HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
AKTÍV KARAKTEREK
140 TAG 63 FÉRFI 77 NŐ
BETOLAKODÓ FARKASOK
39 TAG 22 FÉRFI 17 NŐ
ŐSLAKOS FARKASOK
22 TAG 9 FÉRFI 13 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
24 TAG 10 FÉRFI 14 NŐ
ŐRZŐK
30 TAG 13 FÉRFI 17 NŐ
EMBEREK
15 TAG 5 FÉRFI 10 NŐ
ALAPÍTÓK
10 TAG 4 FÉRFI 6 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbbak:

...A Legmulatságosabb:

...A Legszomorúbb:

...A Legjobb Bónusz:



írta  Wendy Camason Yesterday at 9:56 pm
írta  Wendy Camason Yesterday at 9:33 pm
írta  Rebecca Morgan Yesterday at 7:07 am
írta  Celeste M. Hagen Szer. Márc. 22, 2017 10:16 pm
írta  Alignak Szer. Márc. 22, 2017 12:43 pm
írta  Celeste M. Hagen Szer. Márc. 22, 2017 11:17 am
írta  Fester Rothstein Hétf. Márc. 20, 2017 7:38 pm
írta  Nessa O'Brien Vas. Márc. 19, 2017 8:38 pm
írta  Abigail Cecile Kenway Vas. Márc. 19, 2017 4:35 pm
írta  Michael Cooper Vas. Márc. 19, 2017 2:23 pm
írta  Rebecca Morgan Vas. Márc. 19, 2017 10:17 am
írta  Vendég Pént. Márc. 17, 2017 7:12 pm
írta  Fester Rothstein Pént. Márc. 17, 2017 6:41 pm
írta  Gloria Dirtywater Pént. Márc. 17, 2017 5:49 pm
írta  Albert Aadland Szer. Márc. 15, 2017 8:56 pm
írta  Alignak Szer. Márc. 15, 2017 8:43 pm
írta  Darren Northlake Szer. Márc. 15, 2017 8:34 pm
írta  Achilles Kilpatrick Kedd. Márc. 14, 2017 7:42 pm
írta  Albert Aadland Kedd. Márc. 14, 2017 1:40 am
írta  Alignak Hétf. Márc. 13, 2017 6:05 pm
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 3:32 pm
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 3:32 pm
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 3:32 pm
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 3:32 pm
írta  Tessa N. Walsh Vas. Márc. 12, 2017 2:46 pm
írta  Fester Rothstein Vas. Márc. 12, 2017 2:05 pm
írta  Duncan Corvin Vas. Márc. 12, 2017 12:05 pm
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 11:35 am
írta  Alignak Vas. Márc. 12, 2017 11:35 am
Alignak
 
Catherine Benedict
 
Rebecca Morgan
 
William Douglas
 
Balthazar Bluefox
 
Symara Dotty Thibodeau
 
Albert Aadland
 
Timothy Keldron
 
Jonathan Wilson
 
Abigail Cecile Kenway
 

Share | .

 

 Balthazar Bluefox háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6363
◯ IC REAG : 8226
Balthazar Bluefox háza // Pént. Dec. 18, 2015 4:11 pm

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net















SzerzőÜzenet
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Okt. 08, 2016 5:30 pm

- Ezt eddig nem is tudtam. Akkor voltál lánynak is öltöztetve? Meg biztosan akadtak ott kisebbek is, sose vigyáztál egy gyerekre se? – nem teljesen ismerem azt a kort, amiben ő felnőtt, vagy vidéket. Múltkor mesélte azt a kígyós történetet, de már annyi elég volt ahhoz, hogy annyira ne legyenek szimpatikusak az akkori emberek, akikkel együtt élt, hiszen akár bele is halhatott volna és ez a gondolat azzal a történettel együtt nem tudott csak úgy elillanni az elmémből.
BB újabb kijelentésére csak megráztam a fejemet, hogy ezt ő se gondolhatta komolyan, de már nem mondtam semmit se. Csak mosolyogva figyeltem őket.
Amikor viszont hirtelen ellenkezni kezd, akkor csak meglepetten pislogok és hirtelen nem értem, hogy mi lelte, de aztán a szavai hamar elárulják azt, hogy miért ezt mondja. Egy pillanatra csak lesütöm a szemeimet, hiszen hirtelen magam sem tudom, hogy erre mit kéne mondani. Nagyon is jól esik ezt hallani és talán fájna is, ha mástól születne egy kicsi BB, de attól még annyira önző se vagyok, hogy miattam kelljen egy ilyen eltitkolt vágyáról esetleg lemondania. Csak azt szeretném, ha boldog lenne és a legtöbb vágya, álma teljesülne… – Én csak nem akarom azt, hogy miattam mondj le egy ilyen dologról. – szólaltam meg végül óvatosan, mert nem akartam ezen összekapni, de már a korábbi kijelentésem se nyerte el a tetszését, így kötve hiszem, hogy ez elfogja, így inkább nem is folytattam csak adtam a karjaim között lévő csöppség fejére egy puszit.
- Őrző, mi? Talán én magam akadályoznám meg azt, hogy olyan veszélyekben éljen. Azt szeretném, ha majd az álmai teljesülnének és nem kellene tartania semmitől se. – s miközben Aida mással foglalkozott, addig a páromra pillantottam egy kicsit. Nekem nem volt választási lehetőségem, belecsöppentem ebbe, így én és szerintem a nővérem is azt szeretné, ha a kicsi maga döntené el azt, hogy melyik világot választ, vagyis inkább milyen világban akar felnőni.
- Ismerem ezt a pillantást, valamit fontolgatsz és ez nekem nagyon nem tetszik most! – közben pedig azon voltam, hogy megfejtsem azt, hogy vajon mi is futhatott át a fejében. Mire készül, ha nem is most, de idővel.
Alig, hogy végeztem is a zuhanyzással és az öltözködéssel máris indulok vissza hozzájuk, hogy megszabaduljak az egyik ricsaj forrástól, majd pedig Aidat megpróbáljam megnyugtatni. Sietve kapom a karjaim közzé és ringatni kezdem, meg beszélek is hozzá. Szemmel láthatóan ez be is vált.
- Hát mi? – pillantottam a szívem elrablójára kérdőn, hiszen valamit elkezdett mondani, de nem fejezte be. Engem pedig nagyon is érdekelt, hogy mit szeretett volna mondani. Bár azt se értettem, hogy pontosan mi akasztotta meg őt a mondandóban, hiszen az ilyen eléggé ritka pillanat.
- Még egyszer ilyet mondasz és kizárlak a hálóból és talán nem csak onnan! – nem sokszor hallhatott még ilyet szerintem tőlem Balth, de a tekintetem is eléggé szúrósra sikeredett, mert ha ezzel kezd el mostantól cukkolni, akkor megnézheti, hogy merre is vándorolt el a kedves nőstény. Sokszor húzzuk egymás agyát, de ez olyan dolog volt, amivel jobb, ha nem próbál meg tréfálkozni.
~ Reméljük sikerrel jársz, de ha nem, akkor is egy nőstény szívét már megnyerted. ~ a mosoly pedig ott bujkált az arcomon, miközben Aida játékait pakoltam ki, majd pedig mosolyogva figyeltem a kishercegnőt, ahogyan elkezdett mozgolódni a pléden.
- Azt hiszem, hogy találtunk neked játszótársat Aida. – közben pedig hol az unokahúgomra, hol pedig BB-re pillantottam, amikor viszont megláttam, hogy a párom mit csinál, akkor elkerekedtek a szemeim és egy pillanatra még az is átfutott az agyamon, hogy talán lázas lett valahogyan, pedig az nálunk eléggé képtelenség lenne. Mielőtt a kezem homlokára csúszhatott volna, azelőtt könnyedén pattant fel. Aida pedig picit elnevette magát.
- Akkor együnk, majd szólj, ha kész minden és akkor megyünk mi is, de a nagy sürgésbe nem vinném őt a konyha közelébe. – nem akarom azt, hogy bármi baja legyen. Végül pedig én is kicsit eldőltem a pokrócon és úgy kezdtem el játszani a picivel, meg meséltem neki, vagy éppen csak alig hallhatóan dúdoltam, ha a házura úgy döntött, hogy akkor megcsinálja a kései reggelit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Csüt. Okt. 13, 2016 12:31 pm

