HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!

Aktuális oldalkaland:
-

Érdemes követni:
-
AKTÍV KARAKTEREK
71 TAG 31 FÉRFI 40 NŐ
FAIRBANKSI FALKA
21 TAG 7 FÉRFI 14 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
15 TAG 7 FÉRFI 8 NŐ
ŐRZŐK
20 TAG 10 FÉRFI 10 NŐ
EMBEREK
6 TAG 3 FÉRFI 3 NŐ
VÉRVONALFŐK
9 TAG 4 FÉRFI 5 NŐ

Az előző negyed évben
ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

Örökös legjobbjaink:
Az oldal alapítói, Castor, Duncan & Gabe.
A Vérvonalfők megalkotói, játékosai - különösen, akik a "NS 3.0 - Redemption" végéig kitartottak.

írta  Catherine Benedict Szomb. Május 26, 2018 8:45 am
írta  Catherine Benedict Vas. Ápr. 08, 2018 10:55 am
írta  Alignak Vas. Feb. 25, 2018 8:44 pm
írta  Payne Holmes Kedd Feb. 20, 2018 10:25 am
írta  Celaena McDonald Vas. Feb. 18, 2018 8:16 pm
írta  Tawny Vaidya Vas. Feb. 18, 2018 4:42 pm
írta  Alignak Vas. Feb. 18, 2018 12:12 pm
írta  Catherine Benedict Szomb. Feb. 17, 2018 7:09 pm
írta  Alignak Szomb. Feb. 17, 2018 6:39 pm
írta  Balthazar Bluefox Szomb. Feb. 17, 2018 12:42 pm
írta  Alignak Szomb. Feb. 17, 2018 9:45 am
írta  Alignak Pént. Feb. 16, 2018 10:21 am
írta  Darren Northlake Csüt. Feb. 15, 2018 11:34 am
írta  Catherine Benedict Csüt. Feb. 15, 2018 6:40 am
írta  Hans Elfman Szer. Feb. 14, 2018 7:49 pm
írta  Payne Holmes Szer. Feb. 14, 2018 7:35 pm
írta  Alignak Kedd Feb. 13, 2018 8:11 pm
írta  Alignak Kedd Feb. 13, 2018 6:22 pm
írta  Darren Northlake Kedd Feb. 13, 2018 11:51 am
írta  Yetta Northlake-Nacrosh Hétf. Feb. 12, 2018 8:29 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Feb. 12, 2018 7:28 pm
írta  Darren Northlake Hétf. Feb. 12, 2018 7:21 pm
írta  J. Isaac Sladen Hétf. Feb. 12, 2018 7:08 pm
írta  Jason Drewner Hétf. Feb. 12, 2018 6:45 pm
írta  Darren Northlake Vas. Feb. 11, 2018 6:28 pm
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:14 am
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:14 am
írta  Alignak Vas. Feb. 11, 2018 11:13 am
írta  Corinne June Mouser Vas. Feb. 11, 2018 10:07 am
Prof. Dr. Lester J Edison
 
Catherine Benedict
 

Share | .

 

 Bekötőút North Pole felől

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6820
◯ IC REAG : 8562
Bekötőút North Pole felől // Vas. Ápr. 08, 2012 11:07 am

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net



























SzerzőÜzenet
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Szomb. Nov. 21, 2015 7:06 pm

Vonzó nő volt. Határozottan olyan fajta, akit nehéz megszerezni, persze Tim nem is emiatt kezdett el érdeklődni utána. Hanem mert zenélt. Ahogy a legtöbb mágiaérzékeny ember, Elena Shilrooks is árasztotta magából a muzsikát, amit persze Timen kívül más nem hallott. Ütemesen, de halkan szólt fejében a Gnarles Barkley duó Crazy című száma, amikor elhaladt mellette az utcán, és onnantól kezdve természetesen megfigyelés alatt lett tartva, mint potenciális őrző jelölt. Azonban sokkal érdekesebb dolgok derültek ki idővel róla, amik roppant mód felkeltették Tim érdeklődését, és onnantól saját maga figyelte meg, amikor csak tehette. Egy volt vérfarkassal hozta össze a sors. Ritkán tapasztalni egy szabadon garázdálkodó jogfosztottat, hiszen a protektorátus lakat alatt tartja őket, vagy ha mégsem, akkor saját akaratukból döntöttek a farkasvesztés mellett. Természetesen a kötelező köröket megtette. Kapcsolatba lépett a környező területek protektorátusaival, és arra kérte őket, hogy terjesszék tovább a nőről az infókat, mivel senki nem jelezte a Fairbanks-i tagoknak, hogy ideengedtek egy elvonóst, így csak arra tudott gondolni, hogy valaki, valamit csúnyán elbaszott. A szervezet még vérfarkasként tartja számon (mellesleg Melanie néven), innen szűrte le, hogy elvégezhették rajta a havonta megújítani szükséges rituálét. Ilyenkor a szellemi fél háttérbe szorul, és az ember, ha mágiaérzékeny, újra zenélni kezd, amit Tim meg is hall, ha elég közel kerül hozzá. Igazából egy banánhéjon csúszott el, hiszen a nő nem gondolhatta, hogy valaki amiatt figyel fel rá, mert mentális hangszóróként tevékenykedik. Az őrző kollégák viszont nem végeztek rajta rituálét elvileg, ami a helyzetet bonyolítja, de Tim persze biztos volt benne, hogy csak csesztek feljegyezni. Természetesen az ilyen hanyagság nem tűrhető az őrzői körökben, és mindent meg kell tenni, hogy Elena, vagy Melanie státusza tisztázódjon. Azután szép lassan csordogálni kezdtek róla az infók. Legutóbb az FBI-nál dolgozott, ahonnét váratlanul eltűnt, és ami még szebb, nem csak ő, de bizonyos személyek is az ő sorsára jutottak, akiknek köze lehetett a kapcsolati hálójához. Persze néhányan elő is kerültek. Farkasok által félig kiásott sírokból. Az egyiket épp egy vérfarkas ásta ki. Eléggé meglepődött, és természetesen meg is örült a majdnem friss húsnak, persze saját állítása szerint nem evett belőlük, hanem egyből értesítette a rendőrséget. Akárhogy is, a testfelületükön „medveharapások” látszódtak, elvégre a protektorátus emiatt szállt ki elsősorban. Persze a vérfrarkas mai napig tagadja a dolgot, pedig mágiával már meglesték a helyszínt és tényleg beléjük kóstolt, de az is kiderült, hogy valóban csak rájuk talált. A dögevés pedig nem minősül főbenjáró bűnnek, csak szabálysértésnek.  
Elena nevét már az első találkozáskor megtudta, anélkül, hogy szóba elegyedett volna vele, de a puszta megfigyelésen kívül nem tett többet. A sötét részletek előkerülésének idejére pedig mintha a föld nyelte volna el. Volt, nincs. Talán újra visszatért vérfarkas létéhez és az erdőben bolyong, persze, ha nem őrző rituálé kötötte meg, akkor emberi állapota végleges, ami miatt kiszámíthatatlan és veszélyes. Az, hogy a kapcsolatai sorra meghaltak, még nem jelenti azt, hogy ő tette, de köze mindenképpen van hozzá. Lehetséges, hogy egy volt falkatárs ezzel még tovább akarja kínozni. Először a munkatársait teszi hidegre, és ha talál rajta jobb fogást, akkor az ismerőseit, vagy a barátait veszi célba.
Aztán befutott a hír is, ami nem volt éppen jó. Az egyik informátor szerint néhány részeg suhanc, a város felé néző kilátóból látott egy dögös macát távcsöves puskával az erdőben kóborolni. Elmondásuk szerint vagy be van lőve, vagy be van rúgva, mert sokszor lehajolt, és elkezdte a havas földet szaglászni, és néhány vadállati ürüléket is tüzetesen megvizsgált. Távcsővel felfegyverkezve még azt is meg tudták állapítani, hogy megnyalta a feltételezhetően nagyragadozótól eredő fagyott szarkupacot. Nem biztos, hogy Elena az, de elég idiótán viselkedik, hogy akár egy fosztott vérfarkas is lehessen.
Tim szokásához híven zsörtölődve kocsiba ült, majd a lehetséges kimeneteleken agyalva a kilátó felé hajtott. Onnan kell kezdenie. Az informátort arra utasította, hogy vagy tartsa ott a részeg srácokat, vagy vigye őket haza, de semmiképp se engedje őket magukban mászkálni. Mire odaért a kilátó már üres volt, de így is könnyedén rátalált a néhány száz méterrel arrébb lévő csapásra. Előzőleg nagyjából betájolták neki, hogy merre kell mennie. Nem kért segítséget a protektorátusról, mivel egy esetleges vaklárma nem tenne éppen jót krónikás karrierjének. Meg egyébként is? Ugyan mit tudna lelőni az erdő kellős közepén? Néhány nyulat, meg esetleg egy szarvast? Könnyű volt a nő nyomait a hóban követni, és valóban iszonyú hülye lenyomatokat produkált. Tim vagy egy percig csak nézett maga elé, és meg mert volna rá esküdni, hogy valaki itt elkezdett hemperegni a hóban. Egy hosszú tárgy súlya alatt pedig besüppedt a hó. Hát, legalább nem a puskájával szórakozott ilyen jót. Ez is valami. A hatodik érzék és a falkaszag varázslatok aktívak voltak, bár jelenleg csak az előbbire lesz szüksége, de mivel tegnap éjszaka meditálás előtt sütötte el őket, így még legalább hat órán át, mindkettő működőképes lesz. Helyes, nem szerette volna, ha a csaj lesből lelövi őt.
Túl sok előnye volt, de rengeteg időt pazarolt felesleges dolgokra. Az egyik helyen a nyomok körbe-körbe kezdtek haladni, hogy aztán újra felvegyék az eredeti csapás irányt. Timnek kezdett az egész egyre inkább nem tetszeni. Miért nem legyintett egyet és itta tovább a délutáni kakaóját, ahelyett, hogy nyomkövető kutyát játszik a vadon kellős közepén? Vagyis, már nem is igazán a vadon volt ez. A civilizáció vívmányai kandikáltak elő a fák lombjai mögül, valamint néha, egy-egy autó motorjának a zúgása is elért hozzá. Aztán meghallotta a lépések zaját is. Szíve majd kiugrott a helyéből, ahogy a távolban meglátta a nőt, távcsöves puskával a kezében. Rögtön behúzódott az egyik fa mögé, hogy aztán fatörzstől-fatörzsig lopakodva csökkentse a távolságot, ami még legalább negyven méter lehetett. Úgy tűnt a nő nem hallotta meg, vagy ha igen, nem adta jelét a felismerésnek. Tim várt, és az egyik fa tövébe kuporodott, majd óvatosan kitekintett. Látta a nőt, és még valamit. Egy sátrat. Kezdett a dolog megint csak nem tetszeni neki. Remélte idiótaságában nem fog gyanútlan sátorlakókra lövöldözni. Azonban azt sem szerette volna, ha rá lő, így amíg csak teheti fedezékből figyeli, és ha nincs más megoldás, majd rohanva fogja leszerelni a nőt a varázslataival.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Nov. 23, 2015 4:23 pm

Valószínűleg most zajlik a csókjelenet, mivel csak nyammogást, finom nyögéseket és hempergés hangját hallom. A sátortól jó 5 méterre egy hirtelen készített tűzrakóhely nyomai hallgatják, mint élvezi ki egymást a város 2 gyermeke a természet lágy ölén. A nőt nem igazán ismerem, nem tartottam lényegesnek, hogy utánanézzek. Dirk nyilván informátor volt, az FBI-nak szolgáltatott adatokat és most Bagoly le akar rá csapni. Mintha el akarna varrni minden szálat, ami az emberi valójához köti. Ettől várná vissza a Bestiát? Hiú remény, egy megbomlott elme terméke. De ettől még veszélyes, a tapasztalata és az eszköztára nem lebecsülendő.
Ott áll, szemébe lógó frufruval, ami egyébként jól állna neki, jobban, mint a hátra fogott ügynökhaj. Érdekes, hogy egyik nőn mennyivel jobban mutat az, ami a másiknak kevésbé áll jól. Nia-hoz például a lófarok illett, Bagolyt az öregítette. Csak álldogál ott és orrát az égbe emeli, mintha még képes lenne valamit kiszagolni. A sátorban pedig nyílik a cipzár, pontosabban az ajtaján és a feleség lép ki rajta. Kicsit molettebb szőke hölgyemény nagyon szép arccal és vidám kisugárzással.
- Mindjárt itt vagyok szívem!
A feleség szavait Dirk egy szolid Oké-val nyugtázza és a sátor elcsendesül. Susie egy guriga vécépapírral a kezében igyekszik a fák közé. Nem fut, de azért halad, léptei alatt törnek a kisebb ágak és zizegnek az ősz lehullajtott falevelei. Bagoly mozdulatát csak én látom. Féltérdre ereszkedve veszi célba a gyanútlan nőt. Most kell cselekedni. Készültem, begyűjtöttem pár zavaró tényezőt ide magam mellé és most egy nagyobb kavicsot el is hajítok. A sátrat dobom meg jó erősen, teljes erőmből. Aztán még egy kisebb faágat is hozzá vágok.
- Hé! Mi a fene történik? Susie, jól vagy?!
Dirk kiront a sátorból, miközben a felesége megáll és hátra néz. Aggódik az asszonyért, az első gondolata ő. Igaz szerelem lehet. Talán az előző kettő is az volt, csak nem bírták a titkos életét. Értetlenül állnak, néznek felfelé, hogy ugyan melyik fa akart kidőlni vagy mitől szakadt le róla egy ág.
- Ööö, igen. Te jól vagy? Mi volt ez? Nem is hallottam susogást, pedig mintha lezuhant volna valami... - kérdi a nő, miközben Bagoly elbújik egy fatörzs mögé.
És ekkor látom meg azt a másik fazont. Nem illik a képbe. Melanie egyedül dolgozik, mióta farkastalanítva lett. Nem tudom felmérni, ki a másik, túl messze van. Idősebb fószer, emberként kb. annyinak néz ki, mint én. Higgadt, nem agresszív. Melanie-t figyeli. A nő idegesen megrázza fejét, majd leereszti a puskáját és nyakát kinyújtva, fejét hátraszegve kezd kiadni olyan hangot, amivel a farkasvonítást utánozza.
- Jézus! Hallottad, Dirk? - kérdezi Susie és odarohan a férjéhez.
A fickó szótlanul megöleli a csajt és együtt rohannak vissza a sátor felé. Arcukon rémület és értetlenség játszik. Bagoly teljesen megkattant és mást is képes lenne az őrületbe kergetni! A mellényét babrálja és még látom, hogy egy kézigránát kerül elő belőle. Nem érnék oda, úgyhogy meg kell lepnem egy trükkel. Ugrásra kész pózt veszek fel, míg igyekszem teljesen higgadt maradni. Ha Dirkék meghalnak, az gáz, de nem dől össze a világ. Utána még elkaphatom a nőt. Csak a leselkedő fickóról kéne még megtudni valamit. Fejemet és főleg a torokszerkezetemet átalakítom, mintha átváltozásra készülnék, de igazából csak egy dologra kell.
Én is vonyítok egy hatalmasat, közönséges farkas hangját egy az egyben visszaadva. Az előző még kamu volt, talán Dirk is rájött, mert okos ember, de ez igazi. Mint a vadasparkban. Bagoly kezében megáll a gránát. Még nem húzta ki a pöcköt. Fejéről leveszi a kendőt és megrázza a rőzséjét. Aztán lekerül róla a mellény és már a pólóját is rángatja lefelé. Átváltozásra készül és komolyan érdekel, hogy ilyenkor mit érez? Tudja, hogy nem fog menni, csak úgy csinál vagy még azért számít rá? Én kerülőúton elkezdem megközelíteni, méghozzá a rejtőzködő fickó felől.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Nov. 23, 2015 6:41 pm

