HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
136 TAG 62 FÉRFI 74 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
31 TAG 16 FÉRFI 15 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
23 TAG 13 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
32 TAG 13 FÉRFI 19 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 5 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legtanulságosabb:

...A Legnagyobb találkozás:

...A Legjobbak (Vörös Hold - Hard):

...A Legjobb (Vörös Hold - Soft):


írta  Jamie Waldorf Szer. Nov. 30, 2016 3:53 pm
írta  Sage Miller Szer. Nov. 30, 2016 3:50 pm
írta  Emily Hart Kedd. Nov. 29, 2016 9:17 pm
írta  Catherine Benedict Kedd. Nov. 29, 2016 11:11 am
írta  Primrose Trevelyan Hétf. Nov. 28, 2016 1:52 pm
írta  Rebecca Morgan Csüt. Nov. 24, 2016 7:27 am
írta  Balthazar Bluefox Kedd. Nov. 22, 2016 8:30 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Nov. 21, 2016 9:34 pm
írta  Vendég Hétf. Nov. 21, 2016 12:46 pm
írta  Nessa O'Brien Hétf. Nov. 21, 2016 10:19 am
írta  Maya Honeycutt Szomb. Nov. 19, 2016 7:20 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:01 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 11:00 pm
írta  Alignak Pént. Nov. 18, 2016 10:58 pm
írta  Jackson Carter Vas. Nov. 13, 2016 4:52 pm
írta  Catherine Benedict Szomb. Nov. 12, 2016 6:47 am
írta  Roxan A. Cruz Csüt. Nov. 10, 2016 7:40 pm
írta  Achilles Kilpatrick Csüt. Nov. 10, 2016 7:13 pm
írta  Andrzej Krakowski Kedd. Nov. 08, 2016 8:06 pm
írta  Roxan A. Cruz Kedd. Nov. 08, 2016 6:31 pm
írta  Tawny Vaidya Hétf. Nov. 07, 2016 11:02 pm
írta  Skyler R. Hamilton Hétf. Nov. 07, 2016 10:03 pm
írta  Balthazar Bluefox Hétf. Nov. 07, 2016 9:55 pm
írta  William Douglas Hétf. Nov. 07, 2016 6:48 pm
írta  Jackie Leigh Suresh Hétf. Nov. 07, 2016 3:32 pm
Celeste M. Hagen
 
Balthazar Bluefox
 
Lester J. Edison
 

Share | .

 

 Egon háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Alignak
Admin

◯ HSZ : 6140
◯ IC REAG : 8029
Egon háza // Szomb. Nov. 01, 2014 4:03 pm

First topic message reminder :





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net















SzerzőÜzenet
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Vas. Okt. 25, 2015 8:45 pm

- Rendben – felelte, és élvezte, ahogy a testük összeér meleget biztosítva legalább azon a felületen egymás számára. Szuszogása és szívverése is kezdett normalizálódni, és most jött el a pillanat, amikor jól esne neki egy szunyálás. A férfiak aktus után aludni vágynak a nők pedig cseverészni. Nem csoda, hogy sokszor bealszik az ilyen beszélgetésekbe, de hát kérem szépen ez genetika, nem lehet rajta változtatni. A férfiakat Isten, vagy spagetti szörny, ami az űrben lebeg, így teremtette meg.
- Hát, talán ott nem… de varázslattal bármire képesek lehetnek – vonta meg Egon a vállait, miközben arcára tanácstalan kifejezés ült ki. Ismert néhány varázslatot, amivel képesek a hallásukat, vagy épp a látásukat fejleszteni, de, hogy a falon is át tudnának látni? Jó kérdés, de akár képesek is lehetnek rá. Különben nagyon nehéz lenne, minden egyes vérfarkast a városban szemmel tartani. Persze az is előfordulhat, hogy nem is tartanak mindenkit szemmel. Elvégre Egont sem kapták el, egyetlen gyilkosság után sem. Jó, mondjuk ő az erdőben vadászott, az azért nehezít valamicskét a megfigyelésben. – Ha szerencsénk van, talán a kettőnk kapcsolata nem érdekli őket – elvégre biztos sok őrző jár párban egy vérfarkassal. Annyira nem lehet ez kuriózum.
Egon halkan felkuncogott. – Talán zavar? Egyébként most speciel azért, mert jólesik a bőröd érintése, ráadásul férfiasságomat is tudom közvetíteni feléd, ha a karomban cipellek. Tudod, macsóság, hogy elbírlak meg ilyenek – egy pillanatra elgondolkozott, majd védekezően még hozzá tette. – Mármint, nehogy azt hidd, hogy kövér vagy… vagy ilyesmi, és azért kérkedek azzal, hogy elbírlak – a gondolat komolyan szöget ütött a fejében, mármint az, hogy Rebecca esetleg erre kezd el asszociálni, de erről szó sem volt. Egon akkor is könnyedén bírta volna, ha mázsás súllyal áldotta volna meg egy gyorsbüfé, csak mondjuk, akkor lehet megtartotta volna magának utóbbi szómenését. Ha a lány azt hiszi, csak a teste miatt van vele, akkor eléggé téved, hiszen elsősorban inkább a személyisége fogta meg, ami végső soron még az életét is megmentette valószínűleg, de ezt persze már sohasem fogják megtudni.
- A te megfogalmazásod sokkal jobban tetszik – derült fel Egon, és nyomott egy csókot az ajkaira, majd felkelt, miközben igyekezett a lány lábait és fejét sehova sem beverni. Könnyedén szedte a lépcsőfokokat, csak arra kellett vigyáznia, hogy közben Rebeccának ne essen baja, és amikor felért tanácstalanul megállt. Tus, vagy ágy? Grimaszolva mindkét oldalra elnézett, majd mivel Rebecca rábízta a döntést, Egon inkább az ágy mellett döntött. – Szerintem legyen ágy, amúgy sem vagyok oda a tusolásért – a szex jelenleg amúgy sem nagyon volt opció nála, így a közös tusolás inkább csak szerencsétlenkedés lenne. Bevitte a lányt a hálóba, és óvatosan letette, majd macskaügyességgel átvetődött felette, és nem sokkal mellette ért ágyat. Átkarolta és mélyet szusszant. – De jó, hogy vagy nekem. Szerinted örökre itt fogunk lakni Fairbanksban? – kérdezte morfondírozva. Nem igazán jó hely ez, túl sok szarság van itt, ami máshol nincs. Bosszúálló szellemek, ősöreg alapítók… talán el kellene menniük nyaralni pár hétre.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Kedd. Okt. 27, 2015 3:13 pm

