HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
AKTÍV KARAKTEREK
68 TAG 31 FÉRFI 37 NŐ
FAIRBANKSI FALKA
19 TAG 8 FÉRFI 11 NŐ
MAGÁNYOS FARKASOK
17 TAG 7 FÉRFI 10 NŐ
ŐRZŐK
18 TAG 10 FÉRFI 8 NŐ
EMBEREK
5 TAG 2 FÉRFI 3 NŐ
VÉRVONALFŐK
9 TAG 4 FÉRFI 5 NŐ
Az előző negyed évben ezek voltak az oldal kedvenc játékai:

...A Legsokoldalúbb:

...A Legszomorúbb:

...A Legjobb Bónusz:



írta  Daphné Seward Today at 9:40 am
írta  Michael Cooper Today at 12:14 am
írta  Michael Cooper Today at 12:13 am
írta  Celeste M. Hagen Yesterday at 11:40 pm
írta  Sarah Youngmay Yesterday at 10:30 pm
írta  Sarah Youngmay Yesterday at 10:15 pm
írta  Timothy Keldron Yesterday at 1:29 am
írta  Rebecca Morgan Szer. Nov. 22, 2017 11:14 pm
írta  Sophie Lydia Rhodes Szer. Nov. 22, 2017 10:09 pm
írta  Rocky Szer. Nov. 22, 2017 7:32 pm
írta  Michael Cooper Szer. Nov. 22, 2017 4:39 pm
írta  Agnes J. Harlow Kedd Nov. 21, 2017 8:59 am
írta  Agnes J. Harlow Hétf. Nov. 20, 2017 10:55 pm
írta  Jennifer Wainwright Hétf. Nov. 20, 2017 9:39 pm
írta  Daisy Corina Lacroix Hétf. Nov. 20, 2017 9:29 pm
írta  Daphné Seward Hétf. Nov. 20, 2017 9:11 pm
írta  Daisy Corina Lacroix Vas. Nov. 19, 2017 7:52 pm
írta  Primrose Trevelyan Szomb. Nov. 18, 2017 11:58 pm
írta  Darren Northlake Szomb. Nov. 18, 2017 2:34 pm
írta  Wyatt L. Quinn Szomb. Nov. 18, 2017 11:06 am
írta  Celaena McDonald Szomb. Nov. 18, 2017 10:20 am
írta  Kyle Prescott Csüt. Nov. 16, 2017 8:43 pm
írta  Alignak Csüt. Nov. 16, 2017 8:06 pm
írta  Daisy Corina Lacroix Csüt. Nov. 16, 2017 11:33 am
írta  Darren Northlake Hétf. Nov. 13, 2017 8:47 pm
Darren Northlake
 
Jackson Carter
 
Michael Cooper
 
Alignak
 
Primrose Trevelyan
 
Rebecca Morgan
 
Daisy Corina Lacroix
 
Rocky
 
Catherine Benedict
 
Hans Elfman
 

Share | .

 

 Meditációs terem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6690
◯ IC REAG : 8489
Meditációs terem // Pént. Nov. 30, 2012 9:56 pm

First topic message reminder :

Ez a helyiség a Rituális szentélyekkel szemközt található, célja pedig nem más, mint az ifjú és/vagy gyakorlásra szoruló Őrzők mentális kiképzése. Ebben a teremben következmények nélkül lehet gyakorolni a meditáció folyamatát, valamint a varázslatokat is.