Hideg volt, nem kellett többet egy percnél csendben kuporognia, hogy érezze végtagjaiban a mínuszok okozta kellemetlen zsongást. Igazán felvehetné a kesztyűjét, akkor legalább az ujjai nem fáznának, de nem állt szándékában ezt megtenni. A kezeknek szabadon kell maradni, bármikor életet menthet – leginkább a sajátját – ha nincsenek az ujjak műbőr börtönben. Jelenleg persze nem a sajátjáért aggódott, hanem azokért, akik a sátorban leledznek, már ha nem Elena sátra az egyébként. Előfordulhat, bár akkor elég érdekes a szituáció, ami kibontakozóban van. Miért veszi távcsöves csúzlival valaki a saját sátrát célba? Válasz: mert nem a sajátja. Nyilván tapsvihar törne ki pengeéles logikája miatt a mentoráltjai körében, és még behízelgően mosolyognának is, csak, hogy engedje őket a következő vizsgára… Na, még mit nem. A seggnyalás sosem volt kedvére való, egyik végletben sem. A sátor felől elmosódott női hang hallatszódott, majd egy nő kimászott, kezében valamivel, amit Tim nem látott tisztán, de úgy tűnt egy tekercs kéztörlő, vagy esetleg vécépapír lehet. Nem vette észre a támadót, és Elena tett is róla, hogy ne legyen feltűnő. Fél térdre ereszkedett, és nyilvánvalóan le szerette volna puffantani a csajszit. Akár meg is tehetné, elvégre már nem vérfarkas… semmi köze hozzá és mégis… csak nem hagyhatja, hogy a szeme láttára lőjenek le valakit. Utálta magát, amiért a fa rejtekéből, kivágódott, hogy egyből egy közelben lévő fenyőtörzs felé orientálódva araszoljon közelebb, de mégis csak kell valami fedezék. Túl messze volt, hogy Mel Gibson rettenthetetlen alakításával, nekirontson a nőnek, és túl is élje, mert hány másodperc lehet megfordulni egy olyan cuccal és egy idiótát lelőni? Négy-öt? Talán… mindenesetre, ha már halnia kell valakinek, az ne Tim legyen. A varázslat bevetéséhez még legalább öt méter kell. Reménykedett, hogy lesz annyi ideje. Talán a hatalmas szellemek meghallgatták ki nem mondott fohászát, mert a sátor felől tompa puffanások zaját hallotta, valamint egy fickó, értetlenkedő felkiáltását. Túlságosan fátyolosan ért el hozzá, de ismerősnek tűnt a hang, csak épp ennyiből még nem tudta hova tenni, és egyébként is ez huszadrangú probléma jelenleg. Akármi is történt a nőt láthatólag megzavarta. Leeresztette a puskát, és úgy tűnt, mintha egy halálán lévő pávián hangját szeretné utánozni… vagy lehet, hogy farkas vonyítás akart lenni. Sohasem szabad egy fosztottat szabadjára engedni. Ha egy alapító tette, akkor tökön kéne rúgni, ha meg egy őrző, akkor el kellene tanácsolni a hivatásától, mert az ilyen idiótákat visszaengedni emberek közé, felér egy kisebb Azincourt-i csatával. Jó, hát a franciák szemszögéből persze. A nő, a hang hallatán odarohan a fickóhoz, akinek az arca takarásban van néhány ág miatt, de a lényeg, hogy még mindketten élnek. Tim kihasználva a támadó zavarát egy újabb fával előrébb araszolt, és aztán ismét kinézett a fa takarásából. Pont jókor, hogy a szemei elkerekedhessenek a látványtól. Az tényleg egy kézigránát? Igen, az tényleg az. Nem volt fegyverszakértő, de bizony az egy kibaszott gránát volt. Melyik idióta fegyvernepper adott el egy láthatólag zavart elmeállapotú nőnek egy kézigránátot? Talán erre is fény derül, amint leszereli a csajt. Közelebb kell menni,, és akkor… A vonyítás mozdulatlanságra késztette. Gyomra görcsberándult, és idegesen nézett körbe. Valahonnan a sátor mellől érkezhetett, de ahol egy farkas van, ott van több is. Csapdába lett volna csalva? Egy trükk volt, hogy néhány kóbor felzabálhassa? A helyi falka nem tenne ilyet, kivéve, ha nagyon szépen el tudnák rejteni a délutáni uzsonna nyomait. Akárhogy is, a nőt megállásra késztette, és még a gyutacsot sem húzta ki. Remek. Akármi vonyított, nem véletlen tette, így annak az esélye, hogy egy igazi farkas volt roppant csekély. Megy amúgy is, egyetlen retardált, közönséges farkas sem lenne képes a döglődő pávián hangján megszólaló nőt, fajtársnak nézni. Apropó nő… mi a fenét csinál? Ja, hát igen. Nyilván át szeretne változni vérfarkas alakba. Meglepő lenne, ha képes lenne rá, mert ebben az esetben Tim megfontolná, hogy benyújtja a lemondását és kér egy emléktörlést, alkalmatlanságra hivatkozva.
A falkaszag varázslat még nem jelzett be, tehát nincsenek a közelben vérfarkasok, mindazonáltal biztosra menni talán nem lenne hülyeség. Úgyis a nőt épp lefoglalja, hogy megpróbálja a csontozatát átalakítani… Tim egy pillanat alatt aktiválta a Keresést. Hamarosan felsejlett neki a távolban, jobboldalról egy vérfarkas körvonala, amit persze csak szeme sarkából látott. Nem nézett oda közvetlen, nem akarta lebuktatni magát, így is elég problémásnak érezte a szituációját. A Pácélt is aktiválta, mivel fogalma sem volt a vérfarkas szándékairól, ezért jobbnak látta a védelmét felrántani. Sok diákot kell még életében megbuktatnia, ahhoz, hogy békében távozhasson erről a világról. Akárhogy is, az új fenyegetés nem tántoríthatja el a nő leszerelésétől. Csak még néhány métert kell megtennie. Elena már a nadrágját kezdte el lerángatni, Tim pedig másfél méternyire volt, hogy varázsolhasson rá. Nem óhajtotta lebuktatni magát olyan mágiával, ami teljesen átlátszó, így miközben azon agyalt, hogy mi legyen az, ügyesen rá is lépett egy hó alatt rejtőző faágra, ami nagyot reccsenve, megdermesztette a változás imitálásában Elenát. Felé nézett, és egy macska ügyességgel ugrott a puskáért. Miért nem tud ebben idióta lenni? Csak ennyi futott át Tim agyán, aztán már vetődött is, hogy egy vékonyabb tölgy, oltalmazó törzse mögé bújjon, igyekezve egyetlen végtagját sem kívül hagyni. A lövés szinte azonnal eldördült, ahogy hátát a fának vetette. Nyilván nem spéci fanyüvő töltényt használt, mert a törzs megfogta a lövést, bár még így is érezte, ahogy a fa belerezeg a találatba. A Páncél elméletileg véd a fizikai sérülések ellen is, de Timnek rohadtul nem volt kedve eltaláltatni magát.
- Hé! – ordította a nőnek, hangjában némi kétségbeesés is táptalajra talált, bár inkább volt dühös, mint rettegős, de ezt a csajnak nem kell tudnia. – Tegye le azt a mordályt, hölgyem. Még a végén lelő valakit – mintha nem épp ez lett volna a szándéka. Amennyire lehetett igyekezett a belátható területet figyelemmel kísérni, és ha a nő kedvezőbb szöget keres a lepuffantásához, akkor kénytelen lesz vele együtt mozogni, hogy takarásban maradjon. Mennyivel egyszerűbb vérfarkasok ellen küzdeni. Azok ritkán használnak távcsöves puskát, és jobb szeretik a közelharcot, ahová az őrzők mágiája is könnyedén elér. Talán két métert kellene még megtennie, hogy hatósugáron belül legyen. Célkeresztben ezt elég nehéz lesz elérnie, de nem lehetetlen. Elég sok a hó és a lehullott tölgyfalevél, a szél most roppant hatásos lenne… csak hát a vérfarkas ugyebár. Ha a sátorozók nem is, de a vérfarkas leszűrné, hogy ki állhat a hirtelen orkán hátterében. Persze, ha nincs más lehetőség, kénytelen lesz ezt alkalmazni. Elena persze nem válaszolt, hanem lőtt még egyet. Nyilván már hason fekszik a hóban és kúszva keresi a kedvező szöget.
//Összesen 60 pont: -2 Keresés, -1.5 Páncél (Mesterszó) = maradt 56.5 pont//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Nov. 23, 2015 11:53 pm

Én meg sem lepődöm azon, hogy Bagolynak a legjobb cuccai vannak. Az ő szakmájában mindig akad egy fegyverkereskedő, akiről egyszer hallgatott és cserébe akármit kérhet. Még egy lángszórón se csodálkoznék. Persze az nincs, csak kisebb cuccok lehetnek még a mellényben. Van még ott ész, csak időnként elszáll.
Dirkék csak úgy szaladgálnak, először ki a sátorból, aztán vissza oda. A vécépapír útközben elpottyan, le az avarba. Ez a Susie teljesen magán kívül van, látszik, hogy nem szokványos neki az ilyen helyzet. A titokzatos uraság már erősebb, ő szimplán nem érti az egészet. Nem csodálom, én se látom át teljesen. Már a sátorban vannak és a cipzár is behúzásra kerül. Két farkas ellen nem sokat ér, márpedig azt hallhatták, hogy két különböző irányból jöttek a hangok. Kattanást hallok odabentről és sutyorgást.
- Drágám, nem is mondtad, hogy ezt elhoztad... Nem kéne segítséget hívni? - kérdezi a feleség fátyolos hangon.
- Pszt. Várjunk egy kicsit...
Nem tudok róla, hogy beavatott lenne vagy informátor. Egyszer találkoztunk, akkor semmi extrát nem éreztem Dirkön, most viszont valahogy magabiztosnak tűnik. Azt még kiszúrhatta, hogy Melanie produkciója nem volt díjra jelölendő, de az enyém igazi volt. Okos ember, összerakja a képet, hogy itt valami nem stimmel. Én pedig higgadt léptekkel, lehetőleg csendesen haladok abba az irányba, ahonnan már megint lövések dördülnek. A csajon már csak fehérnemű van, mikor rászól a pasas.
- Hallod ezt? Ki akarják lőni a farkast? Mi van itt, Dirk?
Az asszonyka sutyorog a sátorban, csak én hallhatom. Nagyon aggódik és onnan aztán tényleg nem lehet kitalálni. Szóval már tudják, hogy egy nő lőtt és hogy van itt egy férfi, aki nem ismeri, de próbálja megállítani.
- Susie, légy szíves...
El van hallgattatva. Melanie viszont hason fekve morgó hangokat ad ki. Mint valami kisebb kutya, ami támadásra készül. Ismerek a Falkában pszichológust, imádná, ha a kezei közé kerülhetne. Farkaskomplexus, igazi gyöngyszem. Semmi emberi szó, nincs válasz. Ha Tim hátrafordul a zajra, amit elkerülhetetlenül is csapok, akkor szám elé teszem a kezem és a másikkal intek, hogy maradjon a rejtekhelyén.
Gyorsan ki kell találnom valamit, hogy ne legyen baj. A nyílt összecsapást nem érzem jó ötletnek. Körmönfontabban kell megoldani. Teszek még egy kört, szándékosan hangoskodva, hogy Bagoly figyelmét elvonjam. Én gyorsabb vagyok, kevesebb esélye van meglőni. Azután mikor már mögé kerültem, megszólalok halkan, de úgy, hogy hallja:
- Bagoly. Szedd össze magad és menj haza!
A csaj megfordul és érzem benne az összezavartságot. Ami az érzéseiben most zajlik, az egy 90 fokon forgó mosógép tartalmára emlékeztet. Kaotikus körforgás, egyikérzést váltja a másik. Maga se tudja eldönteni, hogy fél-e, mert megtalálták a farkasok vagy örül a jelenlétemnek, egy régi partner hangjának. Plusz a csalódás, hogy meglátta egy idegen. Nem ölheti meg csak úgy, aki kiszemelt. Bonyolult a helyzet és mi a megoldás? A puska a földön marad, Bagoly pedig feláll, lerángatja magáról a maradékot is és elkezdi feszíteni az izmait. Úgy néz ki, mint akit ráz az áram, a fejét is dobálja. Tényleg várja a csodát, de nem jön. Még jó... Persze nem mehet haza, én se gondoltam komolyan. A megzavarás viszont sikerült. Fegyverek a lábánál, ő meg valami emelkedett vagy inkább lesüllyedt tudatállapotban áll, mint egy pucér kőszobor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Kedd Nov. 24, 2015 1:14 am