Rádöbbenek, hogy egy csomó mindent nem tudunk egymásról. A szívünk így is összeér, az adatok ismerete nélkül is imádjuk egymást.
- Lehet, hogy többet kéne beszélnünk ilyesmiről is. Ha gondolod. De nem, szerencsére annyira nem voltak bolondok a falubeliek. Illetve nem úgy voltak idióták. Az még egy régi világ volt, szülők, nagyszülők együtt, egész családok egy házban, egy farmon. Ha húgom lett volna, jobban érteném Aidát.
Számos sztorim van, amin utólag már én is tudok nevetni. Borzasztóból még több akad. Az elásás, az iskola megtiltása, ilyenek. Nemsokára pedig rátérünk valamire, ami kényes kérdés lehetne. Megérzem, hogy Maeve is azt érzi, amit én. A gondolat, hogy ennyit számít a másik. Elviselné ezt a boldogságomért? Nem hiszem, de repülök a ténytől, hogy megint megmutatja, milyen fontos vagyok neki. A válaszommal pedig én is megmutatom.
- Hát... Irtó cuki vagy, tényleg nagyon sokat jelent, hogy erre is gondoltál, de mikor még könnyebben lehetett volna, emberként, akkor se nagyon törtem magam. Az én gyerekeim lombikokban születtek és nem az anyakönyvi, hanem a találmányi hivatal jegyezte be őket, ha jól sikerültek. Szóval nincs gond, drága!
Megsimítom az arcát és rámosolygok. Jó, hogy ezt tisztáztuk. Annyi kimondatlan dolog van még! Igazából még bele se gondoltam, miért nem akartam soha gyereket. Ezt így nem mondtam ki. Mással foglalkoztam, magammal, a szerekkel. Mikor megházasodtam, Virginia is úgy gondolta, hogy nem kell sietni. Később megtudtam, hogy ő is farkas, úgy már tiszta sor volt. Nincs hiányérzetem. Egy kölyök jöhet majd valamikor, ha teljesen túltettem magam a baklövésen.
- Beette magát a szívedbe. Kezdjek talán féltékeny lenni? - viccelem el a témát egy hülye fejjel.
Én ebbe nem szólnék bele, mert nem tudom, mi lenne jó. Eltiltani az igazságtól, az erőtől vagy beledobni úgy, hogy veszélyes vizeken tanul meg úszni? Szerencsére nem nekem kell döntenem.
- Tudod, a laboromban számtalan lehetőség van.
Épp azon gondolkodtam, amit mondtam. Nem részletezem, mert az még ennyire sem tetszene neki.
- Nem értem az egészet. Küzdök a figyelemért, de egyszerűen nem szeret. Olyan szimpatikus vagyok neki, mint egy hetek óta nem fürdött csövi az éporrú kutyának.
Irritálom, nem bír engem. Mae kezei áldásos hatásúak, megnyugszik köztük, szóval a kicsinek végülis jó sora van. Engem zavar, hogy kimaradok a buliból.
- Hallod, Aida? Balth bácsit megfenyegették! - szólok a kicsihez és megint nevetek egyet.
Úgy néz ki, ez komoly. Elértem egy határt, amit jobb nem túllépni. Mindig feszegetjük, de meg is tudunk állni. Én is ezt teszem. Fejben pedig megbeszéljük a többit. Ilyenért én nem neheztelek. A kihívás csak jó, nem? Szeretem az új feladatokat. Durván szólva az is egy kísérlet, hogy ne csak Mae tetszését nyerjem el, hanem a kicsiét is. Nem szeret minket. Apukát se szerette, amíg vele volt? Amindenit. Ez durva!
Mae megállapítja, hogy egész jó úton haladok. Aha. Kísérlet első feljegyzése: ha Aida nem nálam van, akkor képes figyelni a produkciómra és értékelni azt. A nevetéséből leszűröm ezt. Ismerkedik a világgal és úgy néz ki, ilyet még nem látott. Csak nehogy rászoktassam, mert ha Abigailtől ezt követelné, hát... Lehet, hogy megint beszólna valamit.
- Jó! Már fel is öltöm a szakácssapkát!
Ezzel fordulok felpattanok. Az egyik fotel sarkát véletlenül megrúgom és elég idétlen mozdulattal botladozom. Hátranézek egy bocsánatkérő mosollyal. Kicsit szöszmötölni kell még, hogy minden meglegyen. Gazdag reggeli készül. Amikor megvan a terülj-terülj asztalkám, tapsolok kettőt és odatámaszkodom.
- Legelőre, kis báránykáim! Maeve, azt mondtam neked, hogy a faluban, Only-ban állataink is voltak? Mindent tudok a tehenekről és a csirkékről.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Hétf. Okt. 24, 2016 6:41 pm