Felszereltség:
- Az egyik sarokban teakészlet
- A teakészlet mellett könyvespolc, rajta mágikus tartalmú könyvekkel
- Füstölők
- Párnák
- A terem közepén egy rituális kör, körülötte majdnem szoba méretű téglalap mintával (így hasonlatos egy kosárlabdapálya alapvonalaihoz)

FIGYELEM! EZ A HELYISÉG A MÁGUSOK KÉPZÉSI TERÜLETE, így egyéb,magán jellegű játék ezen a helyszínen nem bonyolítható le.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net



























SzerzőÜzenet
Naomi Sharp
II. Mágus
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 1197
◯ IC REAG : 1119
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Lépten-nyomon csetlik-botlik :D






Re: Meditációs terem // Vas. Jún. 05, 2016 2:57 pm

Csak bólintok mosolyogva, féltékeny az nem vagyok, mert… nos, Mayával és velem él, velem alszik éjszakánként már hetek óta, lehetnek lány barátai, nekem is lehetnének éppen fiúk, bár valahogy sosem alakult így, nem is bánom igazság szerint.
- Igazság szerint, nézőpont kérdése. Én nem tudom, milyen volt az elmúlt tíz évben, sokan igen, viszont akkor, amikor együtt voltunk, valóban én ismertem a legjobban. – idővel remélhetőleg megint így lesz. Nem egyszerű ez az egész, lévén rettentő sok dologban befolyásoltuk egymás életét. Példának okáért miattam nem ivott kávét évekig, és most valószínűleg azért kezdte el megint, mert én minden reggel csinálok neki is. Igaz, az sem elhanyagolható tényező, hogy ismét részei vagyunk egymás életének.
- Nos, Jackson mindenképpen annak gondolt nagyon sokáig. Nem olyan kellemes a mi történetünk, de erről kérdezd őt, gondolom, be fog avatni, de én nem szeretném még valakinek elkotyogni a tudta nélkül. – Tényleg nem szúrnám el megint azzal, hogy beszélek rólunk, Celesetet pedig még alig ismerem, és azért azt már én is megtanultam, hogy nem szabad mindenkiben megbízni. Ha úgy alakul, biztosan jóban leszünk, de most még felszínesen karcolgatjuk a másik jellemét csupán, meglátjuk, mivé sarjad a dolog.
- Ez igaz. – Mosolyodtam el, bár mostanában sokat változtam, mert amíg sem Maya, sem Jackson nem volt az életem része, eszemben sem volt főzni, mindig csak átugrottam a Nagyiékhoz, és ettem ott, vagy hozott nekem, általában telepakolta a hűtőmet.
- Akkor tényleg nem gond. – Én amilyen gyakran tettem, egyszerűen ökörség lett volna minden alkalommal repülőgéppel utaznom, van pénzem, de elverni butaságokra nem szeretem, már csak azért sem, mert ki tudja, mikor üt be valami nagyobb katasztrófa, Alignakkal a nyakunkon azért ez nem olyan lehetetlen.
- Igen, volt, mindkettőnknek ugyanaz. Azóta kiderült, hogy többeknek is, és ugye ahogy hallom, te ugyanígy jártál. – Nem nyugtat még meg mindig ez a dolog. Elég ijesztő, mikor többen ugyanazt álmodjuk, hát még az, hogyha ennek kifejezett hatása is van a későbbi életünkre. Lehet, nem annak az oka, de szerintem azért gyanús egybeesés.
- Ember voltam, igen, nem is értettem, mit akar tőlem Alignak, mindenféle zagyvaságot beszélt, akkor még semmi sem nyert értelmet. Ráadásul, nem tudom, vele találkoztál-e már, de az egyik őrzőtársunk, Alice bőrébe bújt. Azóta sem tudok úgy összefutni vele, hogy ne jusson eszembe. – Kicsit szégyellem magam miatta, de nincs mit tenni, ez már szerintem sosem fog kikopni belőlem, maximum megtanulom egyre jobban palástolni.
- Hú, ez tök jó, fura lenne addig így mászkálni. – Varázslatot visszavonni viszont még sosem tanultam, szóval ebben szerintem több segítségre lesz szükségem. - Nagyon szívesen, de ötletem sincs, hogyan kezdjek neki. – Pillantottam rá várakozón, hátha volt ötlete rá, vagy legalább megosztja velem, hogy neki miként sikerül. Utána szerintem kipróbálnám még egyszer, igaz, akkorra le is írnám magam mágiaügyileg, de legalább picit gyakorlnom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 186
◯ IC REAG : 166
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Meditációs terem // Hétf. Jún. 06, 2016 3:57 pm