A sátorból idegeskedő hangok szűrődtek ki, és ha nem lenne egy kézigránátot tartó idióta nő a közelben, talán Tim vette volna a fáradtságot, hogy mágiával felerősítse a hallását, de így inkább nem akarta felesleges dolgokra pazarolni a tartalékait. Főleg úgy, hogy egy vérfarkas is a közelben ólálkodik, egyelőre ismeretlen eredetű szándékkal. A megközelítés egy fa, reccsenő hangjának köszönhetően kudarcba fulladt és Tim kénytelen volt egy tölgy mögött menedéket találni, mielőtt fejbe találja némi ólom, ha még egyáltalán használnak a töltényekhez ólmot. A fene tudja, régen még tele voltak vele, de manapság? Már az is lehet, hogy 3D-s nyomtatással készül műanyagból. Akárhogy is, nem szerette volna kipróbálni, hogy a Páncél ellenáll-e a lövésnek, vagy sem, ráadásul, ha véletlen a sátorlakók kinéznek, egyből le is bukott volna, és mindkettőt vihetik törlésre. Jelenleg még semmi ilyesmit nem kell tenni, és ez jó lenne, ha így is maradna. Mellesleg a vérfarkasnak sem kellene tudni, hogy egy őrzővel futott össze. Apropó vérfarkas. Elena morgott, miközben a földön hasalva próbálta Timet levadászni. Önkéntelen reakció volt részéről, de nem tudta megállni. Halkan elkezdett röhögcsélni, és csak akkor hagyta abba, amikor meghallotta a közelben a lépések zaját. Na, igen, ha vérfarkas alakban közeledett volna, nyilván nem fedte volna fel magát, de így Tim hirtelen odakapta a fejét, amerről a zaj jött. Stephen az arca elé tette ujjait, nyilván jelezve, hogy maradjon kussban. Na, nyilván majd örömittasan integet, meg kiáltozik, amikor egy idióta nőszemély, valószínűleg menstruációs elviselhetetlensége csúcspontján, éppen ki akarja lyuggatni a közelben tartózkodókat. Tim bólintott, és nem szólt semmit. Kíváncsi lett volna, mit keres egy kangunart a közelben, de a válasz elég egyértelmű. Elanát természetesen. Stephen kérésének eleget téve csöndben maradt, és közben úgy próbált meg a fa mögül kilesni, hogy lehetőleg ne kapjon telibe egyetlen töltényt sem. Sikerült, a nő éppen el volt foglalva azzal, hogy a távcsőbe kukkantson, és úgy tűnt, a fa másik oldaláról várja Tim felbukkanását. Remek, de ha most nem is vette észre, a zajra, amit elindulásával csapna, bizonyosan felkeltené a figyelmét. Nem akarta Mr. Chesterton előtt lebuktatni magát, ezért maradt a helyén és várta a megfelelő pillanatot a cselekvésre. A vérfarkas hangosan és gyorsan közlekedett, Elena pedig a zaj forrása felé tekintgetett, de persze Stephen gyerekkorában bizonyára jól játszhatta a bújócskát, meg persze felnőttként is, hiszen remekül elbújt a leprajárvány elől, amiben szülei, valamint Robert Pesnel élete is darabokra hullott. Sikeresen mögé került és megszólalt. Bagoly? Ez új információ, erről a névről nem tudott. Valószínűleg a mesterlövész képességeire utalhat, mert a szemei azért nem voltak bagolyméretűek. A nőt viszont meglepte Stephen felbukkanása, és Tim már készen is állt, hogy nekirugaszkodjon, mert Elena… transzba esett, vagy mi a fenébe. Úgy tűnt még mindig az átváltozással bajlódik. Ez persze pont kapóra jött. Lassan és óvatosan lépett ki a fa mögül. Mivel Elena már nem is felé nézett, így könnyedén képes volt észrevétlen megindulni. Persze egy kis kitérőt tett, hogy lehetőleg a perifériás látásába se essen bele, már amennyiben lát jelenleg valamit. Nem úgy tűnt, de sohasem lehet tudni. Igyekezett elkerülni, hogy zajt csapjon, és már a varázslat bevetés hatósugarán belül volt, de nem akarta lebuktatni magát Stephen előtt, így inkább a fegyver volt a célpont, és nem Elena. Amúgy is a kangunart tökéletesen funkcionált, mint kígyóbűvölő, talán szakmát kellene váltania, mindenestre ezt a javaslatát majd később teszi fel, egyelőre a puska felé araszolt. Aztán… rálépett egy ágra. Reccs… Hogy baszná meg a kurva ég azt a kibaszott hótakaró alatt rejtező avaros istennyilát. A nő egy szempillantás alatt felé fordult, acsargó hangot adott ki, közben arcát eltorzította, és megindult Tim felé. Hahh… a fegyver már smafu mi? Puszta kézzel még csak meg sem tudja karmolni azokkal az éles kis körmeivel. Tim grimaszolva széttárta a karjait, ingatott néhányat a fején, majd intett Stephennek a távcsöves puska felé, ha esetleg a hímnek nem az lett volna az első gondolata amúgy is. Akármit csinálhat vele, de a legjobb lenne, ha baseballozna egyet, és a labda az egyik fenyő törzse lenne. Addig Tim lerendezi a csajt, amúgy sem szokott problémát okozni neki, hogy megüssön egy lányt, főleg, ha az egy retardált mókus eleganciájával robog felé. Nem volt túl képzett a közelharc terén, de azért egy halandó nő, nem okozhat neki problémát. Hát, tévedett. Lendületből, vagy két méterről vetette rá magát, és Tim karja még csak az ütés kezdeti fázisába helyezkedett, amikor a nő kibillentve egyensúlyából a földre taszította. Fájdalmat nem érzett, hiába karmolta, és… harapta Timet Elena, a Páncélon nem tudott áthatolni, de Tim képtelen volt levakarni magáról. Az őrület, borzasztó erőt képes kölcsönözni valakinek. Amikor úgy tűnt, hogy sikerült a veséjébe ütnie, és a csaj megingott, már majdnem azt hitte, hogy le tudja magáról gurítani és egy pillanatra sikerült is, de aztán visszatornászta magát. – Csesznéd meg magad, nem vagy képes leszállni rólam? – talán fel kellene frissíteni a harci képzését, mert elég gyatra teljesítményt mutat. Persze varázsolhatott volna, de még mindig nem akarta magát lebuktatni Stephen előtt, ráadásul nem is volt veszélyben. Mennyi idő lehet, amíg egy halandó kikoptatja a Páncélt? Öt és fél óra? Annyi idő alatt csak megunja, ráadásul a közelben egy vérfarkas is volt, aki úgy tűnt a nő ellen van, tehát Tim mellett. Hát, legalábbis remélte.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Szomb. Nov. 28, 2015 10:49 pm

Érdekes fickó ez. Távcsöves puskával lő rá egy láthatóan elmebeteg nő és képes a halál torkában azon röhögni, hogy morog a merénylője. Oké, komikus helyzet, de az életveszélyt kevesen fogják fel ilyen lazán. Egyáltalán mit csinál itt, ahol csak kirándulók vannak és ez a bolond?
Majd kiderül, addig is jelzek, hogy maradjon csendben, mert van egy tervem. Melanie nem fog ki rajtam, amíg céloz, addig én jó hangosan, de követhetetlenül elosonok a másik irányba, hogy a figyelmét eltereljem. Sikerül is, nem onnan számított a megjelenésemre, ahol előbukkantam és főleg nem ezt várta. A nevet megmagyarázhatom később, tényleg kézenfekvő az éles szem miatt. Mondjuk ennyire nem lesz egyszerű, ha kérdéseket tesznek fel.
- Hahó! A szemembe nézz, ha hozzád beszélek! - próbálom egy finom utalással megakadályozni.
Sikertelenül. Mintha ösztönből cselekedne, úgy néz hátra és már támad is. Az a szerencsétlen mit akart? Nagyon bátor. Végülis, ha meghal, eggyel kevesebb ember előtt kell magyarázkodnom. De van itt valami gyanús. Valami nem stimmel ezzel a fazonnal. Egész ügyesen kezeli a csajt, aki állat módjára ugrik rá. Az ereje így már nem nagy, de akik szívvel-lélekkel támadnak, könyörtelenül, azok mindent bedobnak és meglepő, milyen energiákat tudnak mozgósítani. Mindent egy lapra tesz fel és úgy küzd, mintha az élete múlna rajta. Tény, hogy nem szándékoztam innen már úgy elengedni, ahogy eddig járkált.
- Ez a standard FBI-eljárás? - kérdezem és közben kattan a fegyver a kezemben.
Ha kellene, épp el tudnám sütni, mert voltam katona és azóta is fogtam már fegyvert, sőt van is egy otthon, de igazából a színjáték része. Bagolynak hallania kell, hogy lebuktattam és fegyvert fogok rá. Eszelős tekintettel néz hátra, ahogy Timet próbálná tépni. Lehengeredik róla és egy fának támaszkodva megint két lábra próbál állni. Most le lehet teperni, ha a férfi ezt akarja. Máskülönben Melanie újabb színpadias, összekapós, kezeket, lábakat összezáró mozdulattal imitálja, hogy visszanyerte az emberi alakját. Hú, a feje azt mutatja, hogy eddig tényleg nem voltak otthon nála. Az érzések így is a káoszt testesítik meg.
- Fegyvert fogsz rám, Pierre? A saját fajtádra? - hangzik suttogó hangon, ha még nem lett kiütve.
Én pedig állok hideg arccal, mintha nem érdekelne, hogy a tűzvonalban tartózkodik az ismeretlen idegen is. Bagoly csak játszik, de felteszi a kezeit, a tarkója mögé. A mosolya szinte túlvilági és démoni, benne táncol legalább egy tucat pszichiátriai betegség. Elhiszi, hogy még mindig olyan, mint én. Ha élve hagyom itt, mindent ki kell kaparni a memóriájából. Szerencse, hogy vannak profi Őrzőink, akikkel lehet is tárgyalni. Majd talán hívok egyet. Ha véletlenül ez a fazon nem az. Mert van rá esély...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Nov. 30, 2015 12:47 am

Nem hallotta a fegyver kattanását, mert az elmebeteg nő úgy acsargott, mint egy ketrecbe zárt mosómedve, csak sokkal intenzívebben, meg kevésbé volt elegáns a tartása, ráadásul Timet az is bosszantotta, hogy képtelen lerángatni magáról. Sajnálatos helyzet, hogy a nyilvánvalóan mágikus hatásokat kénytelen elkerülni, de ez van. A férfi hangja eljutott hozzá, de hogy mit mondott, azt homály fedte Elena tevékenysége folytán. Mellesleg a belőle áradó zenét is elnyomta a nő torkából feltörő vérszomjas hang. Akármit is mondott, hatásos volt, mert a nő ügyes mozdulatokkal legurult róla, hogy az új-régi fenyegetéssel nézzen szembe, akiről láthatólag elfeledkezett. Tim Stephent kereste, és amikor fejét a földről felemelve megpillantotta rá is jött, hogy miért szállt le a támadója. A vérfarkas kezében a távcsöves mordály pihent, és úgy tűnt, hogy ért is a kezeléséhez. Hát, nem vágta az egyik fa törzséhez, de talán így még jobb is. Ha sakkban képes tartani vele, akkor az ügy le is van rendezve. Szépen megkötözik valamivel. A kirándulóknál csak van valami eszköz, amit felhasználhatnának erre a célra. Mondjuk végső esetben a sátorvászonból is lehet ideiglenes kötelet készíteni. Aztán valamilyen módon csak el lesz képes juttatni a protektorátusra egy kis emléktörlésre.
A nőre nézett, aki a retardáltságát tovább fokozza egy újabb jelenettel. Biztos megidézte a szellemeket, hogy adjanak neki erőt, vagy most változott vissza esetleg? Ugyan miért ne lehetne az előbbi? Nem kell következetesen nézni a cselekménysorozatot, ha az ember egy őrült motivációit lesi. De aztán megszólalt. Ja, hát akkor nyilván tényleg visszaváltozott. Amúgy is felhagyott az acsargással, hál istennek, így már a zenét is hallotta. Eléggé ráillett Elenára mi tagadás, de ezt persze Tim már megszokta. A szellemek szeretik az ilyesfajta tréfát, már ha nekik van közük az efféle dolgokhoz.
Tim feltápászkodott, majd oldalazott egy sort, hogy a távcsöves ágyú sugarából lehetőleg kivánszorogjon. Na meg, amúgy sem szeretne Elena közelében lenni, hiába viselkedik most pontosan úgy, mint akit lekapcsoltak. Ég és föld a különbség. Mosolyog ahelyett, hogy támadásba kezdve acsarogna. – Áh. Mindketten franciák? – kérdezte levegőkapkodós sóhajok közepette érdeklődve, mivel fogalma sem volt, hogy miként érthetné másként Elena fajtás kérdését. – Örülök a találkozásnak – intett Stephen felé, persze arcán nem pont az új ismeretség miatti kitörő öröm látszódott, hanem inkább tanácstalan bosszankodás. – Mondja, van magánál valami, amivel a kedves hölgyet esetleg lekötözhetnénk? – kérdezte miközben, kezével indulatosan Elena felé bökött. - Vagy felőlem le is lőheti – vonta meg a vállát, miközben a sátorozók felé nézett. Ha nemleges választ kapott, akkor a háta mögé bökött, és meg is indult arra felé, közben odaszólt még a fickóhoz. – Szerzek valamit a sátorozóktól – de rohadt hideg van. A harc heve elmúlt, és a hideg marta a kezét. Kár, hogy a Páncél nem véd a hideg ellen is. Persze esélyes, hogy akkor folyamat használná…
A hóban botorkálva indult a sátor felé, ahol remélhetőleg sikerül valami cserekereskedelem útján kötelet, vagy egyéb dolgot beszereznie. Az avar a hóréteg alatt hangosan roppant minden egyes lépésénél, de most nem okozott problémát, hiszen senki sem volt, aki esetleg az életére törhetne, hacsak Elena időközben nem szerezte meg a távcsöves csúzlit. Egyre szaporábbra vette a lépteit, a sátor már csak öt méterre lehetett, amikor beriasztott a Hatodik érzék. Egyből kifordult balra, majd dörrenést hallott, aztán fojtott sikkantást, közben valami a mellkasának csapódott, érezte, ahogy egyensúlyát vesztve lába kicsúszik alóla, és ismét a fölre került. A fájdalom csak később tudatosult benne, nem volt éppen kellemes, de nem is fájt neki igazán. Kezét rögtön odakapta, de vér nem áztatta át kabátját, és ahogy kapkodva a cipzárt lehúzta, öltönye sem volt véres. Lelőtték, oké, vagyis nyilván, de ki? Elenának van egy társa? A lövés a sátor felől érkezett, ezért próbált úgy helyezkedni, hogy takarásban legyen. Most csak egy vékony törzsű fa állt rendelkezésre, de megvolt azaz előnye, hogy egy bokros résznél volt. A sátor felé könnyebben kilátott, mint fordítva, és észre is vette, hogy valaki egy fekete tárgyat dug ki az egyik kicipzározható ablakon. Nem volt nagy fegyverszakértő, de egy automata kézi lőfegyvernek tűnt. A fedezék ahová húzódott túlságosan ágas-bogas volt, hogy lássa mi történik Stephen és Elena között, de úgy érezte a sátoros orvlövész nagyobb fenyegetés jelenleg. A nő, aki vécépapírral a kezében járkált, nyilván az sikkantott, és a fickó, akit messziről nem ismert fel, az lőhetett. Érthető a reakciójuk. Puskalövések, meg acsargó hangok a közelből. Lehet nem is gondolkodott, csak lőtt, amikor meglátott valakit közeledni. Szanaszét fogja rúgni a seggét, ha véletlen lőtt. Ha meg direkt, akkor meg… nyilván akkor is. De legalább megtudta, hogy a Páncél véd lövések ellen is. Igaz fájdalommal jár, de sérülést nem nagyon okoz. A Hatodik érzék viszont bekaphatja, mert rohadtul nem jó irányba ugrott… bár az is lehet, hogy aki becélozta követte a mozgását is.
Rohadjon meg az egész istenverte fegyverrel ellátott ország. Mérges volt, és ezen a ponton nem érdekelte, hogy Stephen észreveszi, hogy őrző vagy sem. Mágiához fog folyamodni. Egy kis koncentrálással elsütötte a varázslatot. Muszáj felderíteni, mielőtt berobban és lebénítja őket, mert nem szeretne a protektorátusnak plusz munkát okozni. Különös érzés volt mindig az Asztrális kémlelés állapota. Látott, szagolt, csak éppen nem tapintott és nem is érezte a lélegzetvételt. Nem csoda, hiszen jelenleg testének egyetlen porcikáját sem érezte. A fény, vagy éppen a gondolat sebességével robbant be a sátorba szelleme. Nem akarta sok időre védtelenül hagyni a testét. „Dirk, te nyomorult idióta.” Ordította volna a képébe haragjában, ha képes lett volna jelenleg rá. Ismerte őt, és már rég az őrzők táborát kellett volna gyarapítania, de valaki valamit rohadt mód elcseszett, és Dirk nemet mondott az elhívásra, aztán kapott egy jutalom emléktörést. Egy pillanat alatt visszaszáguldott a testébe, hogy aztán méregtől vöröslő fejjel ordítson a rejtekéből. – Dirk, az isten verjen meg majdnem lelőttél. Tim vagyok, Tim Keldron. Ha letennéd a fegyvert rohadt hálás lennék – kiabálta indulatosan, majd még hozzá tette. – Ja, meg ha lenne valami kötél félétek annak is örülnék. – Természetesen tanácstalan pusmogás volt a válasz. Nem értette mit mondanak, ahhoz messze volt, de azt érezte, hogy nem igazán van foganatja a kiabálásának. Nagy sokára Dirk visszakiabált. – Bocs öreg, de inkább húzz innen a fenébe – ilyen válaszra nem számított, de ez csak tovább fokozta mérgét. Fogalma sem volt, hogy miért viselkedik így, de nyilván köze lehet a farkas vonyításoknak hozzá. Lehet, hogy valaki beavatta a vérfarkasok világába engedély nélkül, és most be van szarva, mert azt hiszi Tim is vérfarkas? Lehetséges, mert amúgy meg jóban voltak, emléktörés előtt és után is. Már amennyire Tim jóban képes lenni valakivel. Persze a potenciális őrzőkkel kedvesebb, mint bárki mással, ezért is nem értette, hogy mi lehet pontosan Dirk viselkedésének hátterében. Remek. Nem elég egy idióta nőszemély, még bele kell futnia egy paraoniás beavatott(?)ba is. De legalább egy füst alatt el lehet intézni őket, persze előbb meg kellene bizonyosodni, hogy tényleg az áll-e a háttérben, amit gondol. De igazából egye meg a fene. - Mi van? Ne szórakozz már. Nézd, ha van köteled, legalább azt dobd ki nekem. Van egy kis gondunk idekint - nem hitte, hogy lesz foganatja, de a kis ablakon egy összetekert nem túl hosszú kötél vágódott ki. Hát, erre nem számított, de nem tudott mit tenni. - Vidd aztán húzz innnen - jött Dirk ideges hangja. - Jó, csak ne lőjj le - hát ennyit, arról, hogy kideríti mi az igazság. Mindegy, majd utánanéz, jelenleg nem is érdekes, úgy tűnik Dirk ténlyeg csak rohadtul be van parázva, és talán nem Elena cinkosa. Ha igen, akkor kap a seggébe egy lövést. Nagy kaland, a Páncél megvédi, csak ne tökön találja, mert az rohadult fájna még így is. Tim óvatos mozdulatokkal közeldett a kötél felé, aztán rámart, felegyenesedett és visszaindult Elenáék felé. Szerencsére nem hallott újabb lövést a sátor felől, és fájdalom sem hasított testébe.
//Varázspontok: 56.5. Asztrális kémlelés - 15 pont. Maradt 41.5 pont.//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Dec. 10, 2015 9:11 pm

