HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
136 TAG 62 FÉRFI 74 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
31 TAG 16 FÉRFI 15 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
23 TAG 13 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
32 TAG 13 FÉRFI 19 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 5 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legtanulságosabb:

...A Legnagyobb találkozás:

...A Legjobbak (Vörös Hold - Hard):

...A Legjobb (Vörös Hold - Soft):


írta  Catherine Benedict Today at 6:22 am
írta  Jackie Leigh Suresh Yesterday at 10:20 pm
írta  Catherine Benedict Yesterday at 2:19 pm
írta  Jackson Carter Vas. Dec. 04, 2016 7:32 pm
írta  Primrose Trevelyan Vas. Dec. 04, 2016 4:43 pm
írta  Duncan Corvin Vas. Dec. 04, 2016 2:18 pm
írta  Declan S. Callaghan Szomb. Dec. 03, 2016 11:03 pm
írta  Darren Northlake Szomb. Dec. 03, 2016 9:43 pm
írta  Darren Northlake Szomb. Dec. 03, 2016 9:43 pm
írta  Alignak Szomb. Dec. 03, 2016 2:37 pm
írta  Alignak Szomb. Dec. 03, 2016 2:03 pm
írta  Lester J. Edison Pént. Dec. 02, 2016 6:04 pm
írta  Jamie Waldorf Szer. Nov. 30, 2016 3:53 pm
írta  Sage Miller Szer. Nov. 30, 2016 3:50 pm
írta  Rebecca Morgan Csüt. Nov. 24, 2016 7:27 am
írta  Balthazar Bluefox Kedd. Nov. 22, 2016 8:30 pm
írta  Vendég Hétf. Nov. 21, 2016 12:46 pm
írta  Nessa O'Brien Hétf. Nov. 21, 2016 10:19 am
írta  Maya Honeycutt Szomb. Nov. 19, 2016 7:20 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:01 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:00 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 10:58 pm
írta  Jackson Carter Vas. Nov. 13, 2016 4:52 pm
írta  Roxan A. Cruz Csüt. Nov. 10, 2016 7:40 pm
írta  Achilles Kilpatrick Csüt. Nov. 10, 2016 7:13 pm
írta  Andrzej Krakowski Kedd. Nov. 08, 2016 8:06 pm
Darren Northlake
 
Alignak
 
Amaryllis Margaret Lux
 
Yetta Northlake-Nacrosh
 
David A. Blandern
 
Celeste M. Hagen
 
Balthazar Bluefox
 
Primrose Trevelyan
 
Duncan Corvin
 
Catherine Benedict
 

Share | .

 

 Rahim háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Rahim háza // Szomb. Márc. 29, 2014 10:29 pm

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net














SzerzőÜzenet
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Pént. Júl. 03, 2015 11:16 pm

- Igen, így igaz. Építészmérnök vagyok… A belsőépítészet mellett látványtervezés a fő profilom. A posztmodern, és az organikus stílusok felé húz a szívem. – Magyarázom. A munkám mindig jó téma, pláne ilyen helyzetekben. Kevésbé érzem magam feszélyezettnek tőle.
- Kérem, fáradjon utánam. – Intem beljebb a nappali felé.
A terek tágasak, és nappal eléggé világosak a hatalmas ablaktáblák miatt. A fa, a bőr, és a fehér színek dominálnak. Láthatóan minden részlet pontosan megtervezett, a legapróbb berendezési tárgyig minden harmonizál mindennel.
- Szeretem a tágas tereket, és a visszafogott eleganciát. Emellett fontosnak tartom, hogy a ház mind külseje, mind belseje tekintetében harmonizáljon a környezetével. Alaszkában a hegyek által a sziklák, az erdők által a fák… a hó által pedig a fehér hangsúlyos. Mindezt ha belecsempésszük egy otthon kialakításába, véleményem szerint kiegyensúlyozottabbá válhatnak a mindennapjaink. Ezt például egy helyi fafaragó mesterrel készíttettem. – Állok meg a nappali falával szemben, ahol egy hatalmas fa kép díszeleg a falon, mintegy dombormű. A tájkép pontosan azt a látványt tükrözi vissza, amit a nappalim ablakából látni lehet.
Egyébként minden tiszta, és minden rendezett. Persze sejtheti, hogy nem én voltam a házitündér, aki kitakarított, de az én státuszomban megengedhetem magamnak, hogy erre személyzetet tartsak. Annyi a különbség, hogy manapság olyan ritkán találkozom velük, amennyire csak lehet. Nem akarok kockáztatni, hiszen még egyáltalán nem vagyok ura a vadamnak.
A kandalló fölött kép látható a nevelőszüleimről. A nevelőapám egy fotelben ül, a nevelőanyám pedig mögötte áll, és a vállát fogja.
- Ők a nevelőszüleim. A nevelőapám Naser Alidad, és a nevelőanyám Kadijah Alidad. A nevelőapám szintén építészmérnök, de ő nem tervez házakat, inkább építkezésekbe… hotelekbe és kaszinókba fekteti a pénzét, és a Közel-Keleten vannak érdekeltségei. Ha őt kérdezik, inkább üzletembernek vallja magát. A nevelőanyám egy alapítványt vezet, ahol írni és olvasni tanítják a szegényebb családok gyerekeit. 16 éves koromig Teheránban éltünk, aztán a nevelőapám üzleti érdekeltségei miatt átköltöztünk Dubai-ba. Ők jelenleg is ott élnek. – Nyilván szeretné tudni, hogy kiféle-miféle emberek neveltek fel. Nagyon sokan nehezen értik meg, hogy hiába vagyok fehér… amerikai születésű férfi, én akkor is az arab világban nevelkedtem, és nőttem fel. Inkább vallom magam arabnak emiatt, mint amerikainak.
- Nem igazán rajongok az emeletes vagy a földszintes lakóházakért. Saját használatra jobban kedvelem az eltolt szintes házakat. Van egy házam Arezzo-ban is. Néhány évvel ezelőtt vásároltam. Régi olasz kúria. A belsejét felújítottam, a külsejét restaurálták, hogy megmaradhasson az eredeti állapotában. – Remélhetőleg egyszer Jenniferrel elutazhatok oda, de addig még nagyobb önuralmat kell tanulnom. Nevelőapám magángépére is csak fenntartásokkal mernék felülni. Alapvetően nem stresszelek a repüléstől. Annyit repültem már, hogy számomra ez mindennapos… de vajon a farkasom hogy reagálna rá? Jó kérdés…
A nappaliból a tágas étkezőbe, és a konyhába navigálom. Na ez az a hely, ahol én a legkevesebb időmet töltöm. Nincs is nagyon mit hozzáfűznöm, inkább csak hagyom, hogy szemrevételezze, majd tovább kísérem egy kis folyosón át egy öt fokos lépcsőhöz, ami a hálómhoz visz fel. Innen igazán pazar a kilátás. A berendezésben itt is a fa, a bőr és a fehér szín dominál. Leginkább mégis a hatalmas ablaktáblák nyújtotta kilátás vonzza a tekintet. - Ön honnan származik?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 553
◯ HSZ : 104
◯ IC REAG : 65

