HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
136 TAG 62 FÉRFI 74 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
31 TAG 16 FÉRFI 15 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
23 TAG 13 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
32 TAG 13 FÉRFI 19 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 5 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legtanulságosabb:

...A Legnagyobb találkozás:

...A Legjobbak (Vörös Hold - Hard):

...A Legjobb (Vörös Hold - Soft):


írta  Jamie Waldorf Szer. Nov. 30, 2016 3:53 pm
írta  Sage Miller Szer. Nov. 30, 2016 3:50 pm
írta  Emily Hart Kedd. Nov. 29, 2016 9:17 pm
írta  Catherine Benedict Kedd. Nov. 29, 2016 11:11 am
írta  Primrose Trevelyan Hétf. Nov. 28, 2016 1:52 pm
írta  Rebecca Morgan Csüt. Nov. 24, 2016 7:27 am
írta  Balthazar Bluefox Kedd. Nov. 22, 2016 8:30 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Nov. 21, 2016 9:34 pm
írta  Vendég Hétf. Nov. 21, 2016 12:46 pm
írta  Nessa O'Brien Hétf. Nov. 21, 2016 10:19 am
írta  Maya Honeycutt Szomb. Nov. 19, 2016 7:20 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:01 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:00 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 10:58 pm
írta  Jackson Carter Vas. Nov. 13, 2016 4:52 pm
írta  Catherine Benedict Szomb. Nov. 12, 2016 6:47 am
írta  Roxan A. Cruz Csüt. Nov. 10, 2016 7:40 pm
írta  Achilles Kilpatrick Csüt. Nov. 10, 2016 7:13 pm
írta  Andrzej Krakowski Kedd. Nov. 08, 2016 8:06 pm
írta  Roxan A. Cruz Kedd. Nov. 08, 2016 6:31 pm
írta  Tawny Vaidya Hétf. Nov. 07, 2016 11:02 pm
írta  Skyler R. Hamilton Hétf. Nov. 07, 2016 10:03 pm
írta  Balthazar Bluefox Hétf. Nov. 07, 2016 9:55 pm
írta  William Douglas Hétf. Nov. 07, 2016 6:48 pm
írta  Jackie Leigh Suresh Hétf. Nov. 07, 2016 3:32 pm
Celeste M. Hagen
 
Balthazar Bluefox
 
Lester J. Edison
 

Share | .

 

 Hope háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6140
◯ IC REAG : 8029
Hope háza // Hétf. Márc. 03, 2014 10:18 pm

First topic message reminder :

A ház



Nappali





Konyha



Étkező



A hozzászólást Alignak összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 09, 2016 9:51 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net