- Lehet, majd egyszer talán beszélhetünk ilyenekről is, de véleményem szerint neked több mesélnivalód akadhat, mint nekem. – Idősebb nálam, többet megélhetett már ezáltal, meg sose akartam semmit se kényszeríteni. Úgyis ha olyan dolog történt, akkor mindig kicsit felrepült a fátyol a múltunkról, de sose teljesen, viszont ennek ellenére mégis nagyon megértettük egymást. Mintha csak mond a ketten tudnánk azt, hogy a jelen és a jövő fontosabb részben, mint a múlt, hiszen azon már változtatni úgyse lehet, csak tanulni belőle. Meg nehezen tudom elhinni, hogy teljesen másabbak lettünk volna akkoriban, mint amilyenek most vagyunk. Talán kedvesebb voltam, könnyebben megnyíltam, de az alaptermészetem nem hiszem, hogy valaha megváltozott volna.
- Akkor jó, ha nincs gond. – mosolyodtam el, majd nyomtam egy puszit az arcára, miután csak elveztem a gyengéd simogatásában. Fura dolog az élet, hiszen sose gondoltam volna azt, hogy valaha ilyet fogok mondani, vagy éppen csak ennyire könnyedén mondanám, miközben éreztem belül, hogy nehezen tudnám elviselni azt ha mástól születne gyereke, de ha boldog lenne, akkor képes lennék azzal is megbirkózni. Nem akarom azt, hogy miattam kelljen lemondani egy álmáról vagy éppen vágyáról.
- Szerintem lehet, hogy nem ártana felkötnöd a gatyádat, mert szerintem remek „versenytársad” akadt. – szólaltam meg egy kisebb kuncogás közepette, majd Aidára néztem. – Ugye Törppilla? – majd egy újabb puszit nyomtam a fejére. Nem volt kérdés, hogy az unokatestvérem könnyedén lopta be magát a szívembe és örökre ott is lesz. Mindig vigyázni szeretnék rá és megóvni őt.
- Ezt eddig is tudtam, de föld hívja Balthazart. Most itt van rád szükség és nem a laborban. Az megvár. – pillantottam rá kedvesen és szeretetteljesen. Én már megszoktam, hogy legtöbb esetben ott van, vagy éppen a gondolatai arra fel kószálnak, de örülnék annak, ha most inkább a jövevénnyel foglalkoznánk és nem egy újabb kísérleten törné a fejét.
- Talán csak idő kell neki, amíg rájön arra, hogy te vagy a mókamester a családban. Ahogyan a jelenlétedet is. Engem azért jobban ismer. – persze nem csak ez játszott közre, de igyekeztem megnyugtatni Balthazart. Nem szerettem volna, ha magára venné Aida viselkedését. Ha majd nagyobb lesz, akkor szerintem el se lehet majd őket választani egymástól, mi meg a nővéremmel „aggódhatunk” miattuk.
Csak sóhajtok egyet és játékosan megrázom a fejemet, viszont nem mondok semmit se. Csak figyelem őket. Hamarosan pedig kezdődhet a játék. Azt meg nem csodálom, hogy Aida nincs jóban a hímekkel, hiszen tudomásom szerint régóta nincs vele az édesapja. Remélem, hogy egyszer vissza fog jönni és Abigail is igazán boldog lesz akkor. A játék közben pedig mi fejben is képesek vagyunk megbeszélni a dolgokat és akkor beavatom a dologba, hogy a hímek nem éppen kedvencek számára.
- Rendben van, de csak ügyesen. – pillantok BB-re, amikor meg majdnem elhasal, akkor csak aggódva nézek rá, de szerencsére nem lett semmi komolyabb baja, maximum a lába fájhat neki. Rövid időre meg kettesben maradunk az unokahúgommal. Én pedig könnyedén játszom vele, hagyom azt, hogy kicsit mozgolódjon a pokrócon. Abban pedig csak reménykedni tudtam, hogy nem lesz semmi baja se.
- Megyünk. – mondom sietve, amikor megszólal, hogy készen vagyunk. A karjaimba kapom a pindurkát, először elmegyünk kezet mosni és utána indulok el az asztalhoz.
- Nézd micsoda terülj-terülj asztalkát csinált Balthatar bácsi. – pillantottam Aidara, aki csak elmosolyogta a dolgot, szemmel láthatóan tetszett neki.
- Valóban? Ez igazán remek, de csak akkor ha bizonyos részleteket nem mesélsz el. Volt kedvenced? – kérdeztem meg kíváncsian, miközben helyet foglaltam az asztalnál.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Hétf. Nov. 07, 2016 9:55 pm

Lehet. Majd egyszer. Talán. Hát... Mae-re mosolygok és nem mondom ki, hogy szeretném megismerni a családját is, legalább elmondásból. Ő egy remek ember, akármilyen sérült és érdekel, honnan jött, kik tették azzá, ami. Mert nem csak rosszat kapott az élettől. De most nem erőltetem. Tudom, hogy neki nagyon nehéz beszélnie magáról.
- Inkább olyanokkal voltam elfoglalva, hogy például találtam egy döglött egeret a padláson és bedobtam a tyúkudvarra. Pont amikor a nővérem etette a szárnyasokat. Hát nem tudom, ő menekült-e hangosabban vagy a csirkék.
Halk kuncogással mesélem a gyerekkori csínyemet. Hát igen, már ott bimbódzott, mennyire szeretek viccelődni.
- Kihívás elfogadva!
A kicsire kacsintok, mintha érthetné. Nem versenyzünk igazából. Amikor az ember ilyen korban van, apró és kiszolgáltatott, akkor ő a főnök. Minden körülötte forog.
- "Houston, baj van!" Hívást kaptam a Földről, pedig én is pont ott vagyok. Vétel! Halló! Vétel!
Megintcsak nevetgélek. Itt vagyok én, nem is a laborról áhítozom, csak... De, igazából tök szívesen folytatnám, amiben benne voltam. Mae-ért élek-halok, de van egy örök szerelem is: a kísérletezés. Na, ő az, akit soha senki nem robbant ki a szívemből. Szinte fáj is, hogy időnként megcsalom egy-egy asszonnyal. Mae-t viszont sose fogom megcsalni, legfeljebb a laborral, de azt megbocsátja.
- Lehet, igen. De hiszen ez nagyszerű hír! Mert időnk van.
A vérfarkasoknál még sokkal több is, mint az Őrzőknek. Persze elfoglaltak vagyunk, én is gyógyítok, szereket alkotok, a Falkában szorgoskodom, élem az élet teljességét. Amibe a családi élet is beletartozik, hajjaj, de mennyire!
- Hím illetve férfi akkor nincs is igazán körülötte? Abigail férje távol van, azt mondta, de egyéb, nagybácsi, sógor, nagyapa, kisöcsi? Semmi ilyesmi?

Mert ha így van, akkor nagyon át kell gondolnom azt, hogy mennyit jelent, amit teszek. Már az óriási dolog, hogy Maeve befogadott a családjába, részének tekint és Abigail is így gondolja. Nem engedte volna ide a kicsit, ha nem így lenne. Ha pedig az egyetlen fickó vagyok Aida környékén, létfontosságú, hogy mit lát tőlem. Remélem, azért Mr. Kenway visszatér egyszer. Az a normális, ha apával nő fel a gyerek.
Kézmosás és terülj-terülj, asztalkám! Én is lemosom a gyalázatot, aztán leülök hozzájuk. Maeve ölében nagyon jól mutat a lurkó. Az jut eszembe, hogy talán akart volna anya lenni. Mostanra biztos tudomásul vette, hogy nem lesz. A gyerektémát talán azért is pendítette meg, mert valahol még vágyik rá. Hát...van a világon örökbefogadás. Ha úgy érzi és úgy érezzük, hogy készen állunk erre, akkor rá fogok kérdezni.
- Tam-dam-di-dam, ti-di-dam! - bábozok egy kicsit az evőeszközökkel és a fejemet is ingatom a rögtönzött gyerekdalocskára.
Próbálom szórakoztatni a kislányt. A villásreggeli tetszik neki. Színekben bővelkedik, van itt minden. Kíváncsi vagyok, mihez akar nyúlni először. Biztos nem a kaja fogja érdekelni, hanem valami, amit meg lehet tapizni, nézegetni, leverni. Mosolyogva nézem és most látok meg benne valamit Abigailből. A csillogást a szemeiben.
- Sejtem, mire gondolsz. Maradok a szalonképes sztoriknál. Igen, volt egy Margarita nevű. Kisboci kora óta ismertem, konkrétan megszületni is láttam. Annyira aranyos volt, mikor tanult járni, meg aztán ugrándozott össze-vissza. Neki mindennek, a karám falának, az anyjának. Na, őt csak én fejhettem. Mikor a nővéreim fogták meg a tőgyét, csak csöpögött belőle, aztán már egyáltalán nem jött. Te szereted a házitejet? Én tisztán emlékszem, milyen volt felforralás után inni és pont ugyanolyat azóta se találok.
Hát igen, a bolti nem fogható hozzá. Itt is lehet kapni őstermelőtől származót, ami finom és van is a hűtőben, de az otthoni ízt nem adja vissza. Igazából tök vidám emlékeim is vannak abból a bolond faluból. Majd szépen sorra kerülnek. A kígyós marhaságok nem arattak túl nagy sikert múltkor, hát inkább ilyeneket lövök el.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Dec. 10, 2016 8:55 pm