Re: Rahim háza // Csüt. Júl. 16, 2015 8:43 pm

Nem voltam sietős kedvemben egyáltalán. Ráérősen sétáltam a házigazda mellett, szemügyre véve minden kis apró részletét a háznak. Mint ha csak valami galériában vagy hasonlóban lennék. Nem fogtam vissza magam, elvégre saját maga ajánlotta fel, hogy körbevezet, ez meg hozzátartozik. Persze nem álltam neki mindent megtapogatni, annál azért úriemberibb vagyok. De nem kerülték el a figyelmemet a részletek, arra mérget vehetett a fiatal kölyök. Vannak dolgok, amiket elvártam a családtagjaimtól, az egyik pedig az volt, hogy bizony legyen jó ízlésük. Mondhatjuk, hogy ez egyfajta jele volt az urizálásnak, de azért ne felejtse el senki rólam, nemesi származék vagyok és ebben a szellemben neveltem fel az utódaimat is.
- Ez esetben eléggé tradicionális elveket vall - jegyzem meg. - Annak idején a görögök is ugyanezt az elvet vallották. Ha egy hegyre építkeztek, azt úgy tették, hogy az épület lehetőleg beleilljen az adott terepbe. Érdemes megnézni az Akropoliszt ilyen szempontból, nem véletlenül pont az az épület került arra a helyre. Ez szerintem követendő nézőpont. Ha megnézem a mostani építkezések java részét, ordít róluk, hogy a készítők mindent figyelembe vesznek, csak azt nem, mi van körülöttük. Önnek mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban? - kérdezem, miközben jobban szemügyre veszem azt a fafaragványt, melyre az imént hívta fel a figyelmemet.
Őszintén szólva én inkább csóválom a fejemet, mint csodálnám a mai szakembereket. Amikor a síkvidékre kezdenek el felhőkarcolókat meg minden terebélyes épületeket építgetni, akkor forognak csak igazán a szemeim. A hegyvidék háttér ezen valamelyest jobbít, de az összképet szerintem akkor is elrontja. Vagy akár a sivatagi városok, melyek oda nem illő színeket használnak. Feltűnési viszketegség, ha engem kérdeznek. Főleg, amikor még rárakják azokat a világító, felesleges vackokat is. Ah, éppen ezért foglalkoztatok én északról származó építészeket, főleg finneket. Ők tudják igazán, hogyan kell figyelembe venni a természetet.
- Szóval egy üzletember és egy lényegében karitatív tevékenységeket végző hölgy. Érdekes párosítás, bár gondolom a nevelőanyjának nagy segítségére van a férje által biztosított háttér - valljuk be, minden karitatív cselekedet mögött kell állnia egy meccénásnak az esetek többségében. - Érdekes. Mostanában akárhány arab származásúval vagy ott nevelkedettel találkozok, mindegyiknek van valami köze az üzleti szférához. Úgy tűnik a terület még mindig vonzza a befektetéseket.
Hiába, az olaj-tényező a mai világban egyáltalán nem lebecsülendő dolog. Az araboknak pedig rengeteg van belőle, ahogyan pedig szépen kiapadnak a tartalékok, annál inkább le tudják majd fölözni a belőle származó hasznot. Na igen... kíváncsi vagyok, hogy a terület lakosai mennyire vannak tisztában vele, hogy gyakorlatilag egy időzített bombán ülnek.
- Az igazi szüleivel mi történt, hogy nevelőszülőkhöz került? - teszem fel a következő kérdésemet.
Talán nem pont a legszívhezszólóbb téma, de ha már előjött a család téma, akkor bizony erre is kitérek.
- Hmmm... Olaszország. Mikor utoljára jártam ott még Berlusconi csinálta a kontárságait. Fűzi önt valami érzelmi kapocs olaszhonhoz, vagy egyszerűen csak szeretett volna egy potenciális nyaralót a Mediterráneumban?
Nem mint ha hibáztatni lehetne őt ezért, vagy kifogásolni valóm van. Az a térség kimondottan arra lett kitalálva, hogy ha valaki szeretne egy kis időre elbújni a világ elől és pihenni a fáradalmakat, melyeket felszedett magára az elmúlt hetekben, hónapokban. Persze, mások meg pont ezért tartja az olaszokat, vagy bármely más népséget a világ lustáinak. Nem mondom, hogy nincs benne igazság, de azért általánosítani se lehet feltétlenül.
- A ködös Albionból. Londonban láttam meg a napvilágot, már több, mint fél évezrede.
Ami meg szerintem ordít rólam. Sokan elvesztik az identitásukat már pár évszázad után, már csak egy beszélt nyelv lesz az, ami marad. Részemről ez nem így volt. Akárcsak Deirdre, én is megőriztem a szülőföldem jellemzőit magason, nem váltam kozmopolitává. A beszédem, a szokásaim, a berögződéseim, mind árulkodnak a származásomról és jól is van ez így. Mindig is büszkén viseltem a jegyeket. S vicces, mert a család már erősen kevert. A teremtőm indián, a kölyköm izlandi, aztán az unokáim között volt norvég, francia és orosz... Rahim szintjén már úgy tűnik, egyezés van, elvégre Ashley-vel és Payne-el együtt mindegyik amerikai a származását tekintve. Szép kis család, nemde?
- Nos, és hogyan boldogul így fél év farkaslét után?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Szomb. Aug. 08, 2015 7:28 pm