SzerzőÜzenet
David A. Blandern
Vérvonal Alapító/Falkatag

◯ Kor : 818
◯ HSZ : 364
◯ IC REAG : 342

Re: Hope háza // Szomb. Aug. 15, 2015 5:03 pm

- Lehet, hogy nem mondtad el, de amelyikünk találkozott a feleségeddel mostanában az sejthette, hogy tőled terhes - vonta meg a vállát, hangja nem volt vádló és dühös sem, viszont az Angutában feszülő negatív érzelmek a csecsemő feláldozása miatt élénken izzottak benne. Remélte Kilaun nem fogja úgy értelmezni, hogy dühös, amiért nem avatta be, mert erről tényleg szó sem volt. Csak örülni tudott kettejük boldogságának, vagyis egészen eddig a pontig úgy hitte, hogy ez igazán remek hír, ezt az álláspontját azonban kavargó lelkének vegyes érzelmeivel éppen igyekezett felülírni.
Nem tetszett neki, ahogy Kilaun lereagálta a kirohanását, hiszen nem Anguta volt az, aki fájdalmat okozott másoknak, hanem az Álmodó. És persze az sem igazán tetszett, hogy miközben Kilaun a stroakkal jött neki, addig Yee a szájára csapott, és a csúnya beszéd mellőzésére kérte. Mi van? Kilaun korbácsolja a kedélyeket és Anguta szenvedi meg? Yeenek egy sértett grimasszal válaszolt tettéért, majd újra az Álmodó felé nézett. Teljesen jogosnak érezte saját felháborodását. Nem kellett volna illusztrálnia is, amire gondolt, elvégre nem hülyegyerekekkel van körülvéve, mint a meseboltjában, hogy szájba keljen rágnia minden rohadt tanulságot. Ellenben a helyzet annyira abszurd volt, hogy valamelyest lehűtötte magát vele. Apró hitetlen szusszanás közepette válaszolt. Nem zavarta a hangnem, ahogy Kilaun szólt hozzá, elvégre Anguta sem volt épp kedves. – Bánom is én… a stroak is jó – legyintett egykedvűen, majd a mennyezetbámulásos újabb trágár szavak után leült, közben azért remélte, hogy nem kap a még egy fenyítést. A shownak azonban még nem volt vége, mivel Nagojut sem hagyta annyiban a dolgot, bár őt nem igazán a sebillúzió bosszantotta, hanem Kilaun házassága. Jó, oké szóval hivatalosan is meghibbantak. Szinte már tátott szájjal, értetlenséggel a képén hallgatta Nagojutot. Valami itt nagyon el van cseszve, de nem szólt közbe, és amikor szót kaphatott volna, akkor Yee megelőzte és gyakorlatilag elmondta, ami Angutából is kikívánkozott. Kilaun azonban ekkor már nem volt nyilván magánál, nem hallhatta Eeyeekalduk szavait, különben nem válaszolt volna vissza ilyen förtelmesen Nagojutnak. Bár ki tudja… lehet az Önzetlen csak megerősítette elméjét, hogy nem szabad ilyen sértést megtorlatlanul hagyni.
- Kilaun te normális vagy? – oké, hogy Nagojut szavai nem voltak túl kedvesek és ráadásul Anguta nem is osztotta a Hűséges véleményét testvére házasságával kapcsolatban, de halállal fenyegetni, mert elmondta a véleményét? Anguta már újra talpon volt, bár sokat nem tehetett Nagojutért. Ha a testvére itt helyben ki akarja tépni a torkát képtelen lenne megállítani, de legalább utána egyből nekieshet, és élethalál harcot vívhatnak haldokló testvérük mellett. Csodás kilátások. Ha egy szappanoperában látná, nyilván ujjongva szurkolna a dögös csajoknak, hogy utasítsák rendre a hímeket, de itt túl bonyolult volt minden. Ha Kilaun nem bír elviselni ennyi kritikát, akkor menjen egy barlangba és nyühögjön egész nap előre-hátra billegve a sarkán, miközben valami nyálas fiúbanda zenéje szól a fejében.
Kilaun azonban mégsem akarta megölni, de úgy tűnt, ha még egyszer szembesíti hiányosságaival, akkor bizony tizenketten röhöghetik körbe Denaalit, hogy nem teljesítik az ősök akaratát.
Anguta legszívesebben felröhögött volna Kilaun szavaira. Imádkozni? Egy isten nem szokott imádkozni, Tupilekhez pedig mostantól csak akkor fohászkodna, ha azzal sikerülne Alignakot végleg kiiktatni. A Teremtő arcán értetlenséggel vegyült harag játszott, miközben az elvonuló Kilaunhoz beszélt olyan hangerővel, hogy biztos meghalja.
- Halállal fenyegeted meg a testvéred, mert úgy érezte könnyelmű voltál? – azért nem pont ezt mondta, de leegyszerűsítve ez volt a lényege. – Ráadásul már mást meg sem hallgatsz, felhúzod magad és akkor ennyi? Lelépsz? Igazán megtehetnéd, hogy az illúzióddal néha magadra dobsz egy kis higgadtságot és megértést, mert ezzel a mentalitással semmit sem érsz el. Amikor Nagojut őszinte te mindig így reagálsz. Távozol, ahelyett, hogy hálás lennél, hogy megosztja veled, amit érez… még, ha az nem is túl szívderítő számodra – ha Kilaun nem állt meg, akkor Anguta az utolsó szavakat az ajtóból kiabálta utána és remélte, hogy nem változtatja őket elméjében tücskök cirpelésévé. –Tényleg fel kellene már nőnöd és nem csak a rémálmaidnak élned – Anguta nézte a távozó hímet – már amennyiben nem tette magát láthatatlanná, és nem fordult vissza szavaira - és azon morfondírozott, hogy talán utána kéne menni. Ki tudja mit fog tenni ilyen lelkiállapotban.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Mallory N. Nash
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 820
◯ HSZ : 225
◯ IC REAG : 203