Annyira idegennek érzem a fegyvert a kezemben. Eszembe jut Tupilek intése, amit Eskától tudok. Ez nem nekem való. Most is csak kamu, nem akarom elsütni. A szó is lehet fegyver és az az én harcmodorom, meg az árnyéktevékenység. Ezt viszont nem tudtam kikerülni. Bagolynál elszállt az ép elme, szerintem akkor, mikor elvették a farkasát. Hát nem így kellett volna. Rosszra használta az ajándékot, anélkül pedig még rosszabb lett. Hát gratulálok a Teremtőjének, jól megcsinálta. Majd kiderítjük, ki volt...
- Ne mozduljon! - adja ki a parancsot Timnek és rám se hederítve a férfi felé fordul.
FBI ügynökként tudhat valamit a közelharcról is, de ez a másik se piskóta. Minden erejét bevetette a bolond nő, mégse győzte le a fickót.
- Senkinek nem esik bántódása, meg fogjuk beszélni. Igaz?
Kezdi a szakmázást és a lényegtelen kérdésekre nem válaszol. Én se teszem. Egyelőre csak alapállásban áll, ebből elég gyorsan lehet támadni. Én a háta mögött vagyok és kattintok egyet a fegyveren, ahogy újabb töltényt adagolok.
- Nem vicceltem. Életeket veszélyeztetsz, nem kell a süket duma. Kezeket a tarkóra és térdelj le!
A hangom hidegen és közönyösen szól. Melanie kicsit összezavarodik, érzem benne. Csak áll ott. Valamit megérzett abból, hogy nincs már hatalma, amivel legyőzhetne egy sima puskát. Mikor meglátja Timet a sátor felé menni, nem érdekli, hogy a hátára szegeződik egy fegyver. Ő is elindul, mégpedig rohanva. A lövés eldördül, de nem tőlem, hanem a sátorból. Bagoly egy fa mögött terem és ott vicsorog. Én pedig letörlöm a puskát és leteszem. Basszus, a fickót elkapta a lövedék. Ez bonyolítja a helyzetemet. Közelebb indulok, de azt kell látnom, hogy vér sehol. Vagy golyóálló mellényt használ, ami azt jelenti, pontosan tudta, hova jön vagy... Igen. Érzem, hogy elindultak az energiái.
~Drága, Dirk nem adja könnyen magát. Nincs már fegyvered, itt csak meghalhatsz, ha támadsz. Van értelme?~üzenek a csajnak.
Ha még él benne a farkastudat, akkor nem akar meghalni. Mi mindig túl akarjuk élni. Akár éhezve, fázva, de élnünk kell. Nem is mozdul a fa mögül, nem támad. Nem válaszol. A düh és a mérlegelés között vergődik. Dirk jól felhúzta valamivel. Talán csak azzal, hogy tud róla pár sötét dolgot. Közben hallok egy nevet, amit meg is jegyzek rögtön. Újabb régi ismerős, Dirk tényleg népszerű ember. Bagoly nem is mondott hülyeséget, meg fogjuk ezt beszélni. Csak épp nem úgy, ahogy ő gondolta.
- Nem, nem kell póráz! - tör elő belőle a dac, mikor meglátja a férfit kötéllel közeledni.
Még észnél van, nem a sátor felé menekül, hanem épp ellenkező irányba. Ahol a fegyverei, a ruhája vannak és ahol én álldogálok. Hirtelen megáll, hasra vágja magát és rám néz. Csak meredten bámul. Aztán egyre jobban erőlködik, megint vicsorít, már a szemén is alig lát ki, úgy szorítja. Két mutatóujját a halántékához nyomja. Á, értem már.
~Amíg a nő telepátiát próbál, maga el tudja kapni.~
Tim a fejébe kapja az üzenetet. Nem nézek rá, direkt fixírozom a csajt és bólintok is, mintha értettem volna. Cikázzon csak benne a gondolat, hogy igen, mégis sikerült, besugárzott valamit a fejembe. Sejti még, hogy ez kamu, mert meglepődik, de érzem benne, mennyire hinni akar. Tragédia elveszteni a kispajtást, aki évszázadokig velünk volt. Én se bírnám ki. Bagoly elmosolyodik és újra üzen valamit. Talán sose derül ki, hogy mit. Timnek pedig nyílt útja van ráugrani és azt csinálni vele, amit akar. Remélem, beéri azzal, hogy harcképtelenné teszi. Dirk meg ide nem tud lőni, túl sok a növényzet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Szomb. Dec. 12, 2015 4:42 am

- Jó van… nem mozdulok – dünnyögte, miközben kissé megemelte a kezeit, bár nem volt fegyver közvetlen rászegezve, de ez szinte ösztönösen jött. Nem állt szándékában, nem mozdulni, de ugyan mit mondjon egy őrült nőszemélynek, aki valamilyen megmagyarázhatatlan okból úgy hisz kézben tartja az irányítást?. – Persze, hogyne, meg fogjuk beszélni – bólogatott nagyokat. Nem volt probléma a hazugsággal. Annyira átlátszóan tette, amennyire csak lehetett. Egy retardáltat kár megpróbálni még csak átverni is, főleg a gyanakvó fajtából. A szarkasztikus válasz meg amúgy is természetesebben jött a nyelvére, és lehet, hogy ezzel fogja elérni a kívánt hatást. Vagy nem, de nem is lényeges, mert elindult a sátor felé. Saját léptei zajától nem hallotta, hogy Elena vagy Bagoly követi-e, de a Páncél miatt nem is igazán érdekelte. Nem tud kárt tenni benne.
Mivel az életben maradás első számú törvénye, hogy veszélyhelyzetben magunkkal foglalkozzunk, így Tim követve az ősi szabályt magával törődött elsősorban, és nem igazán érdekelte, ha véletlen Elenát is lepuffantják. Egy gonddal kevesebb. A kangunart pedig elég idős, hogy jó néhány lövést kibírjon, mielőtt regeneráló álomba kényszerülne. Hacsak a fickó nem ezüst lövedéket használ, mert akkor az némiképp szivatós helyzet. Őszintén restellte, de informátor létére nem nézte meg, hogy a töltény milyen lehetett. Igazából persze meg sem találta, szóval azért annyira nem elkeserítő a helyzet. Az akció viszont sikerrel járt, szerzett kötelet és nem kapott újabb golyót.
Tim a nőstény felé kapta a fejét, aki fedezékből rontott Stephen felé, közben jó republikánusként a rabszolgaság eltörlését hirdette néhány szóban. Talán nem pont erre gondolt, mindenesetre Timnek ez jött át hirtelen a póráz nélküliségből. Nem, még véletlen sem a kutyákhoz hasonló megkötés jutott eszébe. Őrzők körében egy ilyen véletlen okfejtés kiejtése végzetes lehet, ha egy vérfarkas is meghallja, így korán leszokott arról, hogy bármilyen kontextusban kutyák jussanak eszébe vérfarkasokkal kapcsolatban. Tim próbálhatná megállíthatná, de minek? Fegyvertelen ember, esélytelen Stephen ellen, mellesleg még talán nem fedte fel a kilétét, de egy nőre irányzott varázslatot a kangunart minden bizonnyal észrevenne.
Aztán a csaj hasra vágódik, és csak néz. Tehát nem támadott, hanem tényleg a kötél elől menekült. Nyilván fájhat a feje, mert nagyon nyomkodja a halántékát. Nem lenne épp csoda, ennyi szarsággal a háta mögött, hogy kialakult a migrén nála.
Tim nem torpant meg, amikor a telepatikus üzenetet kapta, ennél azért rutinosabb volt, de így is elkezdte magában szidni Dirket, amiért varázslatot kellett használnia, hogy kiderítse a lövöldöző kilétét. Frusztráltan grimaszolt, mert tudta, hogy Stephen észrevette, hogy célba ért az üzenet. Nem pattant le róla, mint egy mágiaérzéketlenről, így kár is lenne tovább a színjátékot játszani. Már az a rohadt kötél sem kell, pedig beszerzett egy lövedéket miatta, ami lehet, hogy a kabátjában cselleng valahol eldeformálódva. Viszont… talán mégiscsak kell a kötél. Ha Dirk és az asszonykája ide dugja a képét, furcsállni fogják, miért van hullamerevsége Elenának. Talán csak emiatt nem dobta el a kötelet, és amint, nem túl gyors tempójában a varázslat hatótávján belülre ért, elsütötte a Bénítást, egy hanyag karmozdulat kíséretében. Elena kezei, lábai lemerevedtek, valamint, a száját és a nyelvét is lebénította. Fogorvos effektus lesz, de ha kicsit előredöntik, akkor a hóba fog nyáladzni, és nem fullad meg a saját váladékától. Jelenleg elég hülye pózban van, de majd feloldja és használja a kötelet, előbb azonban Stephennel kellene tisztázni pár dolgot.
- Üdvözlöm, személyesen még nem volt alkalmunk találkozni – ejtett meg egy érzelemmentes mosolyt. – Tim Keldron – nyújtotta felé a kezét, és teljeséggel figyelmen kívül hagyta a magatehetetlen csajt, aki nyilván épp most kezdi a havat összenyáladzani. Mondjuk a nevét az imént elkiáltotta, és ha nem halláskárosult Stephen, akkor valószínűleg meghallotta. – Egyik ismerőse? – kérdezte miközben lenézett Elenára. – Vagy inkább falkaérdek eltávolítani a beszámíthatatlan információforrásokat? – nem igazán zavarta, hogy Elena mit hall. Úgyis vár re egy kiadós emlékezet módosítás, és ha sikerrel járnak, akkor egy kedves és jóravaló, egyedülálló házvezető nő, vagy bolti eladó válik belőle hamarosan, aki odavan a macskákért, és általában imádja Alaszkát. Ja, és természetesen republikánus párti szavazó.  

