HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
AKTÍV KARAKTEREK
115 TAG 52 FÉRFI 63 NŐ
FAIRBANKSI FALKA
31 TAG 14 FÉRFI 17 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
29 TAG 15 FÉRFI 14 NŐ
ŐRZŐK
33 TAG 15 FÉRFI 18 NŐ
EMBEREK
13 TAG 4 FÉRFI 9 NŐ
VÉRVONALFŐK
9 TAG 4 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legszomorúbb:

...A Legjobb Bónusz:



írta  Jonathan Wilson Kedd Szept. 19, 2017 7:30 pm
írta  Destiny Maeve Bluefox Kedd Szept. 19, 2017 11:07 am
írta  Rebecca Morgan Kedd Szept. 19, 2017 7:36 am
írta  Madison River Layton Pént. Szept. 15, 2017 10:33 pm
írta  Hella Deborah Blackbird Pént. Szept. 15, 2017 9:09 pm
írta  Michael Cooper Csüt. Szept. 14, 2017 3:15 pm
írta  Prof. Dr. Lester J Edison Szer. Szept. 13, 2017 7:32 pm
írta  Primrose Trevelyan Vas. Szept. 10, 2017 10:48 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 1:00 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:58 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:58 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:57 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:42 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:42 pm
írta  Alignak Vas. Szept. 10, 2017 12:38 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:50 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:49 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:46 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:45 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:45 pm
írta  Alignak Pént. Szept. 08, 2017 10:45 pm
írta  Rebecca Morgan Hétf. Aug. 21, 2017 7:06 pm
írta  Alignak Vas. Aug. 20, 2017 12:32 pm
írta  Balthazar Bluefox Szomb. Aug. 19, 2017 5:26 pm
írta  Hannah B. Wilson Szomb. Aug. 19, 2017 12:10 pm
írta  Alignak Szomb. Aug. 19, 2017 9:04 am
írta  Dr. Emily Hart Kedd Aug. 15, 2017 7:09 pm
írta  Alignak Vas. Aug. 13, 2017 4:19 pm
írta  Payne Holmes Szomb. Aug. 12, 2017 1:21 am
Alignak
 
Catherine Benedict
 
Rebecca Morgan
 
Hans Elfman
 
Prof. Dr. Lester J Edison
 
Achilles Kilpatrick
 
Anguta
 
Hella Deborah Blackbird
 
J. Isaac Sladen
 
Corinne June Mouser
 

Share | .






















 

 Michelle lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6647
◯ IC REAG : 8460
Michelle lakása // Szer. Dec. 24, 2014 8:49 pm

*


A hozzászólást Alignak összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jan. 21, 2017 4:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Kedd Dec. 30, 2014 12:42 am



Brothers

Karácsony napján természetesen nem hagyhattam ki a testvéremet sem. Najó, ez most eléggé illuzióromboló kezdés volt így, mint ha merő kötelességből jönnék csak. Mert persze ez nem így volt. Ha már állítólag a karácsony a szeretet ünnepe, akkor úgy a legjobb, ha azokkal töltjük az időnket, akiket szeretünk, nemigaz? Főleg, ha összefűz minket még mellette a testvéri kötelék is. Amikor annak idején elmentem Oroszországból, úgy voltam vele, hogy hátat fordítottam az egész régi életemnek. Volgográdnak, szülőhelyemnek, régi barátoknak, na és persze a családnak. Gondoltam én, sosem látom majd őket, elvágtam a köteléket, hiszen bármi történhet velem az úton... ahogy történt is persze. Igen, gondolta ezt Alexeike... életke meg mutatott egy "fityiszt" és vérfarkassá tette a húgomat is, majd több, mint három évszázad után egymás mellé sodort minket. Igazából valahol ezt még mindig nem tudom felfogni, pedig már július óta tudok róla, hogy itt van. Még most is mosolygok azon, amilyen fejet vághattam akkor. Hiába, vannak dolgok, amiket tényleg nem lehet előre látni. S azóta már lassan fél év telt el, én meg teljesen hozzászoktam a gondolathoz, hogy Tanya él. Ah, anyám, azt hiszem tényleg elfogott az ünnepi hangulat mert lassan már a szokottnál is csepfolyósabb ez a szöveg, amit levágok. No, szó mi szó, karácsonykor útba ejtettem a hotelt is. Persze csak miután találtam üres parkolóhelyet. A recepción érdeklődve megtudtam, hogy Tanya pont bent van a szobájában, szóval már robogtam is felfelé az ünnepi hangulat alapján feldíszített folyosón... na ezt jól meg azt mondtam és még csak nem is ittam. Szóval hamarosan ott álltam Tanya ajtaja előtt, s bár biztos voltam benne, hogy már rég tisztában volt a jelenlétemmel, bekopogtam az ajtón... majd szélesen vigyorogtam rá, amikor kinyitotta az ajtót.
- Boldog karácsonyt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Szer. Dec. 31, 2014 1:17 pm


Alexei & Tanya



Mondtam már, hogy imádom a karácsonyt? A készülődés, az isteni illatok, kellemes fények, csillogás, meghittség, szeretet, no meg jó indok arra, hogy az ember kimozduljon egy hatalmas bevásárló túrára. Nem tudom, hogy kedves bátyám eredetileg kivel tervezte az ünnepeket tölteni, számomra nem volt kérdés, hogy én leszek a szerencsés… Hisz ki lehet ilyenkor fontosabb, mint a több mint a több mint 300 éve nem látott kedvenc húgocskája? Na ugye…
De hogy neki is ennyire nyilvánvaló legyen a karácsony esti program, mint számomra, még valamikor az advent első hetében közöltem vele, hogy jelenése van nálam, pár nappal előtte pedig egy kis emlékeztető kártyát is becsempésztem a szobájába, nehogy véletlenül megfeledkezzen róla. Mert ismerjük a férfiakat, elég szelektív a memóriájuk.
Hála az égnek, sikerült elintéznem, hogy a karácsonyt itthon töltsem, ne pedig az őrsön, így aztán előző nap belevetettem magam a konyhába és a sütés-főzésbe, hogy karácsonyra egy kisebb vacsorával fogadhassam a testvérem. Persze erről egy szót sem ejtettem korábban, legyen csak meglepetés neki. Max. arra gyanakodhatott, hogy miért nem engedték aznap a konyhának még csak a közelébe se…
-Bújj be! -invitáltam bentebb legidősebb bátyámat, miközben már siettem is, hogy köszöntsem – ahogy belép, már ugrok is a nyakába, hogy megöleljem, meg egy-egy puszit is nyomjak az arca két oldalára.
-Boldog karácsonyt! -vigyorodtam el én is, majd a fejemmel a szoba belseje felé intettem.
Az egész szoba karácsonyi hangulatot árasztott, nem csak a gyertyák, fények, és egyéb kis díszek miatt, de még egy aroma-párologtatót is beszereztem, hogy enyhe, mézeskalácsra emlékeztető fűszeres illat járhassa át a szobát, aminek a közepén pedig egy szépen díszített, két személyes kis asztal várakozott, ünnepi terítékkel.
-Remélem, hogy tartogattál helyet a vacsorának. -jegyeztem meg csípőre tett kézzel, az asztal felé pillantva -Ha már így kitettem magamért, és a tegnap szinte ki sem dugtam az orrom a konyhából. –kötöttem az orrára, hogy bizony, nem rendeltem, a azon kevesek közé tartozik, akiknek személyesen főztem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Csüt. Jan. 08, 2015 1:19 am