- A legszélsőségesebb, vagy talán legsokoldalúbb megvalósításokkal Abu-Dzabi-ban, Dubai-ban és Las Vegas-ban találkoztam eddig. Ezek mind olyan turista központok, ahova a világ minden tájáról érkeznek főként tehetős vendégek. Tapasztalataim szerint kétféle turista létezik. Az első, aki bárhova utazik, szereti ha kicsit otthon is érezheti magát. A másik típus az, aki egyáltalán nem akarja otthon érezni magát, hanem azonosulni a helyi élettel. – Nevetek röviden. – Ezekben a városokban mindkét igényt bőven kielégítik. Van olyan szálloda, amiben felépítettek egy alpesi falut sípályával. Mindent a vendégek kedvéért! És ez csak egy példa a sok közül. Ha ezt vesszük alapul, akkor nem meglepő, hogy nem csupán a vendéglátóhelyekre jellemző ez a sokszínűség. Sokakat hidegen hagy az, hogy az álmukat milyen környezetbe akarják beilleszteni. Nekem is voltak már olyan ügyfeleim, akik olyat kértek tőlem, ami szerintem nem passzolt a környék arculatához. Tudja, vannak akik szeretnek minden téren kitűnni. Egyébként az emberek nagy része szereti az építészre bízni, és a kivitelezőkre, csak az irányokat adják meg, hogy mik azok, amiket mindenképp szeretnének. Ha szabad kezet kapok, akkor én odafigyelek arra, hogy milyen környéken épül a ház. Inkább az egységesség híve vagyok, ami természetesen nem egyenlő a sablonossággal. – Kicsit talán hosszúra nyúlik a véleményem kifejtése, de ezzel kompenzálom azt, hogy izgulok. Legalább lekötöm a figyelmem a beszéddel, addig se gondolok arra, hogy feszélyezetten érzem magam.
- Természetesen! A nevelőapám mindenben támogatja őt. Örül neki, hogy a nevelőanyám örömét leli ebben, és értelmesen elfoglalja magát. Hagyománytisztelők, de a nevelőapám nem akarja bezárva tartani őt a négy fal között. Sokszor van távol az üzleti ügyek miatt, és a nevelőanyám nagyon magányos lenne, ha nem foglalná le magát így. – Sok perzsa férfi nem engedi meg a feleségének, hogy dolgozzon, hanem otthon kell lenniük. Amíg gyerek voltam, a nevelőanyám sok időt töltött velem, de amióta Amerikába jöttem, nagyon megüresedett az élete. Örülök neki én is, hogy boldoggá teszi, hogy másokon segíthet. Mindketten jó emberek, és ezt nem csak azért gondolom így, mert örökbe fogadtak. Nagyon jó életet biztosítottak nekem. Szeretnek, és soha semmiben nem szenvedtem hiányt. Mindent nekik köszönhetek.
- Mindketten meghaltak. – Nem nehéz beszélnem erről, mert soha nem ismerhettem őket.
- Az apám még a születésem előtt. Katonaember volt. A konvoja volt a nevelőapám és a nevelőanyám kocsijának a kísérete, amikor támadás érte őket. A nevelőanyámat ő mentette meg, s ekkor vesztette életét. Az anyám a születésemet követően vesztette az életét. A nevelőszüleimnek nem lehetett gyereke, és amikor megtudták, hogy a katonának árván maradt a gyereke, úgy döntöttek, hogy örökbe fogadnak. Állítólag volt élő rokonom, de ő nem akart.
Többek között ezért is jöttem vissza Amerikába. A szüleim Anchorage-ban éltek. Egy darabig én is ott éltem, de az összes megbízásomat Fairbanksből kaptam, ami miatt hónapokig a Holiday Inn egyik lakosztályában éltem. Felvettem a kapcsolatot egy magánnyomozóval, hátha megtalálja azt a bizonyos rokont, de azóta se hallottam felőle. A sok munka miatt költöztem át végül Fairbanksbe. –
A többit pedig már Mr. Wainwright is tudja.
- Párszor megfordultam Olaszországban. A nevelőapám néha magával vitt az üzleti útjaira. Mindig is tetszett az, hogy a legtöbb nyugati országhoz képest mennyire meg tudta őrizni a régi jegyeit. Persze a nagyobb városok már ott is populárisabbak, de a kisebb vidéki városok hangulata mit sem változott. Talán a nosztalgia sarkallt a ház megvásárlására, vagy az, hogy legyen egy hely, ahova bármikor elvonulhatok kicsit feltöltődni. – Mindenkinek szüksége van ilyen helyre.
A Las Vegas-i házamba főként akkor megyek, amikor a munka szólít a városba. Arezzo-ban viszont nincsenek üzleti érdekeim, és nem is akarom, hogy ott legyenek. Az a hely tényleg azért van, hogy pihenjek.
Nem lep meg, hogy Angol, bár ezt azért nem mondom ki hangosan, még a végén megsérteném, és ezt szeretném elkerülni, ha lehet. Az angolokban van egy bizonyos mértékű tartás. Sokan nevezik merevségnek, vagy karót nyeltségnek, bár szerintem nem az. Minden nemzet mentalitása más. Az angolok komolyabbak az átlagnál… az olaszok például zajosak, a görögök meg folyamatosan táncolnak.
A hálóból a full-extrásan felszerelt konditerembe kísérem Mr. Wainwright-ot. A legmodernebb testformáló gépek sorakoznak itt, minden feltételt biztosítva arra, hogy megfelelő kondícióban tarthassam magam.
- Sok időt töltök a tervezőasztalnál, ezért elengedhetetlen, hogy biztosítsam magamnak az itthoni mozgás lehetőségét. – Sokszor nincs időm arra, hogy beugorjak a városba… és azért valljuk be. Egy otthoni konditeremben edzeni jobb, mint bemenni egy olyan edzőterembe, ahol tolonganak az emberek. Pláne egy kölyöknek nem lenne túl szerencsés olyan helyre járni.
Tolóajtón keresztül kísérem át a medencetérbe.
- Az első pár hónap elég nehéz volt. Most már egy kicsit könnyebb. Leülepedtek bennem a dolgok, és a rengeteg információ ami rám zúdult, lassan a helyére került. Ami még elég nagy problémát okoz, és gondolom egy darabig fog is, hogy megtanuljam szétválasztani a farkas felemet, és az emberi oldalamat. Ha például ingerültté válok, nem tudom eldönteni, hogy a haragom mértékéhez hozzájárul-e a farkasom, vagy az csak az enyém!? Én muszlim vagyok, bár ezt gondolom Ön is tudja. A vallásom bizonyos ételek fogyasztását tiltja, illetve a böjti időszakot is eddig mindig betartottam. A nevelőszüleim ebben neveltek fel. A farkasom pedig kétlem, hogy ezt figyelembe venné. Ennek a lelki hátterével is meg kell birkóznom. – A farkasomat totál hidegen hagyja az egész. Megeszi, amit megkíván… és a Ramadán se fogja visszatartani ettől. Ha pedig visszaalakulok, az én gyomromban is ugyanúgy jelen van. Megfordult a fejemben, hogy meghányatom majd magam, de tudom, hogy ez hosszútávon nem lehet megoldás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 553
◯ HSZ : 104
◯ IC REAG : 65