Re: Hope háza // Csüt. Aug. 20, 2015 11:27 am

Engedek nővérem húzásának, tagjaimban enyhülni látszik a feszesség, ahogy felé pillantok, ám szavai újfent elégedetlenkedő szusszanást váltanak ki belőlem.
- Miért,  te talán hagynád neki, hogy ezt tegye? Hallod egyáltalán, mit mond?! Feláldozná a saját gyerekét, aki még csak meg se született. Az első levegővétele az utolsó is lenne egyben! Arról nem is beszélve, hogy Abigailt is tönkre tenné egy életre ezzel... - Vádol a tekintetem, azt meg már fel se veszem, hogy a (szerintem) önsajnálata volt fivéremnek, mitől végleg eldobtam az agyamat és kiszaladtak számon a meggondolatlanul őszinte szavak.
Yee szavaira megereszkednek kissé vállaim. Nem lehet máshogy szemlélnünk a dolgokat, testvér, mint egészben. Vérvonalak összességének alapítói vagyunk, nem egy-egy farkas teremtői. Az egészért felelünk, a nyájért, ha úgy tetszik, akik mind a mi felelősségünk valahol, legidősebbektől egészen a mazsolákig.
- Igen, naiv vagy... De ezért is szeretünk. - Hagyom rá, mit ő maga mond ki, s megölelném, de erre már Testvérünk nem hagy időt, miként az üvegért sem nyúlhatok.
- Ilyet egy szóval se mondtam, Kilaun. - Közlöm hidegen vádjaira, s képébe vágnám, hogy kifejezetten örülök neki, hogy másként alakult a történet, de torkomra forr a szó, ahogy határozottan fog rá kezével. Eddig nem moccantam, nem számítottam ilyesmire, most azonban két kézzel fejteném le minden erőmmel ujjait torkomról, levegőért küzdő, pirosodó fejjel.
~ Ölj meg most, ha ennyire szálka vagyok a szemedben! ~ Morranok felé, s a tekintete holdfény-szín pillantásom állatias valójával találkozhat. Szájhősnek lenni könnyű, fenyegetőzni a gyermek is tud Kilaun...! Ha fáj az igazság, ne csak a szád jártasd, vagy legalább viseld méltósággal, a rohadt életbe is!
A kanapé fájdalmasat nyekken még az aprócska test súlya alatt is, akkora a lendület, mivel érkezem. Torkomhoz nyúlok, még érzem ujjai szorításának fantomfájdalmát, miközben tüdőm levegőért sikolt. El se jut teljes egészében a további jelenet agyamig, csak nézem, de a szavak összefolynak kissé.
Akkor sikerül felvennem a fonalat, mikor Kilaun távozóra fogja.
- Anguta, hagyd! - Tápászkodtam fel a kanapéról. - Még a végén bűnrészessé nyilvánítanak... - Nevettem fel keserűen, iróniától nem mentesen. Senkinek nem jó, ha az Árulót védi, nem igaz?
- Sajnálom. Őszintén, ezt itt... - Szusszanok és pillantásom öcsémről Yeere vándorol. Aztán nekiiramodok Kilaun után, remélve, hogy nem kapcsolnak időben és fognak vissza erővel.

Fogalmam sincs, hogy még a házban, vagy már az udvaron érem el bátyám, de makacs kitartással követem.
- Kilaun, állj meg! - Dörren hangom, s ha kell, hát hozzáteszem:
- Ne akard, hogy én kényszerítselek rá! - Ne kényszeríts, hogy így kelljen lennie, Testvérem, mert én nem csak dobálózok a szavakkal, ha kell, a szellemekre mondom, odaszögezlek a ház előtti betonra!

// Nem akartam végig feltételesben írni a végét, értelemszerűen ha engednek, utána megyek, ha nem áll meg, megállítom a képességemmel, etc. - Illetve nem tudom, Ang, Yee mit szeretnétek, de akár külön is vonulhatunk másik témába Kilával, hogy ne tartsunk fel titeket. ^^ (Meg Kaskaet, ha jön.) //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hope E. Belfort
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 833
◯ HSZ : 272
◯ IC REAG : 287

