlanabb pillanatokban törhet elő. Az arcomon hála tükröződik, Wendy-t most körbeölelgetném, sőt a nyakamba véve szaladnék vele egy kört a város körül. Mondjuk ezt inkább én tartanám a köszönet megfelelő kifejezésének, ő a múltkor sem élvezte az emeleti levegőt.
Mikor belekezd a válaszába, már vagyok olyan idegállapotban, hogy képes legyek a szavakra is figyelni, nem csak a beszélő szájra és a hozzá tartozó csinoska arcra, aki a múltamból is ismerős. Az elmondottak értelme pedig megdöbbentő. Már többször kezdeményeztem, hogy fogadja el a békejobbot, amit nyújtok, mégis úgy gondolta, hogy nem számít. Ennyire elástam az önbecsülését vagy már eleve a vakondok alagútjában kellett keresni?
A folytatás pedig ledönti az őrtornyot, amit Wendy emelt, hogy észrevegye a további veszélyt, mit én jelentenék. Vágyta azt a veszélyt, részt akart neki az életéből. Mennyire jól titkolta! Ritka pillanat az, amikor pattan a számon a lakat, most épp így járok. A kezemet sem húzom el, az érintés még jobban megerősíti, amit látok és hallok. Angel hirtelen feledésbe merül, az sms is. A kettőnk kapcsolatának folyama ért abba a kikötőbe, amit még nem ismerek. Mikor újra találkoztunk, meg akartam enni, aztán később ő engem. Most pedig szent a béke, sőt szentebb, mint gondoltam. Az asztalon eddig nyugvó kezem most fordul és megpróbálja beteríteni kedvenc ruhatárosnőm piciny mancsocskáját. Keresem a szavakat, mint Zsugás Jimmy az ötödik ászt, amikor csak négy van. Nem a varázslat tette rám ezt a blokkot. Tudom, hogy elbűvölő vagyok, de az elmúlt időszakban Wendy az ellenkezőjét éreztette és tudom is, miért. Most pedig kiderül, hogy amit én gondoltam, az ő fejében is pont az jár őrült és őrjítő táncot.
- Szóval ez nem egy egész, csak egy fél telek.
Zsigerből ennyi jön, a többihez már gondolkodni kell és egy kis hatásszünetet tartok is, majd vidám mosollyal dőlök előre. Megbékélést, valami sírontúli nyugalmat sugallok, ami pedig nem jellemző rám.
- Eddig...attól tartottál, hogy a felhők közt szálló egóm kirepül az űrbe, ha ezt megtudom? Már mondtam és ma is utaltam rá, hogy a világ szegényebb lenne az anchorage-i masszőrasszony nélkül, de hogy tiszta pohár legyen a tiszta vízben, most ki is mondom: én is féltelek és többet érzek puszta hálánál. Nincs olyan nő, akit a barátomnak neveznék, maximum a szövetségesemnek, ezt hittem. Te bebizonyítottad, hogy létezik a jeti.
Azt azért leszögezem, hogy nem a bugyi fejre húzásán ügyködöm. Nem hinném, hogy ezt szeretné, de hogy félreértés se legyen, megmondtam a tutit. Senki nem érte el ezt egész idáig. Wendy egy furcsa játéka a sorsnak, édesítette a napjaimat, aztán gyűlöletessé tette őket. Majd kiderült, hogy nem ő a bűnös, utána pedig én vágtam bele a fejszémet. Nem semmi módon építette fel a barátságunk alapját a kusza agyú játékmester, aki az Élet nevű társasjátékot vezeti. Ezt ki kell vesézni, mint vágáson a disznót, addig nem léphetünk vissza az ősellenség témájára.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Szer. Aug. 31, 2016 12:50 pm