Könnyedén nevetem el magam, amikor meghallom Balthazar mennyire rosszcsont gyerek volt, de valahogy meg se lepődök rajta. Csak mosolyogva rázom meg kicsit a fejemet is.
- Hallod Pindurka? Balthazar bácsi nagyrosszcsont volt, így jobb lesz szemmel tartani titeket. – csöppet se gondoltam komolyan, amit mondtam, de azért talán van benne valami. Ki tudja, hogy majd kit fog belerángatni a különféle őrültségekbe. Szegény Abigail pedig majd szívrohamot fog kapni, amikor éppen ilyen kalandba keverednek ők ketten.
- Ohh, ennyire érdemes lenne a kegyeimért versenyezni? – hülyültem tovább, ha már elfogadta a kedvesem bolondozva a kihívást. Szerintem egyikük se tudná a másikat legyőzni, mert mind a ketten túlzottan fontossá váltak az elmúlt időszakban. Ez pedig így van helyén, legalábbis a nővérem tuti ezt mondaná, én pedig kénytelen lennék tőle elfogadni ezt a tényt.
Amikor meg tovább bolondozik, akkor játékosan dobom felé az egyik díszpárnát, vagy éppen plüsst, ami a kezembe akad. Mellette tényleg sose unatkozik az ember, de ezt nem is bánom, ahogyan a jókedv is garantált. Azt is pontosan tudom, hogy számára a labor nagyon fontos és ezen én sose akarnék változtatni. Nem akarom, hogy miattam mondjon le bármiről is. Főleg nem arról, ami számára nagyon is fontos és szerves részét képezi az életének. Tény, hogy néha aggódok miatta, hogy valami baj fogja őt érni ott, de hát a baj bárhol megtalálhat minket. Ezzel próbálom magam olyankor nyugtatni. A mosolyom pedig továbbra se tűnik el az arcomról, ahogyan Aidával játszunk. Jó érzés csak kicsit elfelejteni mindent és hagyni azt, hogy a kicsit talán túl családi idillnek tűnő pillanat magával rántson, pedig részben tudom, hogy ez hamis ábránd, vagyis olyan értelemben, hogy mi kicsit másképpen vagyunk egy család, de ezt meg sose bántam és nem is fogom.
- Igen, időnk van… - sóhajtottam egyet, hiszen nem tudtam elfelejteni azt, ami idén áprilisban történt, ahogyan azt se, hogy miként izgultam érte. Nem szeretném, ha idén maradna, ha megint páran elhagyjuk az otthonunkat. Nem akarom őt elveszíteni, de most nem akartam erről beszélni, se elrontani a hangulatot.
- Nem tudom, azért én se ismerem minden egyes másodpercét, de az tény, hogy többet van a nővéremmel és velem, mint szerintem másokkal. – szólaltam meg egy kisebb gondolkodás után, hiszen fogalmam sem volt arról, hogy esetleg más ismerősök mennyire fordulnak meg Abigailnél, vagy éppen van-e más rokon a városban. Valahogy sose mertem megkérdezni, mert nem akartam azt, hogy rossz érzés ébredjen benne amiatt, hogy a férje nincs itt velük. Ennyire még én is képes voltam a tapintatosságra. Főleg, ha számomra fontos személyről van szó.
Miközben kezet mosunk, közben is kicsit bohóckodás megy, hogy utána hamarosan az asztál foglaljunk helyet, hiszen kész a reggeli, vagy uzsonna. Nem is tudom, hogy minek kellene nevezni. Könnyedén ültetem az ölembe az unokahúgomat, miközben mosolyogva figyelem azt, ahogyan kíváncsian fürkészi a helységet, az ételeket, a sok színt, formát, majd pedig a tányér után is kap, mire sietve nyúlok én is érte, hiszen nem szeretném, ha összetörné, se ha megsérülni bármi miatt. – Az még marad, hiszen ha ettünk belőle, akkor kell elvinni. – suttogom neki, miközben gyengéden végig simítok az arcán, majd Balthazarra pillantok, amikor ismét megszólal.
A tettének köszönhetően nem csak én nevetem el magam, hanem Aida is elneveti magát, majd kicsit még dülöngélni is kezd, majd ő is kicsit néha az asztalra „üt”, mintha csak be akarna szállni a zenélésbe. Kár, hogy minden kezem foglalt volt, mert szívesen megörökítettem volna eme perceket, hogy később akár vissza is lehessen nézni.
- Inkább megmaradok a boltinál, ő meg szerintem az anyatejnél. – feleltem könnyedén, majd haraptam egyet a szendvicsemből, miközben ismét felálltam, hogy a bekészített pürét kihalásszam a táskámból. Még jó hogy időben eszembe jutott, mielőtt még tönkre ment volna. Nem tudom, hogy miből csinálta Abie, de biztosan jó lesz. – Ezt megmelegítenéd nekünk? – kérdeztem meg BB-t, vagy pedig a babát vegye el. Attól függően, hogy melyik mellett döntött, az alapján cselekedtem én is. – Szóval ez a Margarita csak téged szereted? Lehet, hogy már akkor nagy nőcsábász voltál, csak nem tudtál róla. - húztam kicsit BB-t, de még Aida is elnevette magát, mintha pontosan tudná, hogy éppen mi zajlik. Ha a lányok összefognak ellene, akkor nincs menekvés.  
- Azon gondolkoztam, hogy egyszer elmehetnénk együtt akár a Nemzeti Parkba is, vagy szerinted még túl korai lenne? – érdeklődtem kicsit, hiszen kíváncsi voltam, hogy ő mit gondol. Szerintem Aida kicsit már élvezné. Ha nem is tudnánk teljesen bejárni, de egy kicsit legalább megismerkedne az állatokkal is, de lehet még elhamarkodott döntés lenne a részemről. Más a kórházban foglalkozni a kicsikkel, mint amúgy a hétköznapban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Pént. Dec. 23, 2016 9:37 pm