Ahogyan közeledtem a szobához, egyre inkább érzékeltem, hogy minden tele van élettel. Az egész hotelben ezt érzékeltem, a karácsonyi hangulat picit nagyon megélénkítette még a farkasokat is. Főleg a fiatalokat... na meg az örök fiatalokat, amilyen a kishugom is volt. Az ajtaja előtt állva figyeltem egy darabig a szobából áradó energiákat. Milyen élettel teli. Bár nem tudom, miért lepődök meg ezen, elvégre mindig is ő volt a családban annak idején, aki betöltötte a kis lelkes szerepét. Elvégre, mire valók a hugicák? Hogy feldobják a sok mamlasz, savanyú nagytesó, lehetőleg bátty szürke mindennapjait. Mert így volt, valahol én magam jelenleg inkább neveztem volna valami lelassult alaknak Tanya mellett. Mindenesetre bekopogtam, majd meg is kaptam az engedélyt a belépésre. Még körbenézni se volt lehetőségem, már meg is jelent a kishugom és ugrott a nyakamba. Te jó ég, mikor is csináltunk utoljára ilyet? Idejét sem tudom már, annyira régen. Mindenesetre nem vagyok rest egyszer megpörgetni magunkat a tengelyünk körül. Ha már ugrott, én forgok.
- Boldog karácsonyt, testvér.
De jól esett ezt kimondani. Letettem végül a leányzót és ekkor volt is már lehetőségem körbenézni... majd szembesülni vele, hogy hoppáré, miért is volt olyan hű de jó illat a szobában. S nem csak a várható vacsora miatt. Elismerően füttyentettem egyet.
- Ha amúgy nem lenne neki hely, akkor is szorítanék neki. Tizennégy éves voltál, amikor utoljára kóstoltam - aztán amikor közli, hogy meddig volt a konyhában, felvonom a szemöldökömet. - Van ennek valami köze ahhoz, hogy akárhányszor el akartam menni vízért a konyhára az ittlétem alatt, valahogy mindig megjelent Sofia és el akart terelgetni valami csipp-csupp ügy miatt?
Naja, majdhogynem az egész hotel földszintjét kidíszítettem a nap végére de bezzeg vízért nem mehettem el, hát ki akarnak szárítani ezek? Mondjuk amennyire a nőstény csorgatta a nyálát képletesen lehet inkább neki kellett volna innivaló. Bár így utólag már értem, mi volt ez a nagy díszíttetés.
- Viszont mielőtt bárminek nekiülnénk... - talán feltűnt neki, hogy gyanúsan csak egy kézzel karoltam át az imént s nem, nem csak azért, mert a pehelysúlyt így is elbírom. - Ez a tiéd, Tanya.
Azzal előhúzok egy meglehetősen... amorf csomagot, majd átnyújtom a leányzónak.

Ajándék:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Szomb. Jan. 17, 2015 3:41 pm

Még szép, hogy Alexei engedélyt kap tőlem a belépésre, sőt… akkor keresném meg és verném nyakon, ha elfelejtett volna eljönni!
Ahogy a bátyám nyakában kötök ki, ő meg, nosztalgiázva a régi szép idők emlékére megpördül velem, önkéntelenül is felnevetek jókedvemben… tisztára dejà vu érzésem támad, mint amikor kisgyerekként játszottunk hasonlót, még anno Oroszországban.
- Az pedig nem tegnap volt… Azóta már túl vagyunk néhány télen, nem igaz? –kérdeztem vissza, hisz már a 300-on is túl voltunk mind a ketten, nemhogy a 14-en…
- Lehetséges, hogy van. -válaszolok a kérdésére olyan ártatlan képet vágva, mint valami ma született bárány, de gondolom van annyi sütnivalója, hogy ez már elég árulkodó legyen neki és összerakja a képet.
Ahogy előkerül az amorf kis ajándékcsomag, csak ciccegek egyet a láttán, a fejemet csóválva.
- Alexei, Alexei… a csomagolást is fél kézzel intézted? -cukkolom, majd óvatosan meg is nyomogatom, vajon mi lehet benne, mielőtt én is előkapnék egy gondosan csomagolt kis ajándékot a számára, hogy a kezébe nyomjam. Hogy aztán tudjunk együtt ajándékcsomagolást tépkedni úgy, ahogy az a nagy könyvben meg van írva.
- Ha jól emlékszem, úgy is egy német farkas a Teremtőd, az Alfánk olasz, a barátnőd francia… azt  hiszem, nem is kell túlmagyarázni a dolgot. Remélem, sikerült eltalálnom a méretet is. -szerénykedtem, miután ő is kibontotta a magáét, mert nem akartam lelőni a poént, és mert csak 99,9%-ban voltam biztos benne, hogy jól választottam. Ha meg nem… hát, az ciki.
Viszont magam is nekiláttam, hogy kibontsam a magamét, majd meglátva, milyen sapit kaptam a bátyótól, kapásból a fejembe is nyomtam, játékosan megpöckölve az oldalt lelógó bojtos kis izét.
- Спасибо. -köszönöm meg a meglepetést, majd a szobában körbenézve gyorsan helyet is kerítek a képnek – az éjjeliszekrényemen. Ezt követően azonban már intek is, hogy foglaljon helyet, én pedig az asztalhoz sietve meg is gyújtom a rajta álló kis gyertyát, csak hogy fokozzuk a hangulatot.
-Sajnos kaviárból nem sikerült elfogadható minőségűt találnom, de azt hiszem, talán annyira nem vág földhöz a hír – lévén, annak idején se kaviárt ettünk kaviárral… viszont! Az előétel vinyegret, készítettem borcsot, pelmenyit, saslikot és hátszíncsíkokat Sztroganov módra, a desszert pedig palacsinta és édes túró lesz, szóval úgy tartalékolj. Tudom, hogy ez utóbbit húsvétkor szokás, de mindig is imádtam, úgyhogy… most is, húsvétkor is, miért is ne? -vigyorodtam el,majd már indultam is, hogy tálaljam az előételt, meg hozzam a levest is, hogy kevesebbet kelljen szaladgálni majd evés közben.
- Na, és jó gyerek voltál, Alexei? Ded Moroz ajándékkal vagy virgáccsal látogatott meg? -kérdeztem szemtelenül vigyorogva, miközben mindkettőnknek szedtem a salátából. Jobb, ha nekilátunk a menünek, mert amennyi kaja van, sosem fogunk a végére érni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Vas. Jan. 25, 2015 2:25 am