- Valami olyasmi, de hirtelen ne legyél a világ leghívőbb embere, megesik az ilyesmi mindenkivel. – Főleg most, hogy sokaknak elködösült elme jutott. Örülök, hogy a farkasa semmiből jött dühe pont oda tűnt el, ahol volt eddig, mert nem szívesen csináltam volna jelenetet. Mármint az eddiginél nagyobbat. Kész szerencse, hogy nem veszi zokon a dolgot, mert az biz nem esne jól még pluszban. Nem volt választásom, s ilyenkor megéri bárki haragját kockáztatni, legalább nem kell Roxant zargatni tömeges emléktörlés okán. Ahogy elnézem az arcát, még hálás is, és igazság szerint jobban is teszi, mert szerintem a mi részünkről sem tolerálnának tőle még egy balhét, nem is azért, mert velem kekeckedik, hanem mert nyilvánosan tenné azt, ha a farkasa gyógyszere totálisan elgurul.
Egy apró részem talán örül neki, hogy tudok olyat mondani, amire ő bizony semmit, vagy legalábbis nem azonnal pattognak a humorbombák, akár elviccelendő az egész helyzetet, akár csak szimplán oldani a komolyságát. Én tökéletesen tisztában vagyok vele, miért akartam minél távolabb lenni tőle, nem hagyta, és most kettőnk közül mégis én vagyok szorult helyzetben. Ám miképp eddig sem tudta rólam a teljes igazságot, úgy a jövőben sem hiszem, hogy tudnia szükséges, pláne úgy, hogy a vak is látná rajta a változást bizonyos szempontból. Vannak dolgok, amivel egyszerűen nem lehet mit kezdeni, hiába létező, lüktető, lelket sanyargató valóság. Nevetségesnek gondolom önmagam, és haragszom is, amiért hagytam ezt megtörténni, már a viszont látást sem szabadott volna erre terelni, sosem teszek kivételt. Sosem…
Fogalma sincs, mennyire összeszorul a szívem attól az apró, jelentőségteljesen bensőséges érintéstől, amikor beburkolja a kezemet. Még mindig nem mondott semmit, talán fel kell dolgoznia, ami azt illeti, én is sokáig tettem, azt hiszem túlontúl is sokáig, de már nem számít. Nagylány vagyok, meg fogom oldani. Valahogy mindenképpen.
- Valami olyasmi. – Szúrom szavai közé látszat derűsen, a mosolyom hazudhat, azt nem ismeri eléggé, hogy tudja, miként ráncolja orcámon a bőrt, ha nem a valóságot tükrözi. - Nos, örülök, hogy immár jeti is vagyok, aki mellesleg egy egész fogásnyi palacsintát tudhat az ölében. És nem azt mondom, hogy ennek örömére menjen, ki merre lát, de én szeretnék száraz nadrágot húzni. Elég fura a csokoládé puding és a tejszínhab nyoma. – Már amennyit sikerült összekanalaznom belőle. Egyébiránt egy részem inkább menekülne most is, mielőtt még olyat mondok, amit halálosan megbánok. Nem kell előjönnöm a tutival, mert kerek perec kimondta, hogy a barátjának tart. Úgy vélem, ebből a kalapból épp olyan nehéz kikerülni, mint belekerülni ellenkezőek esetében, következésképp hallgass a nevem, és inkább csak a tisztálkodás az, amire az energiáimat, illetőleg a figyelmemet koncentrálnám. Itt az iménti jelenetet követően semmiképpen sincs kedvem maradni, és a nap további részét ilyen nadrágban tölteni pláne nincs, nem beszélve a szürke pólómról, ami már határozottan nem csak egyszerű szürke.
- Ami azt illeti, neked nem tudok új göncöket adni, szóval ezt nem ajánlhatom fel, maximum egy mosógépet, de aligha akarnád megvárni, míg megszárad… – Nem is lenne jó, mármint, nyilván egy alsógatyás Jay társaságát és látványát nem lenne kifejezetten könnyű lenyelnem, nem is értem, miért ajánlom fel, de az már rég bebizonyosodott, hogyha róla van szó, totál agyhalott leszek… Na mindegy, akkor sem esek kétségbe, ha így lesz, maximum kicsit jobban kell vigyáznom arra, hogy mit mondok, vagy teszek. Mindenesetre, úgyis rajta múlik a dolog.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Pént. Szept. 02, 2016 9:11 am