Kacsintok jobb szemmel, kacsintok bal szemmel, hátha a kicsinek jobb kedve lesz. Vagy jobban elfogad engem. Rosszcsont voltam, vagyok, de mikor egy gyereket csak üvölteni hallok, azt nem szeretem. Legyen inkább vidám! Valahogy el fogom érni.
- Hát nem is tudom...te mit mondasz, Aida?
Bármi is a gyermek reakciója, ráfogom.
- Látod? Egyetértünk!
Nagy nevetés következik. Ami köztünk van, az megfoghatatlan. Maeve-nek hatalmas újdonság, nekem nem az első, de a legjobb. Mindig az aktuális volt a legjobb, sose sírtam vissza a régit.
A párna pont fejen talál. Próbáltam kitérni - na jó, nem sok energiát fektettem bele - , de inkább csak becsukom a szememet és hagyom, hadd pattanjon le rólam a puha cucc. Örülök, hogy a páromat még mindig meg tudom nevettetni. Ő is engem és remélem, ez sosem fog változni. Látni őt Aidával, na, az nem mindennapi! A kedvesség magasiskolájában ül ilyenkor az eminens tanulók padjában. Remekül csinálja! Ellentétben velem. Nem neveltem még gyereket, nem is akartam. Én magam is egy nagy gyerek vagyok. Örök gyerek.
- Mi a baj, édesem?
Arra nem jövök rá, miért sóhajtozik az idő hallatán. Talán már az idő lejártára gondolna? Abszolút nem arra céloztam és ő se egy vészmadár. Zavar, hogy ennyire nem értek egy ennyire fontos dolgot.
- Hát...akkor egy fickó legalább beúszott az életébe. Néha-néha fogod majd látni, hogy viselkednek, akik...
A gyerekhez beszélek, de félbehagyom, mert annyira egyszerű kifejezést akarok találni a férfinemre, hogy végül annyira túlbonyolítom, hogy csendben maradok. Elröhögöm magam, hirtelen, váratlanul és könnyesre.
- Ezt majd egyszer kifejtem bővebben!
Vidám reggelit ülünk, máshogy nem is lehetne. Elnézem, ahogy Maeve olyan gyengéd Aidával. Imádom. Nem szereti, ha cukinak nevezik, pedig most nagyon is az. Már egy ideje megyünk felfelé a szerelem hegyoldalán, én most értem a csúcsra, azt hiszem. Itt már csak le kell ülni és szívni a finom, hegyi levegőt. Együtt. Csodálkozó mosollyal figyelem a páromat. Olyan természetesen jön ez belőle. Ő egy jó lélek. Titkolja, de az.
- Ez az, dobpergést kérünk! - szólok kuncogva, mikor a kicsi beszáll.
Nagyon aranyos. Megtaláltuk az összhangot. Lehet, hogy muzikális kiscsaj lesz.
- Alakul ez, alakul, alakulgat. Jó étvágyat mindenkinek!
A tej témáján nem fogok lovagolni. Tudom, hogy van akiből ki is jön a házi, annyira nem szívleli. Az idős farkasok azért biztos mások, hisz régen nem fejőüzemből jött a vizezett tej, hanem rögtön Riskából. Vagy az én Margaritámból.
- Hogyne! Egy adag pép rendel. Drága egyetlen francia drazsém, ismertetnéd az összetevőit? Pusztán a kíváncsiság hajt, nem megkóstolni vágyom.
A végébe belenevetek, miközben már a mikró ajtaja kattan és be is indul a berregés. Aidát nézem, hogy ehhez mit szól. Elég intenzív a zaj, világít is a gép. Aztán nemsokára csönget. Lehet, hogy már tudja is, ilyenkor enni kap. Tudományos megfigyelést folytatok, kérném szépen.
- Tényleg nem tudtam róla. Mikor a szomszéd kislánnyal beültünk az istállóba bibliát olvasni az éjszaka közepén, akkor se fogtam még fel ennek a mélységét. Csak utána, mikor...
Elkészült! Kikapom a meleg trutyit és elhúzom a kicsi orra előtt, majd ott hagyom, hogy Maeve adagolja neki. Az is élmény lesz.
- Amikor a teremtőm, Elisabeth be akart harapni és megláttam a vicsorgó fejét, rámjött a rémület és arra kértem, hogy ne tegye, amit az eb.
Hogy ne hugyozzon le. Hát jó étvágyat! Ha Maeve ebből a két részletből összerakja a teljes képet, akkor gondolatolvasó. Szóval majd egyszer elmondom. De tényleg!
- Szerintem remek ötlet! Macskákat, kutyákat ismer már? Párral összefuthatna, úgy bemelegítésnek. Vagy van olyan képeskönyve, amiben elefántok tülkölnek, mókusok falják a mogyorót és hasonlók?
Ebben nem vagyok nagy szakértő. Lehet, hogy blőd ötletekkel álltam elő. Lelkesedés viszont akad. Állatok közé menni jó buli. Lehet, hogy a vadászösztönöm is feltámadna. Persze nem vagyok dilis, tudok szólni a farkasomnak, hogy ne a park lakóit akarja szétcincálni. Ma megint úgy melóztam a laborban, hogy most érzem, milyen rég nem ettem. Hamar el is fogy a reggeli rám eső része.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Dec. 31, 2016 12:18 pm

Mosolyogva figyelem őket, de nem szólok bele ebbe a nagy beszélgetésbe. Aida először csak néz nagyokat, pislog, majd pedig elkezd nevetni gyermekien. Legalábbis erre szokták azt mondani, hogy nevetnek. Így túl sokat tényleg nem kell BB-nek se győzködnie, hogy egyetértett vele a kistündér.
- Igen, még a végén jobb óvatosnak lennem, mert cselszövések áldozata leszek. – kuncogom el a dolgot, mert csöppet se gondolom komolyan, de meg kell hagyni igazán édes Balthazar, ahogyan próbálja elnyerni Aida kegyeit. Szerintem még sose láttam korábban őt ilyennek. És még egy pillanatra az is megfordul a fejemben, hogy velem egészen könnyű dolga volt és a kisasszony sokkal nehezebb eset, mint azt bárki is gondolná ilyen téren. Bár nem hibáztatom érte, hiszen a férfiak sose voltak egyszerű esetek, illetve ott van az a tény is, hogy mióta itt vagyok, azóta nem is láttam Abie párját, az unokahúgom édesapját. Sajnálom, hogy így alakultak a dolgok.
Nevetés pedig könnyedén tölti meg ismét a nappalit. Mosolyogva figyelem őket és örülök annak, hogy ismét inkább a jókedv uralkodik itthon, mint bármi más. Fura volt ez a helyzet, mert sose gondoltam volna azt, hogy egyszer ezt a helyet is az otthonomnak. Azt pedig pláne nem gondoltam volna a megérkezésemkor, hogy valaha ennyire kötődni fogok egy aprócska gyermekhez is.
- Nem akarom, hogy jövő áprilisban maradj… - nem mondom ki egyből. Habozok, de aztán mégis alig hallhatóan kimondom azt, ami a szívemet nyomja. Nem akarok arra gondolni, hogy még nagyobb baja essen, mint ami történt idén vele. Ezt talán ő is képes megérteni, hiszen azóta sok minden változott már meg, de nem is akarok erről vitát. Csak reménykedni tudtam, hogy megérti azt, hogy miért mondom azt, amit.
- Már csak az a kérdés, hogy jó példaként fog téged látni vagy inkább bohócuraságot mutatod meg neki? – természetesen ezt se komolyan gondoltam, inkább csak húztam a párom agyát, mert miért ne? Ez nálunk megszokott volt és legalább Aida is hamar megtanulja azt, hogy miként lehet szórakozni ilyen téren a férfiakkal. Na, meg talán ő is bátrabb lesz idővel ilyen téren.
Aztán pedig jöhet a reggeli is, vagyis inkább már lassan szerintem ebédidő lesz, de így jár az, aki elmegy csavarogni munka után és egy potyameglepetéssel tér haza. Örültem annak, hogy ide beszéltük meg a találkát a nagycsaládi banzáj előtt BB-vel, mert farkaslakkba se vittem volna be sose. Sőt, még a közelébe se vinném és nem csak a kölykök miatt, hanem amiatt is, mert még mindig picit úgy gondolom, hogy nem a legbiztonságosabb helyről van szó. Egy farkas bármikor bekattanhat. Főleg mostanában a fura álmoknak köszönhetően.
- Jó étvágyat neked is picim. – közben pedig hol én kapok be egy falatot, hol pedig Aidának adok enni. Így felváltva egészen jól is megy a dolog. Közben pedig be is indul a sztorizgatás és egy újabb darabkáját ismerem meg. Ennek pedig örülök, de úgy érzem, hogy Balthazarnak valahogy mindig is könnyebb volt beszélnie a saját múltjáról, mint nekem.
- Fogalmam sincs, de délután megkérdezheted a nővéremtől, mivel ő csinálta. Ha nem gond, most a kóstolás lehetőségét inkább kihagynánk. – reménykedni tudtam abban, hogy amit elhoztam, azzal ki fogunk egészen addig tartani, amíg ő ideér. Mert utána lehet nálam is jönne egy kisebb kétségbeesés, még ha a kórházban velük is foglalkozom részben.
Pici pedig kíváncsian figyeli azt, amit Balthazar művel. Néha jobbra, néha picit balra dönti a fejét, miközben a szája pár pillanat erejéig tátva marad, de nem úgy fest, mint aki már most tudná, hogy az ennivalója melegszik.
Csak picit érthetetlenül pislogok, mert nem teljesen értem az összefüggést, de jobbnak látom nem is faggatni. Nemcsak az evés miatt, hanem a pici miatt is. Úgy érzem, hogy így jobb lesz tényleg mindenkinek, ez is máskorra marad majd.
- Elfelejtetted, hogy Abienek van kutyája? – ő is járt ott, amikor eléggé balul sült el a találkozásom az egyik kölyökkel. Leállíthattam volna, de képtelen voltam bántani őt, és nem túl szép vége lett így.  A többiről viszont nem tudok én se túl sokat. – Hmm, szerintem valami hasonló könyve van, de ha gondolod, akkor majd valamelyik nap benézhetnénk a könyvesboltba. Biztosan találnánk Aidának való mesekönyveket. – pillantottam a kedvesemre kíváncsian, miközben repülőset játszottam az étellel, hogy Aida kinyissa a száját és bekapja. Nem irigyelem a nővérkémet, mert biztosan nem lehet könnyű egyedül nevelni őt, de azt is tudom, hogy remek anya és képes mindennel megbirkózni. Illetve most már mi is itt vagyunk neki, mert szerintem Balthazar is szívesen segít neki, ha tud.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Jan. 07, 2017 1:08 pm