Egon & Becca



*Elég jól elfészkeltem magam Egon ölében, nem nagyon akaródzott kimászni onnan, legalábbis egy ideig biztosan. Persze valószínűleg kényelmesebb lett volna az ágyban, de ma nem jutottunk el odáig, azzal kellett beérni ami van, és a fontos végül is az volt, hogy egymás karjában legyünk. Ennek is volt előnye, sejtettem, hogy addig míg a lépcsőn ülünk nem fog elaludni, és nekem is jut némi jutalom beszélgetés formájában. Nem mintha állandóan csevegni akarnék szeretkezés után, de most, hogy kihagytunk hosszú heteket muszáj volt hallanom a hangját, a nevetését ami rendszerint minden mondat után megérkezett, és persze volt is mit megbeszélnünk. Az Őrzők mágikus kukkolása nem éppen szeretkezés utáni téma, de mivel eddig egyáltalán nem is gondoltam rá, nagyon hamar fontos lett. Egy kis paranoiát csepegtetett belém a gondolat, hogy minden lépésemet figyelik, vagy Egonét, vagy mindkettőnkét és akkor már teljesen felesleges a titkolózás, hipp hopp elkapnak és lesz nagy véres ejnyebejnye. Rákérdezhettem volna hasonló esetekre bármelyik Őrzőnél vagy épp Adamnél de valószínűleg gyanút keltettem volna a hirtelen támadt érdeklődésemmel és még több kérdést. *
-Nagyon remélem, porszemek vagyunk, minek is érdekelnénk őket. Ugye? Meg nem is olyan nagy dolog ez. Gondolom.
*Ebbe kell kapaszkodnom, ezt kell hinnem vagyis ebben kell hinnem. Miért is lenne nagy dolog, hogy őrzőként egy farkassal vagyok együtt, különben is amikor összejöttünk még nem voltam őrző és nem tudtam a vérfarkasokról, szép sorban derült fény mindenre. Nem kívánhatja senki, hogy ezek után szakítsam meg Egonnal a kapcsolatot, legalábbis a közelit és azt hiszem azt sem, hogy felhasználva infókat gyűjtsek. Különben sem való az nekem, inkább megküzdök a vérfóbiámmal de nem leszek informátor, ezt a lehetőséget most húztam ki a listáról.*
-Nem zavar, csak meglepődtem......macsóság meg ego. Aha...... *Megemeltem a szemöldököm, rájátszottam a döbbenetemre.* -ühüm....amíg nem mondtad nem is ez jutott az eszembe. *A nyakába beszéltem de aztán csak felegyenesedtem, mókás volt Egon zavara egy kicsit még hagytam hadd főjön a levében csak aztán enyhítettem a kínjain, már ha voltak egyáltalán. Néha csak jár a szája és nem tudja mit beszél, utána meg néz nagyokat, de már ismertem annyira, hogy tudjam, bármit mond azzal nem akar megbántani. Amikor aztán elindultunk felfelé a lépcsőn, megtéve azt a pár fokot ami még megmaradt, igazat adtam neki, jobb is, hogy nem kellett elszakadnom tőle és magamnak felsétálni, nem mintha lusta lennék, de kifejezetten jólesett most, hogy a karjaiban vitt. *
-Mégiscsak jobb így.....jó, legyen ágy. * Valamiért én is jobban vágytam most arra, hogy csak elnyúljak vízszintesen, odabújjak hozzá és átadjam magam Egon kedvenc elfoglaltságának, a semmittevésnek. Amint lerakott az ágyra, a takaróért nyúltam és mikor mellettem landolt máris takartam be magunkat. Mellette minden apróságra tudok figyelni, minden feltűnik, és mindennek nagy jelentőséget tulajdonítok, néha mást is belemagyarázok a dolgokba mint amik valójában, de ez csak álmodozás. Most, hogy nagyot szusszantott, úgy éreztem olyan mint aki egy hosszú út után végre hazatér, persze elég hosszú lehetett velem a karjaiban megmászni a lépcsőket, de ez nem csak egy sóhajtás volt, hanem olyan igazi, megkönnyebbült, nyugodt szusszantás. Széles mosolyra húztam a számat, szebbet nem is mondhatott volna, bár az "örökre itt maradunk" kérdése egy kicsit elgondolkoztatott a jövőnkről és persze rögtön az jutott eszembe, hogy egy bizonyos ponton túl nem lesz közös jövőnk, de ebbe nem akartam most nagyon mélyen belebonyolódni.*
- Igen, jó, hogy vagyunk egymásnak. Szeretem Fairbankset, nem szeretném itt hagyni a nagyi házát, de....egy idő után talán.....a kedvedért, egy kicsit itt hagyhatom. El szeretnél menni innen?
*Fészkelődtem még egy kicsit, végül a mellkasára hajtottam a fejem amikor megtaláltam a biztos pontot, a karommal átöleltem, ujjaimmal szórakozottan cirógattam a bőrét. *
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Szer. Okt. 28, 2015 7:24 pm

- Nyilván nem – vonta meg vállait a hím enyhén. – De hé… nem is vagyunk porszemek, pusztán nem annyira fontosak, legalábbis bízzunk benne, hogy nem állítottak ránk egy tucat őrzőt. Viszont én a helyükben figyeltetnélek – nézett komoly arccal elgondolkozva. – Csak gondolj bele, egy vérfarkassal jársz, ráadásul alig pár hónapja vagy köztük. Nem tudhatják mennyire vagy képes titokban tartani a belső információkat, így lehet, hogy tényleg a látóterükben vagy – pusztán elgondolkozott a lehetőségeken hirtelen, de elég logikusnak tűnt, hogy a friss tagokra jobban odafigyelnek, mint a már bejáratot öreg rókákra.
- Ó… csessze meg – grimaszolt kelletlenül Egon, miközben vállai megadóan megereszkedtek. – Akkor gondolom egy hétig hidegélelmen kell ellennem…  sebaj, majd átruccanok ebédelni a másik barátnőmhöz – ha már Rebecca is játszadozott hát Egon sem hagyhatta annyiban a rájátszásos dolgot. Gondterheltségét felváltó vigyora azonban nyilvánvalóvá tehette, hogy csak kamuzik, de mondjuk ezt már megszokhatta tőle barátnője, szóval legközelebb majd megpróbálja nem elárulni magát.
- Örülök, hogy egyetértesz – vigyorodott el, persze ha más véleményen lett volna sem fordult volna vissza, hiszen már egyszer beleegyezett, hogy vigye ahová akarja és Egon határozottan az ágyhoz szerette volna vinni. Amúgy is jó meleg van a takarója alatt, főleg, ha egymáshoz bújnak. A takaró alá vonulás be is következett, miután Egon az ágyra vetődött. Így elnyúlva már nem csak a felsőtestük tudott érintkezni, hanem a lábuk is, és Egon a lányhoz bújt, amennyire csak tudott, de a karja útban volt. – A tarkód alá teszem a kezem jó? Vagy ha zavar megkérek egy „kollégát”, hogy szabadítson meg tőle – jóízűt kuncogott saját hülyeségén, aztán ha a lány is asszisztált, akkor karját a lány nyaka mögé tette és találomra elkezdte simogatni a lebörtönzött kezével Rebecca azon testrészét, amit épp elért.
- Nem tudom… - a falka miatt most nem lenne szerencsés távozni, de ha elég messzire mennek, akkor már nem érné utol őket a falka haragja, de persze távozhatnának bejelentéssel is, csak ezt nem mindegyik alfa viseli túl jól, és Egon nem ismerte Castort annyira, hogy tudja melyik fajtába tartozik. Jobb most nem kockáztatni. – Talán elmehetnék egy-két hétre valahová, üdülni, vagy ilyesmi – egyébként sem volt biztos benne, hogy a végleges távozás jó ötlet lenne. Igaz vannak itt eszeveszett dolgok, de azért mégiscsak valamilyen szinten vonzó, hogy egy legenda itt él a környéken, és még ráadásul elég kedves is. – Egyébként előbb-utóbb távozni kényszerülök. Tudod az öregedés hiánya meg ilyenek. Tizenöt-húsz év, és valószínű el kell menjek. Fogalmam sincs, hogy a többiek, hogy tudnak akár már ötven éve Fairbanksban lakni, de én nem kockáztatnám meg az ilyen hosszú egyhelyben tartózkodást.
Rebecca is fészkelődött és a végmozdulattal átölelte, így mindketten át voltak a másik által ölelve. Bőrén érezte Rebecca szívverését, és lélegzetvételeinek ritmusát. Minden olyan nagyon békés és csodálatos volt. Remélte képesek lesznek így elaludni, persze lehet, hogy Rebecca még ki szeretne menni fogat mosni, meg megfürödni, de akkor Egon kénytelen lesz egyedül álomba szenderülni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Pént. Okt. 30, 2015 7:07 pm