Igen, bizony régen volt. Régen, Oroszország fagyos mezein, egy hatalmas folyó mellett, melyet Volgának neveznek. Volt egy fiú, s volt egy lány, de nem, most nem egy Karthagó számot állok neki énekelni. Boldogok voltunk gyerekként, még ha abban az időben hamarabb váltunk felnőtté, mint a mai elkényeztetett suhancok. Most mosolyt is csaltak az emlékek az arcomra, tehettem volna másként? Ezen a napon szerettem volna boldog lenni, minden bú és idegesség nélkül, azokkal, akik fontosak nekem. Mikos sejtelmesen bevallja, hogy bizony ő szabadította rám Sofiát, csak ál-rosszallóan megcsóválom a fejem, de nem mondok semmit. Hiába, mindig is értett hozzá, hogyan okozzon meglepetést a másiknak. Szavam pedig nem lehet, ha a meglepetés a jobbik oldalról érkezik.
- Hé, a jó dolgok igenis fél kézzel készülnek - húzom fel az orrom, de aztán már vigyorgok is.
Na igen, amikor kézbe kapom az ő csomagját látszik rajta, hogy nem csak amolyan legyen már kész alapon dolgozott, hanem megfelelően becsomagolta, rendesen. Rá vall ez az alaposság. Hát de na, nálam azért nehezítő tényező volt, hogy a sapka nem nagyon akarta az igazságot. Mikor aztán mindketten bontásba kezdünk és kinyitom a saját csomagomat, egy póló kerül elő belőle. Kíváncsian tartom ki magam elé, majd hallatok egy jókedvű nevetést, amikor a szöveg végére érek.
- Jogos hugi, nagyon jogos. Köszönöm.
Oké, azt nem teszem hozzá, hogy a teremtőm valójában inuit, de akkor német bőrben volt és nekem is annak adta ki magát egy jó darabig. Viszont megtisztelem vele a tesót és gyorsan kibújok a pulóveremből, meg a pólómból és felveszem azt, amit tőle kaptam. Pont a méretem. A művelet végén felnézve látom, hogy ott virít a sapi a fején. Tök jól áll neki.
- Kukucskál a farkasod - nevetek a sapi szemébe nézve.
No, de ezt követően Tanya felfedte, hogy mit is tartogatott számomra és mi volt a tárgya annak, amiért nem mehettem inni a konyhába. Végignézve a menün most már tényleg biztos vagyok benne, hogy valószínűleg odabent volt napokig és még hálózsákban is aludt. Na már csak ezért is végig fogom enni vele a menüt.
- Oh, hazai ízek. Már az idejét se tudom, mikor ettem úgy orosz ételt, hogy orosz is készítette, nem pedig valami nagyokos szakácskönyvből - beleszagolok a levegőbe. - Az illatával már megvettél - amikor aztán a húsvétot megemlíti, arcomon gonosz mosoly suhan át. - Hm... majd akkor lesz meglepetés húsvétkor is.
Persze, Amerikában is megvolt a húsvéti hagyomány, ugyanakkor én éltem egykoron egy Magyarország nevű helyen és ott szembesültem vele, ők hogyan ünneplik meg ezt az ünnepet. Oké, én most döntöttem el, hogy hugicámnak kitalálok valami hasonlót arra a napra. Lássa csak, hogy bizony én is tudok meglepetést okozni.
- Óóó, is-is. De hisz ismersz, sosem voltam egy angyal, egyesek meg inkább ördögnek tartanak. No és te? Megcsapkodta valaki a szebbik feled virgáccsal?
Kezdett áthatni szépen lassan az ünnepi hangulat most, hogy itt voltam Tanyával. Tán csak pár óráig fog tartani, nem egész évben, de határozottan jó volt minden és nem figyeltem arra, hogy el fog múlni. Nem, most megéljük szépen a dolgokat, hiszen 300 év után ez az első közös karácsonyunk.
- Hmmm, már a látványa is megvett - jegyzem meg, mikor az ételre pillantok, melyet kiszed.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Vas. Feb. 01, 2015 11:50 am

Elég volt csak megszólalnia, én egyből vidám nevetésben törtem ki…
- Valóban, kedves bátyám? Remélem, tisztában vagy vele, hogy ez milyen magas labda volt… Csak Sarah meg ne tudja, mert a végén még sógornő nélkül maradok. -feleltem kaján vigyorral, ahogy tovább ölelgettem a bátyót, majd végül csak elengedtem, de csak hogy együtt tépkedhessük le a csomagolást az ajándékainkról.
- Szívesen! Én is köszönöm! Azt nem mondom, hogy legközelebb ebben megyek jelentést tenni, mert Castor biztos nem nézne százasnak, de… hordani fogom, az biztos! -vigyorodtam el, majd amíg Alexei rögtönzött pólópróbát tartott, én a fejembe nyomtam a farkasos sapimat.
-  Grrr…! -grimaszoltam, megjátszott morgással, amikor felém nézett, ahogy pedig említést tett, hogy kukucskál a farkasom… nos, a szürkés íriszeim is megvillantak a farkasom smaragszínével, eleget téve az állításnak.
Na, de a bolondozásra van még bőven idő, ellenben kihűl az étel, azt pedig a legkevésbé sem akartam volna… ha már ennyit fáradoztam, hogy mindent elkészítsek!
- Gondolom… amikor még te is otthon voltál? Vagy utána maximum amíg el nem hagytad az ország határait? Bár az biztos nem volt olyan jó, mint ha anya vagy én készítettem volna. -feleltem csipkelődve, ahogy az asztalra pakoltam a fogásokat, végül pedig én is lehuppantam a bátyámmal szembe.
- Félsiker! Remélem, nem csak az illatával foglak… -feleltem, azzal a tányérja felé nyúltam, hogy szedjek neki, közben azonban kíváncsian pillantottam fel.
- Meglepetés? Milyen húsvéti meglepetésre gondolsz? Tudom, tudom, ha elmondanád, már nem lenne az, de… beöltözöl nyuszinak és az ajtó előtt ülve fogsz fogadni reggel, vagy mi? Elég morbid látvány lennél, már nem azért… -feleltem nevetve, ahogy megpakoltam a tányérját, úgy, hogy azért az utána következő kismillió fogásnak is maradjon hely benne…
Lehet, hogy kicsit elszaladt velem a ló, és kevesebb fogás is elég lett volna? Sebaj, már így jártunk, magam sem hittem volna amikor belekezdtem, hogy ennyire élvezni fogom a főzőcskézést, pláne úgy, hogy alapvetően nem is szoktam túl gyakran… De igaza volt Alexei-nek, mikor volt az ideje annak, hogy igazi, orosz fogást ettünk, amit valóban orosz készített, nem pedig szakácskönyvből szerencsétlenkedte össze valaki? Egyébként meg… majd csomagolok a bátyónak a maradékból, legalább pár napig nem lesz gondja a kajával, vagy mást nem, beviszem az őrsre és elosztogatom. Amilyen éhenkórász banda az is, nem hiszem, hogy sok kifogásuk lenne némi potya-kaja ellen. Pláne, hogy mindig a fülemet rágják érte, hogy miért nem főzök nekik soha, ha már nő létemre ott vagyok a tűzoltóságon.
- Áh… senki nem volt olyan bátor… vagy bolond, hogy ilyesmivel próbálkozzon. -feleltem a  visszakérdezésére, még csak az kéne… szerintem ha valamelyik kölyök bepróbálkozott volna valami hasonlóval, törött kézzel ünnepelte volna a húsvétot is utána.
- Oké, az illatával megvettelek, a látványával dettó… Mi lenne, ha végre meg is kóstolnád? -kérdeztem csipkelődve az újabb bók hallatán, mert nem titkolom, kíváncsi voltam, hogy mit szól a főztömhöz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Szomb. Feb. 07, 2015 3:04 pm