- Aida már ilyen korán űzi a női praktikákat! Nem semmi.
Nagyon jókat nevetünk és örülök, hogy a gyerek se fél már annyira. Bevontuk a mókába. Nem is csak őt akarom megnyerni (bár ez is fontos), hanem Abigailt is. Múltkor nem éreztem úgy, hogy igazán megkedvelt volna. Inkább csak tolerált. Ő egy komoly nő, ilyen hóbortos őrült tudóst nehezen fogad el, úgy láttam. Pedig fontos nekem, hogy aki Mae szemében nagy ember, azzal jóban legyek!
- Kicsim, keresni fogunk egy akciós utat és együtt húsvétolunk. Húsvételünk. Hogy kell ezt mondani?
Nem szeretném levinni a hangulatot drámáig, ezért nyugtatom meg azzal, hogy jövőre már sokkal fontosabbnak tartom őt. A Falkánál is előrébb való. Idén még felemás viszonyban voltunk, nem tudtuk, nem akartuk tudomásul venni, mit érzünk egymás iránt. Szerintem pont a Vörös Hold volt a keresztút, amit végig kellett járnunk szenvedéssel ahhoz, hogy a végén elnyerjük az üdvösséget. Akkor sok minden kiderült. Most viszont gyerekezés van és ilyenkor nem bánkódunk. Hanem elnevetjük azt, hogy új szót alkottam.
- Kettőt találhatsz, krumplicukrocskám!
Nem vethetem le a bundámat. Felelősség is, hogy talán én leszek az a férfi, akit legtöbbet lát a kicsi. Egy pillanatra megijedek ettől, mert nem tartom jó ötletnek. De mivel elkerülhetetlen, inkább igyekezni fogok majd.
Az asztalnál Maeve hihetetlenül édes. Eteti, babusgatja a kicsit. Nem tudom eldönteni, hogy úgy bánik-e vele, mint a kishúgával vagy mint a gyermekével. Nagyon élvezi a dolgot. Ez az ő igazi oldala. Á, dehogy. Az egyik igazi. A bolondos, szúrós oldalát is szeretem és az is ő.
- Jó, meg fogom kérdezni! Nem eszem el előle, dehogyis.
Jót derülök azon, hogy bébipapira fanyalodtam volna. Az a kicsié, még egy falatot sem veszek el belőle. Másrészt túl nagy élményt nem is adhat nekem. Aida olyan okosan nézi, amit csinálok, hogy muszáj még produkálnom is magam. Nyelv kinyújt, visszahúz. Hátha utánozni is fog. A következő körben a fülemet is megpiszkálom, elállóra húzom a két kezemmel, miközben nyelvet öltök. A történet pedig közben elhangzik, tördelve, mivel a közepét kihagytam. Éppen eszünk, azért.
- Ja, tényleg! Hogy is hívják, Dingo?
Most, hogy mondja, beugrik a kis szőrcsomó. Azt hiszem, nem volt ott sokat, mikor Mae-t ápoltam. Nem maradt meg.
- Őt szereti a kicsi? A kutyák nagyon védelmezőek szoktak lenni a gyerekkel, biztos szereti.
Lehet, hogy ciki, de fogalmam sincs, hogy viselkedett akkor a kutya. Nem ő érdekelt.
- Ez egy jó ötlet!
Könyveket böngészni együtt eleve remek buli. Azt kéne megtudakolni, melyik bolt a papáé, mert akkor inkább másikba mennék. Úgy lesz meglepetés, ha találunk valami különlegeset. Követem a szememmel a repülő útját és a fejemmel is. Mint a macskák. Közben már csak a szalvétát keresem, mert végeztem. Még egy jó tej és megkoronáztam a reggelit! Nyitom is a hűtőt.
- Ha tele lesz a pici poci, azért te is egyél, szívem! Utána mi legyen a program?
Dörzsölöm a kezemet. Most úgy bennem van, hogy mindent előkészítek. Egy vendégünk már van és a következő is érkezni fog délután. Azt már kitaláltam, mi lesz az ebéd, de még ráérünk vele. Lehet, hogy a kicsinek aludnia kell. Vagy még nem most? Na, ez az, amihez kutyaütő vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Jan. 07, 2017 4:05 pm

- Időben kell elkezdeni. – viccelődtem tovább, majd egy hatalmas puszit nyomtam az unokahúgom fejére. Nagyon szeretem őt, ez nem is kérdés. Lehet, hogy nem túlzottan ismerem apucit, de azért a nővéremet igen és azért jó pár hasonló vonást véltem felfedezni, ami inkább a nővéremre emlékeztet, mint bárki másra. Másrészt meg bármi áron megvédeni őket mindig is. Lehet, hogy nem vagyok túl vén, de valószínűleg még az életemet is veszélybe sodornám, ha arról lenne szó.
- Rendben van, és akár még velünk jöhetnének ők is. – picit a vállaimat is megráztam, hogy nem is tudom, hogy miként kellene mondani, de mindegy is, hiszen most sokkal inkább az számított, hogy azt mondta nem fog maradni. Emiatt pedig hatalmas kő esett le a szívemről, Sokat jelentett számomra az, hogy nem lesz itt és fontosabb vagyok számára, mint az őseink ellen vívott „háború” és a falka többi tagja.
- Biztos vagyok abban, hogy remek példa leszel számára és rövididőn belül legjobb barátok is lesztek. – pillantottam biztatóan a hímre, hiszen tényleg reménykedtem abban, hogy idővel majd Aida is könnyebben fogja Balthazar  közelségét venni. Szerintem a nővérem se bánná, hiszen egy férfi segítsége mindig eljöhet és biztos vagyok abban, hogy ő nagyon is örül annak, hogy a család még egy fővel bővült időközben.
Könnyedén jött az, hogy miként is bánjak vele, miként etessem meg Aidát, hiszen voltak testvérem és nem is keveset foglalkoztam velük. Másrészt meg a kórházban is gyakran találkoztam kicsikkel, hiszen mégis sokat dolgoztam a gyerekosztályon, ha pedig ott nem volt szükség rám, akkor maradt a sürgősségi, vagy éppen a veszélyesebb műtétek. Szeretem a munkámat és semmiért se cserélném el. Nem vagyok olyan, aki túlzottan törődne másokkal, de ott valahogy mégis. Mintha ott sokkal inkább képes lennék közel engedni valamilyen szinten az embereket, hiszen azon munkálkodom, hogy segítsek rajtuk.
- Helyes, vagy még a végén neked kellene a megkóstolás alapján újat előállítani. – kacsintottam rá bolondozva, majd az ölemben ülő gyermekre pillantottam- Igaz, bogárkám? – nevettük el együtt magunkat, amikor játékosan megpusziltam az aprócska orrát. Szerettem hallani azt az ártatlan nevetést, amivel néha megajándékozott minket, vagy a mosolyát látni, de még mindig annyira elbűvölő tudott az is lenni,, ahogyan a világra rácsodálkozott sokszor.
- Diego? Túl sok latin-amerikai sorozatot néztél mostanság? – cukkoltam őt kicsit és megráztam a fejemet is nemlegesen a fejemet. Kodának hívják. – árultam el a kutyus nevét, akinek köszönhetően egykoron nem lett túl nagy baj, amikor váratlanul beállítottam Abigailhez kicsit szétesve. Ha ő nem ugat meg, akkor ki tudja, hogy mi történt volna.
- Igen, nagyon szereti és szerintem fordítva is igaz. Koda mindenkitől megvédeni a picúrt. – nem véletlen szeret sokszor Aida közelében lébecolni. Nagyon is szeretik egymást, ennek pedig örülök, hiszen a kutya-ember barátság mindig is fontos.
- Enni fogok, emiatt ne aggódj. Szerintem utána játszhatunk egy nagyot, mit gondolsz? – pillantottam BB-re, ha pedig Aida idővel jól is lakott, akkor én is sietve reggeliztem meg, majd pedig bevittem őt a szobába, hogy lerakjam a játékai közé. Ha kellett segítség BB-nek, akkor segítettem rendbe szedni a konyhát, ha nem, akkor pedig maradtam a váratlan látogatónkkal.