Egon & Becca



-Porszemnek lenni és nem annyira fontosnak, ugyanaz. *Kénytelen voltam rámutatni az általam valósabbnak tűnő tényre, miszerint Egon ugyanazt mondta mint én csak pepitában. Ám nem ez volt a lényeg és nem is ez akasztott ki, amit utána mondott azt komolyan vettem bár vártam, hogy később majd elmosolyogja magát, de sajna nem tréfált és nem is kellett jobban belegondolnom, hogy tudjam elég ésszerű volt. Nos amíg nem olvassák a fejemre, nyugodtnak kell maradnom, nem törhet ki a frász minden egyes pillanatban ha meglátok egy árnyékot. Az volt a gond, hogy nem is kérdezhettem rá hasonló esetekre, hogy legalább körvonalakban ismerjem a farkassal való járás következményeit, mert akkor rögtön gyanúba keverem magam. Maradt hát a találgatás és a reménykedés, hogy minél később derülünk ki.
Nem tudtam hogyan jön mindehhez az egy heti hideg élelem, vagy épp a macsóságához, de gyanítottam, hogy megint elbeszéltünk egymás mellett, de végül is nem volt komoly, az amit a másik barátnőről mondott akár lehetett volna igaz is, de nem bírta sokáig vigyorgás nélkül.*
-Ruccanj, én meg addig körülnézek a többi farkas között, úgy is olyan sokan járnak az egyetemre. *Megemeltem a szemöldököm, amolyan „na ezt übereld” formában, én igazán értékeltem Egon humorát és a hülyeségét ami még a humorán is túlmegy, de azért nekem sem kellett a szomszédba mennem ilyen szövegért. Ítéletnapig is eljátszadozhatunk ha gondolja de nem fog ki rajtam. Persze lehetne másik barátnője, ha pasiról van szó sosem lehet tudni, nem bírnak a vérükkel, de a kivételek erősítik a szabályt és én úgy gondoltam Egon egy ilyen kivétel. Csak jár a szája, de nem kapargatná más gesztenyéjét míg velem van.
Belemorogtam a nyakába, nincs mit túlragozni az ágyon, és azok után, hogy mindkét fél részéről eldöntetett, már engem is szinte vonzott. Eddig a düh, az elkeseredettség, a tehetetlenség, a várakozás és a favágás tartott ébren, most, hogy már egyiket sem kellett kötelező jelleggel művelnem, leengedtem mint egy lufi, most éreztem csak a fáradtságot amit hetek alatt sikerült fullra tornáznom, a meleg takaró és Egon finom de erős teste biztonságérzettel töltött el – többek között – és már nem kellett állandó riadókészültségben lennem. Én elfészkeltem magam, nekem jó volt de Egonnak szinte minden útban volt, a falajánlást azonban nem igazán díjaztam.*
-HA-HA-HA! Nagyon vicces. *Újra fészkelődni kezdtünk, kicsit tovább tartott míg én is megtaláltam azt a pontot a karján ami már nem nyomta a fülemet, de még kényelmesen elérhetett a vállamig. Elgondolkodtató volt az amit a költözésről vagy annak lehetőségéről mondott, azt hittem ennek csak sokára jön el az ideje, hiszen csak tavaly nyáron érkezett Faribanksbe, az öregedés elmaradása miatti vándorláshoz még volt bőven idő, több év is, de ő máris menni akart. Kiderült, hogy csak egy-két hétre.*
-Azt hittem már most el akarsz költözni. Nyaralni elmehetünk bármikor, akár két hétre is, vagy telelni, tavaszolni, őszelni. *Kíváncsi voltam hova menne el legszívesebben és milyen messzire, és persze mennyi időre. Én nem igazán voltam még sehol, nem nagyon tettem ki a lábam New Yorkból, csak az anyámmal mentem el néha a város közelében lévő turistahelyekre, Fairbanks-be jönni egy másik élet volt, szó szerint hiszen anyám halála után mondhatni szabad voltam mint a madár. Nem merengtem el ezen soha, hiszen jól kijöttem az anyámmal, barátnők voltunk, szinte mindent együtt csináltunk, minden ami ezt a kapcsolatot megváltoztathatta volna már a halála után történt, de még akkor sem tűnt fel a tény, hogy valójában hozzá voltam láncolva. ezért Egon ajánlata az elutazásról nagyon érdekelt.*
-Tudom, de addig még sok időnk van. Szóóóval, koncentráljunk inkább arra az üdülésre. Hova viszel? Valami romantikus helyre vagy véres horror túrára….mégis milyen messzire szeretnél elmenni? *Felizgatott az utazás gondolata de ez cseppet sem ébresztett fel, sikerült teljesen ellazulnom Egon karjában, a takaró alatt meleg volt és már nem kellett azon aggódnom látom-e még valaha. Még a csillagok is együtt álltak a tökéletes alváshoz.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Vas. Nov. 01, 2015 8:36 pm

- Hát egyáltalán nem ugyanaz – rázta a fejét, miközben arcára dacos kifejezés ült ki. – A porszemek nem emberek vagy őrzők, meg vérfarkasok, hanem pusztán porszemek, önálló akarat nélkül – valahogy úgy sikerült beszélnie, mintha egy nem teljesen épelméjűhez intézte volna szavait, persze csak szórakozott, hiszen tisztában volt vele, hogy mindketten ugyanarra gondolnak, de már eleve azért ellenkezett, hogy úgy tűnjön nem érti az átvitt értelmet. Fene tudja mi volt ezzel a szándéka, de jól esett kicsit játszadozni Rebeccával.
- Megengedett? De rendes vagy… imádlak – és nyomott is egy megerősítő puszit az arcára. Persze nem tudta, hogy Rebecca nem kapcsolta össze a másik barátnőnél való meleg étkezést és azt, hogy a lányt lekövérezte, ami miatt esélyesen nem fog főzni rá, ezért van szükség máshová menni, de mivel ennek nem adott hangot, Egon úgy vélte Rebecca értette a dolgot. – Tényleg sokan járnak? Lehet nekem is be kellene iratkoznom… szerinted mi lenne számomra a megfelelő szak? – Emberevés farkasalakban haladóknak? Elég hangzatos lenne, de nem valószínű, hogy indítanak ilyet, és ha igen, az őrzők úgyis hamar leállítanák.
Végül bejutottak az ágyba is és fészkelődés közepette Egon hülyeségeket beszélt, a lány pedig erőltetett nevetéssel díjazta. Nem jött be neki a karmentesség, pedig igen praktikus lenne egymás mellett fekvéskor. – Jobban belegondolva talán mégis csak jó, hogy két karom van. Egyel nehézkesen tudnálak cipelni... persze a hátamra is ugorhatnál, úgyis el tudlak vinni… óh… - látszott a tekintetén, hogy eszébe ötlött valami, ajkai szélesre húzódtak és elkezdett nevetni, aztán amikor abbahagyta és tudott beszélni, akkor kinyögte, hogy mit talált olyan mulatságosnak. – Figyu… nincs kedved meglovagolni? – aztán észbe kapva, hogy ez elég kétértelmű és újra megszólalt, amikor kuncogását megint sikerült legyűrnie. – Mármint nem úgy, ahogy talán elsőre gondolod, hanem farkasként. Mondjuk abban az alakomban, amiben az erdőben láttál. Az elég nagy és simán el is bírnálak. Csak melegen kellene öltöznöd, meg vastagon, hogy ahogy száguldunk, ne sérülj meg az ágaktól. Mit szólsz? – teljesen magával ragadta a gondolat, hiszen így még senki sem lovagolta meg és bár nem is nagyon engedné akárkinek, de örömmel hallgatta volna a sikkantgatásait, miközben vagy kétszázzal száguldanak az erdőben. Na jó, lehet annyival nem, de elég gyorsan tud szaladni. Biztos mókás lenne.
- Benne lennél? – vigyorodott el. – Amúgy megfordult a fejemben, hogy el kellene innen költözni. Ez az állítólagos Alignak nem túl… bizalomgerjesztő alak. Nem szeretném, ha jövőre bajod esne, és persze a saját bőrömet is féltem kissé – tarthatja gyávának nem túlzottan érdekelte, hiszen egy túlvilági hatalomtól, aki bármit megtehet velük, csak a bolond nem fél.
- Is-is – nézett a lányra szomorkás, némileg gondterhelt mosollyal. Ezt persze arra értette, hogy romantikus és horroros. – Mit szólnál, ha elmennénk Angliába? Meglátogathatnánk a régi otthonomat… ha szerencsénk van átalakították szállodává és megszállhatnánk ott. Ha nem, akkor meg kívülről megcsodáljuk, vagy betörünk, és ott alszunk – rántott egyet a vállain és látszott rajta, hogy nem viccelt. Elvégre a birtok az övé kellene, hogy legyen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Kedd. Nov. 03, 2015 9:27 pm