Re: Hope háza // Csüt. Aug. 27, 2015 12:10 am

Szavaim, kifakadásom közepette is érzem, hogy valami megváltozott. Kilaun. Mégis mondom tovább a magamét, mert bízom benne, hogy visszafordítható, hogy képes küzdeni és nem fog teret adni a Rémálmodónak.
- Nincs más választás, Nagojut! - csattanok fel ismét Húgom szavait hallva. Bármennyire is kegyetlenek a szavak, kétségbeesés és fájdalom színezi őket. - Kilaun felnőtt ember, tisztában van azzal, hogy mit vállalt, miért hibáztatod őt érte? Ahelyett, hogy az orra alá dörgöljük, inkább mellette kellene állnunk! Támogatni és segíteni, de nem csak őt, egymást is! - sírni tudnék, üvölteni, amiért így alakult mindez, amiért egymással veszekszünk.
Elkerekedett szemekkel állok és legszívesebben elrohannék, elbújnék mindaz elől, ami itt történik. Felhúznám a pajzsom, hogy ne érezzem a helyiségben kavargó energiákat. Közbelépnék, hogy most azonnal állítsa le magát és eressze el Nagojutot, de képtelen vagyok mozdulni. Mint akit földbe döngöltek, odaláncol ahhoz a ponthoz a körülöttem kavargó mindenség. Némán csorognak le arcomról a könnyek, keserűség ül ki a vonásaimra és az energiáimba is.
Miért?
Ugyanúgy kapaszkodom a tekintetébe, mint én az övébe. Olyan boldog lennék, ha egyetlen fújással, egyetlen legyintéssel képesek volnánk eloszlatni a lila ködöt, de most nem marad más, csak a szempár. A szavai, a homlokomra kapott csók. A kezéért nyúlok, megszorítom, lehunyt szemekkel burkolózom a pillanatba. Bárcsak eltűnhetnénk, bárcsak visszafordíthatnánk az idő kerekét. Bárcsak kapnánk egy újabb esélyt...
- Kérlek... - könny fátyolos suttogásom tör utat magának, ahogyan ismét a szemeibe tekintek, de tudom, hogy hiábavaló. Nem tarthatom itt, nem mondhatom meg, mit csináljon, éppen ezért hagyom, hogy kicsússzon keze az ujjaim közül. Nem lépek elé, nem állítom meg, csak Anguta szavait hallgatva nézem a távolodó alakját.
Szeretném azt mondani a Teremtőnek, hogy hagyja, hogy ne fáradjon, mert felesleges minden szó. Időre van szüksége, csendre, magányra, ahogyan mindannyiunknak. Mégis csak hallgatom, ahogyan záporoznak a szavai és borzalmas érzés rádöbbennem arra, hogy egyet értek vele. Igazat adok neki, ugyanakkor Kilaun-t is megértem, mellette is éppolyan vállszéllességgel állok, mint Anguta és Nagojut mellett. Két tűz között rekedve érzem magam, megtépázva, földbe döngölve.
- Nagojut! - riadtan kapok a karja után, amikor Kilaun után indul, ám többet képtelen vagyok szólni. Tekintetemben ott a féltés és a félelem is, hiszen egyáltalán nem tanácsolom neki, hogy most menjen Kilaun után. Várjon egy keveset, egy napot, amíg mindkettejükben csillapodnak az érzések. Mégsem jönnek a szavak, mégsem tudom neki azt mondani, ne tegye. Tekintetemben ül csupán mindez, szorításom gyenge, így ha szeretné, minden gond nélkül fejtheti le az ujjaimat a karjáról. Nem akadályozom meg, ha menni szeretne, menjen, de innentől kezdve bármennyire is szeretném megvédeni őket, mellettük állni, képtelen vagyok itt maradni tovább. Fullaszt a levegő, a falakról csöpögő fájdalom.
- Maradjatok nyugodtan, ha szeretnétek, érezzétek otthon magatokat. Majd.. jövök valamikor - fordulok Anguta felé, akkor is, ha Nagojut Kilaun után viharzott. Én figyelmeztettem, ha kimondva nem is, innentől nem szeretnék részese lenni a történteknek. Nem szeretném tudni, mi fog még történni kettejük között, egyedüllétre vágyom, olyan áhított nyugalomra, amit nem fogok tudni sehol sem megszerezni.
A hátsó ajtón távozom, amennyiben senki sem tart vissza, hogy az erdő peremét elérve farkas alakban vessem magam az ágak közé. Vonyításom harsan nem sokkal később, belesűrítve minden bánatom és fájdalmam.