Re: Rahim háza // Vas. Aug. 16, 2015 2:32 am

Vettem egy mély lélegzetet.
- Ha engem kérdez én inkább abban látom az utazások értelmét, ha a helyi jellegzetességeket tudom megnézni. Pont azért megyek ismeretlen területre, mert szeretnék valami újat látni, felfedezni a terep sajátosságait, megtudni, miben más, mint az eddigiek. Konzervatív vagyok, de azért ha már megteszek több száz kilométert szeretném nem az otthon monotonitását nézni. Persze, nem mint ha amúgy csúnya területen élnék, de azért legyen valamennyi változatosság. Értékelendő a gesztus persze, hogy szeretnék otthonossá tenni a turistának a helyet, deee… nem, ez határozottan nem az én stílusom – szusszanok egyet. – Mondja csak Mr. Alidad, mi volt a legutóbbi munkája, amire azt is mondaná, hogy illet a környezetéhez és ön személy szerint büszke rá?
Kíváncsi voltam, mi lehet az. Az már nem kérdéses a részemről, hogy Jenny férje eléggé tájékozott abban, amit csinál. Tehát nem egy kontár, aki cak megfogta az Isten, vagy az ő esetében Allah lábát és úgy csinált kariert, hogy megvoltak a megfelelő meccénásai. Helyes, szerettem azt, ha az emberek értenek is ahhoz, amit csinálnak és nem csupán egyszer volt szerencséjük. Mindenesetre vártam, hogy mivel rukkol elő a kérdésem hatására. Elég sokat elárul majd az is róla, hogy ő személy szerint mit tekint sikeres munkának.
- Ez esetben a nevelőanyja szerencsésnek mondhatja magát. Úgy tudom, ma még mindig elég sok területen korlátozzák a nőket az arab világban. Persze azt is tudom, hogy ez azért területenként eltérő mértékű. Az elmondásai alapján az Ön nevelőapja inkább a felvilágosultabb réteghez tartozik.
Ah, mennyit hall erről az ember. Manapság tele vannak az újságok meg bizonyos műsorok az arabok nőügyeivel kapcsolatban. Hogy mennyire elítélendő és barbár dolog az, ahogyan elnyomják a nőket és esetenként még meg is gyalázzák őket, ha olyan dolgot tesznek. Nem mondom, hogy nincs igazság benne. Akármennyire is voltam angol, ezzel pedig azok közé tartozva, ahol csak az utóbbi évtizedekben kezdték elfogadni a nőket, azt azért beláttam, hogy az ilyen nemi korlátozásoknak nincs sok értelme. Igenis megvan a nőknek is az értékük. Mondjuk… ezt meg azoknak, akik előszeretettel mutogatnak az arab világra: könnyű leszólni egy más kultúrán alapuló társadalmat… és azért a fejlett nyugat se volt valami előrehaladott ebben a kérdésben az elmúlt évszázadig… vagy akár napjainkban.
- Dicséretes dolog… mind az apja, mind pedig a nevelőszülei részéről. Nem sok ember áldozza fel az életét azért, hogy számára idegeneket mentsen meg… ahogy a felsőbb osztályokban sem nagyon szorul akkora hála feltétlenül, hogy egy ilyen tettet toleráljanak. Persze, sok minden átértékelődik egy emberben, mikor megtapasztalja a tűzvonalat - tudnék erre akár saját példát is hozni. – Remélem azért nem adta fel az ügyet, Mr. Alidad. Talán nem pont a legjobb szakemberhez fordult.
Ha már azért képes volt feladni a viszonylagos jómódú életet a családdal, hogy megkeresse az igazit, akkor talán magától értetődő, hogy addig nem nyugszik, míg meg nem lesznek az igazi szülők… legalább is az, hogy kik is voltak ők valójában.
- Ha Önnek is abból származna a bevétele java része, hogy a területe tele van antik romokkal, akkor gondolom adja magát a válasz – jegyzem meg. – Amúgy pedig csak gratulálni tudok a vételhez, egy olasz kúriánál ennél jobbat aligha lehet találni.
Talán egy hegyi faház, de ez már csak az én magánvéleményem. Közben folytatódik tovább a körbevezetés, ahogyan megmutatja az alaposan felszerelt edzőtermét.
- Gondolom olyan szempontból is kapóra jön, ha le akarja vezetni a rengeteg energiát, amit a farkasléttel kapott –teszek egy újabb megjegyzést.
Na igen, sokan elfelejtik, de egykor én is voltam kölyök, kis tacskó Annakpok, a Szabad mellett és én is rácsodálkoztam, mennyi plusz energiám lett a semmiből… s mire azt le tudtam vezetni, az nem pont tíz percembe és egy laza futkorászásba került.
- A kölyköknek ezzel mindig meggyűlik a bajuk. Amíg nem tudja kordában tartani a farkasát nagymértékben, addig mindig az ő akarata fog győzni és ezzel még az Ön emberi beidegződéseit is a háttérbe szorítja. Mint egy kisgyerek, aki próbálgatja a határait, csak éppenséggel ez jóval markánsabb. Ha rám hallgat, ezen minél hamarabb megtanul felülemelkedni, ha nem akarja, hogy eltorzítsa a farkasa a jellemét. Kérje meg Jenny-t, hogy ingerelje Önt, Ön pedig igyekezzen ellenállni a farkasa azon erőlködésének, hogy a felszínre törhessen. Nem mondom, hogy rövidtávon megoldást hoz, de a magunkfajtáknak nem is rövidtávon kell gondolkodnia – így szóltak Victor okosságai ezen a szép napon. – Meg van elégedve a teremtőjével?
Nem voltam rest feltenni ezt a kérdést. Jenny volt a szemem fénye a családban, de olykor még neki is a körmére néztem, ha szükségét láttam. Elvégre, nem lehetünk teljesen elfogultak, nemigaz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Vas. Aug. 16, 2015 4:28 am