Egon & Becca



-Igen, gondoltam, hogy valami ilyesmivel fogsz érvelni. Értékelem a poént és nem vágok vissza.
*Jobb  néha így tenni egonnal szemben mert nagyon el tud szaladni vele a ló, és az a gyanúm ha ezt megemlíteném neki még a lószaladgálásba is belekötne pusztán azért, hogy megcsillogtassa a humorát. Örültem neki, hogy még mindig topon van az agya, engem teljesen kikészített az almúlt pár óra, vagy egy, vagy fél. Azt sem tudtam megállapítani, hogy rohan az idő vagy csigalassú és igazából nem is érdekelt. Szélesen elhúztam a számat, valószínűleg egészen másra gondoltunk a máshol evészettel kapcsolatban, az egészet viccnek fogtam fel és ahhoz méltón reagáltam. Ám az egyetemi dologgal kapcsolatban megjátszott felháborodással kevert csalódottságot mutattam, még egy kis energia maradt bennem, a saját poénjaimra, visszavágni már nem igazán, képtelen voltam gondolkodni.*
-Hééé! Azt mondtad csajozni mész, akkor kerüld el az egyetemet, nekem is kell vadászterep. Egyébként….*hosszan gondolkodtam, szándékosan nagyon hosszan, végül….*-Olyan szakot még nem találtak ki.
*Jó oké, Egon azért néhanapján értelmes, mármint amikor nem hülyéskedik, akkor komoly dolgokról is el lehet vele beszélgetni, egyébként sutba vágja az okosságát, talán mert untatja. Szóval ha nem dilizne mindig, el tudnám képzelni az egyetemen, de mivel a bölcsebb és komolyabb oldalát egyszerűen nem tudtam megismerni, kivéve az érzelmes, fájdalmas emlékekre fogékonyt, fogalmam sem volt mi az erőssége.
Lassan de biztosan eljutottam a karjai között arra a pontra, hogy már nem akartam semmit sem csak pihegni és ez az állapot hamarosan majd az alváshoz vezet, ezért még arra sem vettem a fáradtságot, hogy a kérdésére felkapjam a fejem, vagy tagadólag megingassam, a bőrébe mormoltam a lusta választ.* -Nem Egon most nem, kivagyok. >Pontosan értettem mire gondol vagyis, hogy amit kérdezett azt mire lehet még érteni, nem most veszítettem el a szüzességemet, és prűd sem voltam, hogy „olyan” szavakat hírből se ismerjek. A Jay-el való különös megismerkedésem óta azért egyszer már belenéztem a kamaszok által otthagyott könyvbe, persze ezt senkinek nem vallanám be, na jó, talán Egonnak igen. Megkaptam a kiegészítést és már tudtam mire gondol valójában, na erre már felkaptam a fejem és néztem rá mint kisboci a mamájára. Nem akartam hinni a füleimnek. Tényleg azt mondta, hogy üljek a hátára amikor farkas, olyan nagy és vad de velem mégis szelíd és száguldozzunk az erdőben? Tátogtam mint a partra vetett hal, sokáig egy hang sem jött ki a torkomon, aztán végre megtaláltam valahol a vadul verdeső szívem mögötti kis zugban. Kit érdekelt Alignak és a bőröm?!*
-Benne hát! Tényleg? Hűűűű! Azt hiszem…igen….benne vagyok! Ez aaaannyira izgalmas…és Ő is benne van? *Egyértelműen a farkasára céloztam, még mindig nem volt teljesen világos az egész de azt már tudtam, hogy akkor ott az erdőben csak Egon miatt nem falt fel, szóval mégis csak ketten vannak odabent, és az egy dolog, hogy Egon mit szeretne azért a farkasnak is van beleszólása. Izgatottan bújtam vissza hozzá és egy kicsit szorosabban öleltem, annyira felizgatott ez a dolog, hogy felébredtem tőle, a kastély vagy vár meglátogatása hab volt a tortán. Anglia. Európa. Szuper. *
-Egy igazi angol kastély? Rejtekajtókkal és titkos folyosókkal? Egon! Nincs születésnapom. És mikor szeretnéd? Karácsonykor? Ott tölthetnénk az óév búcsúztatót és ha nem szálloda akkor betörünk, látni akarom hol éltél régen. Vagy bekönyörögjük magunkat ha laknak benne.
*Elkapott a hév, hanyatt dobtam magam és a mennyezetet néztem közben próbáltam elképzelni a kastélyt, valami halványan felderengett abból amit Egon mutatott nekem azon a bizonyos estén, amikor elárulta, hogy vérfarkas. Nagyon reméltem, hogy meg van még a kastély, bár ha nekem lett volna ilyen, talán sikerült volna sutba dobnom a rossz emlékeket és sokszor megnéztem volna az évek során. *
–Azóta….sosem nézted meg? Nem jártál ott?[/color]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Szer. Nov. 04, 2015 9:43 pm