// Amennyiben nem lenne más és nem tart vissza senki, úgy köszöntem szépen a játékot! <333 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6140
◯ IC REAG : 8029
Re: Hope háza // Csüt. Okt. 08, 2015 6:58 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Manech T. Valeran
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 834
◯ HSZ : 378
◯ IC REAG : 323
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : farkasom teljes szemgolyója ébenfekete

Re: Hope háza // Pént. Máj. 20, 2016 11:49 am


Yee & Tipi



előzmény

A hívást követően tényleg alig telt el idő, mire a verandán állok és kopogok az ajtón. Sosem nyugodt energiáim, most még intenzívebb vibrálással vesznek körül, akár egy lavinaförgeteg olyan erővel lepnek be – hiába van pajzsom a szokásos helyén, kevesebb, mint a felére csökkentve ezzel valódi korom észlelhetőségét – és kúsznak be az épületbe, a nőstény után kutakodva. Ha itthon van, akkor az övéibe kapaszkodnak erősen, jelezve, valóban fontos az, amiért ilyen hirtelen termettem küszöbén és nem kevésbé fontos is, amiről beszélnem kell vele (és majd a többi Testvérünkkel is, lehetőleg még az éjszaka folyamán.
Ha/amikor kinyitja az ajtót, mozdulok is, ez nem olyasmi lesz, amit itt akarok megbeszélni vele.
- Szia! Bocs, a lerohanásért, de ez nem várhat. Menjünk beljebb. – lépek el mellette és az ajtógomb – vagy kilincs – után nyúlok, hogy becsukjam magunk mögött a bejárat nyílászáróját.
Messzebbre eresztve energiáimat, megbizonyosodom arról, hogy valóban csak magunk vagyunk és csak ezután szólalok meg.
- Beszéltem Nagojuttal. – csapok egyenesen a közepébe, nem törődve azzal, hogy ez a hír sokkolásnak is tökéletes lehet, elvégre nagyjából a lehetetlennel egyenlő. Hittük eddig.
- Képes részben kommunikálni velünk, de ami a fontosabb, visszatérhet. Visszahozhatjuk, együtt. – foglalom össze a lényeget, minden más várhat még egyelőre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hope E. Belfort
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 833
◯ HSZ : 272
◯ IC REAG : 287

Re: Hope háza // Pént. Máj. 20, 2016 12:23 pm

Épp akkor értem haza, amikor telefonom megcsörrent, vidáman nyomtam le a zöld gombot, ám Tipvigut szavai megrémisztettek, amellett, hogy hatalmas meglepettséget váltottak ki belőlem. A tudtára adtam, hogy jöjjön csak, itthon vagyok. Éppen annyi időm volt, hogy lepakoljam a cuccaimat, máris megéreztem az energiáit, melyek semmi jóról nem árulkodtak. Homlokom ráncolva indultam ajtót nyitni, farkasom üdvözölte az övét, ám a hím felől érződő érzelmek még őt is megrémisztették.
- Semmi gond, gyere csak beljebb - tártam ki az ajtót előtte, mely belépte után szépen be is csukódott.
Nincsen senki a házban kettőnkön kívül, úgyhogy figyelmesen hallgattam, mi is az a fontos dolog, ami nem várhat és tekintve, hogy Nagojutot emlegette, az én kíváncsiságom is nőttön nőtt.
- Micsoda? - döbbenek meg az első szavakat hallva, tágra nyílt tekintettel meredve a kedvesre. Szeretném megkérdezni, hogyan volt képes erre, bár lehet nem is ez a lényeges, mert amit ezután mondd, az sokkal fontosabb.
- Hogyan? - kérdezek rá egyből, mindenféle rácsodálkozást és hitetlenkedést mellőzve. Ha Tipvigutot képes volt meggyőzni, akkor minden bizonnyal igaz az állítás, felesleges hát a szavakat és az időnket arra pazarolni, hogy engem is meggyőzzön. Épp elég meggyőző, hogy itt áll előttem, én maradéktalanul hiszek a szavainak, térjünk hát egyből a lényegre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Manech T. Valeran
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 834
◯ HSZ : 378
◯ IC REAG : 323
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : farkasom teljes szemgolyója ébenfekete