Szerencsére nem kell sokat gondolkodnom a válaszon. Ha túl sokat gondolkodnék, az azt is sugallhatná, hogy sok felszínes munkát végzek, és nem tudok közülük egyet se megemlíteni, amire igazán büszke vagyok. Ez nincs így. Megtehetem azt, hogy munka és munka között válogassak. Sok építész kénytelen minden munkát elvállalni, hogy meg tudjon élni. Nekem viszont ha valami nem fedi a stílusomat, az elképzelésemet, vagy nem tudok jól együtt dolgozni a tulajdonossal, akkor nem vállalom el.
- Ön már régóta itt él a városban. Bizonyára nagyon jól ismeri a falka minden tagját. – Ha nem is mindenkit, de a régi falkáét biztosan. Ez már tiszta nekem is. Jennifer elmagyarázta a két falka összeolvadását, hogy miért hívják egyik farkast betolakodónak, míg a másikat őslakosnak. Jennifer is az őslakosok közé tartozik, ahogy a legtöbb farkas, aki odafent él a hegyen. A hotelben javarészt meg a betolakodók élnek. Érdekes, hogy az összeolvadást követően is inkább megtartották ezt az elszigeteltséget, és nem keveredtek, holott egy falka lettek. Pontosabban lettünk, mert már én is a falkához tartozom. Csak még mindig szokom a gondolatát.
- Mr. Elvis Dunway kért meg a múlt évben, hogy a klubjának új belsőt álmodjak meg. A klub Elvis Presley emlékhelyként működött, de már nem ment olyan jól az üzlet, mint régen. Szerette volna, ha a fiatalabb generációt is bevonzaná, és a mai korhoz illő lenne a belső tér. Mivel a klub a North Pole nevet viseli, ezért azon az úton indultam el, hogy a design igazodjon a klub nevéhez. Egy olyan stílust álmodtam meg, ahova belépve az emberek úgy érezhetik, mintha kint lennének a hó… vagy a jégmezőn az északi fény alatt, nem pedig egy félig pincébe süllyesztett klubban. Ezt jéghatású üveg bútorokkal, speciális vakolattal és világítással oldottam meg. Ha már járt odalent, mióta újra megnyitott, akkor bizonyára kialakult önben is egy vélemény a helyről. – Hát nem mondom, hogy könnyű volt zöldágra vergődnöm a fazonnal, mert néha azt se tudtam, hogy mit is akar. Van egy fura stílusa, mintha kissé zakkant lenne. A lényeg, hogy végeredménytől el volt ragadtatva, és ha minden igaz, azóta is jól megy a klubnak.
Egyszer összefutottam vele a Farkaslakban, hát nem kicsit lepődtem meg rajta, hogy ő is vérfarkas. Nem hittem volna. Bár sok olyan személyről derült ki, hogy az, akiről nem hittem volna. Semmi se az, aminek látszik, erre már rájöttem, mióta vérfarkas lettem.
- Igen, ez így van. Általában az arab világról csak rémhírek jutnak el nyugatra, de semmi se csak fekete vagy csak fehér. Az élet ott is árnyalt. Vannak családok, akik a régi hagyomány szerint élnek. Olyanok, akikre ön is utalt az imént. Van az a réteg, amihez az én nevelőszüleim is tartoznak… és vannak, akik „nyugatizálódtak”, hogy az ottani kifejezéssel éljek. Az utóbbi csoport az, akik inkább számítanak már nyugati embereknek, mint az arab világhoz tartozóknak, mert annyira elhagyták a régi szokásokat, és idomultak a nyugati élet modern formáihoz. – Magyarázom. Én belülről szemlélhettem meg ezeket a dolgokat, és ezért se szeretem azt, ha valaki külső szemlélőként úgy elítéli az arab világot, hogy még a lábát se tette soha arab földre.
- Az apám vélhetőleg abban a pillanatban nem tartott más a szeme előtt, mint az élet megmentését. – Én nem tudom másképp elképzelni a dolgot, csak így. Van, hogy nem gondolkodunk, csak cselekszünk, hogy mások életét megmentsük. Hősként halt meg, és a nevelőszüleim mindig tisztelettel beszéltek róla. Őszinte hálával, hiszen nélküle a nevelőanyám már nem élne.
- Nem adtam fel, de egyelőre szüneteltetem a dolgot, amíg kissé kiegyensúlyozottabb nem leszek ebben az új létformában. – Ami szerintem teljesen érthető. Nem akarom senki életét veszélybe sodorni feleslegesen. Nem tudhatom előre, hogy mit váltana ki belőlem, ha egy vér szerinti rokonommal találkoznék. Ha eddig tudtam várni a dologgal, akkor most már muszáj leszek.
- Igen… jobb ilyen formán levezetni. – Bár már gondolkodtam rajta, hogy ha úgy igazán kieresztené a farkasom minden energiáját, akkor vajon meddig bírnák a strapát a kondigépeim? Valszeg nem az lenne az első gondolata a farkasomnak, hogy felpattanjon a fekve nyomó padra, hanem elmenne vadászni „jó” szokása szerint, szóval remélhetőleg nem lesz leamortizálva a házam. Már így is egyszer javíttatni kellett ezt-azt, meg ablakot cseréltetni, amikor Jennifer beharapott. Szép kis rumli volt utána.
- Jenniferrel? – Kérdezek vissza. Igen, nyilván ővele, hiszen ő a teremtőm… csak hát meglepett a kérdés, pláne mert az előtte mondottakra bambultam rá.
Most kezdem érezni, hogy kissé kezd melegem lenni. Erre a kérdésre nem voltam felkészülve. Most mégis mi a fenét mondhatnék? Ha olyat szólok, lehet, hogy több lehetőségem már nem lesz megszólalni, mert legjobb esetben „csak” a nyelvemet tépi ki.
- Odafigyel rám. Gondolom mindent megtesz, ami tőle telik. – Nem volt még kölyke előttem, ezt tudom. Nekem se volt előtte teremtőm, szóval nincs viszonyítási alapom.
Ez egyébként kissé kényes téma, hiszen még mindig nem tudtam megbarátkozni azzal, hogy a feleségem a teremtőm, aki jóval erősebb nálam. A házasságunkra egyáltalán nincs jó hatással, hogy ő lett a teremtőm, de ezt nem fogom Mr. Wainwright-nak elmondani. Inkább terelem a témát.
- A legfőbb helyek ezek voltak a házon belül. Remélem tetszett, amit látott. Mivel kínálhatom meg? – Kérdezem, miközben kifelé indulok, hiszen arról volt szó, hogy odakint ülünk le…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 553
◯ HSZ : 104
◯ IC REAG : 65

Re: Rahim háza // Vas. Aug. 16, 2015 7:48 pm

- Ha nem is jól mindenkit, de van tudomásom róluk - jegyzem meg.
Elég bajosan nevezhettem volna magamat az amarok tagjának, ha ilyen alapvető dolog nem teljesülne a részemről. Tudnom kell, valószínűsíthetően ki miben jó, hol lehetne felhasználnia képességeit, hogy szükség esetén ésszerű javaslatot adhassak az atanerknek egy-egy ügyben. Már amikor kéri a véleményünket, azért Castor szeretni maga intézni az ügyeket. Régebben valamennyivel több volt a dolgunk, de azért még az üzletben eléggé ott vagyunk mi is. Ahogyan meghallom, kinek a megbízásából dolgozott, felvonom az egyik szemöldökömet. Nocsak nocsak, milyen kicsiny ez a város, meg úgy egész Alaszka a jelek szerint.
- Elvis Dunway. Történetesen az a jómadár beosztottam Fort Wainwright-ban, ennek kapcsán pedig én is hivatalos voltam a megnyitóra. Azt kell mondanom, hogy bár a modern szórakozóhelyek már feltétlenül felelnek meg az én ízlésemnek, ez kifejezetten hangulatos volt az egyedi megoldásával. Talán pont azért, amit említett az imént. Mert olyan területen élünk, amilyenen és jól összeköthető a külső klímával. Szóval igen, értem, hogy miért pont ezt hozta fel most példának. Remélem Mr. Dunway alaposan megfizette a munkáját.
Főleg hogy nem kevés fizetése van biztonsági vezetőként és ehhez még hozzájönnek a többi bevételek. Arról már nem is beszélve, hogy szerintem is jó munkát végzett Mr. Alidad az áttervezés során. A jó munkát pedig illik megfizetni, én legalábbis tartom magam ehhez az elvhez. Hacsak valaki nem valami régi szívességet törleszt, akkor általában ki szoktam fizetni prémiummal együtt a munkáját.
- Tudja, hogy van ez, Mr. Alidad. Az ember mindig azt látja meg először, ami a probléma, ami a szenzáció, ami a felkavaró. Valahol mindenkiben van egy kis katasztrófaturizmus, s amíg sokan inkább a bulvársajtóból értesülnek a hírekről, addig nem is lesz egy másként. Persze nem tagadom, az arab világban valóban vannak olyan szegmensek, ahol a véleményem szerint eléggé barbár dolgok történnek, de általánosítani akkor sem lehet. Hogy is mondják? Úgy tűnik, a szervezeten belül nem mindenki játszik ugyanabban a csapatban.
Ez olyan, mint amikor Dee-vel beszélgettünk annak idején az angolokról. Büszke voltam az angolságomra, de attól még én se mondom azt, hogy annyira tökéletes emberfaj lenne. Minden nációnak vannak hibái, ahogyan vannak erősségeik is. Az arabok például eléggé körmönfontak ahhoz, hogy megtalálják azokat a fogódzókat, melynek köszönhetően előreléphetnek. Például ahogyan kihasználják a monopóliumukat az olajra, az valami zseniális szerintem, így üzletember szemmel nézve.
- Vannak olyan emberek, akik így reagálnak a vészhelyzetre, megőrizve a tartásukat - nem kétlem, valóban nagy tett volt, amit tett. - Legalább lesz annak a nagyokosnak ideje még körbenézni. Lehetséges, hogy csupán túlságosan nagy fába vágta a fejszéjét... vagy szimplán kontár, ez mindig benne van a pakliban. Ha meg nem lel semmit, akkor mondja meg neki: Pattanás nőtt a seggemre. Kinyomnád, kérlek?
Kíváncsi vagyok, mégis melyik magánnyomozót bízhatta meg egy ilyen üggyel. Mert ha ő is volt olyan szerencsétlen, hogy azt a vén iszákos Hawertone-t bízza meg, akkor bizony várhat ítéletnapig míg talál valamit. Na viszont amikor szóbakerült Jennifer érezhetően elbizonytalanodik Mr. Alidad. Eddig eléggé magabiztos volt. Nem mint ha nem lett volna benne némi kétely így a jelenlétemben, de mostanra feloldódott. Most viszont mint ha kellemetlen pontra tapintottam volna. Amit pedig elmond... olyan érzéseket érzek belőle, mint ha nem mondana el teljesen mindent. Nocsak nocsak.
- Jenny-től ezt el is várom. Talán ő az egyik legnormálisabb a családban, szóval biztosan meg fog tenni Önért mindent, ami szükséges. Nem mint ha a többiek nem tennék meg, deee... csodabogarak. Bár gondolom megvannak a nehézségeik, mint általában a friss kölyöklét elején.
Főleg ha hozzáveszem azt is, hogy már a házasságkötés se feltétlenül olyan volt, ami szokványosnak lehetne mondani. Nem szoktam lesápadni Jenny tetteitől, de azért itt összeszaladt a szemöldököm. Azért tőle nem vártam volna, hogy pont így kössön házasságot. De hát... farkas tervez, Tupilek végez.
- Határozottan elnyerte a tetszésemet. A magam részéről whiskey-t kérnék - lépkedek a család fiatal tagja mellett, mintegy ütemre adva ki hangot a sétabotommal.
Közben rámrepül egy légy és csak hajszálon múlik, mielőtt lecsaphatnám.
- Repülj, csak repülj, amíg szárnyad van! – morgom.