Wendy rendesen lecsapta a biztosítékot, sok idő kell, amíg az áramszünet után helyreáll az összeköttetés. Addig csak próbálom felfogni, hogy mi rejtőzik a szavai mögött. Sokáig kéretést sejtettem a masszív tiltakozás mögött, amit természetesen tiszteletben tartottam. Az ölelgetésnél és nyakba kapásnál intimebb megmozdulásra nem ragadtattam meg és ezek sem okoztak mindent elsöprő sikert. Olybá tűnik, hogy más skálán mozogtunk, a kedvenc ruhatárosom túllépett a kapcsolatunk ilyetén vonatkozásán és emberi érzéseket táplál, emberként, érző lényként lettem fontos egy másik érző lénynek.
Nem romantikus megnyilvánulásnak szánom a kéz cirógatását, amivel az előbb le tudott dönteni a lábamról. Félig vagyok itt, félig valahol az asztrálsík nyugalmában úszom és a döbbenet fullasztó tavában. Nem érzem, milyen folyamatokat indítok el vagy gyorsítok fel. Végülis eltaláltam. Nem akarta tömény zsírral táplálni az egómat, félt, hogy elhízásra sarkallja az amúgy is termetes és önérzetes lényt. Most végre úgy mosolyog, ahogy már régen láttam. Békés és felszabadult arckifejezés ez. Ő teremtette meg hozzá a környezetet. A hálámat négyzetre kell emelnie. Érzem, hogy új fogalmat vittem volna a köztudatba, a kocsmai verekedés helyett a cukrászdai ámokfutás büntetőjogi kategóriáját valósítottam volna meg. Már nincs késztetés és ez is az ő érdeme.
- A havasi ember azért kicsit szőrösebb.
Már képes vagyok oldani a feszültséget azzal, hogy fokozom az eleve nem túl hízelgő hasonlatot. Egy kis szénhidrát a nadrágon olyan jelenség, aminek a botrányos mivoltát én nem tudom felfogni. Rajtam is van idegen anyag, meg fog száradni és a mosógép David Copperfieldet játszva tünteti majd el. Egy nőnek így járni viszont felér az árvízkárosulti státusszal.
- Még ha a csoki hátul lenne, akkor sem lenne szerencsésebb a szituáció...
Nem érzek mögöttes szándékot, teljesen egyenes a szituáció. Végignézem az őrzőt, tetőtől talpig, mintha azt keresném, hol tettem még benne kárt.
- És ha kérünk egy kötényt az üzemből? - intek a cukrászda hátsó helyisége felé, ahonnan sokszeletes csodák és illatosan csábító tésztaféleségek kerülnek ki. - Örömmel venném, ha nem kéne még átélnem a távozásod pillanatát.
Wendy megint tiszta fejjel látja a dolgokat, nem szobroznék a lakóingatlanában, hajszárítóval gyorsítva a folttisztított pantallóm szárazzá válását. Az én mosómasinámnak kell befogadnia azt, amit én alkottam. Lenézek, hogy mit kaptam a lábam közé. Én se pont így készültem újra az utcára lépni. Attól tartok, képtelen leszek a marasztalásra, hisz a szépségre törekvés erősebb motiváció és nyilván azért is néz ki így a bige, mert ez prioritást élvez. Tény, hogy nézni igencsak kellemetes akkor is, ha nem szeretnék többet tőle. Ez maradjon is így és ha a kötényt elutasítja, mint időben záró focista, akkor már csak egyetlen kérdés marad.
- Kérsz egy fuvart?
Bűntudatot ritkán szoktam érezni, azt hiszem, évtizedekkel ezelőtt volt rá példa. Most sem az mozgat, hanem a hiányérzet. Wendy hiányát érzem, hisz ami az ölébe pottyant, azt valójában a gyomrába szánta. Gyorsan intézek még a pincérnél egy olyat, hogy elvitelre rendelek mindent, amit eredetileg az őrző lány kért. Nem baj, hogy egy részét már elfogyasztotta. Igencsak élvezte, úgyhogy nem bánhatja, ha otthonra is jut egy ekkora adag. Amikor megkapjuk szépen összecsomagolva, a kávét is, fedett pohárban, akkor én állom a cehhet és tálcás fiút játszva viszem utána a fájdalomdíjat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Wendy Camason
Őrző Gyógyító