Már legalább két órája ment a játszás, a mesék olvasása, amikor látszott Aidán is, hogy kezd elpilledni. – Szerintem lefektetem őt, biztosan elfáradt. – pillantottam mosolyogva páromra, majd ha elköszöntek egymástól, akkor először jöhetett az, hogy tisztába tegyem ismét a lánykát, majd az, hogy elfoglaljuk BB hatalmas ágyát. – Szívem, szerintem lassan el kellene készíteni az ebédet, mert lassan itt lesz Abigail is, kicsit elrohant az idő. – szóltam ki a szobából, amikor rájöttem arra, hogy már dél is elmúlt régen. Fel se tűnt, hogy ennyi ideje szórakoznánk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Pént. Jan. 13, 2017 9:19 pm

Eléggé időben kezdené, ha már most így tenne. Tudom, hogy nem erről van szó, Maeve csak a saját nemét isteníti. Érzem a túláradó szeretetet, amivel elhalmozza a kicsit. Egyre komolyabban foglalkozom az örökbefogadás gondolatával.
- Azt is lehetne.
Mae-vel kettesben intimebb lenne és a meglepetés erejét sem veszítenénk el. Ha viszont Abigail és a lánya is jönne, az egy remek közös program volna. Ilyenből még sok fog kelleni. Hát legyen! Élni szeretnénk és tavasszal a legnehezebb. Már nem csak gyógyító vagyok és egy kamuvőlegény. A hazugság igazsággá vált, a vicc valódi lett.
- Tetszik a bizakodásod.
Igyekszem, hogy úgy legyen, ahogy Maeve akarja. Én teszek is érte, de hát ő a gyermekorvos. Csak pedzegetem, hogy kerülhetnék közelebb a kicsihez, hogy ne utáljon, ne féljen tőlem, ne irtózzon! Azt nem szeretem.
- Kísérletnek jó, de egy klasszikus reggeli hasznosabb.
Nem kísérleteznék bébipapival. Az nem olyan izgalmas.
- Mi? Nem. Dingo, mint az az ausztrál farkasféle. Vagy kutya. José Armando-nak ehhez semmi köze!
De azért elnevetem magamat! Koda? Huh, hát erre nem is emlékeztem. Mae volt szétesve. Először. Aztán én, mikor megtudtam, mi van. Szerintem nem bűn, hogy egy ilyen mellékszereplőt, egy házikedvencet nem jegyeztem meg.
- Az jó! Jó fej kutya lehet! Bevallom, nem nagyon emlékszem rá, csak a fejére és a szagára.
Megismerném és ő is engem.
- Jóóóó! Aida, mit szólsz?
Már most bolondozni kezdek. Ha a reggelinek vége, akkor pedig a nappaliban jön egy nagy játék. Semmi nem kell hozzá, csak mi, de Aida megszokott eszközeit is be akarom vetni. Mindent. Kell, hogy lenyűgözzem! Egyszerűen nem lehet, hogy mindig csak sírjon, ha lát engem! A konyha megvár, első a játék.

A kislány szemei mennek lefelé, törölgeti őket, mert zavarja, hogy nem gy működnek, ahogy szeretné.
- Kitikkasztottuk. Főleg én, azt hiszem.
Maeve lefekteti, oké. De akkor figyelni is kell rá. Én egyedül csinálom az ebédet? Nem baj, sokszor megtettem már. De most hiányérzetem van.
- Figyelj csak rá! Én sütök, főzök, pirítok és habarok, meg dinsztelek. Mire anyuka ideér, minden kész!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Maeve MacGowan
Gyógyító
avatar

◯ Kor : 83
◯ HSZ : 395
◯ IC REAG : 331
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : lapockáján és a csuklóján lévő tetoválás

Re: Balthazar Bluefox háza // Szomb. Jan. 14, 2017 4:08 pm

- Persze ez csak kószaötlet volt és még sok idő van addig. – pillantottam mackóra sietve, hiszen nem akartam semmit se erőltetni. Nem fogom elvárni azt se, hogy állandóan együtt töltsük az időnket, vagy akár a családommal töltse. Egyszerűen csak tudom, hogy talán akkor képes lennék nem idegeskedni, ha ők is velünk vannak, mint más esetben.
- Rövid az idő ahhoz, hogy állandóan csak a rossz dolgokra gondoljunk. Kell a bizakodás és a jókedv is, nem? – Abigail is és szerintem Balthazar is sokszor mondta már azt, hogy néha kell remélni és a jó dolgokat is meglátni. Most megteszem, erre úgy néz ki, hogy sikerül meg is lepnem vele.
- Igaz, férfiakhoz az út legtöbb esetben a hasán át vezet. – cukkolom tovább, közben pedig Aidát etetem, hiszen ő se maradhat éhes, néha pedig egy-két falatot bekapok a saját késői reggelimből. Amikor elindultam, akkor még egészen fáradt voltam, de aztán jött az unokahúgom, meg itthon volt Balthazar és már annyira fárasztónak nem is érzem a napot.
- Elhiszem neked életem. – hagytam rá a dolgot, hiszen ennyire nem voltam otthon a farkasfélékben, meg a nevükkel. Talán illene, ha már én bennem is lakózik egy, de nem kutakodhat mindenki ilyen téren, hogy vajon még mik vannak.
- Tényleg nem? Pedig neki köszönhetően nem történt túl nagy baj. – emlékeztettem Balthazart arra a napra, hiszen ha ő nem kezd el úgy ugatni, mintha éppen valaki be akarna törni, akkor ki tudja, hogy mi történt volna. Még a hideg is kiráz a gondolattól, másrészt meg nem meglepő, hogy nem emlékszik. Volt más, ami miatt aggódhatott azokban az időkben.
Amikor pedig BB megkérdezte, hogy Aida mit szól, akkor a kishercegnő könnyedén nevette el magát és még a kezével is hadonászni kezdett, mintha csak azt akarná kifejezni, hogy örül annak, ami következni fog. A hűtőbe is csak sietve pakoltam be azokat, amik romlandók, de a többi meg fog várni. Aztán pedig nem is volt más hátra, mint játszani és jól érezni magunkat. Sok nevetés, kacaj és mosoly között néha a mécses is eltört, ahogyan lenni szokott, de attól még a jókedv nem illant el örökre.