//Varázspontok: 41.5 - 5 = 36.5//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Dec. 17, 2015 7:34 pm

Ez a fickó nagyon beszédes. Semmi néma belenyugvás, azonnal kinyilvánítja, mennyire nem veszi komolyan. Egy olyan kiváló ügynök, mint Bagoly, azonnal észreveszi. Persze most egy kicsit más a lelkiállapota, de a rutin az rutin és teljesen nem hülyült meg. Már elfogták volna, ha úgy lenne.
Aztán hamarosan máshogy fordul a kocka és a sátor felé igyekvők láttán Dirk betojik. Naná, hogy nem habozik lőni. Egyébként jól is tenné, de itt árnyaltabban látom a dolgot. Egy Őrzőt hülyeségből ne nyírjanak ki, Baglyot meg szintén mi intéznénk el inkább.
Amikor kúszó mozdulatai közben gondolatátvitellel próbálkozik az őrült nő, Tim elkámpicsorodik, hogy lebukott. Hát ja. Magára tehette az elrejtő varázst vagy ha informátor, nem is kell neki, de túl feltűnően játszott itt a mágiával. Ez egy információ, amit még felhasználhatok később. Szeretem az ilyeneket begyűjteni.
- Stephen Chesterton. Öltöztessük fel, mielőtt megfagy - mondom kézfogás közben a lehető legközönyösebb arccal.
Megérdemli a diszkréciót. Szerencsétlen még éber, de nem tud mozdulni. Most fog igazán meggajdulni. Dirktől nem tartok, messze vagyunk, sok akadály áll útjában és azt is láthatja, hogy nem igazán támadó jellegű a mozgásunk.
- Dirk, mit csinálnak? Mi történt? És mi van a farkassal? Úgy félek!
Az asszony aggodalmaskodására csak egy sóhajt hallok, aztán a férjura megszólal:
- Maradj már...
Újra csend lesz. Igaz, a párbeszédet is csak az én füleim hallhatták. A ropogós hóban tapicskolva elmegyek a nő cuccaiért és mindent odaviszek. Öltöztetni ritkán szoktam nőt, maximum poénból tettem meg, de ez most komoly.
- Igen, ismerem - erősítem meg a nyilvánvalót.
Többet nem árulok el. A nevét tudom, de fogalmam sincs, honnan keveredett ide és mit lehet tőle várni. Azt már láthatta, hogy Bagoly is ismer, szóval ez nem újdonság.
- Most őszintén, egy ilyen jelenséget kinek nem érdeke eltávolítani?
Ön- és közveszélyes. Bármely pszichiátriai intézet tárt karokkal várná. Még nem tudni, mi lesz a sorsa, de nem ássuk el, az tuti. Annál többet érdemel. És túl sokan látták, mi történt.
- El kell vinni a kijózanítóba.
Melanie felé intek a fejemmel. Virágnyelven közöltem, hogy bizony itt kikérdezésre is szükség lesz egy biztos helyen és aztán ki kell pucolni a fejét. Ehhez kell egy kocsi, az enyém például rendelkezésre állhat. Plusz egy jó pont az Őrzőknél. Ha már úgyis nagy dolgokba csöppentem, amiről ők is tudhatnak, nem árt közelebb kerülni hozzájuk. Sose utáltam őket és olyat se szoktam tenni, ami a haragjukat kiváltotta. Inkább éltem a hasznukkal...
- Mit tud erről a Dirkről? Tiszta?
A morranásból hallottam, hogy ismerik egymást, nem is ellenséges a viszony, de hogy ebből mi kerekedik ki. Semmit nem hallhat. Messze vagyunk, én pedig suttogok és az erdő jóleső csendje ellenére se fog addig elmenni egy érthető foszlány sem. Elenát a fának támasztom háttal és lassan ráadom a bugyiját, felhúzkodom. Ilyen intim közelségbe még nem kerültünk, fura dolog, de igazából hidegen hagy. Ez aztán nem szexi helyzet, az szent... A zoknik után következik a farmer, ami már makacsabb darab.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Dec. 17, 2015 11:53 pm

- Ja, tudom mi a neve – válaszolta a kézfogás után. Nem is azért mutatkozott be, hogy a fickó nevét megtudja, hanem, hogy a sajátját közölje. Így illik, hazudni meg úgysem tudott volna egy vérfarkasnak, mivel fene az orrukat kiszagolják, meg kiérzik az energiából még a ferdítéseket is. Főleg, hogy már tisztában volt vele, hogy őrző. Kár lett volna megismerkedésük frenetikus hangulatát ilyennel elcseszni. – Ha ragaszkodik hozzá – nézett a mozdulatlan nőre grimasszal a képén. Persze aki hülye haljon meg, vagyis ez esetben kapjon el egy egészséges tüdőgyuszit, esetleg felfázást. Senki sem kérte, hogy csupaszra vetkőzve retardáltkodjon az erdőben.
- Ismeretsége régi, vagy egészen új keletű? – kérdezte csak úgy mellékesen, igazából nem sokat számított, hogy az utóbbi évtizedben, vagy előtte ismerte-e meg, de örült volna, ha erre választ kap… természetesen a feljegyzések miatt.
- Vannak páran, akik a káoszban látnak értelmet és célt… elvégre valaki szabadjára engedte tudván, hogy törlés nélkül deviáns viselkedést produkálhat – vonta meg a vállát, miközben fürkészőn Stephenre majd Elenára tekintett. Nyilván a falkának ehhez semmi köze, de akár tudhat is valamit a fickó, amit esetleg elhallgat. Vagy nem, de az biztos, hogy egy jó ideje követi már. – Amúgy miként kötött ki itt a sátorozók közelében, Stephen? A nőnek Dirk volt a célpontja? – kérdezte miközben fejével Elena felé bökött, akinek Stephen összeszedegette a ruháit. Tim nem segédkezett a procedúrában, amúgy is elég bajuk lesz nekik a nővel odabent, ezért hagyta, hogy felöltözős részt a vérfarkas elvégezze.
- De még mennyire – értett egyet bólintva. – Levegyem a merevségét, vagy így is boldogul az öltöztetéssel? – így kicsit olyan, mint egy fabábúra göncöt húzni, de a vérfarkas nagyfiú már, nyilván boldogul vele. Legalább ebben az állapotában képtelen megszólalni, ami tiszta haszon, viszont van elég ruhadarab, hogyha kell, benyomkodják a szájába elhallgattatás céljából, a kötéllel meg le tudják kötni. Stephen döntése, hogy mi legyen. Timnek ez az állapot is tökéletesen megfelelt.
- Biztos, hogy nem tisztafialás – rázta a fejét, tudván persze, hogy Stephen nem erre gondolt. – A hülyéje mellkason lőtt – keserűen hitetlenkedő grimaszt vágott, miközben ujjaival tapogatta meg az említett részt, aztán mikor a bemeneti helyet megtalálta, mutatóujját belenyomta és kicsit széjjelebb szedte a rést. Na, dobhatja ki ruházata felső részét a fenébe. – Lesz hozzá egy-két szavam, de nem most. Jelenleg Bagoly prioritást élvez. Mellesleg nem találok magyarázatot Dirk viselkedésére. Hacsak meg nem tudott valamit magukról – jelentőségteljes pillantást vetett Stephenre, és megvonta a vállát. – Az őrzők részéről csupán egy tudatlan halandó mágiaérzékenységgel, semmi több – nem aggódott, hogy meghallhat valamit a horror túrázóvá avanzsálódott turbékoló párocska, mivel messze voltak, ráadásul Tim Stephenhez hasonlóan halkan beszélt, bár suttogásig nem vette le a hangját. – Segítsek a nadrággal? – kérdezte csak úgy mellékesen és ha igen volt a válasz, akkor megfogta a nő egyik merev lábát, megemelte, hogy a vérfarkas könnyebben rátudja adni a ruhadarabot, aztán a másik lábbal is eljátszották ugyanazt, aztán Tim átkarolta Elena hasát, megemelte a nőt, addig a vérfarkas fel tudta csípőig húzni könnyedén a nadrágot. A folyamat közben karja a nő mellének hozzányomódott, de ha a jelenetet nem látja senki, akkor megúsznak egy feljelentést nemi erőszak miatt. Valószínűleg tényleg úgy néznek ki, mint akik egy csajt akarnak éppen megmolesztálni. A nadrág után a felső már könnyedén a helyére került.
- Remek… ezzel megvolnánk – bólintott, majd felhúzott szemöldökkel Stephenre nézett. – Melyikünk cipelje a kedves hölgyet?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Dec. 21, 2015 10:33 pm

- És miről vagyok híres?
Még sosem találkoztunk, úgyhogy informátor lehet, ha ennyire felkészült. Ő kimondta már a saját nevét, azt meg nyilván tudja, hogy nekünk nem kell hallókészülék. Pusztán formaság az egész, kissé lenézően mosolyogva bólintok rá.
- Megérdemli.
Bagoly régi ismerős és sokáig egyáltalán nem volt vele baj. Tisztes állampolgárnak ismertük felelős beosztásban, de farkasként se volt egy minden korlátot felrúgó vadállat. Valamit mégis elkövethetett, amiről nem tudok, mivel ok nélkül ritkán vesznek el ajándékot egy vérfarkastól.
- Halálra fagyna amúgy. Azt nem akarjuk egy ember esetében, igaz?
Érdekes eset, hogy az Őrző bizonyul kevésbé empatikusnak. Persze én is nézem az érdekeimet, nem csak a tisztességet. De ezt megjegyeztem.
- Nem annyira új.
Egy 200 éves ismeretség régi. De például a Föld korához mérve új, szinte percéletű. Ezt a formáját pedig egyáltalán nem régóta ismerem. Nem akarom akadályozni az Őrzőt, de nem is bízom benne. Még fel kell térképezni. Kissé meggondolatlannak tűnt. Lehet, hogy csak azért, mert nem a terepmunka az ő asztala.
- És maga mióta ismeri őket? Jókor volt jó helyen.
A kérdésemben benne van, hogy nyitott szemmel járok. A nőt követte, szóval vagy valami perverz vagy tényleg ismeri. Melanie Stample egyik fura kapcsolata. Meg Dirké. Ez a Timothy akár lehet a kapcsolódási pont is. Lehet, hogy ő nem annyira örült ennek az eseménynek. Pedig közelebb vagyunk egy pozitív végkifejlethez. Nem folyt vér és ha nem hülye, így is marad.
- Nem az első a farkastörténelemben. Azt a valakit nem ártana kérdőre vonni. Bagolyból vajon lehet még épelméjű ember?
A memóriát lehet törölni, de vajon minden begyógyul, ami megsérült? Minden befoltozható, ami elszakadt? Vannak kétségeim, mert láttam már ilyen esetet és ott a falu bolondjává lett a fickó. Nem is élt sokáig, se boldogan.
- Pont emiatt jöttem. A verebek csiripeltek a vadászatról. És nem ártana majd megnézni, mit alkotott még Bagoly. Elvileg tegnap a szálloda recepcióján kereste Dirköt. Nincs kizárva, hogy tett még pár lépést, olyan FBI-os módszerekkel.
Kíváncsi vagyok, mennyit tud. Meg arra is, hogy pengeéles logikát mennyire kellett keresni az elmúlt időszakban Ms. Stample-nél. Ha nagyon akarja, el tud intézni egy körözést, lejáratást, családi drámát. A feleség már pedzegette is, hogy ki volt az a nő. Bagolynak mindig sok esze volt és ha valaki az ellensége lett, hát az elásta magát.
Az Őrzőre nézek az ötlet hallatán. Nem akartam belekötni, hogy mit pazarolja itt az erejét, mikor elég lett volna egy jó tarkónvágás. De ha már levenné a bénaságot, nekem is egyszerűbb lenne. Tim után visszanézek a nőre.
- Bagoly. Ugye meg tudunk egyezni abban, hogy nem szükséges elvennünk tőled a mozgás lehetőségét?
A szememben kegyetlen elszántság látszik. Az eddig hallottak alapján a haláltól talán már nem fél, érzi a segítő szándékot és remélem, hogy végre együtt tud működni velünk. Egy skizofrén állapot nem számítható ki teljesen, úgyhogy bármi lehet még itt. Ha hülye lesz, megint kap bénítást vagy egy jó taslit.
- Öröm veled szerződni - mosolygok rá a pislogása után.
Mint régen, mikor egyengette a bizniszemet, én meg infót adtam vevőkről. Az Őrző közben magyaráz valami teljesen ide nem illőről. Hát az se volt túl logikus tett, amit Tim végrehajtott...
- Egyszerű önvédelem. Amúgy rengeteg mindent tud, de róla annál kevesebbet lehet tudni. Nekem egyszer kellett tőle infó, akkor kaptam, de ez már rég volt.
Ha levette a bénítást, Bagoly nem szól, csak néz. Aláhajtja a fejét, mint egy behódoló farkas. Ez már tetszik, talán kevesebb gond lesz vele. Ketten együtt már simán ráadjuk a hacukát. Ha meg szökni próbál, utolérjük. Már nem Villám.
- A kocsim... - kezdeném, de ebben a pillanatban a sátor cipzárja felszalad.
Az asszony meg sikítva kiszalad. Valamit duruzsoltak, de nem figyeltem, mert öltöztetőset játszom itt, meg Timmel kommunikálok.
- Susie, baszd meg! - kiabál utána Dirk, de nem jön elő.
A pisztoly eldördül és még egy sikítást hallani. A nő eddig a farkastól félt, most miért rohant ki? És miért kellett lelőni? Remek kérdések, amiket talán pont Keldron válaszol meg nekem. Mindenesetre az életenergia megvan még. Gyengébb, de megvan.
- A helyzet bonyolódik... - mondom közönyösen.
Ez a Susie semmit sem jelent nekem és most odarohanni elég veszélyes lenne, mert Dirk lövöldözős kedvében van. Meg kéne inkább beszélni. Bagolyra nézek és drákói szigorral emelem fel a mutatóujjamat. Nem szólok, tudnia kell, hogy ezzel kényszerítem maradásra és nagyon rosszul jár, ha nem teszi. Én is sok álnokságra voltam képes, amikről hallhatott és nem szeretne az ellenségem lenni. No, most mi legyen?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Kedd Dec. 22, 2015 12:21 am