◯ Kor : 60
◯ HSZ : 116
◯ IC REAG : 92
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Számos tetoválás

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Pént. Szept. 09, 2016 12:17 am

- Nem tudhatom, nem láttam még jetit. – Vonom meg lazán a vállaimat, szerintem nem is létezik, akkor már rég tudnánk róla, esetleg valami elmebajos vérfarkas poénból levadászta volna. Az meg, hogy ki milyen szőrös… erről inkább nem is nyilatkozom, mert jelenleg az elhanyagoltság igencsak szép lépcsőfokára értem női létem terén, következésképpen jobb, ha nem is magyarázok semmi egyebet a témában.
- Határozottan nem lenne, így legalább sejthető, hogy csak kívülről esett meg a baleset. – Brr, na ezt inkább nem gondolom tovább, sok minden voltam életemben, de beszari sem szó szerint, sem képletesen nem voltam soha. Attól függetlenül nem érzem túlságosan komfortosan magam így, illetőleg úgy egyáltalán nem, tekintettel a belső vívódásomra, de ez az én küzdelmem, nem kell tudnia róla senkinek. Talán Primet beavatom majd, hogy ne fulladjak bele, de nem szándékozom állandó jelleggel ezen lamentálni. Közel sem vagyok ilyen típus, előbb-utóbb majd megint jól fogom érezni magam a bőrömben, és akkor minden visszatér a régi kerékvágásba, nem izgulok túlzottan ezt illetően, meg aztán, kutyából úgysem lesz szalonna, nemde?
- Attól még nyúlós, ragad, és nedves. Tök undi, na… – Megcsóválom a fejem, nem elég a kötény, a kellemetlenségek sorában a legutolsó a látvány, a legelső meg a hím maga, jobban mondva inkább a bennem dúló hurrikán, ami őt övezi. Jó volna könnyedén magam mögött hagyni, de ahhoz nem ártana némi távolságot tartanom, reményeim szerint a jövőben sikerülni fog, egyébként sem futunk össze olyan gyakran, talán emiatt nem is kell aggódnom.
- Nos, fogalmazzunk úgy, hogy a belső hangod elintézte, hogy így legyen. Vagy lehet, hogy végső soron az én hibám, mert mégiscsak sikerült elérnem, hogy tüzet lehelj. Egyébként sajnálom, nem állt szándékomban a tűrőképességedet tesztelni. – Azt nem, mást igen, és levontam a magam következtetéseit, de így van ez jól, vagyis, jelen pillanatban mindenhogyan érzem magam, csak jól nem, de az idő gyógyír a lélek sebeire, s ki tudja, talán már épp ideje volt, hogy ilyen téren is elszenvedjek némi kellemetlenséget.
- Azt megköszönném! – Bólintok rá rögvest, legalább hamarabb hazajutok, van ugyan autóm, de ide nem azzal jöttem, ki akartam szellőztetni a fejem, noha sokra nem mentem vele. Ellenben a visszautat már inkább gyorsan tenném meg.
- Ohh, vigaszdíj? Te aztán mindenre figyelsz. – Csak egy apró hang motoszkál bennem, hogy örültem volna, ha neki hamarabb leesik a tantusz, mint nekem, de már mindegy, most már ne is essen, mert azt a megaláztatottságot nem biztos, hogy el tudnám viselni. A barátság szép dolog, értékelendő, s sokszor tartósabb is, mint a romantikus vetületű kapcsolatok. Indulás hát haza, hogy aztán ott búcsút vegyünk egymástól egy időre, én meg fel is száguldok a rakományommal, és az is biztos, hogy sebes bugyira és melltartóra vetkőzésem után már neki is látok a palacsintáknak. A vigaszdíj legalább tökéletes.