- Se cáfolni, se megerősíteni nem tudom Mr, de az biztos, hogy a végére már egészen kezdtetek jól kijönni egymással. – nyomtam egy puszit Aida arcára, miközben szedelőzködni kezdtem, hogy lefektessem őt.
- Köszönöm szerelmem. – adok egy csókot BB-nek, hogy utána eltűnjek Aidával, először jön a tisztálkodás, majd pizsit adok rá, amit kaptunk kölcsönbe, majd pedig hamarosan el is foglaljuk a hatalmas nagy ágyat. Könnyedén mondok neki mesét az egyik mesekönyvből, amit elhoztunk, majd amikor jelzi, hogy azt szeretné, hogy még maradjak, akkor könnyedén bújok be mellé én is. Persze ő a takaró alatt, én pedig felette voltam, de aztán valószínűleg engem is elnyomott kicsit az álom és együtt pilledtünk el a pihe-puha ágyban. Fogalmam sincs, hogy mennyi idő telhetett el, amikor meghallottam a csengőt/kopogást, mire sietve nyitottam ki a szemeimet. Aida hozzám bújva aludt, így óvatosan bújtam ki az „öleléséből”, hogy utána elinduljak a bejárat felé, ha Balthazar addigra nem nyitott volna ajtót a nővéremnek. Azt se tudom, hogy BB vajon ránk nézett-e, amiért ennyire nagy lett a csend és én se kerültem elő egészen mostanáig.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 201
◯ HSZ : 328
◯ IC REAG : 280
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Balthazar Bluefox háza // Hétf. Feb. 13, 2017 8:40 pm

- Nem, nem, én elvonulok a sarokba és magamra húzom a depikapucnit. Mert ilyen vagyok, ismersz.
Nagyot hahotázok, ahogy elképzelem ezt. Feleilyen kapcsolatban nem lennénk, ha a kút alján kéne keresni a hangulatomat. Valamit félremondhattam, hogy Maeve bizonygatja az igazát. Ugyanarról beszélünk.
- Hát ez így van. De a kis pohoshoz is!
Megnyomkodom a kislány hasát. Elneveti magát. Biztos csiklandós. Túl sokat nem bohóckodom, mert enni is kell, nem csak kacagni.
- Akkor majd egyszer viszek neki egy finom főtt húst.
Ő jelzett, hogy Mae betévedt az udvarra? Ez nekem lényegtelen részlet volt, lehet, hogy mondták, nem maradt meg. És nem is vagyok túl kutyás egyébként. Voltak háziállataink, de annyi, hogy a kutya nem nőtt a szívemhez. Főleg az nem, amelyik megtalált, mikor be voltam ásva a földbe. Csoda, hogy nem lett olyan traumám, mint a kígyóktól.
A reggelit bőven lemozogjuk, néha csak a nevetéssel, a rekeszizmok megdolgoztatásával. Én azért kiteszek magamért, egy fél tornászvb-t előadok, hogy belopjam magam Aida szívébe. És hogy mindenki kellően kifáradjon.

- Ez csak természetes! Rádfér a pihenés, pici nokedlim!
Elvégre munka után jött és még itthon is dolgozik. Mivel a gyerekkel kapcsolatos dolgokhoz ő ért jobban, én nem szólok bele, hogy törölje, ragassza és a többi és a többi. A konyhában szorgoskodom, rendet rakok, aztán még nagyobb kupit csinálok főzés közben. Elhúzom a számat, mikor sikerül leejtenem egy fazekat és olyat szól, mintha a lépcsőházban gurult volna végig. Egy pillanatra megállok és hallgatózom. Huh, nem ébredtek fel. Hát...nem lennék jó betörő. Felverném a ház urait. És most meg csengetnek? Eltököltem az időt rendesen! Mindegy, ez már a mosogatás volt, szóval a kaja kész. Ha meglátom Mae-t jönni, intek, hogy maradjon csak. A nadrágomba törlöm a vizet a kezemről. Megigazítom a háziöltözetemet és nagy levegőt véve nyitok ajtót az anyukának. Most nem akarom úgy felbosszantani, mint legutóbb.
- Helló Abigail! Örülök, hogy itt vagy! Fáradj beljebb!
Félreállok és tessékelem is. Ha esetleg a párom jön a kicsivel, akkor rájuk vigyorgok. Látni, mikor a gyerek hosszú idő után megint az anyja karjaiba ugorhat, az nem semmi élmény. Közben kellemes illatok terjengnek. Pedig szellőztettem is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Abigail Cecile Kenway
Vezető Gyógyító - Mentor
avatar

◯ Kor : 55
◯ HSZ : 829
◯ IC REAG : 880
◯ Lakhely : Fairbanks, kertváros





Re: Balthazar Bluefox háza // Vas. Márc. 19, 2017 4:35 pm

Azt eddig is sejtettem, hogy nem egyszerű dolog a gyereknevelés, pláne egyedül, de ki gondolta volna, hogy a férjem még azelőtt felszívódna, hogy a csöppség megszületett volna? Vagy hogy azóta sem tűnt fel egyszer sem?
Igaz, néhány hónapig otthon maradtam a kisasszonnyal, de aztán kénytelen voltam idővel visszamenni dolgozni, s bár amikor csak lehetett, magammal vittem Aidát mindenhová, de akadtak olyan helyzetek, ahol ez elképzelhetetlen lett volna. Ma is így történt, s miután nem szerettem volna fertőző betegek közé vinni a csöppséget, így imádott nagynénjére bíztam. Azt már tudom, hogy Maeve-et imádja, elég sokszor volt szerencséjük egymáshoz, így nem félek attól, hogy végigordítaná az egész délutánt... igaz, némi félsz így is volt bennem, ahogy öt-tíz percenként a telefonomat néztem, nem hívtak-e, hogy valami gond van, és sietnem kell vissza életem csöpp értelméhez, de úgy tűnik, csak boldogult a kis gerlepár a lurkómmal. Azért remélem, nagyon nem nehezítette meg a kisasszony a dolgukat, mert hogy őszinte legyek, inkább bízom Maeve gondjaira, ha úgy van, mint valami idegenére.
- Szia, Balthazar. Köszönöm! - sétálok bentebb az előszobába, s miközben kibújok a kabátomból, már fülelek is, nézelődök, nem-e látom, vagy hallom valahol Aidát.
- Remélem, hogy jól viselkedett Aida. Nem fárasztott le titeket túlságosan? - vetek egy aggódó pillantást Balthazarra, mert számomra még mindig egy csodával ér fel, hogy amilyen pöttöm egy kisbaba, mennyi energia fér belé! És hogy ki tud fárasztani egy felnőttet... félelmetes és csodálatos, kettő az egyben!
- Köszönöm, hogy vigyáztatok rá, nem is tudom, hogy mihez kezdtem volna nélkületek. Egyébként merre van? És Maeve? - nézek körbe a lakásban ismét, mielőtt a ház ura felé fordulnék.


|| bocsibocsibocsibocsi, hogy csak most  T____T *süllyedsüllyedsüllyed*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Re: Balthazar Bluefox háza //

Vissza az elejére Go down
 

Balthazar Bluefox háza

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Házak, lakások :: Házak-