Most így jobban átgondolva... au.
- Na tessék, miféle buja gondolatok bújnak meg itt benned karácsony alkalmából? - öltök nyelvet.
Hát az eszem megáll. Tettem egy teljesen ártatlan megjegyzést a csomagolás kapcsán, hugi meg nekiáll szívni a véremet. Ennyit az ártatatlan kistesóról... najó, csak hülyülök, rég tisztában vagyok vele, hogy ő már nem az az ártatlan leányzó. Ha meg Sarah fülébe jut ez a kijelentés... nos, nevezzetek perverznek, de nem pont olyannak ismertem meg, akit elrettent egy ilyen jellegű információ... inkább kipróbálná, hogy tényleg így van-e. Na azon viszont jót derülök, hogy ebben akar jelentést tenni.
- Azon lepődnék meg ha ő is kérne egyet.
Valahogy nagyon paradox lenne elképzelni egy ilyen sapkában Castort. Előbb hiszem el, hogy igazi farkas fejet vág le és azt teszi a fejére. Na annak viszont örültem, hogy eltaláltam a sapkát. Kicsit féltem tőle, hogy talán túl gyerekes lesz, de nem, úgy tűnik túlgondoltam megint. Vissza is morogtam hasonló tónusban a tesónak, amikor tett egy hasonló gesztust. Hiába, most lehet bolondozni. Elvégre, karácsony van, mikor, ha nem most. Mondjuk a kérdése elgondolkoztat, némi nosztalgiát ébreszt bennem.
- A határon volt alkalmam utoljára, de már az se volt valami jó. Visszasírta a tieteket, azt elhiheted... főleg, amikor a lengyeleknél egy hétig hasmenésem volt az ottani koszttól.
Oké, ez így kaja előtt lehet egy kissé morbid téma de hát na, farkasgyomor, ennyitől csak nem fordul fel 300 év felett. Meg kár is lenne, így az illat alapján a tesó eléggé kitett magáért és baj lenne, ha nem lenne sikere a főztjének. Na de akkor haladjunk.
- Óóó, ha elmondanám nem lenne meglepetés, nemigaz? De azt előre bocsátom, hogy nem tojáskeresésre gondoltam.
Mindenesetre ezt a nyulas dolgot elraktároztam a tudatomban, az már biztos, hogy bejátszok valami ilyesmit is. Aztán megint eszembe jut egy vidor gondolat, hogy annak idején még magyarhonban szegény Vikit mennyit szívattuk így éveken keresztül. Amikor a többi sráccal belopakodtunk hozzá hajnalban, megragadtuk és a kútig vittük, ahol bőrig áztattuk. Ah, na azok voltak még a szép idők... főleg, amikor magával rángatott utána, hogy ha már eláztattam és fázik, akkor melegítsem már fel... oké, szerintem ez nem tartozik ide, főleg ne ma testvéremmel kapcsolatban. Na az viszont már jobban foglalkoztat, milyen merényletet eszeljek ki ellene. Van pár hónapom kitalálni, aztán lesz nemulass hugi. Mindenesetre nekiáll szedni, én meg várok, miközben még egy téma hátravan.
- Ejjej, lehet fel kellett volna bérelnem valakit... vagy nekem intézkednem - néztem rá kihívóan.
Nana, csak semmi félreértés itt nekem családon belüli erőszakról, vagy valami morbidabbról.
- Óóó, meglesz az is, ne félj - majd mikor már magának is elkészítette az adagot, mosolyogva szólaltam meg. - Priyatnogo appetita, sestra!
S alighogy nekiálltam már láthatta: ízlik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Vas. Feb. 15, 2015 7:42 pm

- Bennem? Kikérem magamnak, te kezdted… amúgy meg, egy ilyen magas labdát bűn lett volna kihagyni. Egyébként meg köze nincs a karácsonyhoz. -vonok vállat a legnagyobb természetességgel, arról meg nem tehetek, hogy ilyen kijelentéseket ejt el előttem…
A következő kijelentésére azonban jóízűen felnevetek, valóban, nem semmi ilyesmiben elképzelni a főnököt… ha nem tisztelném annyira, április elsejei tréfának szerintem rajzolnék is egy hasonló portrét, hogy aztán azt is csatoljam neki a sapi mellé… Nekem mindenesetre tetszik, s ha nem is lesz belőle mindennapi viselet, biztos fogom hordani, bohókásabb hangulatomban.
De aztán lassan asztalhoz ülünk, én pedig nekiállok felszolgálni, miközben hallgatom a bátyám beszámolóját gasztronómiai élményeiről.
- Azt elhiszem. A jó kis hazaihoz semmi sem fogható… Ez a lengyel eset pedig vicces, pláne, hogy egy csomó fogást tőlünk „nyúltak le”, már ha lehet így fogalmazni. Például a híres neves pirogjuk… -grimaszolok, hisz valóban sok „nemzeti” ételük a mi orosz konyhánkból eredeztethető.
- Kár, pedig az jó buli. Úgy hallottam, a németektől származik a szokás, biztos lefőznélek benne! -elvégre fürkész lennék, szégyen lenne, ha egy illúzionista győzne le tojáskereső-versenyben - Amúgy csak nyugodtan. Majd úgy teszek, mint ha meglepődnék, csak hogy sikerélményed legyen. -kacsintottam rá komolytalanul, bár képzelem, hogy majd pont emiatt fogja lelőni a poént… Amúgy meg aljas dög, amiért nem árulja el, de majd faggatom még, hátha megtudok némi információt tőle, ami alapján kutakodhatok egy kicsit. Szeretem a meglepetéseket, csak azt nem, amikor hónapokkal előre lebegtetik meg az orrom előtt, és egy büdös szót sem szólnak róla a későbbiekben, nekem meg csak fúrja az oldalam a kíváncsiság…
- Hát, nézd… Van olyan akit nagyon utálsz a falkából? Mert egy ilyen húzás után tuti a gyengélkedőn kötött volna ki. -pillantottam vissza rá. Mert legyünk őszinték, nem sok olyan akad a falkában, aki ellen ne mernék visszaütni, vagy semmi esélyem se lenne, egy ilyen szemtelen húzás után pedig minimum egy emberes nyakleves lett volna a fizetség. És téved a kedves bátyám, ha azt hiszi, ő kivétel lett volna ez alól, bár tény, egy illúzionistával azért óvatosabb kell legyen az ember.
- Viszont, kedves bátyám. -feleltem oroszul a szavaira, amikor pedig megláttam, hogy ízlik neki a főztöm, elégedett mosolyra húzódott a szám, és én is nekiláttam. Igaz, nem bírtam sokáig csendben, így, miközben töltöttem teát mindkettőnknek, tovább meséltem a salátámat falatozva.
- Amúgy… tudtad, hogy sokáig dilemmáztam azon, hogy gasztronómiai pályát válasszak? -kérdeztem vissza, majd elropogtattam pár céklakockát - Az volt a másik kiszemeltem, csak végül inkább a grafikánál kötöttem ki. Persze még a tűzoltósdi előtt… Neked volt valami érdekes állásod az évszázadok során? -passzoltam vissza a kérdést, nyilatkozzon ő is a témáról, ha már én is ilyen kulisszatitkokat osztok meg vele.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Hétf. Márc. 02, 2015 2:07 am