//Nagyon szépen köszönöm, imádtam! //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 71
◯ HSZ : 418
◯ IC REAG : 353
◯ Lakhely : Fairbanks



Re: Éttermek, gyorskajáldák // Pént. Szept. 09, 2016 6:00 pm

- Azért inkább allegorikusan értelmezd ezt, mint minden ponton megfelelő szimbólumként! - kacsintok rá pajkosan.
Tény, hogy jobb bókot is tudnék dobálni a remélhetőleg kifogyhatatlan bőségszarumból. Nem szeretném, ha az intelligenciája ellenére némi keserves érzés szivárogna belé, ezért finomítok.
- Sejtésekből nincs hiány, főleg ha a mi agyunkkal gondolkozol.
Ezt már én sem kívánom újabb gondolatfüzérekké alakítani, mert lassan már az asszociációnkhoz is légfrissítő kell. Érzem, mennyire kellemetlen neki a pecsétes szoknyában még ülni is. Én viszont remekül érzem magam, igazán felszabadultan és ez a földöntúli békesség is élvezetes. Máskor is kaptam már nyugivarázst. Wendy-től ezerszer jobban esik. Áldom a szellemeket, hogy azon az éjjelen mindkettőnket új úton indították el és hogy keresztezték az ösvényeinket. Először mi kereszteztük egymást és ha abból konkrét utódnemzés lett volna... Akkor minden másképp alakul és el sem tudnám képzelni, hová jut velünk a nagyvilág, hová fordít az élet kereke.
- Rossz helyre pottyant rágcsálni való kaucsuk feelingje környékez, értem én.
Ahogy azt is, hogy egy nő reakciója más erre, hisz nekik sokkal érzékenyebb terület az öltözködés. Kissé mulattat is a szituáció, de inkább ez is az általános jókedvnek tudható be. Wendy társaságában már korábban is úgy éreztem magam, mint aki belovagol a naplementébe. Kétszer már sikerült ott járnom, ahová nem jutnak az éltető fénysugarak, de nem csak ez motivál. Tényleg létezik a jeti.
- A megszólalásod igaznak indult, a vége viszont nem tükrözi a valóságot, szippantsd is vissza! Az elkövető odaát van, ahogy az igazság is. Csak az öreg szőrmók az, aki érdemel a fülébe egy adagot forrón abból, amit rád vert.
Nekem aztán ne játsszon itt mártírt, aki önmaga nyakába kötözi a keresztet és még meg is feszíti magát! Én sem vagyok hibás azért, hogy rosszat álmodtam. Meghalt a cselszövő, mégis élnek az intrikái. A szoknya kaphatott sebet, de Wendy lelke nem ezt érdemli. Megérintette az enyémet, sokkal jobban becsülöm, mint eddig, pedig már egy ideje ott tündököl a kedvencek listáján.
- Akkor fáradjon előre, kisasszony!
Még az ajtót is ki fogom nyitni neki, ahogy új kocsi vagy új nő esetén szokták. Mosollyal jutalmazom meg, hogy sikerült meglepnem. Pozitív értelemben is. Érzek viszont valamit, valami apró él slisszol ott a szavak között. Az irónia kis magja potyog be a gondolataim mezejébe. Valami mégis kifogott a legendás farkasérzékeken? Egy ki nem mondott érzés kimondott szavak mögött? Esélylatolgatós módszerrel is az ellenkezője jött ki. Ha félreteszem a racionalitást, akkor esetleg tényleg mindenre tudok figyelni. Az úton bizony így lesz és majd otthon gondolom át, hogy ez esetben milyen lehetett az egész mondókát meghallgatni. Egy biztos: palacsintában nem lesz hiány.

// Én is nagyon köszöntem! :tarol: Very Happy A folytatást megbeszéljük! Smile //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Re: Éttermek, gyorskajáldák // Pént. Szept. 09, 2016 7:45 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Sponsored content

Re: Éttermek, gyorskajáldák // Today at 1:07 pm

Vissza az elejére Go down
 

Éttermek, gyorskajáldák

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Anchorage :: West 7th Avenue-