- A bundás léte miatt – közölte egyszerűen Tim, és nem akadt fenn azon, hogy Stephen ezt nem szűrte le alapból. Lenéző tekintete nem igazán zavarta. A vérfarkasok néha arrogáns idióták, és azt hiszik övéké a világ, csak mert már a harmincadik évtizedüket tapossák, vagy, mert mondjuk sokkal jobbak az érzékeik, mint az őrzőknek. – Nyilvánvaló – jegyezte meg szarkasztikusan, miközben a meztelen nőre vetült tekintete, és a fegyverre, amivel az imént ártatlannak elkönyvelhető embereket igyekezett kinyírni.
- Senki esetében sem akarjuk – pontosította Stephen szavait. Ember, őrző, de még vérfarkas esetében sem jó, ha halálra fagy valaki. Túl sok papírmunkával járna, és így is elég sok körmölnivalója van nap mint nap. Fenének hiányzik egy húsz oldalas jelentés, egy nemkívánatos halálesetről, amelynél egy vérfarkas és egy őrző is jelen volt. Persze, ha nem vernék nagydobra akkor...
- Áh, értem – bólintott közönyösen. Szóval nem akar beszélni róla. Mindegy, ő dolga. Majd bejegyzi, hogy nem volt túl közlékeny azt kész. Amúgy is kezdett elege lenni az egészből.
- Dirket évek óta, az asszonykáját most látom először. Elenát – bökött fejével Bagoly felé – pedig néhány hete szúrtuk ki, aztán felszívódott. Egészen a mai napig – legalább elmondhatja, hogy az őrzők nem álltak a közös munka útjában, nem úgy, mint Stephen, aki közlékenységből eddig nulla. – Követtem a nyomait, nem gondoltam, hogy emberekre akar vadászni. Ha így lett volna kicsődítem a protektorátust – akár későn is érkezhetett volna, és ebben az esetben elkélt volna még néhány őrző, hogy a területet hamarabb be tudják járni.
- Persze, lehet. Csak akkor az már nem ő lesz – vakargatta meg az állát. – De, ahogy látom mindenkinek jobb, ha Bagoly eltűnik a föld színéről – vonta meg a vállát közönyösen. Adnak neki egy szép új nevet, egy lakást, néhány macskát és már élheti is boldog tudatlanságban, rituáléval kreált emlékei birtokában az életét. Lehetőleg olyan helyen, ahol még nem járt. Nem lenne szerencsés, ha valamelyik vérfarkas felismerné, mert abból bonyodalom származhat csak. Nem akart belemenni, hogy ki tehet Bagoly állapotáról, mert fogalma sem volt róla, hogy egy alapító, vagy az őrzők csesztek-e el valamit. Remélte, hogy nem a testület volt.
- Kikérdezzük majd. Bízzunk benne, hogy mindent elregél, amit tud, és nem kell azon agyalnunk, vajon kiket bérelt fel és mire – vagy esetleg hol helyezett el egy két bombát, a biztonság kedvéért. Az őrültek mindenre képesek.
Némán figyelte, amint egy őrülttel akar egyezséget kötni, majd amikor látta, hogy Bagoly belegyezik a nem hisztizésbe, levette róla a bénítást. Nem kell megkötözni. Stephen ott van mellette, ha bármivel próbálkozna egyetlen csapással leüthetné a fejét, vagy egyszerűen ki is ütheti. Nem is értette miért nem csapta már az elején le. Nyilván nem akart lebukni Tim előtt, akiről akkor még nem tudta, hogy őrző. Logikus. Tim is ezért nem használt rajta mágiát, amikor már elég közel volt Elena. Pedig egyszerűbb lett volna, akkor Dirk nem lövi mellkason, és a végeredmény ugyanaz, hogy Stephen megtudja, hogy őrző. Persze így utólag már kár agyalni rajta.
- Önvédelem? – kérdezett vissza nevetős hitetlenkedéssel. – Lelőni egy békésen arra járót magának önvédelem? – ezt Stephen sem gondolhatta komolyan.
Néhány pillanattal később egy lövés hangja teper végig a fákon, aztán egy sikkantás is hallatszódik.
- Egeen… Mondtam, hogy nem tisztafialás – közölte saját maga is közönyösen, miközben a takarásban lévő sátor felé nézett. Az egy dolog, hogy egy valaha volt vérfarkas meghibbant, de Dirk mi az istennek lövöldözik, ráadásul a feleségére, vagy akárkijére. Egyáltalán őt lőtte meg, vagy csak megint egy arra járót puffantott le?
- Érez vérszagot? Vagy valami mást? – jó lenne tudni, hogy szükséges-e odarohannia, hogy kezelésbe vegye a nőt, vagy már úgyis halott, esetleg nem is talált el senkit a lövés. Ez egy rohadt szar nap, és kitudja mennyivel lesz még pocsékabb.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Dec. 28, 2015 3:23 pm

- Minden helyi farkast ismer név szerint? Elég jól tájékozott lehet...
A szavaim közt játszik némi cinizmus, mert egyáltalán nem olyan természetes ez, mint ahogy előadta. Informátoroknál mennek a hírek, de ő köztük is elég felkészült lehet. Nem ismer, csak aktákból és a belső hírekből tudhat rólam. Kell egy jó vizsgakérdés.
- A fotósunk kölykét is ismeri?
Ha elég profi, akkor ebből megmondja, hogy Emma-ról van szó, akinek komoly stúdiója van és nemrég harapott át egy kölyköt, Cassie-t, akire az Őrzők is felfigyeltek. Valami fiatal cimborája van köztük.
Ebben a fickóban nem érzek túl sok szánalmat. Nem akarja Bagoly halálát, meg másét se, úgy érzem, komolyan gondolja, de max úgy, ahogy én. Önös érdekből, nem másért.
- Én Melanie Stample néven ismerem. Ismertem... Mert ez itt nem az, aki Québec-ben ténykedett.
Vérfarkas is, meg FBI-os, ezer neve lehetett már. A Bagoly csak fedőnév volt, mint nálam a Rocky. Tim pedig megerősíti, hogy nyomozott. Talán úgy akadt rám, akkor viszont tudná, hogy Bagollyal ismerjük egymást. Ettől persze még lehet kérdezni...
- Úgy hallottam, pont ezt tette mostanában. Csak ugye amilyen jó nyomolvasó, olyan profi a nyomai eltüntetésében is... Elkezdte kinyírni a régi kapcsolatait. Ha farkasokra is ment volna, már nem élne.
Bagoly tudása még elég komoly lehetett, hogy nem bukkantak a nyomára. Profi ügynök volt, ha ő ölt, azt nemigen bizonyíthatták rá. Nemrég gurulhatott el a gyógyszer úgy igazán, jó meredek lejtőn, az egész dobozzal. Nem hinném, hogy megölnék, az Őrzők más módszereket használnak. Olyan agymosást, amiről az FBI csak álmodik. Mégis van egy morbid éle ennek a mondatnak.
- Sok sikert! Ami minket is érint, azt majd közöljék, oké?
Őszintén szurkolok, hogy elvarrják a szálakat. Csak a baj lenne Bagollyal. Vannak komoly vallatóik. Lehet, hogy sokáig küzdenek vele, de meglesz az információ. Minket nem különösebben zavart még, sikerült időben megelőzni. Így néz ki. De lehet, hogy nem tudunk mindenről.
Az öltöztetést végül együttes erővel megkönnyítjük. Bagolynak egy szava nincs. Érzi a törődést, de a tehetetlenséget is. Talán most kezdi felfogni, hogy elment az ereje. De elég, ha erről beszélünk, megmutatni nem fogom. Timothy is besegít, de megint nem a földön jár, mikor beszélünk.
- A sátorból mennyire tudhatta, hogy maga békés? Előtte lövéseket hallott, nem tudhatta, ki kivel van. Amíg nem bűvészkedett ott egy kicsit...
Azután lett fegyverszünet. Előtte a rendes amcsi törvények szerint lőtt, hogy ne őt lőjék le. Mondjuk egy felszólítás elhangozhatott volna, az tény.
Hogy az előbbit annak szánta-e, mielőtt lőtt, az se tiszta. Dirk elméje ép, tudja, mit csinál. Megfontolt szokott lenni. Az asszony vagy kihúzta a gyufát és sötét jövőt vetített előre az aggódásával vagy...
- Érzek, de a sátorból. A sebzett vad lőtt a vadászra. Bagoly, a te kezed van ebben, igaz?
Lenézek a csajra, ahogy kezd összeállni a kép. Nem erősíti meg, de vágom, mi van. Egy ilyen fickót nem egyszerű követni. Hallottam már, hogy volt, aki megpróbálta és végül Dirk követte őt. De ha a feleség leadja a drótot, hogy hova mentek sátorozni... És esetleg már közel került Dirkhöz annyira, hogy ne tudja megtenni, ami a feladata, de azért próbálkozik és utána lelövik, hát...
Muszáj elindulnom, amilyen gyorsan csak tudok. Susie hasra vágta magát, profi reakció. Nem olyan hülye, mint hittük. Végig idegesítette a férjét, hogy hátha elbukik. Hogy mi hajtja, megzsarolták vagy dúsgazdag özvegy akarna lenni, nem tudom, de ezt le kell állítani. Rohanok és azt látom, hogy a szőke nő már bekúszott egy fa mögé. Dirk meg kijött a sátorból és egy vékonyabb fa mögül les. Mellkastájon vérzik, a ruhája már jó bordó lett. Intek neki, ahogy (remélhetőleg) Keldronnal együtt mutatkozunk. Tőlem nem kell tartania, nem szokásom a hasznos kapcsolatokat kinyírni. Mutatóujjammal integetek, jelzem az asszony pozícióját. Most látom, hogy nekiiramodik, a legfásabb részben, ahol nehezen lehetne eltalálni. Valamit visz a kezében, kis fémszerkezetnek tűnik, innen nem tudom kivenni.
~Van valami trükkje, ami ilyen távolból működik?~
Nem vágom az összes Őrző varázslatot, csak amiket már sokszor láttam tőlük. A másik meg, hogy Tim szintjét se ismerem. Nála a tudás, én ötletet adok, hogy mindenki megússza ép bőrrel. Bagoly meg mozgolódik hátul, hallom, de most nem vele kell foglalkozni. Felfázni már nem fog, felöltöztettük, a fegyvereitől meg még messze van és megkapta az ultimátumot, hogy ne is álmodjon róluk...


A hozzászólást Rocky összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Dec. 30, 2015 7:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Dec. 28, 2015 7:02 pm

- Természetesen nem – vonta meg a vállát. – De az olyanokat, akik már hónapokkal USA második világháborús hadba lépése óta Fairbanksben élnek, érdemes minden őrzőnek ismerni. Főleg azokat, akik az árnyakhoz tartoznak – elég ostoba szervezet lenne, ha a tagjai azokat a falkatagokat sem ismernék, akik már majdnem nyolcvan éve itt leledznek.
- Személyesen nem, de hallottam róla. Ellenben lehet, nem egyre gondolunk, nekem mintha a Sheridan vezetéknév rémlene – meg egyébként sem szokott nagyon a kölykökkel foglalkozni. Ők vajmi kevés veszélyt jelentenek önmagukban, ha a falka megteszi a megfelelő óvintézkedéseket.
- Ez nyilvánvaló – húzta grimaszba a száját, kelletlen pillantást vetve a nőre. Elég szar lehet neki, hogy elvették a farkasát. Minden bizonnyal nem ok nélkül érdemelte ki ezt a büntetést, de akárki is volt, körültekintőbben kellett volna eljárnia.
- Aha, szóval elmeroggyantságában úgy érezte, hogy ez lesz a megfelelő lépés – csak a jó ég tudja, hogy mit akart ezzel elérni, és ha nem volt mögötte logikus szándék, akkor az egyetem alatt sem fogják belőle kihúzni, hogy vajon miért is volt a likvidálásokra szükség.
- Természetesen. Nem áll érdekükben, hogy alvó ügynökök nyílt utcán akarjanak bárkit kivégezni, főleg, ha a célpont netán egy vérfarkas – ha már tudják ki a célpont, akkor a falka és a protektorátus együttes erővel képes megvédeni, és ha azt is kiderítik, hogy kit bérelt fel esetleg, akkor még jobb a helyzet. A vérfarkasokra meg rá fér néha a gőz kiengedése. És őszintén, kinek hiányozna egy gyilkos? Humánusabb lenne persze, ha lekapcsolnák és börtönbe kerülne, de néha a vérfarkasok módszere sokkal célravezetőbb.
- Ez itt Fairbanks, nem Chicago – nézett grimaszolva a vérfarkasra. – Ennyi erővel egy gyereket is lelőhetett volna, vagy a szomszédját. Itt leginkább a négylábúaktól kell tartani, nem a kétlábúaktól. Hát, legalábbis, amennyiben nem tud valamit a vérfarkasokról – de ebben a témában Stephen sem tudja közelebb vinni a megoldáshoz nyilvánvalóan. A bűvészkedéshez nem szólt semmit, elég gáz, hogy lebukott, de ez azóta érett a levegőben, amióta Krónikás lett. A vérfarkasok sem hülyék, hogy ne tűnjön fel nekik a rendszeressé váló látogatása az egyetemre, már amennyiben figyeltetik az őrzőket. Persze lehet, hogy nem teszik. Tim mondjuk megtenné a helyükben.
Amikor pedig minden rendben lévőnek tűnik, akkor szakad rájuk a baj. Lövések, sikoltás.
- Ó hogy a rohadt életbe – vádlón nézte a nőt, majd felkapta a hóra ejtett kötelet, és a nő előbbi ígérete ellenére, rohadtul nem fogja csak így magára hagyni, szabadon. Nem, nem. Főleg, hogy Stephen már el is indult a sátor felé. Nem éppen kedvesen előrehajtotta a nőt, és a kezét hátul megkötötte. – Hasalj a földre! – jött a felszólítás, és amikor Bagoly kelletlenül megtette, akkor megkötötte a lábait is. Miután úgy fél percen belül végzett, Bagoly megkötözve hason feküdt, térdei be voltak hajlítva, a bokáján lévő kötél, pedig megfeszülve kötötte össze a csuklóját a lábával. Így nem fog tudni elugrándozni, van rajta ruha, tehát megfázni sem fog. Remek.
Gyorsan felmérte Tim is a helyzetet. Dirk talpon van, bár vérzik. Lehet, hogy nem kellene mágiát használni, mert ki kellene venni a töltényt előbb, de ha nem tesz semmit simán elvérezhet.
- Túl messze van – közölte halkan. – Utána mehetnék, de lehet jobban járnánk, ha inkább Dirkkel foglalkoznék. Még a végén elvérzik. Magának nem lenne gond elkapni. Jóval gyorsabban tud közlekedni, mint egy ember – Tim meg addig el tudja állítani a vérzést. Igaz a töltény benne lesz, de majd a protektorátuson kibányásszák. Ha Stephen rábólintott, akkor Tim megindult Dirk felé, aki jelenleg fegyvertelen, de mivel rohadtul mérges volt rá, így elsütötte a saját maga által kifejlesztett Remegés varázslatot, ami embereknél tíz perc rosszullétet időz elő, hányással meg erős szédüléssel jár. Remélte, hogy Dirk elszenvedett sérülése eléggé legyengítette ahhoz, hogy Tim varázslata eszméletvesztéssel is járjon, de ha nem, úgy is jó.. Amúgy is nyilván a trió minden tagját be kell vinni a protektorátusra. Mennyi rohadt papírmunkával fog ez járni. Dirk teste megfeszült, ahogy a varázslat elkezdte kifejteni a hatását, majd némi öklendezés, és bizonytalan mozdulat után eleresztette a vékony fát, ami mögött eddig bujkált, és először térdrerogyott, majd elfeküdt a földön. Sajnos nem ájult el, nyöszörgve mozgolódott, de nem probléma. Tim futólépésben közeledett felé, közben a nő irányába is tekintgetett, nem-e véletlen rájuk akar lőni. Amikor odaért a férfihez, óvatosan a hátára fordította, majd a pulcsiját felhúzta, amennyire csak tudta, hogy a lőtt seb előtűnjön. Már ennyitől csupa vér lett mindene, pedig még hozzá sem kezdett. A töltény mélyen bent lehet valahol, és nem fogja tudni most kiszedni, ezért a Gyógyítást nem maximumon fogja használni, hanem csak annyira, hogy lehetőleg a vérzés elálljon valamennyire. Nem volt gyógyító, de ismerte a varázslatot annyira, hogy életben tudja mindenképp tartani, amíg szakszerűen el nem lesz látva. Rátette a kezét a mellkasra és elsütötte a varázslatot. Forróság áramlott keresztül az egész testén, hogy egyetlen pontban kifejtve hatását Dirk mellkasának vérzését csillapítsa. A regeneráció szinte azon nyomban megkezdődött. A bemeneti lyuk nem tűnt el, csak a szélei kezdtek varrasodni, annyira, hogy a vérzés elálljon. Bár azt nem látta, de a folyamat egészen a töltényig lejátszódott. Miután végzett, véres kezét a hóba törölte, majd Stephent kutatta tekintetével. Dirk nem fog meghalni, szarul van persze, egyrészt a Remegéstől, másrészt a sérülésétől, de nincs életveszélyben. Tim varázslatának másik áldásos hatása, hogy tíz pecig nem nagyon lesz képes Dirk értelmes szavakat kiejteni. Utána nyilván válaszokat akar, de addig Tim élvezi a nyáladzó, értelmetlen gagyogást, ami Dirk szájából érkezik.