- Mivan? Te álltál neki kombinálni hugi - nyúlok ki felé, hogy megcsikizzem az oldalát.
Hát nézze meg a macska, kiforgatja itt a szavaimat, erre rám keni az egészet. Hát szabad ilyet? Igen, nagyon úgy tűnt, hogy neki szabad, de akkor én meg csikizek... régen nem kedvelte, amikor lenyomtam az ágyra és addig csikiztem, míg már fokozottan nem volt őszinte a nevetése. Vajon ez változott azóta? Hm. Mindenesetre most hallottam tőle némi őszinte nevetést is, de nagyon remélem, hogy ez a megjegyzésem nem fog Castor fülébe jutni. Nem ismertem annyira, hogy tudjam, hogyan áll a humorérzékkel, de féltem, nem jól. Bár ki tudja, ha eleget iszik...
- Nincs ebben semmi meglepő. A japánok is a kínaiaktól nyúlták le a kultúrájuk alapját. Na de mindegy. Még ha a lengyelek elém rakták volna a legjobb orosz kaját főző szakácsukat, akkor se főzött volna le titeket.
A tapasztalat hatalmas úr... meg az ember gyomra, mely még évszázadokkal később is emlékszik az otthoni konyha finomságaira. Na igen, választhatott olyan alapon apám feleséget, ahogyan, de az tény, hogy anyám az tudott főzni és Tanyának is sikerült továbbörökítenie ebből. Yay.
- Te azt csak becsukott szemmel csinálhatnád - nevetek, bár abból kiindulva, hogy Juliának se kell látnia a dolgokhoz, lehet még így is rútul kikapnék. - Óóó, nem kell úgy tenned, meg fogsz te lepődni, azt garantálom. Bár utána lehet zengeni fog a szentségelésedtől a Hotel...
Húzom ám, húzom ám az agyát, de konkrétot nem fog kihúzni belőlem. Főjön csak a feje miatta... meg amúgy is, szerintem egy ilyennel Chulyin leszármazottait lehet szívatni. Lételemüknek tűnt azok alapján, akikkel összefutottam, hogy szeretnek utánajárni a dolgoknak. Egy olyan rejtély, melyet csak belőlem szedhet ki, de én tartom a számat... hát igen, tényleg szívtelen dög vagyok.
- Az Omega mindenre utasítható... - játszok el a gondolattal.
Bár lehet inkább nem kéne... szegény Nathan még mindig az ágyat nyomja a legutóbbi fenyítést követően. No, de most mi eszünk, majd iszunk a gyógyulására. Tanya jókora adag élelmet összekészített, míg én folyosót díszítettem Sofia "felügyelete" alatt, de egy farkasra nem nagyon lehet mondani, hogy a gyomrának van feneke. S mivel most kettő farkas is van, félő, hogy a látvány ellenére így is hamar el fog fogyni a rengeteg étel.
- S miért nem vitted egyszerre a kettőt? - vetem fel a kérdést. - Elég sok farkas választja a polihisztor életformát - na a kérdése elgondolkoztat. - Hááát... nem nagyon. Talán a mostani a legérdekesebb, de csak azért, mert évszázadokon keresztül katonaként jártam a világot, most meg emberölés helyett embereket mentek. Ironikus fordulat. Bár... talán mégis van valami. Mikor még ember voltam, a kalandor csapattal, akikkel elhagytam anno Tsarityn-t, vállaltunk feltérképezési megbízásokat a német területeken. Akkoriban indultak meg ezek a földrajzi felmérések és jó pénzt fizettek az útleírásokért. Általában a lejegyzés az én reszortom volt, szóval nekem kellett nyitva tartanom a szemem. Később, mikor tanultam a képességemet, ennek nagyon jó hasznát vettem.
Ugyan nem rendelkeztem egy Fürkész képességeivel, de az átlag farkasokat nézve a megfigyelő képességem sokak fölébe emelkedett. Szükségem is volt rá, amikor élethű, a valóságba helyezkedő illúziókat kellett alkotnom és minden kis szálkát ki kellett szúrnom előzőleg, aminek a hiánya esetleg lebuktathatott.
- Mondjuk ott van az írás is, de az eléggé szezonális... talán majd rólad is írok valamit - mosolygok két falat közt.
- [b]
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Kedd Márc. 24, 2015 7:25 pm

- Úgy van, fogd rám… -csapok rá a kezére, mert mit képzel már, hogy majd hagyom magam csak úgy megcsikizni, még ha játéknak is szánja… elmúltak már azok az idők, amikor csak úgy hagytam magam… vagyis hagyni akkor sem akartam, csak ugyebár akkoriban még többet számított az a pár év korkülönbség, ha akartam, se nagyon tudtam volna védekezni ellene…
- Még szép! Senki sem érhet anya, vagy az én nyomomba! -ragozom tovább a dolgot, minden szerénység nélkül. Mert miért is ne? Szeretek főzni, egész jól is megy, attól függetlenül, hogy nem űzöm hivatásszerűen, meg kedves bátyám is had cirógassa az egómat, annak sosem elég a bókokból.
A következő megjegyzésére csak egy nyelvnyújtással reagálok, de aztán annyiban is hagyom a dolgot.
- Kíváncsi vagyok, miben mesterkedsz, Alexei Szergejevics Vorosil! De tudom, ne kérdezősködjek, mert csak megölöm a poén vele, meg amúgy is meglátom, meg hamar megöregszek, meg a többi sablonos bla-bla… –gondolkozok hangosan, tippelgetve, vajon hányféle módon állítana le a kedves bátyám a témáról. Készüljön csak, készüljön, csak aztán nehogy visszanyaljon a fagyi, aztán az ő szentségelésétől zengjen a város az enyém helyett!
- Nah ja, te már csak tudod, mi? -cukkolom tovább, amikor „kedvenc” omegánkat emlegeti, ezek után már csak nem lenne ilyen görény, hogy pont őt küldje ellenem… szegény.
- Mert úgy voltam vele, hogy inkább csinálok egyszerre egy dolgot, de azt a tőlem telhető legjobban, mint hogy csináljak egyszerre huszonöt különbözőt, és mindegyikbe csak bele-belekóstoljak, de ne érjek el említésre méltó szintet belőle. -adtam hangot a véleményemnek, miközben az üres salátástányérokat összeszedve arrébb pakoltam őket, és nekiláttam, hogy szedjek a következő fogásból, közben hallgatva a bátyám történetét – mert hogy a nők ugyebár egyszerre több dologra is képesek koncentrálni…
- Ez a feltérképezési megbízás jónak hangzik. Régebben én is készítettem néhány térképet, de annyira nem fogott meg a dolog, hogy tartósan leragadjak nála… szép szakma, csak annyira kötött, nem lehet szabadon szárnyalni, mert ugyebár hogy nézne már ki, ha az ember nem a valós helyzetet ábrázolná… Ott első az értelmezhetőség és a pontosság, a kreativitás meg csak ilyen utolsó utáni a prioritásban. -feleltem, visszaemlékezve a régi „szép” időkre, amiket még asszasszinként töltöttem. Akkoriban volt az a bizonyos térképrajzolós pár alkalmam, azóta se volt rá különösebben szükségem. Maximum épület-alaprajzokat firkáltam, előkészítve a bankrablásainkat…
- Nocsak, az írás? Jelent meg valami műved? Vagy van valami írói álneved? Mit akarsz írni rólam? -záporoztattam a kérdéseimet, nem kímélve a bátyámat, mert… kell neki ilyen megjegyzéseket elejteni, addig úgy sem nyugszom, amíg alaposan ki nem faggatom. Én ráérek, kaja is van annyi, hogy egy fél orosz falunak elég lenne, szóval ráérünk, nem?


// Mivel lassan húsvét lesz, ez pedig karácsonyi játéknak indult, ezt most inkább zárom… „Rövidsége” ellenére élveztem, és úgy sem ez lesz az utolsó játékunk (legalábbis nagyon remélem...) Köszönöm a játékot! ^^ //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Hétf. Ápr. 06, 2015 12:32 am