//Zsebszöveg Very Happy //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Vas. Aug. 16, 2015 8:41 pm

Eszembe se jutna jóval idősebb vérfarkasokat sértegetni, szóval alaposan átgondolom, hogy nyilvánulok meg Dunway-ről.
- Igen, nem voltak problémák a pénzügyek tekintetében sem. – Amennyiben megegyeztünk, azt meg is kaptam. Prémiumot nem vártam, mivel eleve nem olcsó a díjszabásom, így csak valóban a módosabbak engedhetik meg maguknak, hogy igénybe vegyék a tudásomat.
- Ha jól sejtem, akkor szoros viszony fűzi őt a közösséghez. Láttam a Vörös Hold éjszakáját követő napokban többször is. Lynx macskáját hordozta a kezében. Könnyeitől még jobban elázott amúgy is vizes bundája. Bevallom egy pillanatra a legrosszabbra gondoltam, hogy talán Lynx állapota rosszabbodhatott, finoman érdeklődtem tőle, mire azt mondta, hogy a macska nem nyávog, mióta Lynx megsérült, és hogy: Kérlek, folytasd dalban. – Az már nem derült ki, hogy mit kellett volna dalban folytatnom, mert inkább leléptem. A klubja eredeti funkciójából kiindulva gondolom tényleg nagy fanatikusa lehet Elvis Presley-nek, de ha meg szeretné őrizni az emlékét, és nem akarja, hogy beszennyezzem szörnyű énekhangommal, akkor soha többé nem kér meg arra, hogy énekeljek neki.
- Igen, így van. A világ minden pontjára igaz ez. Afrikában, vagy a Dél-Amerikai esőerdőkben rengeteg elszigetelt hely van, ahol a törzsek megrekedtek a fejlődésben. Nekik például teljesen természetes a kannibalizmus, amit a mi civilizált világunk elítél. Az ítélkezés túl könnyen megy mindenkinek, a saját háza táján pedig csak kevesen hajlandóak körbe nézni.
A tökéletes harmónia soha nem fog megteremtődni a világban, a történelem miatt sem, és a különbözőségek miatt sem. Én szerencsésnek mondhatom magam abból a szempontból, hogy a keleti és a nyugati világot is megtapasztalhattam. Mindkét világnak vannak szépségei, és árnyoldalai. –
Gyerekként mindig nagyon foglalkoztatott, hogy milyen lehet az a hely, ahonnan származom. Ha akarták volna, se tudták volna a nevelőszüleim eltitkolni, hogy örökbe fogadtak, hiszen külső jegyeim nagyon kirívóak. Iskolatársaim is valamilyen szinten kívülállóként kezeltek. Nekik én voltam a színes bőrű, aki bár beszéli a nyelvüket hibátlanul, és arab nevet visel, de nem arab vér csordogál az ereiben.
Amerikában a furcsa pillantások csak akkor szoktak érni, ha bemutatkozom. Itt egyedül csak a nevem számít kirívónak. Boldogulni mégis itt tudok nehezebben, hiszen nem ebben a környezetben nevelkedtem.
Egy pillanatra meghökkenek. Mr. Wainwright humorizálni próbált éppen? Vagy teljesen komolyan gondolta? Nem egyszerű eligazodni rajta!
- Igazság szerint nem hiszem, hogy ezzel előrébb haladna az ügyem. – Jegyzem meg zavartan. Nem az én stílusom az ilyenfajta beszólogatás. Persze ha a gyenge pontomra tapintanak, akkor nálam is elszakadhat a cérna, de azért igyekszem moderálni magam. Ennél jobb neveltetést kaptam.
- Nagyon gondoskodó. Mindenkivel törődik. Önt és Darrent nagyon szereti. – Azt hiszem ezzel nem árultam el Mr. Wainwright-nak titkot. Jennifer nagyon szereti mindkettejüket, ami miatt amúgy nem érzem magam elhanyagoltnak, csak odafigyelek rá, már amikor épp a szemeim előtt van. Ő már nem kölyök, szóval szabadabban tud járni-kelni, mint én.
Ha csak arra gondolok, hogy milyen volt Darrennel az első találkozásom, mosolyoghatnékom támad.
- Ennek őszintén örülök! – Kisebb sziklatömb gördül le a mellkasomról, és fellélegzek. Ki is kísérem a pazar panorámás teraszra, majd hellyel kínálom a tűz melletti kanapéknál.
- Helyezze magát kényelembe. Máris hozom az italt! – Igyekszek vissza a házba, pár percre magára hagyva az öreget.
Előveszek két whiskey-s poharat, jeget szórok mindkettő aljába, aztán kiveszem a hűtőből a minőségi whiskey-t, és visszatérek hozzá.
Amikor kilépek a teraszra, látom, hogy a két kitömött madártrófeát nézi a falon.
- Ez egy madagaszkári óriás csőrű varjú. Még az apám ejtette egy ottani vadászata során. Mellette pedig egy pötyös tollú korbilla. Ugyancsak a varjúhájfélék családjába tartozik s hazája is Madagaszkár. – Nyújtom át az egyik pohár italt.