//Remegés: -5 pont
Gyógyítás : - 3 pont
Maradt. 28,5 pont//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Szer. Dec. 30, 2015 7:48 pm

Aha, a régi motorosokra koncentrál. Nem győzött meg teljesen. A vérvonalamat nehéz kiismerni, számon tartani, mert mi titoktartóbbak vagyunk az átlagnál is, vagy épp tagadunk, meséket költünk. Fogok is, dolgozzon meg a bizalmamért és a tudásért.
- Meglehet, hogy egyre gondolunk.
Bizonytalanságban hagyom, pedig beletrafált. Elég jól felkészült és most csapta agyon az előző állítását. Cassie új vendég nálunk, alig 1 éve érkezett és Emma se épp őslakos. Mélyebb az a tudás, mint amennyit bevall és ha ilyen titkolózó, akkor nem árt vigyázni vele. Vagy épp szövetséget kötni, különösebb bizalom nélkül, szigorúan érdekekre alapozva.
- Mindenben van logika, még ha olykor sajátos is. Majd elmeséli.
Bagolynál nem hunyt ki teljesen az intelligencia, csak néha háttérbe húzódik. Ma nagyon bezárkózott és helyett az őrület tombolt. De ha leülnek vele értelmesen beszélni, tuti, hogy menni fog.
- Azért nagyot csalódhat az, aki megbízik minden földi halandóban. Oké, nem Chicago, nem Bronx és nem is Harlem, de itt is emberek élnek.
Direkt olyan városokat soroltam fel, amikben nem jártam és nem is szeretnék. A hírekből és az onnan érkezettektől azért tudok sztorikat és hát hú... Az emberi természet pedig magában hordozza azt, amit a miénk erősebben. Naiv szavak voltak ezek. Vagy inkább utálkozóak, mert intelligencia az van bőven, hiába próbál néha hülye lenni. Érdekes egy pali...
Bagoly megkapja a köteléket és eléggé be van fenyítve, hogy ne ellenkezzen. Elindulok egyedül is, Timmel tudunk kommunikálni közben. Ha tehet valamit Dirkért, tegye is, támogatom az ötletet. Én elintézem az alvó ügynököt. Vagy a megzsarolt asszonykát. Vagy a pénzt megszagoló leendő vígözvegyet.
- Jól van.
A gyógyítást meghagyom a mágikus praktikák tudorának, én pedig nyakamba veszem az erdőt. Haloványan érzek még egy kis mágiát hátulról, gondolom, Tim kezelésbe vette a titokzatos államszolgát. A nyögések nem sok jóra engednek következtetni. Na, majd megnézzük, de ezt a loholó nőcit el kell kapni előbb. Meghallja, hogy rohanok utána és nem hisz a szemének, hogy ember ilyen gyorsan tud mozogni.
- Susie, álljon meg! Nincs szükség menekülésre, mindent megoldunk.
Érzem a félelmét, szinte tapintható, betölti a fák közötti űrt. A pisztollyal felém lő és éppen hogy megúszom. Közelről még tudott lőni, de ez nem az ő műfaja. A hazugság jobban ment. Szólni nem mer vagy nem tud, csak fut, de ahogy hátranézeget, megint elhasal, csak most egy ág miatt. A bokája csúnyát reccsent... Én pedig utolérem és gyors mozdulattal kicsavarom kezéből a fegyvert, majd arrébb rúgom. Felsegítem a rémült nőt és muszáj erősen fognom, mert örökké nem hagyhatom futni. Visszaevickélünk Dirkhöz és közben be kell fognom Susie száját, mert nagyon sikongatna. Nem, nem verem fejbe. Majd betömjük a száját valami ruhával. A túrára nyilván hoztak bőven váltást is. Nemsokára ott vagyok Timék mellett és lehet kötözni, varázsolni vagy hívni a többieket.
- Hogy vagyunk, öreg harcos? - kérdezem Dirktől.
Elég szarul néz ki. Bagoly meg csak fekszik. Lassan már kezd kimerülni, kezdi feladni. Susie pedig dacoskodik, de egyre kisebb lendülettel.
- Nos, hívja az erősítést? - kérdezem Timet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 189
◯ IC REAG : 170
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Dec. 31, 2015 1:39 pm

Meglehet. Nem firtatta tovább a témát. A kölykök nem igazán érdekelték.
- Aha, bízzunk benne, mert az illogikus viselkedésnél nincs rosszabb – ez volt a bajuk a németeknek is az amerikai hivatalos doktrinákkal is. A csapategységek nem a szabályzatban leírtak szerint viselkedtek, de még a parancsnokok sem követték az előírásokat. Isten áldja Amerikát, ahol mindenre van előírás és mindenki szarik is rá.
- A bizalom egy dolog, de… mindegy. Nem is érdekes – nem folytatja tovább az eszmecserét, mert estig hozhatnák az ellenérveket és az érveket is emellett, és az ellen, és nagyjából sehol sem tartanának vele, mert úgy tűnik mindketten csökönyös szamarak, ha saját véleményük megvédéséről van szó. Kíváncsi lett volna, vajon Stephen akkor is ezen az állásponton lenne, ha őt találja mellkason, esetleg szíven egy golyó, amit egy idióta röptetett belé, csak mert félelmében képtelen volt józanul gondolkozni.
Egyébként sem lett volna idejük végigvinni a vitát – talán egyszer majd bepótolják – mert a sátortáborozók felől elszabadulni látszott valami kellemetlen történéssorozat, aminek a végén egy szaladó asszonyság és egy sebesült Dirk képe tárult a vérfarkas és az őrző szeme elé. Remek, legalább Dirk nem fog rálövöldözni többet, mert a csajnál van a pisztoly. Nem kimondottan örült, hogy a fickó mellkas tájékon lőtt sebet kapott, de legalább a nő megbosszulta az előbbi lövést, amit Tim elszenvedett. Nyilván nem ez volt vele a célja, hanem Dirk likvidálása, de míg Tim akaratlan bosszúját beteljesítette, a gyilkosságot nem sikerült elkövetnie, mivel Dirk még talpon volt, igaz csak addig, amíg Tim varázslattal földre nem terítette. Az életveszély viszont elmúlt, miután a sebet valamelyest begyógyította. Létfontosságú szervet nem érhetett a töltény, mert akkor nem valószínű, hogy Dirk ki tudott volna támolyogni a sátorból.
Mindeközben Stephen a nő után szaladt. Egy lövés élesen felharsanó hangja, majd távolról tompán beszéd és dulakodás zajai érkeztek hozzá, de hamarosan el is némultak. Egy gyenge halandó nő mit sem ér egy vérfarkas erejével szemben. Nyilván nem ölte meg. Miért is tette volna? Főleg egy őrző közelében. Nemsokára Stephen visszaérkezett, a nő száját be kellett, hogy fogja, de még így is kiszűrődtek a kétségbeesés hümmögős hangjai.
- Most nem igazán fog tudni válaszolni – nézett fel ülő helyzetéből Stephenre. – Idővel talán, de még eléggé le van gyengülve a szervezete. Jobb is, ha pihen. Meg kellene őt is kötözni – bökött a nő felé - Kerítek még egy kötelet – felkelt és komótos léptekkel a sátorhoz sétált, majd be is lépett. Kötelet nem talált, viszont műanyag kábelkötegelőt igen. Néhányat egymásba fűzött, majd kész is volt a rögtönzött bilincs. Felkapott egy nőinek tűnő zokni párt, összegöngyölte, majd odaadta Stephennek, hogy nyugodtan tömködje, csak a szájába, ha megunta ott tartani a kezét.
- Erősítést? Ide? Minek? – kérdezte felhúzott szemöldökkel, miközben a kábelkötegelőkkel a lány háta mögé sétált, és Stephen közreműködésével hátravetett kezét összebilincselte velük. – Említett valami kocsit, még mielőtt a lövés elhangzott volna. Messze van? Mert, ha nem, akkor bepakoljuk a három jómadarat, aztán bemegyünk a protektorátusra. Már nem sok értelme lenne idehívni a bandát. A szükséges beavatkozást Dirken úgyis csak ott tudják véghezvinni. Meghalni meg nem fog útközben, arról gondoskodtam – jah, hát nem is a lőtt sebtől van olyan rossz bőrben, de ezt nem fogja Stephen orrára kötni. Ki lehetne hívni a mentőket, de úgy rémlett neki, hogy Camille most nincs szolgálatban, és mindig van mellette amúgy is egy emberi mentős, aki kérdéseket tehetne fel, meg a rendőrséget alapból riasztaná a lőtt seb miatt. Nem. Egyszerűbb, ha ketten beszállítják őket. Megállnak a pincelejárónál, megvárják a megfelelő alkalmat és betessékelik a jómadarakat. Amúgy is szombat van. Az egyetem ilyenkor szellemjárta épületegyüttes csupán. Abban pedig, hogy Stephen tisztában van a protektorátus főhadiszállásának helyével egy percig sem kételkedett. Kicsit csalódott is lenne, ha 70 évnyi ittlét után ez az információ újdonság lenne számára.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rocky
Vérvonalfő/Malguk
avatar

◯ Kor : 318
◯ HSZ : 838
◯ IC REAG : 826
◯ Lakhely : Fairbanks


Re: Bekötőút North Pole felől // Vas. Jan. 03, 2016 1:23 am

Pedig nálunk van bőven, amit illogikusnak hívnak. Az ösztön nem magyarázható józan ésszel. Mikor a büszkeség sérül és a farkas neki megy a kétszer erősebbnek, az illogikus. Bagoly pedig ezt talán még megőrizte valahogy a Bestiája nélkül is. Domináns volt, domináns Villám. Szar ügy.
- Még mindenki él, az a lényeg.
Előadom itt az életpárti irgalmas szamaritánust, mert most ez a megfelelő szerep, azt hiszem. A tetteim is alátámasztják, hisz amit eddig csináltam, az mind békés szándékokra utalt. Kinyírhattam volna a bolond nőt, meg a biztonság kedvéért a két szemtanút is. És az Őrzőre is rátámadhatnék, ha idegesítene. Tudok olyat a Falkában, aki simán megtenné. Illogikusan. A Vörös Hold előtt én se finomkodtam nagyon, kitermeltem pár hullát, igaz, nem kedvtelésből. Rászolgáltak. Vagy rosszkor voltak rossz helyen.
Mikor rövid úton lerendezem a beépített embert, Susy-t és visszatérek vele Timhez, Dirk szarabbul van, mint eddig. Megvizsgálom és érzem, hogy komoly bajt okozott neki. Mármint fájdalmasat, de nem hosszantartót.
- Érdekes. Van, aki rosszul viseli az elsősegélyt...
Finom beszólás. Nem állok senki pártjára, de azért jelzem, hogy vágom, mi megy itt. Genyózás. Visszakapta a tüzelést. Bosszúálló Őrző. Én felügyelem a két jómadarat, akik újra együtt vannak. Dirk csak nézi a nőjét. Az árulóval így szembesülni, hogy semmit nem tehet, mert képtelen rá... Ez aztán kegyetlenség. Susy csak áll, de egyre nehezebben bírja. Retteg, iszonyatosan fél. Gondolom, arról nem volt szó, hogy lebukik és a férje haragját látnia kell. Dirk ellenségévé válni. Hát azt hiszem, legalább olyan rossz, mint az enyémnek lenni.
- Kint áll az útnál. Mindjárt mehetünk, csak összeszedem a lényeget.
Bagoly fegyvereit nem hagyjuk itt csak úgy. Készült gránáttal, puskával meg ami még a mellényben volt. Gyorsan körberohanok és összeszedem, ami veszélyes. A sátortábor marad, nincs idő szétbontani. Majd ha tisztára varázsolták őket, visszatérhetnek ide. Keldron tudja, hogy jobb. Nekem megfelel, hogy elmegyünk. Csak az úton ne botoljunk bele senkibe. Van tagunk a zsaruknál, de észrevétlenül megúszni jobb. Árnyasabb.
Amikor nálam van minden veszélyes cucc, Baglyot veszem az egyik oldalamra, Susy-t a másikra és elindulunk. A feleség valahol útközben elveszti az eszméletét és a vállamra kell vennem. Nem jelent gondot. Az egyetemet meg vágom, az utat is tudom oda. Segítek az Őrzőknek, mert nem árt jóban lenni velük. Legközelebb kérhetek szívességet.
Még mielőtt kiérünk az útra, Susy-t felébresztem. Ismerek olyan pontokat, amiknél jó nagy fájdalmat lehet okozni. Képtelenség átaludni, átájulni. Kint a kocsinál segítek mindenkit betámogatni és mikor megvagyunk, a cuccok hátra pokróc alá, én meg előre és gázt adok. Irány az egyetem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6820
◯ IC REAG : 8562
Re: Bekötőút North Pole felől // Hétf. Jan. 04, 2016 12:37 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