- Tényleg? Akkor győztem… jól gondold meg – nézett rá vigyorogva, enyhén előrebillentett fejjel. Nem vette volna zokon, ha játékból egymást javítják ki, de ha Rebecca visszavonulót fúj, ám legyen. Elvégre Egonnak is kell valami sikerélmény ilyen kínkeserves hónapok után. Azért nem kellett a lányt félteni, Egon egyetemre járására simán ráharapott, és kellőképpen felháborodottnak mutatkozott, hogy a hím elvigyorodjon.
- Ez… most mélységesen fájt – a beszéd ideje alatt komoly és lesújtott kifejezést öltött képére, de aztán hamar visszavándorolt a vigyor. – Szerintem bármelyik szak örömmel fogadna, mint mondjuk…aaaaaa… - hát lövése sem volt melyik, de a hosszan elnyújtott á hang, majdnem olyan hatásos, mint a politikusok ő-zése, és majdnem annyira feltűnő is. – Kékvér szak van? – kérdezte grimaszolva, miközben vállait feljebb tornászta tanácstalansága jeléül. Mondjuk ilyen nyilván nincs, persze fene tudja. Már sok mindenre adnak diplomát, miért pont elmúlt korok arisztokratikus viselkedéséből ne lehetne oklevelet szerezni? – Egyébként… - nézett a lányra felháborodva, ami majdnem olyan mesterkéltre sikeredett, mint Rebecca iménti megjátszása – mi az, hogy a te vadászterületed? – az őrzők okos emberekre vadásznak, hogy elszívják az elméjüket és ezzel táplálják varázslataikat? Van annyira hihető, mint, hogy a túlvilági szellemek segítéségével végzik a mágikus rituáléikat.
Nem csoda, hogy kivolt, hiszen Egon sokkal jobb állóképességgel rendelkezett, mint egy fiatal őrző, mégis neki sem lett volna ereje nagyon hozzá… persze, ha Rebecca szerette volna, akkor talán, de a hím egyáltalán nem erőlteti a dolgot és miután elmagyarázta, hogy mire gondolt a lány felélénkült és úgy tűnt szóhoz sem akar tudni jutni. Egész mulatságos látvány volt, nem csoda, hogy Egon próbálta vigyorgását elfojtani, és majdnem ment is neki. De még így is több volt mimikájában mosolygásnál. Amikor végre megszólalt együtt lelkesedtek az ötletért és ez kimondottan rohadt jó érzéssel töltötte el. – Ő? – kérdezett vissza felhúzott szemöldökkel, amikor Rebecca abbahagyta a beszédet. – Milyen ő… jaaa – esett le neki hirtelen. – Mármint a bestiára gondolsz odabent? Szerintem nincs ellenére. Vagyis… hát úgysem fog szólni, hogy nem tetszik neki – nevetett fel könnyedén. Valójában szólni tényleg nem fog, de egyéb módon Egon tudtára fogja adni, hogy nem csípi az utasszállító szerepét. Persze ez igazán nem probléma, hiszen Rebecca tabu minden téren neki. Felfalás nincs, és ha kell, akkor bizony a lány hátasaként fog funkcionálni. – Amúgy király lesz, még nem tudom merrefele száguldozunk majd, de biztos izgi lesz. Ha láttad a borzadály Alkonyat sorozat végét, abban a kislány is egy vérfarkason lovagolt… igaz nem gondoltam volna, hogy ezt valakinek én fogom felajánlani. Meg akkor, amikor néztem bizony úgy éreztem, hogy mekkora egy gyökér az a farkas, aki ezt hagyja. Persze azt tudnod kell, hogy bárkinek én sem ajánlanám fel – mosolyodott a lányra őszintén. Nem, ez még nem kéz megkérés, de lehet, hogy be kellene vezetni a vérfarkasoknál, hiszen akit hajlandóak a hátukon cipelni, az valószínűleg elég fontos lehet számukra.
- A karácsony jól hangzik, csak majd el kell kéredzkednem a falkától előtte, tudod, hogy van ez nálunk. Nem császkálhatunk el csak úgy szabadon – mondta kedélyesen, ahogy karjával kicsit jobban magához ölelte Rebeccát, és aztán most jöhet a fekete leves. – De azért ki kell, hogy ábrándítsalak… nem kastélyban laktam, hanem egy nagyobbacska házban. Tizenhét szobával, plusz a vendéghálók, szóval azért nem egy kastély, és rejtekajtó sem volt, csupán egy olyan szoba, amit ha valaki nem tudott, nem igazán vett észre, hogy ott van, de ha huzamosabb ideig ráfókuszál, akkor a nyiladékok feltűnhettek. Azért remélem nem bontották le a kúriát – mondta kicsit aggodalmasan. Borzasztó nagy vétek lenne, ha ez megtörténne és akkor az utazás is kárba veszne. Talán rákeres a google térképén, hátha még ott van.
- De igen, egyszer visszatértem. Pontosan nyolcvan éve. Vérfarkassá válásom századik esztendejében. Sajnos a testvéreim vonásai nem rémlettek fel, szinte nem is emlékszem már az arcukra. Különös dolog a telepatikus emlékátvitel. Bármelyik régi emlékemet át tudom küldeni, és akkor újra tudom élni azokat, de… pusztán önmagamban képtelen vagyok visszaemlékezni rájuk. Fura nem? – sohasem gondolkodott ezen túlságosan, de tényleg elég fura, hogy arcok kopnak el az emlékeiből, de rögtön visszatérnek, ha másvalakinek megmutatja azokat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Pént. Nov. 06, 2015 8:02 am

Egon & Becca



*Meghagytam neki a sikerélmény ízét és nem forszíroztam tovább a dolgot, bólogattam, hogy jól meggondoltam és egyébként sem volt fontos a téma. Az egyetemi sem, de az jobban szórakoztatott, ezért próbáltam szemtelenül kiugrasztani a nyulat a bokorból…vagyis a farkast. Meglepett arcot vágtam Egon porba taszított egóját látva, majd megemelt szemöldökkel, várakozásteljesen néztem rá kíváncsian az őt vágyó egyetemi szak megnevezésére. Magamban önkéntelenül is elmerengtem valami abszolút lehetetlen tárgyon, mint például a Vérmedvék és egyéb állatfajták táplálkozási szokásai a jelenkor civilizációjában, vagy a Film kritika összefüggései a vérfarkaslét gondolkodásmechanizmusával. Ő persze ennél sokkal prózaiabbat választott ami nem feltétlenül volt kevésbé lehetetlen, de nem okozott csalódást, mert a vér így is benne volt. Megingattam a fejem és sajnálkozó képet vágtam amiért nekem csalódást kell okoznom neki, de hát így van ez. A kékvérűség mondjuk hiányszakma manapság. Azt viszont nyíltan megengedtem magamnak, hogy egy kicsit bevigyem az erdőbe, képletesen persze, elmosolyodtam amiért láthatóan felháborodott azon, hogy én is vadászterületet követelek magamnak. * -Te máshol csajozz és az egyetemet hagyd meg nekem, sok jó pasi van arrafelé, és a farkasokról sem kell lemondanom. *Mindjárt kettőről is tudok akik valamilyen rejtélyes oknál fogva az Őrzők birodalmának kellős közepén oktatnak nap mint nap, arról nem volt fogalmam, hogy ők ezt tudják-e, mondjuk Kevin valószínűleg sejtett valamit mert nagyon le akart vinni a pincébe, de nem hagytam magam, azok után már nem sokáig beszélgettünk, gyorsan lelépett. Mindezeken túl a farkasháton való száguldozás még inkább érdekelt, egészen izgatott lettem a gondolattól, hiszen már akkor is megtisztelve és csordultig boldogsággal telve éreztem magam amikor megengedte, hogy megsimogassam. feltételeztem, hogy nem mindenkinek engedi meg, ez pedig sokkal több volt mint egy szerelmi vallomás. Egon roppant örült a válaszomnak, a filmre csak rábólintottam, még nem döntöttem el, hogy tetszett-e vagy sem, ezzel kapcsolatosan vegyes érzéseim voltak, főleg azok után, hogy mennyi mindent megtudtam a valódi vérfarkasokról. *
-Igen, tudom. Szerintem megtisztelő és izgalmas és….hűűű, nem is tudom igazán megfogalmazni, szívdobogtató. Olyan érzés mint amikor elakad a szavad is és a levegő bennreked, és remeg a kezed az izgatottságtól. nem győzöm majd kivárni.
*Annyira beleéltem magam, hogy szerintem a szemeim úgy csillogtak mintha szikrákat szórtak volna szét bennük. Csak még azt nem tudtam eldönteni, hogy is van ez az egész, feltételeztem, hogy a farkasába is bele kell szeretnem, úgy teljes és kerek a dolog. Egyek voltak mégis két külön lélek, úgy gondoltam, Egon és a farkasa lelke egymásba vannak fonódva, mint egy csavart minta, összetekeredve, kapaszkodva a másikba. Ez fura volt. *
-Tizenhét szoba az már kastély. Valahogy csak megoldjuk, karácsony előtt a boltban is nagy a forgalom, de talán az utolsó napon még elutazhatunk. Viszont jobb ha már jó előre lefoglaljuk a jegyeket és imádkozunk, hogy addig a tél ne zárja el a külvilágtól Alaszkát. Tavaly is majdnem itt ragadtam.
*Visszafelé sem volt egyszerű az út, a nagy hó miatt New Yorkból sem szálltak fel a gépek egy ideig, Fairbanksbe pedig a csatlakozásra kellett várnom egy napot. * -Én is remélem, nagyon kíváncsi vagyok rá. Megnézhetnénk a műholdas felvételeken, biztosan megtaláljuk ha még megvan……….igen fura, de talán megmagyarázható. Az emlékátvitel a farkas képessége és az felerősíti az emlékképeket, míg az emberi oldalad elég feledékeny. Még ha minden nap látjuk is az elhunyt szeretteink arcát egy fényképről, önmagában már egyre nehezebb felidézni a vonásokat, az embereknek nem elég a vizuális megerősítés. A farkasok még a régen elhagyott vadászterületükre is visszatalálnak, ez ösztön, nem a memória része.
*Ebben a témában laikusnak számítok, de próbálom a józan paraszti eszemet és a farkasokról olvasott ismereteimet használni. Persze a farkasok és a vérfarkasok között azért van különbség, de sokban megegyeznek egymással. Talán pont beletrafáltam.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Vas. Nov. 08, 2015 12:05 am