Beugró - Zsebszöveg
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 553
◯ HSZ : 104
◯ IC REAG : 65

Re: Rahim háza // Kedd. Aug. 18, 2015 2:25 am

Most nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy Mr. Alidad most valami művészi metafórának adott hangot az imént vagy csak úgy jött neki. Bár szó mi szó, valahogy azokban a napokban még a szokásosnál is nagyobb volt körülötte a macskaszag-koncentráció.
- Mr. Dunway az egyik legtársaságibb lény ebben a falkában. Alapvetően az egykori őslakosok eléggé közösségi lények a mai napig, főleg, ha összejövetelekről meg ilyenekről van szó. Ő az élvonalban van, valószínűleg nincs olyan hasonló habitusú személy, legyen akár farkas, őrző vagy ember, aki nem találkozott volna vele. Emellett viszont segíti is a falkát, amennyiben erejéből telik. Ilyen szempontból nagyon is érthető, ha ilyen megnyilvánulásokat produkál. Bár szó mi szó, az Ön által idézettek teljes mértékben őt jellemzik. Hallaná őt átiszogatott éjszakák során szövegelni.
Nem kell ahhoz nekem feltétlenül az ivókörben lennem, meglepődnének egyes farkasok, hogy ilyen idősen milyen messzire elhall az öreg Wainwright. S hát bizony nem kevésszer hallgattam már a hazatérő fiatalokat, mikor voltak oly botorak, hogy felvertek álmomból és hallgattam a nagyotmondásaikat... míg nem landolt a fejükön valami módfelett súlyos tárgy az ablakból megindítva és lettek módfelett választékos angolsággal elküldve melegebb éghajlatra. Ezek a mai fiatalok...
- Ez a világ már csak így működik, Mr. Alidad. Annak idején néhány állam jól helyezkedett és emiatt előnyre tett szert a többivel szemben, mely miatt úgy gondolja, nagyobb beleszólása van a közérdekű dolgokba. Még úgy is, hogy közben meghatározzák a közízlést és mutogatnak a bolygó túlsó felén levő népességre. Az ilyeneknek könnyű felsőségesebbnek mutatkozni. Mondjuk a magam részéről a keleti világból én csupán Oroszországot láttam, szóval nem nagyon tapasztaltam meg, milyenek a körülmények az Ön szűkebb hazájában.
Mondjuk éppenséggel a szűkebb haza az USA lenne számára, csak hát mivel nem itt nőtt fel, ezért jobbnak láttam így hivatkozni az arab világra. Lehet nem ártana széjjelnéznem ott is, tovább terjeszteni a kapcsolataimat. Én még aztán arra se hivatkozhatok, hogy zavarnak az állandó fegyveres konfliktusok. A sima lőszer aligha tesz kárt bennem, ha meg keveredik néhány ezüst a tárba, akkor a vérvonalam is elég erős már ahhoz, hogy javarészt leküzdje a fájdalmat. Mondjuk a fejlövés az fejlövés.
- Talán nem, de a véleményét elég nyíltan az értésére adná.
Most szinte látom magam előtt Jenny arcát, ahogyan csóválja a fejét és közli velem, túlságosan magamból indulok ki. Hát ez van, én sosem voltam éppenséggel egy szívbajos ember, lehet így vénségemre meg már csak rosszabbá vált a helyzet. De hát ez van. Én voltam a családban a vérmes, zsémbes öregember, de pártomra legyen mondva, általában ez is a családi érdekeket szolgálta.
- Igen, Jennifer már csak ilyen. Jóideig ő volt a legifjabb a családban, míg közénk nem fogadtuk Ashley-t, Payne, no meg persze Önt is, így pedig a család szíve-lelke lett. S jól mondja, valóban törődik mindenkivel... így hát azt javaslom becsülje meg őt, Mr. Alidad, mert hasonló nőt nehezen talál a környéken.
Figyelmeztetően villannak az arany szemek, nyomatékosítva a figyelmeztetésemet, kissé többet téve hozzá, mint amit kimondtam. Hát igen, ez voltam én. A családjáért mindig tenni kész öregember, aki már megette a kenyere javát, de mindig hajlandó egy újabb lépést tenni. Azt pedig külön szerettem volna, hogy ha révbe érnek a leszármazottaim. Nem hiába csapkodtam a fejét Darrennek se, hol képletesen, hol szó szerint, hogy bújjon már ki a selyemfiú köntösből. S valahol ezért is ráncoltam a homlokomat, amikor megtudtam, hogy házasodott Jenny. Mondjuk legalább Mr. Alidad az értelmesebb emberek közé tartozik, ahogy eddig megállapítottam. Akkor süllyedek el szégyenemben ha valami szemüveges kockát fogott volna ki. Mindenesetre hamarosan a körút véget ért, hallottam a házigazda hangján a meglepettséget. Nana, Mr. Alidad, vigyázzon. Míg nem távolodok el a háztól sose tudhatja, mivel rukkolok elő. El is helyezkedek a felkínált helyen és csakugyan felkeltik az érdeklődésemet a furcsa trófeák.
- Elég ritkaságnak tűnnek így elnézve őket - jegyzem meg, miközben átveszem az italt. - Családi örökség?
Megvárom, míg a házigazda is elhelyezkedik, hogy utána koccinthassunk így a kinti, friss esti levegőn.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Szer. Okt. 14, 2015 10:42 am

Mosoly húzódik az arcomra, de gondterheltségemet megpróbálom palástolni, már amennyire képes vagyok erre egy… ötszáz év fölötti, és sokkal tapasztaltabb vérfarkas előtt.
Némileg paranoiássá váltam, mióta én magam is vérfarkas lettem, mert soha nem vagyok biztos benne, hogy a gondolataimat nem hallja-e más is!? Szeretem Jennifert, és hálás is vagyok neki, de minél inkább szerettem volna közel kerülni hozzá, annál jobban érzem azt, hogy mint nőtől… egyre távolabb kerülök farkassá válásom óta. Nem tudok más lenni, mint aki vagyok. Amerikai szülőktől fogadtam, de az arab világban szocializálódtam, és kegyetlen háborúk dúlnak bennem, mert nem érzem azt, hogy Jennifer mellett férfi lehetek. Fogalmam sincs, hogy birkózzak meg ezzel… vagy valaha képes leszek-e túltenni magam azon, hogy nem én vagyok a domináns fél, ahogy az egy… általam ideálisnak vélt kapcsolatban lennie kéne.
- Nem él belőlük szinte egy sem Madagaszkáron kívül. Ebben a tekintetben ritkaságszámba mennek. Az ottani klíma és körülmények… táplálékforrás kielégítik szükségleteiket annyira, hogy ne kelljen új lakóhelyet keresni. Nem vándormadarak. Ha azok lennének, már védetté lennének nyilvánítva, de Madagaszkárban az ilyen dolgok másodlagosak. – Vannak olyan szegény régiók, ahol a fókusz teljes mértékben az emberek megélhetésén, vagy inkább túlélésén vannak. Inkább hagyják, hogy a turisták és a kalandorok szabadon vadásszanak, mert ez is anyagi bevételt jelent nekik.
Koccintásra emelem a poharam, aztán hátradőlök, jobb bokámat bal térdkalácsomra támasztom. A pattogó tűzbe pillantok, ami ebben a hűs időben kellemes meleggel szolgál, aztán Mr. Wainwright felé fordulok. – Hogy lehet feldolgozni egy ennyire hosszú életet? – Kérdeztem óvatosan, remélve, hogy nem veszi sértésnek a kérdésem. – Sokan hallhattak ki Ön mellől, akiket kedvelt… látott két világháborút, és olyan dolgoknak volt szemtanúja… amiket fiatal vérfarkasként még fel se bírok fogni. – Azt szokták mondani, hogy egy emberöltő is bőven elég ahhoz, hogy az ember beleőrüljön abba, ami körülötte folyik, amiket embertársai és a világ művel. A világ pedig óriási változáson ment át, mióta Mr. Wainwright a földet tapossa.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