◯ Kor : 305
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Bekötőút North Pole felől // Szer. Jan. 06, 2016 9:37 pm


Yetta & Darren


Ez a huszonnégy óra igencsak hullámzó hangulatú, így amikor beültem a kocsimba, már meg se próbáltam megfejetni, hogy most épp milyen kedvem volt, csak indítottam. A nappaliban még felfordulás honolt, de nem érdekelt, és azt kívántam, bár semmi se tudna érdekelni. Inkább benyomtam a rádiót és a zenére valamint a vezetésre koncentráltam.
Felvettem Yettát - brahiból stoppolt, aminek hála önkéntelen vigyorra szaladt a szám és rájöttem, hogy bármennyire legyen ez most könnyebb, mint legutóbb, rohadtul fog így is hiányozni. Kínosan ügyeltem amúgy a sebességhatárra, lazán alatta maradtam, mert húztam ezzel is az időt. Minek rohanjak a határra? Bent van a kocsimban, tudják, hova viszem, ennyi.
Kiérve a városból még tovább hajtottam, a területhatár arrébb volt, nekem pedig szándékomban állt az utolsó kis centit is kihasználni. Mindig addig kell nyúlni, amíg a póráz engedi... aztán szépen nyújtogatni, óvatosan, vigyázva, hogy azért ne szakadjon el.
Lehúzódtam és leállítottam a motort. Semmit sem terveztem, de ahogy a távolságot, úgy az időlimitet is kimaxoltam. Akár járt ennyi, akár nem, megtehettem.
- Deja vu-m van - sóhajtottam az ülésbe süppedve, fejem a támlának döntve fordultam felé. - Hívj, ha megérkeztél és sikerült elrendezni mindent.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 170
◯ HSZ : 672
◯ IC REAG : 705
◯ Lakhely : -


Re: Bekötőút North Pole felől // Szer. Jan. 06, 2016 10:19 pm

~

Hullámvasút az életünk, ha külön pályán futunk, akkor is, együtt meg aztán különösen. Most  éppenséggel békés tompaság ül rajtam, belenyugvás és keserédes mosoly a sebességjelzőre sandítva olykor. A stoppolást követően széles vigyorral és kacér megjegyzéssel szállok be mellé, ám ez minden, mit hozzá tudok adni a helyzethez. Kevés, tudom. Ha nem neki, hát nekem biztosan.
Nem szólok, az elsuhanó házakat, kirakatokat nézem csupán, s közben tenyerem karjára siklik, meglelve kézfejét, hogy összefonjam ujjainkat, szavak nélkül is szólva hozzá.
Csak akkor mozdultam érdemben, mikor félreállva leállította a motort. Szelíd pillantással fordultam felé, félmosoly kúszott arcomra megjegyzése kapcsán, ahogy elengedve kezét arcélére simítva hajoltam közelebb hozzá.
- Úgy lesz, amint telóhoz jutok. - Loptam csókot tőle, könnyedet, mintha csak egy estére, napra válnánk el egymástól, s nem többre. Feltett szándékom volt farkasalakban megtenni a távot, ha tíz órán keresztül rohanva a fák között, míg elérem a szomszédos várost, akkor annyi ideig.
Túl sokáig voltunk bezárva, hogy ne így tegyünk. Túl sok mindent kell tisztáznunk magunk közt, csak amolyan csajosan, mik(ről úgy gondolom) nem tartoznak másra, csakis rám és a farkasomra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

◯ Kor : 305
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Bekötőút North Pole felől // Szer. Jan. 06, 2016 10:56 pm

~~~

Túl könnyed a csók, túl egyszerű és pont ezzel emlékeztet rá, hogy mennyire ilyen a helyzetünk. Triánál még nem tűnt ennyire vészesnek, sőt! Amíg csak ezzel, csak vele kellett foglalkoznom, igazából sokkal egyszerűbbnek tűnt az egész, mint most. Tudva, hogy hiába minden hozzáállásom, akkor sem fogok ilyen megnyugvást érezni más mellett a hegyen, a falkában vagy a városban. Ezért nyúlok tarkója után és nyújtom el kéretlen-kelletlen a csókot, mert hiába engedem elmenni, hiába akartam, hogy távol legyen ettől a helytől... tőlem ne legyen messze. De ez a kettő együtt kivitelezhetetlen és hosszú idő óta először megint azt érzem, hogy ha az, aki épp a közelemben van, elmegy, egyedül leszek.
Mégis mosolyogva válok el tőle, mert a köcsögség és a pofátlanság tetőfoka lenne, ha mindezek után még én törnék meg előtte. Ígérni se tudok már, mert mit lehetne? Hogy amint tudom, meglátogatom? Ez magától értetődik. Hogy más nőstényre rá se nézek? Hülyeség lenne egy ilyen témát pont most feldobni.
Nem vagyok boldog. Egyáltalán nem és életem egyik legnagyobb hibájaként kezd előttem körvonalazódni az az elrohanás.
- Nagyon szeretlek - mondtam halkan. Hogyan tudtam ennyire elbaszni? - Vidd el a kocsit. Messze van Anchorage - hogy baszná meg! -, és... tudom, szörnyű vagyok, de nem akarom, hogy félúton megállj másnak is stoppolni - sütöm le a tekintetem. - Vidd el. - Bárcsak engem is vihetnél. - És bármikor, ha rémálmod lenne, hívj fel, jó? Mindegy mikor. - Csak ne zárj ki, kérlek, akkor se, ha esetleg nincs jogom ilyet kérni, vagy nagylány vagy és nélkülem is megoldod. Nem akarom, hogy nélkülem oldd meg. - Nagyon vigyázz magadra...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 170
◯ HSZ : 672
◯ IC REAG : 705
◯ Lakhely : -


Re: Bekötőút North Pole felől // Szer. Jan. 06, 2016 11:42 pm

Nem visszakozom a csók elnyújtása ellen, bár az is holt biztos, nem könnyíti meg a búcsút, ahogy tenyerem önkéntelenül is nyakán szalad le, vállára simít, majd onnét mellkasán halad tovább.
Apró sóhajjal hajolok el éppen csak tőle - benne van a vágyakozás, a kimondatlan mi lenne ha és a távozásom felett érzett keserűség ebben az apró gesztusban.
Mosolyára nekem is hasonlóan finom görbület kerül ajkaimra.
- Tudom... Nagyon jól tudom. - Súgom válaszul. Mit mondhatnék mást, mi nem nyilvánvaló?
- Vigyázz magadra Darren, mert mindennél fontosabb vagy nekem. - Simítok újfent arcára, mintha csak nehezemre esne elengedni, kivonni magam a közeléből. Talán mert pontosan így van.
Fejemet csóválom lemondóan a kocsit illetően, s keserédes a mosoly, mi kiszélesedik képemen a stoppolás kapcsán.
- Nem viszem. Én... hetekig voltam abban a pincében bezárva és bármennyire imádok vezetni, nem akarom egy dobozba kényszeríteni magamat. Magunkat. Érted...? - Tekintek rá ellágyuló, kissé talán el is érzékenyülő pillantással. Hát persze, hogy érted. Ki értené meg, ha nem pont te?
- Ígérem, hogy felhívlak, amint odaértem, de nekem most szükségem van erre. - Sóhajtottam és vállaim megereszkedtek a rémálmok említésére. Nem is felelek azonnal, csak mikor már a következő kérés is elhangzik, szólalok meg:
- Úgy lesz! - Söpörtem hátra füleim mögé kósza szőke tincseimet. S hogy melyikre értettem a kettő közül, örök titok marad.
Helyezkedem kissé az ülésen, ellökve magam támlájától felsőm szegélyéért nyúlok, hogy nemes egyszerűséggel kibújjak abból.
- Megtennéd, hogy majd ezeket is utánam küldöd? Igazán kár lenne értük... - Pillantottam felé, miközben már a farmerom gombját oldottam meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Darren Northlake
Vérvonalfő
avatar

◯ Kor : 305
◯ HSZ : 1935
◯ IC REAG : 1959
◯ Lakhely : erdő széli birtok
◯ Feltűnést kelthet : végigtetovált karok, ezüst fülbevalók, gyűrűk, szemöldök piercing, karkötő, nyaklánc



Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Jan. 07, 2016 12:12 am

Fejemet finoman fordítom kezébe, készségesen, félig lehunyt szemmel. Utolsó mély nyelések mindabból, amit adni tud, az elraktározásuk, hogy később vagy az őrületbe taszítson a hiánya, vagy erőt merítsek mindebből. Nem tudom még, melyik lesz, mindkettőre ugyanakkora esélyt látok.
Felajánlom, hogy vigye a kocsit, s ahogy tiltakozik, vitára nyitnám a szám, mégsem szólok, csak elmosolyodok. Kissé ábrándosan, révetegen, vágyakozva, ahogy szemem barnája okkersárgába olvad, mert igen, pontosan tudom, értem, legutolsó porcikámig érzem.
- Fuss helyettem is - mondom, ez a három szó pedig nem is sokkal korábban sokkal megadóbban, gyászosabban szólt volna. Most viszont bennem zúgott, hogy jelenleg helyettem fut, de később ismét velem, mint Jerseyben a tengerparton. - És élvezd ki. - Bennem volt a késztetést, hogy már most menjek, rohanjak én is, mindeközben pedig átokként ül rajtam, hogy nem lehet.
Megint megcsókolom, hiába lehetetlen betelni vele, még egyet akarok.
Figyelem, ahogy vetkőzik, egyszerre gyönyörködve és birtoklón, tökéletesen leplezetlenül, abban a biztos tudatban, hogy ő egyedül az enyém. Csak az enyém. Megszereztem, ő is engem és ezt egy pillanatig nem bánom, az egyetlen, amit a nyilvánvalón túl érzek még, az a büszkeség. Lehet ez másnak furcsa vagy érthetetlen, nem érdekel. Nekem ő kell, tokkal-vonóval, ahogy van.
- Persze - bólintottam immár oldottabb hangulatban, mert tudtam, hogy még ha tőlem földrajzilag el is távolodik hamarosan, láthatom egy darabig a rohanását. Nincs szebb egy szabad Fakírnál. Jó, van, két szabad Fakír...
Vele együtt szálltam ki, megkerülve a kocsit másik oldalon a motorháztetőnek dőltem és úgy figyeltem tovább Yettát. Mosolyogtam, őszintén és szívből, mert végre kint volt a pincéből, és mert egyszerűen jó volt ránézni, gyönyörködni benne.
- Hjaj, min ulvinne, szépen elintéztél - ráztam meg vigyorogva a fejem, értve mindezt arra, amit már úgyis tudott. Totálisan az ujja köré csavart. - Majd megyek... - Utánad, hozzád, egy hétvégére, örökre, mindegy, téged már nem veszíthetlek el.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 170
◯ HSZ : 672
◯ IC REAG : 705
◯ Lakhely : -


Re: Bekötőút North Pole felől // Csüt. Jan. 07, 2016 11:18 am

~ *** ~

Szavaira önkéntelenül is őszintébb, élettel telibb mosolyt csalt ajkaimra, bólintásom határozottan lelkesebbnek tetszik minden eddigi megmozdulásomnál.
Ha tudnád, mennyit jelent mindez nekem... Az apró gesztusok, a képességed arra, hogy mosolyba fordítsd azt, amiről úgy gondoltam, nem lehet.
- Úgy lesz, ebben biztos lehetsz! - Szélesedett ki képemen a mosoly, ahogy közelebb húz magához újfent, parázsló csókra, melyben a sokadik után is ott ég az a bizonyos szikra, mely képes mindkettőnket elemészteni újra meg újra. Kegyetlenül fogsz hiányozni, mert távol leszel és mégis közel hozzám.
Felsőm lekerül, szavaimmal együtt szórakozottan dobom felé, kizökkentve kettősünket a könnyedebbé váló nihilből. Most felfelé tartunk megint, egy újabb gödör alja volt ez is, mit megjártunk. Minél szeretnénk elhinni, lejjebb már nem lehet.
Lerúgom a cipőimet, tekintetének kereszttüzében emelem meg kissé csípőm, hogy a nadrágtól is megváljak és jobb híján egy szál fehérneműben szálljak ki a kocsiból, kissé fázósan húzva fel vállaimat, ahogy körbefonják pőre testemet az északi szelek.
Odaléptem hozzá, karjaimat az övéi alatt bújtatva át, hogy tenyereim hátán, lapockáira felsimítva leljék meg helyüket, ez által közelebb vonva magamhoz őt egy melengető ölelésre. Ebben a pozitúrában tekintettem fel rá, olyan közelről, hogy nem kell sikat előre hajolnia, orrunk szinte majdhogynem összeér.
- Persze... fogjad még rám! - Húzódik vigyorra képem, s nem fűzöm hozzá, hogy magának "vívta ki" a dolgot, mert... egyezzünk ki abban, hogy mind a ketten játszottunk a tűzzel oda-vissza. Megjegyzésére elmosolyodva lopok csókot újfent tőle, hogy ellépve a kedvestől megváljak a melltartómtól is, felé dobva egy nevetős, hanyag mozdulattal.
- Aki kapja marja! - Jegyzem meg kacagva, s ahogy hátrálok, idővel már az emberi lábnyomok helyett mancsaim rajzolata jelzi lépteimet a havon. A napsütötte bundás, hófehér ragadozó kissé megfogyva, tompa csillogással szőrében, de láthatóan végtelen elégedettséggel nyújtóztatja tagjait. Húzom az időt, a búcsút még egy kicsit, ahogy fejemmel lábaihoz dörgölőzve kerülök ismét közelebb hozzá egy üzenetnyi időre:
~ Szia Darren! Vigyázz magadra hazafelé. ~ Üzenem csendes, szelíd szavakkal. Búcsúnk nem végleges, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű is.
Sietősen iramodok neki a fák irányába, mint aki vissza sem nézne, mégis, ahogy elérem az erdősávot, megtorpanva fordulok irányába, sárga tekintetemmel őt keresve. Némán figyelem pár pillanatig, majd vonyításom töri meg a fülsüketítő csendet köröttünk. Reményteli és egyben figyelmeztető is. - Tudja meg a környék összes vadja, farkas jár a fák közt... és már nincsen egyedül, mint mikor legelőször erre hozták léptei.

// //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom

Re: Bekötőút North Pole felől //

Vissza az elejére Go down
 

Bekötőút North Pole felől

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
7 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

 Similar topics

-
» North Pole Club
» Elhagyatott edzőterem
» Jelmezverseny jelentkezés
» Best of North - A legjobb szövegeink a játéktérről!

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Városhatárokon kívül :: Országút-