- Azt csinálom, ha nem tűnt volna fel - vigyorogtam szemtelenül.
300 év testvéri csipkelődését kell bepótolnunk, szerintem ideje elkezdeni... már nem mint ha ehhez karácsonynak kellene lennie. Elég nekem pár perc, hogy megtaláljam a megfelelő "támadási" felületet és már megy is a szájalás. S bevallom, élvezem. Valahogy emlékeztetett a régi, gondtalan időkre, mikor még a legjobb játék a sár volt Tsarityn utcáin.
- Na ezt aláírom.
Hiába, főzhet akárki akárhogy és lehet bármilyen jó íze, valahogy az emberből sosem lehet kiölni az otthoni koszt felé való vonzódását. Hiába, mikor valaki azt eszi már második évtizede és hirtelen találkozik valami újjal... nem az van, hogy rossz lenne - vagy mégis -, hanem egyszerűen más. Ami megszakítja a megszokást. Jó példa vagyok most én erre, elvégre ennyi év után is ismerősen és hálásan fogadom majd a rég elvesztett ízvilágot.
- Kedves Tataina Szergejevnya Vorosil, annyira ismerhetnél már, hogy tudd, a meglepetéseidet korábban sem árultam ám el. Már csak azért is, hogy fúrja az oldaladat a kíváncsiság. De ne aggódj, már csak négy hónapok kell várnod arra, hogy megtudd, mi is vár rád. Hogy a várakozás megéri-e majd, nos... majd eldöntöd akkor.
Pár hónap, mi az egy vérfarkas életében? Gyorsan el fog az menni, kedves húgocskám, nem is sejted, mennyire.
- Ki ne tudná, ha nem én? - jegyzem meg.
Naja, az évek meg a rutin, szokás mondani. De mondjuk talán ez az, ami miatt nem is nagyon csesztetem Natant. Jól tudom, milyen a hierarchia alján élni, tudjátok kinek van kedve ahhoz, hogy ezek ellenére még bele is rúgjak párat. Megtehetném, de attól, hogy valaki domináns, még nem egyenes értelemben köcsög is mellé. Akivel én köcsög akarok lenni, annak már régen rossz.
- Egen, így már értem. Ha úgy vesszük az egyes emberek, akik alkotnak valami meghatározót rövid életük során, azoknak se áll rendelkezésükre sok idő, hát maximumra fejlesztik azt, amiben a legjobbak. Még jó, hogy nekünk több emberöltőnyi idő jutott mindehhez.
Mondjuk látszik, hogy testvérek vagyunk. Hosszú életem során én is törekedtem arra, hogy minél több dolgot megismerjek, minél jobban kitanuljak. Elég csak az általam anyanyelvi szinten beszélt nyelveket megnézni, vagy akár csak a munkáimat. Igen, előbb utóbb visszatértem a hadsereg kötelékébe, de amúgy voltam földműves, kalandor, hajólegénység tag, textilgyári munkás... Vorosil vér, tanuljunk meg minél többet, minél jobban, ha már ennyi idő megadatott nekünk. Szerintem a szüleink büszkék lennének ránk... még ha az én utamat vérkövekkel és rakták ki.
- Először én is ráncoltam a homlokomat, amikor megkeresték a csapatunkat, de mivel jó pénzt fizettek érte, ezért elvállaltuk. Kezdetben monoton volt, de aztán belejöttem és... talán a legfontosabb, megtanultam figyelni. Lehet, nem olyan éles a szemem, mint a tiéd, de farkasként jó hasznát vettem. Tán néha az emberi dolgokhoz hülye vagyok, de a tereptárgyakat és minden ilyesmiket mindig kiszúrom, másodpercek alatt. Még a legutolsó eldobott csikket is. Ez a képesség pedig illuzionistaként módfelett hasznos. Ha meg tudod kreálni a körülötted levő terület teljes mását, onnantól jaj annak, ki az utadba kerül.
Hányszor... de hányszor mentett már meg ez? Hány farkas lelte halálát azért, mert... na jól van gyerekek, karácsony van, még ha nem is vagyok keresztény, maradjunk már távol ezektől a gondolatoktól legalább a következő napok erejéig. Inkább most csak együnk a tesóval és élvezzük a nyugalmat.
- [b]Igen, jelentek meg. Thomas Angelus néven megtalálsz az internetes kiadóknál. Főleg háborús történeteket írtam eddig, támaszkodva a tapasztalataimra. Nem tudom, mennyire érdekelnek, de ha szeretnéd, elintézem, hogy kapj pár ingyen példányt
- a kérdésére aztán ravaszul vigyorgok. - Miből gondolod, hogy már nem készül?
S így telt el ez a nyugodalmas nap... egy délután a testvérem oldalán...

//Én is köszönöm a játékot hugi, s ne feledd az ősi északi közmondást: Winter Easter is coming! Smile ^^ //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 353
◯ HSZ : 499
◯ IC REAG : 502
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : sérülések a testen, tetoválások által elrejtve, a lenyomatuk farkasalakban is látszik

Re: Michelle lakása // Hétf. Ápr. 06, 2015 12:57 am



Vorosilék

Eljött az ideje, hogy beváltsam a fenyegetésemet, bár sokkal inkább nevezném ígéretnek. Karácsonykor befenyítettem a tesót, hogy valami várni fog rá Húsvétkor. Azt persze nem árultam el, hogy melyik nap, hagy legyen csak készültségben. Én pedig már hónapok óta készítettem a merényletet. Bevallom, a múltkori találkozást a lakásomon, pontosabban azt követően igyekeztem azért éreztetni a hugival, hogy nem tulajdonítok neki kisebb figyelmet annál, mint amennyi kijár. Nem nagyon mutatom ki, de ég még kicsit a pofám miatta, de hát mit van mit tenni, ez már történelem. S ennek a következő állomása volt húsvét hétfőjének hajnala. Alaposan előkészítettem a merényletemet. Még annak is utánajártam, hogy ki lesz aznap a recepciós. Előzetesen lebeszéltem vele mindent, de ez nem volt elég, szükségem volt egy kémre is a hotelben. S ki más lehetne erre alkalmas, mint Sofia? Úgy voltam vele, hogy ha már Tanya bevonta őt a karácsonyi meglepetésbe, akkor most én is kérek tőle egy szívességet. Mondjuk hogy ennek ő mennyire fog örülni... mindegy, kiderül. Autómban ülve pár utcányira várakoztam a hoteltől, nálam volt minden, mire szükségem lehet. Vártam, vártam... s úgy három óra magasságában jött a telefon. Tanya elaludt nagy nehezen. Akkor ideje akcióba lépni. Gyorsan odahajtottam a hotelhez, majd a termetes táskámmal a hátamon besétáltam. A recepciós már előre vigyorgott, ahogyan szó nélkül a kezembe nyomta a pótkulcsot. A lépcsőt választottam, s miközben mentem felfelé, képtelesen szólva Ikina kiszakadt a testemből és előre rohant, megkörnyékezve a testvéremet. Út közben megjártam a mosdót is és mire odaértem Tanya ajtajához, már az illúzióm hatása alatt volt. Elrejtőztem előle, hogy még ha magához is térne valami csoda folytán, azt higgye, semmi mozgás nem volt a szobában. Innentől tíz perc. A kulcsot használva bementem, majd odabent magamra öltöttem a táskám tartalmát. Gyorsan felmértem a terepet és ha volt Tanya ágyán valami, amiért kár lehet, azt félreraktam, nehogy még azért is kapjak. Ám aztán csak vettem egy mély levegőt, beszüntettem az illúziót... s gyakorlatilag abban a pillanatban, hogy lehullott róla a lepel, más is esett rá. Jéghideg vizet kapott a nyakába a drága testvérkém... hogy aztán szembesüljön vele, hogy valami állat nyúl jelmezben, a kezében vödörrel boldog húsvétot kíván neki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Vas. Ápr. 12, 2015 5:56 pm