Rebecca csak viccel… Rebecca csak viccel. Legalább még háromszor el kellett motyognia magában, hiszen tudta, hogy csak tréfál, ahogy Egon is tette mégis enyhén lemerevedett arccal nézte egy pillanatig, mire meg tudott szólalni. – Na… várj… ez… - ingatta a fejét hitetlenül, aztán kikerekedett szemekkel a lányra nézett. – Farkas függőséged van? – nem hallott még ilyen szenvedélybetegségről, de ugyan minek mondta volna különben, hogy nem kell lemondani a farkasokról sem? Nyilván akut farkas hiányban szenvedett életének azon szakaszán, ahol nem ismerte Egont. Lehet, hogy fel sem tűnt neki, hogy valami hiányzik, de amikor megkapott egy vérfarkast, onnantól kezdve már képtelen volt leszokni róluk. Na, ha legalább vámpírok lettek volna, azokat mindenki ilyen nőszuggeráló sármos ficsúrnak képzeli el, és sokan még biztos örömmel is fogadnák, ha kiszívná a vérüket. Na de, hogy valaki pont vérfarkasokhoz vonzódjon ilyen mértékben, akik tele vannak bolhákkal, meg állandóan több hónapos bűzt hordoznak magukon? Ez elég kifacsarodott ízlésről vallana, de… persze Rebecca csak viccel. Biztosan nincs farkas függősége…
- Tényleg így gondolod? – hát persze, hogy így gondolta, érezte rajta, persze nem az energiáiból, hiszen a pajzsa eléggé fent volt, hogy ne nagyon jöhessenek át a lány érzelmei, de látszott rajta, hogy minden szót komolyan gondolt. – Azért remélem akkora is marad majd benned valamennyi lelkesedés, amikor elkezdünk száguldozni – nahá, hogy el fog akadni a lélegzete. Legalábbis Egon remélte, hogy maradandó élményt fog neki nyújtani. Olyan lesz, mint egy hullámvasút, vagyis inkább egy szellemhullámvasút. Talán éjszaka kellene megejteniük, és ha lenne hozzá hangulata, akár még szerkeszthetne szellempályát is. Szegény Rebeccát halálra rémítené vele, de… lehet inkább hanyagolni kellene. Szívrohamot nem tud átmártírkodni magába. – És… mikor ejtsük meg? – kérdezte vigyorogva. Felőle akár most is kicsatangolhatnak, ha van hozzá kedve, igaz eléggé leszívta az erejét az előző fél óra, de ha szeretné, akár már pattanhat is a hátára… maximum száguldozás helyett, csak vánszorogni fog.
- Rendben, akkor beszélek a falka illetékesekkel, hogy tudnak-e nélkülözni erre az időre. Egy hét mondjuk? – kérdezte felhúzott szemöldökkel. – Ja, és akkor huszonhatodikán indulnánk? Mellesleg egy tizenhét szobás ház még tényleg nem kastély – ingatta a fejét vigyorogva. Szeretett kötözködni a lánnyal. Igazán jól eső érzéssel töltötte el, hiszen Rebecca vevő is volt valamilyen szinten az ilyen játékokra. Sőt, kontrázott is rendesen.
- Nahát, én is pont erre gondoltam – mosolyodott el, és minduntalan elhessegette a gyanakvását, miszerint őrző mágiával a gondolataiban olvasott. Nem, kérem, az ki van zárva, senki nem olvas más gondolatai között, se így, se úgy. – Mármint, hogy meg kellene internetes térképen nézni – tette hozzá gyorsan, mert elég sok mindent mondott a lány, és nem akarta félbeszakítani a mondandóját. – Az elméletedben lehet valami, nyilván a belső felem rángatja elő a képeket, még ha nem is úgy tűnik, de biztosan neki van köze hozzá – hálásan elmosolyodott és nyomott egy puszit Rebecca arcára, kicsit közelebb bújt és elégedetten megjegyezte. – Milyen jó, hogy van egy saját őrzőm, aki megmagyaráz nekem ezt-azt – kuncogott komiszul, annak ellenére, hogy tényleg elhitte a sebtében felállított teóriát. - De azért remélem nem akarsz óra díjat felszámolni - emelte fel a fejét és komoly tekintettel a lányt vizslatta. - Mert közlöm veled, hogy szegény bérből és fizetésből élő farkas vagyok, aki nem engedhet meg magának egy óradíjas őrzőt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Hétf. Nov. 09, 2015 10:25 pm

Egon & Becca



*Persze, hogy vicceltem azzal, hogy bepasizom, pláne farkassal. Nem szeretem az egy éjszakás kalandokat és a könnyed kalandokat sem, nem szoktam több vasat tartani a tűzben és, habár még nem volt rá alkalom, nem tudnám azt megtenni, hogy kíméletből vagy gyávaságból nem vallom be azonnal, hogy van harmadik fél is. A ragtapaszt szeretem hosszan és fájdalommentesen lehúzni, de a lelki tapaszokkal másképp vagyok. Jobb ha azonnal lerántom különben mindketten sérülünk és az nem jó. Azt viszont roppant élvezetes volt látni ahogy Egon arca megnyúlik és kikerekednek a szemei a csodálkozástól. Sikerült volna behúznom a csőbe? Ma már másodszor? Tényleg ennyire jó vagyok? A farkasfüggőség még engem is meglepett , nem számítottam arra, hogy Egon túlkombinál és elnevettem magam.*
-Nem, nincs, csak tőled függök, veled….ööö, csak arra gondoltam, hogy fura mennyi farkassal találkoztam már mióta itt vagyok. Ha Amandát és Naomit nem számítom bele akkor csak farkasokkal futottam össze, Killiannal szó szerint. Szóval már kezdem megszokni őket, vagyis titeket, bár a csokival még van gondom, de már azt is tudom miért.
*Egyébként valahol igaza volt, ha függőségben nem is szenvedtem, imádtam a farkasokat, az igaziakat. Sok mindent tudtam róluk, az életükről a társadalmi berendezkedésükről, a vadászatokról és arról ahogyan a kölyköket nevelték. Láttam természetfilmeket melyeken megjelölt farkasok életét követték nyomon, egy egész falkáét és csodálatos volt. Tiszteltem őket és gyakran gondoltam ara milyen jó lenne megsimogatni egyet, persze annak tudatában, hogy nem harapja le a kezem. Egon egy ilyen élménnyel ajándékozott meg aminek hihetetlenül örültem, persze csak most, utólag, mert akkor azért a meghatódottságomat nagy mértékben elfedte a félelem és a kétségbeesés. Ennél többet nem is kívánhattam, nem is kérhettem tőle és nem is tettem volna meg, de ha már ő hozta szóba és önként felajánlotta, hülye lennék nemet mondani. Naná, hogy boldog voltam, majd` kiugrottam a bőrömből. *
-Igen, annyira izgalmas és felemelő és…..persze, hogy marad. Lelkes vagyok és az is maradok. Viccelsz? Lélegzetelállító, csodálatos és…köszönöm. *Azt hiszem egy ideig ez fogja betölteni az életemet, a lelkemet. Addig amíg meg nem történik azért, s miután már kiélveztem magam, azért. * -Nem is tudom, amikor neked jó. Nem most. Bármennyire is szeretném ahhoz túl fáradt vagyok és még szoknom kell a gondolatot. De! van egy feltételem. Ha megyünk, előtte nem szeretkezhetünk, mert nem tudjuk abbahagyni míg ki nem dőlünk és megint ott fogunk tartani mint most.
*Nagyon szerettem volna most menni de gyanítottam, hogy lefordulnék a hátáról az első pár méteren belül. Már most is alig bírtam nyitva tartani a szemeimet, és ezen még a hihetetlen izgalom sem segített. Inkább az utazásra koncentráltam már amennyire tudtam, az is eléggé izgalmas volt de nem kellett száguldozásra gondolnom közben és nyugodtan álmodozhattam Egon családjának az otthonáról. Szerettem volna látni hol nőtt fel, persze ma már biztosan nem úgy néz ki, de neki köszönhetően valamennyit láttam már belőle és a csodás volt. Igaz akkor nem éppen a ház belső berendezésére figyeltem, de visszagondolva, jobban előttem volt a kép és nem akartam, hogy elhalványuljon. *
-Nem, valóban nem kastély, csak egy vár, kúria, palota, udvarház. Nem, nem kastély. *Megint kötözködik. Elsoroltam neki gyorsan pár szinonimát a kastélyra. Tizenhét szoba. Atyaég! El is tévednék benne. *-Mert egymásra vagyunk hangolódva. De ez a legegyszerűbb módja, hogy megnézzük. Csak tudnunk kell merre keressük.
*Azt hiszem ha lehetséges lett volna, hogy olvassak a gondolataiban akkor sem tettem volna meg. Nagyon nem fért össze az elveimmel, szerencse, hogy ilyen kísértésben nincs részem, és az amit az emlékiről és az ösztöneiről magyaráztam sem őrző mágia volt, egyszerű józan ész, némi gondolatfuttatás, empátia.  Attól még jólesett amit rólam mondott, a saját őrzőről – azt hiszem Adam ezen a ponton kapott volna heveny agyvérzést – és a magyarázatokról. A többi megint csak humoros körítés volt, végigkuncogtam az egészet.* -Majd természetben fizetsz. Elfogadok csókot is hitelkártya helyett és ha már farkas vagy………. *Na jó, ezt talán nem kellett volna. Mocorogni kezdtem mert elzsibbadt a fél oldalam és próbáltam megfordulni úgy, hogy közben Egont is húztam magam után és rendezgettem a kezét a derekamon át a hasamig és addig meg sem álltam míg két szép kifli nem lettünk. Persze ha hagyta magát. Egyértelműen aludni szerettem volna, de csak ha ő is velem van, az biztos, hogy jó ideig nem engedem el és már most frusztrált a gondolat, hogy másnap reggel el kell válnunk egy kis időre.*
-Szeretnék tőled reggel csókkal elköszönni, ugye nem surransz ki hajnalban?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Kedd. Nov. 10, 2015 11:21 am