Re: Hope háza // Pént. Máj. 20, 2016 2:32 pm

A nappaliban állok meg, ahogy beljebb érünk és előadom, hogy miért is jöttem, na meg persze, hogy miért ennyire hirtelen.
Farkasom is közsönti a nőstényt közben.
Tudom, hogy a szavaimat nem a legegyszerűbb feldolgozni vagy egyáltalán felfogni, Yee mégis sokkal jobban fogadja őket, mint én Rydertől egy órával ezelőtt.
- Nem maradhat a Szellemek között, nem engedik neki. Most megragadt valahol a két sík vagy lét között, itt is van, meg nincs is. – láttam a megszállás előtt, úgy, hogy közben mégsem, ami alapjaiban véve paradoxon, de mégis. A villódzó fények, az arrébb gurított alkatrészek és szerszámok a földön, a motorom mozgása és végül maga a tény és pillanat, amikor Ryder testébe szállt.
- Azt mondta ugyanúgy, ahogy mi is visszatértünk a halálból. Szüksége lesz egy befogadótestre, akit ő keres, ha megtalálta, tudatja majd velünk. Kelleni fog az őrzők segítsége és konkrétan tiéd és Suráé is első körben. Azt kérte, hogy bolygassuk meg a sírját és próbáljátok meg tartósítani a tetoválását és, hogy még jelentkezni fog. Rövidre szabott volt az időnk, vele ennyit tudtam beszélni. Azonban ez még nem minden. – a történet részét fogja képezni még a hím is, aki a műhelyemben dolgozik, de még nem most azonnal.
- Össze kell szedjem a többieket és velük is beszélni, nekik is elmondani, amit tudok, még ma éjjel. Segítesz? – akár körbe is rohangálhatnám a várost, de a telefon is elég jó megoldás tud lenni, akit pedig nem tudunk így elérni, azt magam keresem meg.
- Tudod merre van Sangilak pontosan? Számára is van üzenetem Nagojuttól. És, azt, hogy Annakpok hová költözött? – utóbbival jó ideje nem beszéltem, amióta személyes sértésnek vette, hogy eszemben sem volt a leszármazottja előtt lebuktatni vagy felfedni magam és a közös együttélés bizony ezt hozta volna magával.
- Nagojut sírjánál találkozzunk. – azt hiszem az a legegyszerűbb, ha odamegyünk mindannyian.
Odalépek Yeehez, kezemet arcára simítom.
- Köszönöm, hogy hiszel nekem. – érzem, energiáiban ott vibrál, hogy nem kérdőjelezi meg a szavaimat és sokkal jobban is vette a hihetetlent, mint én magam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hope E. Belfort
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 833
◯ HSZ : 272
◯ IC REAG : 287

Re: Hope háza // Pént. Máj. 20, 2016 7:42 pm

- Te jó ég… - suhant át némi ijedelem a képemen, ahogyan meghallottam, hogy Nagojut lényegében itt is van, meg nem is. Emlékeztem a saját Szellemvilágban töltött éveimre és azok közel sem így néztek ki.
A homlokom ráncolva hallgattam a továbbiakat, mert rettentő hihetetlen volt mindez, mégis, ha Tipvigutot sikerült meggyőzni, akkor biztosan így van, semmi okom nincsen kételkedni a szavaiban. Okos döntés volt őt avatni be először, mert valószínűleg mindenki hozzám hasonlóan fog gondolkodni erről, hiszen mindannyian ismerjük Tipvigutot, hogy tisztában legyünk azzal, egészen biztosan igazak az állításai.
- Bolygassuk meg a sírt és tartósítsuk a tetoválását? - ráncoltam a homlokomat, mert magamtól semmi ilyesmi nem jutott volna eszembe, de ha ez kell, megteszem.
- Persze, nem is kérdés - bólintottam határozottan, biztosan adva a tudtára, hogy ne kételkedjen, rám maximális mértékben számíthat.
- Valószínűleg otthon, vagy ha éppen nem ott, akkor az erdőt járja. Elkísérlek majd hozzá, ha gondolod - a bátyám is éppen olyan keményfejű, mint Tipvigut, talán nem árt egy kis segítség hozzá, de ha Tipvigut úgy érzi, egyedül megbirkózik vele, akkor nem fogom erőltetni. - Nem, nem tudok semmit Annakpokról - ráztam meg a fejemet, mert tényleg fogalmam sem volt róla, hova költözött a Vörös Holdat követően.
- Rendben. Akkor először hívom Surát és megpróbáljuk a tetoválás kérdését elintézni, aztán sorra a többieket - vázoltam fel magam részéről a menetrendet, egészítse ki, ha valami nem jó, szője bele a sajátját, dolgozzunk együtt, közösen.
- Nincs mit megköszönnöd, Tipvigut, ez természetes - szaladt halvány, ám őszinte mosoly ajkaimra, ahogyan tenyeremet az arcomra simított kezére helyeztem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Manech T. Valeran
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 834
◯ HSZ : 378
◯ IC REAG : 323
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : farkasom teljes szemgolyója ébenfekete