Lehet, hogy már évtizedek óta voltam tűzoltó, és egész jól hozzáedzőttem a folyton változó műszakokhoz, korán keléshez, éjszakázáshoz, meg társaihoz, de ha mellette még falkaügyben is "nyomoz" az ember, az aztán tényleg meg tudja borítani a szokásos napirendet... Így volt ez most is, eleve éjfél után értem vissza a hotelbe, arról nem is beszélve, hogy hiába a forró fürdő, utána elaludni is alig bírtam. Lehet, hogy annak is szerepe van benne, hogy még mindig nem bírtam megfejteni, hogy a kedves bátyám mivel is készül számomra húsvét alkalmából? Lehet... Mondjuk amennyire időm engedte, utána néztem a különböző országok húsvéti szokásainak, hátha okosabb leszek, de a legtöbb helyen csak az egyházi vonulatot és a gasztronómiai dolgokat részletezték, így hamar elment a kedvem az alaposabb kutatástól - a legkisebb bajom is nagyobb, mint hogy hol milyen színűre pingálják azokat a fránya tojásokat... Legkésőbb két napon belül úgy is megtudom, mi lesz, nem?
Én naiv... hogy mindig hajlamos vagoyk megfeledkezni arról, hogy milyen "undorító egy állatfaj" az illúzionisták vérvonala... Hiába a páratlan hallás és az éber alvás képessége, ha a másik a fejedbe babrál a vérvonalképességével, és semmit se érzékelsz az egészből... Vagyis érzékelsz, csak akkor már túl késő bármit is tenni.
Nem történt ez másképp most sem, ahogy a nyakamba kapom a hideg vizet, olyan sikollyal pattanok ki az ágyamból, hogy szerintem azt a hotel pincéjében is hallani lehetett. Aztán, ahogy állok ott a szobám közepén, mint valami esőben kint felejtett szerencsétlen perzsamacska,  s realizálom, hogy Nicholas volt az az utolsó gazember, aki ilyen merényletet mert végrehajtani előttem, következik a masszív, cifra orosz káromkodások áradata - még jó, hogy Alexei-en kívül a kutya sem érti, még ha nem is kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy az ember elképzelje, miről van szó...
- Na várj csak, te utolsó csirkefogó gyáva nyúl... -sziszegem a fogaim között - Hogy te ezért még mit fogsz kapni...
Hogy mit? Először is a nyakába ugrok, hogy ő se maradjon szárazon. Mázlista, hogy nem a hotelben lakik, mert akkor egyből befoglaltam volna a jó kis száraz fekhelyét, hogy aludjon csak ő a vizes ágyikómban, így viszont csak fülön csípem és addig nem engedem, amíg fel nem takarítja ezt a kacsaúsztatót, amit csinált... Arra pedig mérget vehet, hogy délután visszavágót is kap tőlem, valami olyan helyen és időben, amikor a legkevésbé sem számít rá...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6647
◯ IC REAG : 8460
Re: Michelle lakása // Hétf. Ápr. 13, 2015 10:22 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
avatar

◯ Kor : 351
◯ HSZ : 41
◯ IC REAG : 32
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Michelle lakása // Szomb. Jan. 28, 2017 6:22 pm

to: Misha

Hazudnék, ha azt állítanám, véletlenül tévedek a félig nyitott ajtajú lakás elé. Mikor hagynék ki alkalmat és lehetőséget arra, hogy kicsit szívjam a végrehajtók gyöngyszemének vérét? Na ugye. Nem mintha ezen viselkedésem mindennapos volna - nem igazán érek rá és különben is jobb a békesség a jómúltkori vesszőfutásunk óta - de a költözés egy jó ürügy, hogy direktbe kérdezés nélkül érdeklődjek a hogyléte felől.
Be is lököm hát kissé az ajtót, kezemben egy közepes méretű dobozzal, melyben pár könyv hever a legkülönbözőbb témakörökből.
Egyszerű szürke pólót és farmert viselek különben, a pakolászáshoz, költözködéshez nem öltözik díszegyenbe se ember, se farkas.
- Hahó! Van itthon valaki? - Lépek beljebb, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy csak úgy a lakóterébe sétáljak a nősténynek. Egykor talán az is volt, bár ez helyzetünk szempontjából totálisan lényegtelen, úgy vélem, közös múltunk árnyéka maradjon csak a sarokban, ahova való. Ha az évek alatt nem bizonyítottam neki, hogy rászolgáltam a helyemre a falkában, akkor már eztán sem fogom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Vas. Jan. 29, 2017 3:07 pm

Már lassan egy hete tart a költözködés, igaz, az én szobám cseppet sem kezd hasonlítani a végleges formájára. A kartondobozokba gyömöszölt cuccaim azóta is feltornyozva állnak a sarokban, az egyetlen berendezési tárgy, ami arra utalt, hogy él is itt valaki, nem csak valami raktárhelységről van szó, az az ágyam volt – mert aludni mégis kell valahol. Jó lenne csak a munkára fogni az egészet – és még igazság is lenne benne, hála a 24/48-as műszakoknak, ha nem a tűzoltóságon voltam, vagy aludtam, vagy pakoltam – de valahol azért az is szerepet játszott az egészben, hogy nem igazán akaródzott beletörődni a költözésbe.
Sajnos felsőbb utasítás, így a néma duzzogáson meg a saját dolgom nehezítésén kívül sokat nem tudtam tenni úgy, hogy annak ne megrovás legyen a vége. Most, egy újabb műszak után a lakban dekkolva azonban még sem bírom rávenni magam arra, hogy kipakoljak... hogy berendezkedjek itt, mint ha ez lenne az élet legtermészetesebb dolga. És még csak az sem tud zavarni, hogy rajtam kívül szinte már mindenki az utolsó simításokat végzi a pakolásnál, holott én még félúton, ha járok.
Ám ahelyett, hogy nekiállnék érdemben is csinálni valamit, inkább a város felé veszem az irányt, hogy csavarogjak egy sort, kiszellőztetve a fejem, hogy jó néhány órával később degeszre tömött szatyrokkal és csomagokkal térjek vissza.
- Dario? A legjobbkor jössz, eszedbe ne jusson menekülni. - bukkanok elő a fürdőből egy szempillantás alatt a hím mögött teremve, hogy miután elvettem és ledobtam a nála lévő dobozt a sajátjaim mellé a kupacba, már tolja is befelé a főhadiszállásom belsejébe, mint valami elvakult ragadozó a prédáját.
Nos, elég egy pillantást vetnie a helységre, hogy egyértelmű legyen számára, mire is készülök – az ablakokat és az ágyat műanyag fóliák fedik, ahogy a padló is vastagon van borítva a mindenféle papírokkal, a sarkokban festékes vödrök, mielőtt pedig még meggondolhatná magát, már Dario kezébe is nyomok egy hatalmas ecsetet.
- Ha már kénytelen voltam ide áthelyezni a székhelyem, az jutott eszembe, hogy kicsit kipofozom, mielőtt berendezkednék. Festékekkel már feltankoltam, csak azzal kapcsolatban nem sikerült döntenem, hogy mi is kerüljön a falra. - pördültem meg, hogy az egyik dobozból előtúrjak néhány művészeti könyvet, az orra alá dugva az említett képeknél kinyitva őket, hogy tökéletesen tisztában legyen az elképzelésemmel - Először Van Gogh jutott eszembe, de mire az ő stílusában telefestek egy falat... túl piszmogós, most nincs türelmem ilyesmihez. Vermeer tájképeit is imádom, de talán túlságosan is borongós hangulatúak. - nem különb mint én mostanság, arról nem is beszélve, hogy Henry is holland volt, és nem akarom, hogy folyton ő jusson eszembe, akárhányszor belépek a szobámba. Pláne azok után, hogy mióta lelépett, egy szót sem hallottam felőle.
- Mit szólsz Gustav Klimthez? Ott az életfás képe, vagy a nyírfaerdős... - töprengtem hangosan, csöppet sem törődve azzal, hogy ha Van Gogh pepecselős, akkor Klimt mi lenne?!
- Vagy csak szimplán fessem le fekete krétafestékkel az egyik falat, ami elég gyászos, de legalább mindig azt pingálhatok rá, amit akarok. Szerinted? - fordultam Dario felé  - igen, most már engedem szóhoz jutni - olyan lelkesedéssel, mint ha azzal kapcsolatban várnék tőle tanácsot, hogy ahhoz a pár magas sarkúhoz, amit a múltkor vettem, a rubinvörös vagy a skarlátvörös rúzs megy jobban?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 351
◯ HSZ : 41
◯ IC REAG : 32
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Michelle lakása // Szer. Ápr. 05, 2017 11:39 pm