- Ja, legalább az a rejtély megoldódott – fura volt alapból, hogy csoki ízt érzett a közelében, de hát a mágiaérzékenyeknek néha vannak fura dolgai. Egonnak mondjuk nem volt semmi, vagy csak nem tűnt fel neki gyerekként, aztán lehet, hogy mikor megkapta a vérfarkasságot el is párolgott az a plusz, ami esetleg volt. – De hízelgő, hogy csak tőlem függsz – vigyorodott el szélesen. – Fairbanksban elég sok vérfarkas él, nem csoda, hogy beléjük botlasz. Persze az a Killianos eset furcsa véletlen volt, de legalább már tudjuk, hogy mit keresett az erdőben. Nyilván vadászott, főleg, ha a farkasokra is felhívta a figyelmedet – milyen kedves tőle, ha Egon lett volna hasonló cipőben nyilván megette volna Rebeccát. Erdő, ismeretlen gyenge lány, aki egyedül kószál. Azért szerencse, hogy nem Egont vetette oda a sors ezen körülmények mellett. Akkor most nem lenne senki, akivel ágyba bújhatna.
- Igazán nincs mit – közölte lelkesen. – Vá.. vá… várj – nyújtotta fel mutatóujját a lány tekintete elé. – Előtte mennyivel ne szeretkezzünk? – hangja aggodalmasan csengett, habár értette, hogy aznap, de mivel nem volt pontosítva talán jobb ezt letisztázni. Nem akart cölibátust fogadni mondjuk egy teljes hétre, amikor nyilván mindennap találkozni fognak, mert az úgy kínkeserves lenne.
- Remek! Örülök, hogy egyetértesz – kötözködős vigyorát hálásan megkönnyebbült mosolyra cserélte. – Egyébként valóban ez, de nyugi, én tudom, hogy merre keressük. Elvégre ott éltem tizenhét évig – ha nem túrták fel óriási vakondokok a kúria területét, vagy nem történt szeizmikus földmozgás, ami hegyeket varázsolt régi lakhelyének területére, akkor nem lesz semmiféle gond a megtalálásban.
- És, ha már farkas vagyok… mi? – fogalma sem volt, hogy mire célozhat, de igencsak felkeltette az érdeklődését. – A csókokat persze minden további nélkül utalom – ha ez az ára a saját bejáratú őrzőnek, gyümölcsözőbbek lesznek a „magánórák”, mint gondolta.
Rebecca fészkelődni kezdett, az igazgatásban Egont is felhasználva úgy tűnt alvó pozíciót próbál kialakítani. Egyáltalán nem volt ellenére egy kis alvás, sőt… igazán jól esne, főleg, hogy testük meztelenül egymáshoz ért, így megint csak érezhette a lány selymes bőrét egész nagy felületen.
- Ugyan, hova gondolsz… tudod, már megbeszéltük, hogy reggeli nélkül nem megyek el – persze csak viccelt, nem akarta mindig kihasználni Rebecca áldásos reggeli készítését, de poénnak éppen jó volt. – Egyébként sem nagyon kell sietnem. A munka megvár, és azt hiszem, holnap tíztől kezdek. Hacsak nem hívnak, hogy menjek be valami miatt hamarabb, mert falkaügy van. Ebben az esetben lehet nem ébresztelek fel, de egy puszit majd nyomok az arcodra. Hát, ugyan nem csók, de azért az is jó lesz nem? – Inkább, minthogy hajnal háromkor felverje legédesebb álmából.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 660
◯ IC REAG : 622
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Egon háza // Csüt. Nov. 12, 2015 9:02 pm