◯ Kor : 553
◯ HSZ : 104
◯ IC REAG : 65

Re: Rahim háza // Pént. Okt. 23, 2015 9:40 pm

A szemem figyelmeztetően villant, mikor megéreztem benne a rejtett szándékra való hajlamot. Nana, Mr. Alidad, nem kétlem, tisztában van vele, előlem nem jó dolog rejtegetni dolgokat... főleg azért, mert nem lehet szinte. Tán egy vén róka voltam, túl élete legszebb évein, de cserébe rengeteg tapasztalatom felgyűlt. Az élet dolgairól, lehetséges megoldásokról, történésekről... s akkor ez csupán a jéghegy csúcsa volt. Az érzékeim és a mentális érzékelésem olyannyira kiélesedtek, hogy ugyan még mindig nem vehettem fel a versenyt egy korombeli fürkészével, de így is olyan volt, amivel számolni kell. Így hát nem maradt észrevétlen számára az őt hirtelen érő, kényelmetlen érzés, melyről azért tudtam következtetni. Ugyanakkor most nem fűztem hozzá kommentárt. Úgy voltam vele, hogy én figyelmeztettem őt. Nem kellett szankciókat emlegetnem, vagy akár fenyegetőznöm, bizonyos kilátásokat helyezve figyelembe. Elég volt villannia az arany szempárnak ahhoz néhányszor, hogy egyértelmű legyen, Jenny megbecsülésével kapcsolatban egyáltalán nem a levegőbe beszéltem. Talán én vagyok túlságosan vaskalapos, vagy éppenséggel túl komolyan vevő a dolgok milyenségét illetően, de... én voltam a családfő. S oda kellett figyelnem az ilyesmikre.
- Feldolgozni, Mr. Alidad? Hogyan lehet feldolgozni több, mint fél évezredet, mikor egyesek örülnek, ha megélik a 100-at? Kíváncsi rá, mi a titkom? - kortyolok újra bele a jó minőségű italba. - Egyszerűen elfogadtam azt, hogy ilyen élet jutott osztályrészemül. A fizikai dolgával annyira nincsen probléma a hosszú létnek, az eredendő regenerációnknak köszönhetően olyan dolgok, mint a szenilisség, vagy éppen a memóriazavar nem lehetséges opció. Szellemi szinten pedig... nos... meg kell élni a napokat, közben nem arra gondolni, mit veszítettünk el. A múltunk lezárult, azon már nem lehet változtatni, keseregni pedig egyenesen nem szabad, mert ahogy telnek az évek, annál több lesz, ami felett lehet, sosem fog elfogyni. Csak előre szabad nézni, emlékezve arra, amik voltunk, de szem előtt tartva, mik akarunk lenni. Emellett az se feltétlenül hátrány, ha vannak mellettünk olyanok, akik mellett nem van miért életben maradnunk. Feldolgozni így sokkal könnyebb az évszázadokat. De talán a legfontosabb: el kell fogadni azokat a dolgokat, amik megtörténnek velünk.
Eléggé érdekes kérdés ez, amire nem feltétlenül egyszerű válaszolni. Vannak olyan időszakok, mikor egyszerűen csak él bele az ember a világba, vagy éppenségggel megfordul az egész és már az életünkért kell küzdeni. Mindig van miért élni, még a legszürkébb napon is... s ennek a felismerése már rengeteget lendít minket előre a rögös úton.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rahim Alidad
Kölyök

◯ Kor : 32
◯ HSZ : 184
◯ IC REAG : 135
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : extravagáns ezüst színű Aston Martin DB9 sportkocsija


Re: Rahim háza // Pént. Nov. 20, 2015 8:04 pm

Lassan bólintok. Igen, ez az, amire leginkább kíváncsi vagyok. Jelenleg eléggé káoszos az életem… és fogalmam sincs igazából merre haladok. Minden annyira zavaros és bizonytalan lett, mióta vérfarkassá váltam. Olyan, mintha kihúzták volna alólam a talajt… mintha teljesen elveszítettem volna önmagam. Mindazt, ami voltam. S most ki vagyok? Fogalmam sincs. Csak egy dolgot tudok: már nem vagyok az, aki előtte voltam… és akit szerettem, hogy vagyok.
Figyelmesen hallgatom végig a sokat megélt Wainwright szavait, akit habár még csak most kezdek megismerni, de a kora miatt felnézek rá. Ennyi időt megélni azért nem kis teljesítmény. Emberek számára szinte elpusztíthatatlan, de számtalan ellenséges vérfarkassal találhatta magát szembe, akiket legyőzött. Ha nem így lenne, most nem ülne itt a teraszomon, és nem borozgatna velem. Talán én se lennék itt.
- Nagyon bölcs ember. – Remélem nem sértem meg az ember-jelzővel. Persze, hogy van egy farkas oldalunk is, de van egy ember oldalunk is. Legalábbis Jennifer mindig kihangsúlyozza, hogy a kettőt válasszam szét egymástól, amennyire csak tudom. Egyelőre eléggé nehezemre esik.
Tudom, hogy az Amarok elnevezésű tanács tagja, amit nem is csodálok ekkora élettapasztalattal a háta mögött. Felnézek rá, adok a szavára. Szégyen, de talán jobban is, mint Jenniferére, holott ő a farkasom Teremtője. Ő tett azzá, amivé lettem.
Mégis… neveltetésem okán talán nem is szándékosan, de egy férfi szavaira többet… és jobban adok, mint egy nőére. A szüleim felvilágosultak, és úgy is neveltek… mégis, a férfi-női szerepek ha nem is annyira élesen, de elkülönültek így is.
- Milyen volt az, aki Önt teremtette? Él még? – Remélem nem sértem meg a kérdéseimmel, és nem érzi túlságosan tolakodónak őket. Ha mégis… akkor úgyse válaszol. Gondolom…
Csak azért érdekel, mert szeretném kipuhatolni, hogy csak én vagyok annyira elcseszett, hogy ennyire nehezen viselem ezt az egészet, vagy más is hasonlóképp ment át a kezdeti nehézségeken, mint én?
Mr. Wainwright elég idős már. Ha jól számolok, legalább 650-700évesnek kell lennie annak, aki annak idején őt teremtette. Természetesen ismerem a teremtésmítoszunkat. Jennifer elmondta már, hogy honnan eredeztethetőek a vérfarkasok. Én viszont csak sokadik ágon vagyok származtatva őseinktől.
Mr. Wainwright elég közel lehet a tűzhöz, de hogy mennyire, azt pontosan nem tudom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6148
◯ IC REAG : 8034
Re: Rahim háza // Kedd. Dec. 29, 2015 12:43 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Sponsored content

Re: Rahim háza // Today at 1:10 pm

Vissza az elejére Go down
 

Rahim háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Házak, lakások :: Házak-