- Heló! Hát te? Hé... - Morranok, ahogy a kezemben levő dobozt csaklizza épp el tőlem a lesből támadó nőstényördög, s tenyerei vállamra fognak kellő határozottsággal.
Nem mintha futni akarnék. Se előle, se utána, ami azt illeti.
Pont jó helyen vagyok, hisz nem potyára lófráltam lakása környékén.
- Hű... újabban eléggé minimalistában tolod. Remélem nem én váltottam ki belőled ezt a fajta sivárság iránti igényt anno... - Kaccantam kiszélesedő vigyorral, kezemben immáron az ecsettel legyezve felé, amit kezem ügyébe aggatott. Szívom csupán a vérét, tudja ő is jól. Nemsokára pedig választ kapok a miértekre, ami a berendezés festéshez való nekikészülését illeti.
- Pedig már épp bedobtam volna Hieronymus Bosch Gyönyörök Kertjét, hogy lefoglald a feles energiáidat néhány napra... - szúrom közbe, mikor a túlzott aprólékossághoz való türelmetlenségéről ejt szót. Igyekszem különben követni, az ősök látják lelkemet, de van egy pont, amin túl a legértelmesebb nőstények is átkattannak valami genetikailag kódolt fészekrakó üzemmódba, s a csinosítgatáson túl nem terjed a látóterük - hacsak épp nem ott csillan meg a szemük sarkában egy régóta áhított bútordarab vagy dekortárgy.
- Esetleg Escher vagy Dalí... a szürreális képek most valahogy mennének hozzád. - Szusszantam, fejemet ingatva meg, ugyanakkor Klimtnél elidőztek gondolataim, s így ért kérdő pillantása is a nősténynek.
- Szerintem a legjobban valami stilizált dologgal jársz, arra kevésbé unsz rá. De Klimt nem rossz irány erre, ami azt illeti. - Szélesedik kissé mosolyom biztatóan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Michelle Tedrow
Vérvonalfő/Tark
avatar

◯ Kor : 347
◯ HSZ : 203
◯ IC REAG : 174
◯ Lakhely : Holiday Inn Express
◯ Feltűnést kelthet : égési sérülésből származó heg a háton


Re: Michelle lakása // Szomb. Ápr. 15, 2017 6:50 pm

Nem mondom, hogy nem tölti el némi elégedettség csöpp szívemet, amikor látom, hogy Dario nem ellenkezik különösebben a támadásom ellen. Hiába, ezért is tartom szeretem azt a bongyor fejét...
- Miért, ha azt mondom, hogy igen? Akkor...? - nem, valahogy nem nézem ki belőle, hogy telesírná a kispárnáját miatta. Megvan a sivárság – vagy inkább egyszerűségnek – is a maga szépsége, még ha most per pillanat nem is a csupasz, komor falak látványa az, amire vágyok.
- Gyönyörök Kertjét, azt... nem elég, hogy hallgathatom, most már kép is társul majd mellé? - horkanok fel, hiába, hotel, vagy farkaslak, néha elég nagy átok tud lenni az, ha valakinek átlagon felüli a hallása. És belegondolva, hogy esetemben ez a korral nem hogy romlani fog, sőt, egyre jobb és kifinomultabb lesz! Még jó, hogy röntgenszemeket nem örököltünk Chyulin apánktól...
- Jó hogy nem Krisztus keresztútját a 14 stációval. Az jobban menne az aktuális nyomorult hangulathoz, ráadásul úgy is közeleg a húsvét. - nem, sem kert, sem keresztút nem kell, sőt, ahogy egyre tovább hallgatom az ajánlatokat, már abban sem vagyok biztos, hogy Klimt felé húz a szívem.
- Nem, szeretem is, csak félő, hogy a türelmem nem tartana ki a végéig. - pláne a mostani tőrös-morcos-karót nyelt, paranoiás hangulatommal. Sőt, biztos, hogy az első elrontott ecsetvonás után felhúznám magam, és úgy vágnám ki az ablakon az egész vödörnyi festéket, mit sem törődve azzal, hogy kinek a nyakában landol majd. Gondoltak volna előbb rá, hogy összeboronáljanak minket egy helyre.
- Igazad van, maradjunk a stilizáltnál. Vagy improvizáljunk. Hogy is hívják azt az ünnepet, ami az indiaiaknál van, színek ünnepe? Amikor mindenki nyakig festékes? - érdeklődöm, mert bár látom magam előtt a képet, milyen hangulat uralkodik ott többnyire, a hivatalos neve most ha megköveznének, sem jutna eszembe. S ha már festék, emelek is egy vödörnyi zöldet, némileg Dario felé billentve, mint ha épp nekikészülnék, hogy rálöttyintsem a tartalmát, ha rossz válasszal szolgálna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 351
◯ HSZ : 41
◯ IC REAG : 32
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Michelle lakása // Szomb. Május 06, 2017 8:42 pm

Vélhetően költőinek szánt kérdésére könnyedén fejtem le vállaimról a nőstény tenyereit, s azokat nem eresztve fordulok szemközt vele, szórakozott félmosolyra húzódó képpel.
- Téged ismerve nem a dolog egósimogató oldaláról értelmezed a dolgot, úgyhogy legfeljebb arra próbálhatnálak meg rávezetni, mennyire rosszul látod a dolgot. - Vonom közelebb egy határozott, finomságában is fojtottan erőszakos mozdulattal, majd engedem is tova, figyelmemet immár a belső tér és a felvázolt alkotók, illetve művek sorát, felnevetve a megjegyzését hallva.
Na mit mondtam! Nem jó dolog a sivárság... A hallgatózás meg vénasszonyos, de ezt a megjegyzést inkább nem ejtem el, mert egyrészt fű alatt jómagamnak is beszólnék vele, másrészt a franc akarja feldühíteni a nőstényt mindenáron. Nem ezért kerestem fel.
A stációk hallatán nevetősen horkanok, fejemet ingatva, s inkább ajánlok valami kevéssé vallási vonalom mozogva - később azzal is felhagyok, hisz inkább ismerője és csodálója vagyok az effélének, semmint művelője. Más az én művészetem titka, s az előttem álló nőstényé is, ami azt illeti.
- A holi-ra gondolsz? - Feszülnek meg izmaim kissé, védekezően emelem fel mindeközben tenyereimet, ahogy felém löttyenti látszólag a festékes vödröt. Értékelem én a poént, csak ne lepődjön meg nagyon, hogy a későbbiekben bizony partnerre lel benne általam. - Fajuljon akármivé is végül a heccelődés. A festés végeredményét úgyis neki kell elviselnie a későbbiek során.

// < 3 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6647
◯ IC REAG : 8460
Re: Michelle lakása // Hétf. Május 08, 2017 2:31 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Sponsored content

Re: Michelle lakása //

Vissza az elejére Go down
 

Michelle lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Lakónegyed
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Karada lakása
» Kumogakure lakóházai
» Akari klán rejtekhelye és lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Társasház :: Farkasok lakásai-