Egon & Becca



*Azóta, hogy Őrző lettem sok korábbi kérdésemre kaptam választ, közöttük a csoki íz érzésére is ha farkas közelében voltam. Vagyis inkább arra, hogy miért nem érzem mindig amikor farkas van a közelemben, a pajzsukhoz volt köze és jelen pillanatban azt is tudtam, hogy Egon felhúzta. Erről később még megkérdezem, hogy mi a jelentősége és miért zárkózik be mellettem, de végül is ráért. Hamarosan az lesz fontosabb, hogy milyen testhelyzetben aludjak el, az az igazság, hogy elfáradtam, sok volt mára az izgalom, a délután akár egy hullámvasúton ültem volna, és előtte alaposan kifárasztottam magam a tüzelő aprítással. Le-lehunytam a szemeimet, egyre laposabbakat pislogtam.*
-Igen, itt van a vérfarkasok fókusza. Killian esete abszolúte véletlen volt már ami az én személyemet illeti, és csak akkor volt furcsa amikor történt, most már tudom vagy legalábbis sejtem, hogy mit csinálhatott. Azt hiszem ő jobban meg volt ijedve mint én, volt takargatni valója. Sajnálom, hogy azóta nem találkoztam vele.
*Szívesen elbeszélgettem volna Killian-nal de ez nem jött össze, pedig élénken érdeklődött a nagyi titkai után. De tényleg, Fairbanksben sok farkas volt, azonban nem kellett, hogy törvényszerű legyen, hogy mindegyikkel találkozom, mégis mindig beléjük botlottam. Régen ez nem érdekelt volna de már olyan sok misztikus dologgal találkoztam mióta itt vagyok, hogy hajlamos voltam abban hinni, mindez valamiféle jel a sorstól. Mégis csak Egontól függtem, ahogy sikerült döcögősen megfogalmazni mennyire oda vagyok érte, de ez nem gátolt meg abban, hogy feltételeket szabjak a tervezett farkas lovaglás tekintetében. Hangosan felnevettem amikor Egon hirtelen észbe kapott és megpróbálta védeni az érdekeit. még az ujját is meglóbálta a szemem előtt, egészen bebandzsítottam tőle.*
-Hát….előtte. Aznap. Úgy értettem, hogy amikor eljössz értem akkor nem esünk egymásnak mint a sivatagból hazatérő katonák a feleségeiknek, hanem csak a kalandra koncentrálunk és majd utána, levezetésképp.
*Igyekeztem megnyugtatni, hogy ne kapjon a feltételezett szex megvonástól agyvérzést. Édes volt, hogy így aggódott. *
-Persze, hogy egyetértek, remek kis kaland lesz és jó lesz egy kicsit együtt kimozdulni innen. egy kicsit szabadabb lesz, hogy nem vesznek majd körül minket vérfarkasok és őrzők.
*A világ minden táján vannak ugyan de mivel a farkasok falkában élnek vannak bizonyos gócpontok ahol többen vannak, azért persze nem árt az utazás előtt tájékozódni a környékről, hogy ne érjen minket meglepetés. Ahol pedig farkasok vannak ott őrzők is, szóval reméltem, hogy Egon régi otthonának környékén nincs ilyen tarka közösség mint Fairbanksben. *Elkezdtem megfordulni, Egon pedig visszakérdezett. Naná. Pedig nem akartam részletezni, de végül is miért ne? Felnőttek vagyunk, olykor idétlen humorunk van, Egon kenterbe ver mindenkit a magáéval, nem fogunk kiakadni ilyen kis apróságon. Már háttal voltam neki mikor válaszoltam, visszakanyarodva még a múltjára.*
[color=#B38A5E]-Tizenhét év, az nem sok ahhoz képest, hogy mennyit éltél az otthonodtól távol, és még mindig vágyódsz oda? Ez….szép, szép dolog. Egyébként csak szójáték volt….tudod, farkas….*Hátranyúltam és megfogtam az általam említett testrészt ami már a fenekemnek préselődött pihenni térve.* -Farkas. A csók után majd ez jön. Nagyobb szívesség, nagyobb fizetség.
*Végül elhelyezkedtem és azt terveztem, hogy reggelig meg sem mozdulok. Egon szavát vettem, hogy nem hagy magamra ám a reggelinél egy kicsit elakadtam. Amióta miatta és a kapcsolatunk miatt aggódtam, és egyedül voltam a házban, nem igazán fordítottam figyelmet arra, hogy a hűtőm és a kamra tele legyen. Az elején még jobban reméltem és odafigyeltem, hogy mit veszek, ha Egon felbukkanna legyen mivel megtömnöm az imádni való pocakját, ám ahogy teltek-múltak a hetek és hónapokká lettek, úgy veszítettem el a vásárlási kedvemet is. Momentán talán egy alma volt a hűtőmben és egy doboz tej, fél üveg narancslé ha nem ittam meg reggel és némi sonka, de talán már nem jó. Azt hiszem füstölt, akkor van esély. *
-Reggeli. Rendben, persze, de ha elhívnak akkor is ébressz fel. Muszáj, majd visszaalszom.
*Nem vallottam be, hogy a reggelije maximum müzli szelet lehet sonkával, de kaphat hozzá több bögrényi kávét. Holnap pedig elviharzok vásárolni és kap egy kacsavacsorát. Mégis jobb az a tudat, hogy elköszöntem tőle, mintha anélkül ébredek egyedül. Pláne ha nem tudom hova megy, akkor egész nap izgulhatok megint, hogy baja esik vagy sem, hogy megint mártírkodik és ha igen meddig nem látom. Inkább felkelek és le is kísérem, hogy az ajtóban búcsúzzunk el egymástól, úgy is be kell zárnom az ajtót utána, és visszaalszom. Menni fog, most már menni fog. Sokkal egészségesebb ha velem van. S ha már az alvást emlegettük, lehunytam a szemeimet, még nem akartam aludni csak olyan fáradtság tört rám, hogy kifejezetten jólesett becsukni.*
-Jó lesz…de azért…kelts fel.
*A kivételek erősítik a szabályt, jelen esetben én voltam a kivétel, feltéve ha sikerült Egonnál előbb elaludnom, de ezt talán sosem tudjuk meg, én így gondoltam és kész, de azt hiszem ezt is már csak álmomban.*

//Én azt hiszem ezt most lezárom és várom a következőt, de azt majd megdumcsizzuk. cheers Imádtam az egészet, oda vagyok Egonért nagyon!!! cheers Köszike, hogy „nekem adtad” :átver: //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Egon Candvelon
Gyógyító

◯ Kor : 198
◯ HSZ : 593
◯ IC REAG : 575

Re: Egon háza // Szomb. Nov. 14, 2015 9:33 pm

- Aha – közölte Egon talán a kelleténél közönyösebben. – Hát, én nem sajnálom – főleg, hogy még mindig nem volt tisztázva, hogy vajon illuzionista-e, és mennyire lehet köze a lány különös álmához. Vagyis előfordulhat, hogy azóta megtudott valamit Rebecca, de most semmi hangulata nem volt felhozni a témát, és mivel a barátnője sem akarta letámadni egy újabb különös álom elmesélésével, így gyanította, hogy minden a korábbi helyzetben van. Talán jobb is.
- Ja jó… így már semmi kifogásom – mosolyodott el szélesen, és megerősítésként, kicsit jobban magához húzta, és megölelte. Persze csak annyira, hogy ne okozzon vele fájdalmat.
- Igen, ez határozottan könnyebbség lesz. Mondjuk fogalmam sincs, hogy élnek-e ott vérfarkasok most. Tekintve, hogy Angliában már a tizenhetedik század környékén kiirtották a vadon élő farkasokat, nem egy jó hely a fajtánknak, mivel elég hamar kiszúrnának egy falkányi farkast. Persze ettől egy-két kóbor előfordulhat – ez persze nem igazán zavarta Egont. Majd meghúzzák magukat, és ha van falka a területen, akkor természetesen felkeresi az alfát, hogy ideiglenes tartózkodást kérjen. Így megy ez a civilizált vérfarkasok körében.
- Óh… ja, aha… hát ez nem esett le volna, ha nem nyomatékosítod – vallotta be őszintén, és közben szélesen vigyorgott. Remélte a lány mozdulata nem ébreszti fel az alvó oroszlánt, mert Rebecca nagyon álmosnak tűnt, és nem akarta még jobban leterhelni. Kiverni meg csak nem fogja a fürdőben, amíg a lány alszik. Néhány pillanattal később viszont még mindig nyugalmi állapotban volt, így talán képes lesz könnyedén saját maga is álomba szenderülni. – Persze, hogy vágyódok az otthonomhoz. Néha elgondolkozok, hogy mi lett volna ha, de… mindegy. Nem nagyon akarok most beszélni róla – amúgy is fáradt volt az ilyenhez és nem akarta felcsigázni Rebecca érdeklődését, amikor mindketten kipurcant állapotban vegetálnak.
- Okés – mosolyodott el Rebecca szavaira, kicsit még igazítottak a testhelyzetükön, aztán egymáshoz simultak teljesen. Jó érzés volt a meleg test mellett pihenni, és még jobb lesz majd reggel felfrissülten egymás társaságában ébredni. Ilyenre hónapok óta nem volt példa, és úgy várta az ébredést, mint gyerek a karácsonyi ajándékot.
- Ahogy óhajtod – sóhajtott megjátszott kelletlenséggel, hiszen ő sem szeretett volna búcsú nélkül lelépni, de nem is akarta felébreszteni. Patt helyzet, de legalább Rebecca utasításának fog eleget tenni, ha esetleg az elhívás bekövetkezik és felébreszti.
- Jól van, felzargatlak, nyugi – nevetett könnyedén, majd lehunyta a szemeit, és néhány percen belül már el is szundított. A világ legboldogabb vérfarkasának gondolta magát, és ha véletlenül nem ébredne fel soha többet, azt is bevállalná. Van jobb halál, minthogy valaki a szerelme karjaiban végezze, álmában? Talán van, de Egon kihunyó tudata semmivel sem tudott előrukkolni, ami tromfolná ezt.

//Hehe, szívesen, és az érzés kölcsönös Very Happy A kövit majd akkor ledumáljuk, ezt meg akkor záratom Smile Köszönöm szépen a csodás béküést //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Re: Egon háza // Today at 6:59 pm

Vissza az elejére Go down
 

Egon háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
8 / 8 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Házak, lakások :: Házak-