Re: Hope háza // Vas. Máj. 29, 2016 12:19 pm

Határozottan bólintok a visszakérdezésére. Ez volt Nagojut kérése.
- Igen. – bólintok, ezzel is megadva a nyomatékot annak, hogy pontosan mit is szükséges tennie, tennünk. Gyakorlatilag több feladatot is kirótt ránk a húgunk és mivel hitem szerint mindannyian akarjuk majd a visszatértét, meg is tesszük. Ennyi összetartás van bennünk.
- Az jó volna, köszönöm. – elsőként úgyis Yeet kerestem fel és kértem is a segítségét, így persze, hogy szívesen veszem, ha jön ő is. Főleg, hogy én kérdeztem, hol is található meg Sangilak.
- Megpróbálom elérni előbb telefonon, ha más nem, akkor bejárom utána a várost. – előbb-utóbb csak rálelünk, elvégre eléggé behatárolt területen ragadtunk az utóbbi években.
- Rendben legyen így. Addig megpróbálom Annakpokot előkeríteni, Eskát is hívom, hátha ő tud valamit és szólok neki is. Útközben majd telefonálok, mire jutottam. Akit elérsz, várjanak a sírnál. – odalépek a nőstényhez, a derekát átkarolva húzom magamhoz közelebb és mielőtt még útra kelnék ajkaira hintek rövid csókot. Hálás vagyok a segítségéért. Akit elérünk telefonon, azaz egyszerűbb eset, akit meg kell keresni, azaz időigényesebb. Szerencsére – bár ennek a szerencséhez semmi köze sincs – utóbbi esetében a gyorsasággal nem lesz probléma.
Eleresztem Eeyeekaldukot és elköszönve tőle magára hagyom, hogy megkeressem a testvéreinket és mindenkihez eljusson az üzenet lehetőleg egy órán belül.

//köszönöm drágám ezt a kis rövidkét <333 meg a segítséget //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hope E. Belfort
Vérvonal Alapító

◯ Kor : 833
◯ HSZ : 272
◯ IC REAG : 287

Re: Hope háza // Hétf. Máj. 30, 2016 9:21 pm

Hátborzongató kissé a tény, hogy mire is kért minket Nagojut, hogy bolygassuk meg a sírját és szerezzük meg a tetoválást. Megborzongok egy pillanatra, de ha ezt kérte, hát meg fogjuk tenni, ha ez is szükséges hozzá, hogy visszatérhessen, akkor aligha akadhatunk fent ilyesmin.
- Nagyon szívesen - bólintottam apró mosollyal szám szegletében. Nem azért ajánlottam fel, hogy elkísérem, mert tartanék attól, hogy egyedül nem boldogul az öcsémmel. Egyszerűen csak lehet gördülékenyebben fognak menni a dolgok, ha én is ott vagyok, most pedig azt hiszem igyekeznünk kell, mert mire mindenkit összehívunk, az nem tíz perc lesz majd.
- Reménykedjünk akkor, hogy felveszi a telefont - hiszen mégiscsak egyszerűbb és könnyebb volna, ha nem kellene az egész várost feltúrni miatta, hanem felvenné a telefont. Mondjuk a Leggyorsabbnak nyilván hamar meglenne a város bejárása, de a telefon ebben az esetben mégiscsak egyszerűbb.
- Rendben. Ha beszéltem Surával, kereslek, hogyan tovább - hiszen nem volna túl praktikus, ha azokat kezdeném el hívogatni, akikkel ő már esetleg beszélt. Arcára simítok tenyeremmel, amikor közelebb húz magához, búcsúcsókunk pedig a közeli viszontlátást rejti magában.

// Én is köszönöm! *-* És bármikor! <333 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6140
◯ IC REAG : 8029
Re: Hope háza // Hétf. Máj. 30, 2016 10:19 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Sponsored content

Re: Hope háza // Today at 6:54 pm

Vissza az elejére Go down
 

Hope háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 3 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Házak, lakások :: Házak-