- Én meg pont azt nem tudom, hogy előtte milyen volt. Azt hiszem, mire én megismertem, nagyjából túllépett a múlton. Végül is, ha azt mondod, hogy tíz éve nem találkoztatok a közelmúltig, akkor tényleg elégnek kellett lennie annak a pár évnek. Biztos ezért nem beszéltünk rólad túl sokat… - találgattam elgondolkozva. Reméltem, hogy nem sértem meg ezekkel, én egyszerűen csak szerettem elmerengeni bizonyos dolgokon, amik érdekeltek engem. Nem volt bennem túl sok ártó szándék, de erre már biztosan rájött ő is, ha kicsit is figyelt rám, vagy érdekelte, hogy milyen vagyok valójában. Már amennyit láthatott eddig, ugyebár.
- Oké, megértem! – egyeztem bele végül, mert nem akartam erőltetni a dolgot. Ha nem szeretett volna mesélni, akkor nem is kellett. Ezek után viszont Jax nem lesz képes menekülni a beszélgetés elől, ennyi már bizonyos. Úgyis fogunk találkozni egymással, ami kiváló alkalom lesz az általam tervezett kis faggatásra. Ó, már alig vártam, hogy elmeséljen minden kis semmitmondónak tűnő részletet is!
- Igen, akkor biztosan ugyanazt az álmot láttam én is. A toll, meg a tőr esete a kőoltáron. – bólogattam, szórakozottan harapdálva az ajkam szegletét. – Te mit választottál? – kérdeztem kíváncsian, mert engem is nyugtalanított a dolog, és még mindig foglalkoztatott, hogy mi lehetett ez az egész. Senki nem tudta pontosan, és ez annyira bosszantó volt számomra, hogy újra és újra visszatértem hozzá. Szerintem ez nem meglepő, ha valakit foglalkoztat valami, akkor bizony nem szokta hagyni nyugodni. Nálam ez kifejezetten így volt.
- Hm, nem hiszem, hogy láttam. Maximum a nevét hallottam… - próbáltam a névhez arcot társítani, de nem jártam sikerrel. Majd talán egyszer. – Uh, az biztosan nagyon kellemetlen lehet! – szisszentem fel együtt érzően, mert elképzelni sem tudtam, hogy milyen rossz lehet. Találkozni valakivel, akivel alapvetően jó viszonyban lennél, de mindig emlékeztet valami borzasztó élményre. Még akkor is, ha ő igazán nem tehetett róla. Azért nem lennék a helyükben, az is biztos. Még jó, hogy én azért már tudtam, hogy mi folyik itt.
- Igen, tudom! – nevettem fel ezúttal már felszabadultabban. – Bár tény, hogy elég menők az ezüst körmök, de túl nagy feltűnést keltenek, azt hiszem. Mondjuk, manapság már lehet, hogy nem is lennél annyira kirívó, már bármit elhordanak a nők a kezükön! Új trend! – vontam meg a vállaimat, és úgy vigyorogtam rá, mintha arra várnék, hogy esetleg mégis kedvet kapott ahhoz, hogy kimenjen így az utcára. Lehet, hogy holnap már csupa ilyet látnánk odakint. Nem biztos, hogy annyira jó lenne, de hát a divat teret hódít mindig. Akkor is, ha ostobaság.
- Hát, figyelj! – kezdtem bele, némi magammal folytatott tanácskozást követően. – Nem tudom, mi a módszered varázslat előtt, de gondolom rákoncentrálsz, hogy fent tudd tartani. Valami ilyesmi kell, csak visszafelé. Te táplálod a mágiáddal a varázslatot, és ha meg akarod szüntetni, akkor egyszerűen már nem figyelsz rá, nem koncentrálsz rá. Nem tudom, hogy mennyire sikerült ezt így felfogni, tudom, hogy talán nem fogalmaztam meg elég jól… - szabadkoztam egyből, miközben én megszüntettem a saját varázslatomat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Naomi Sharp
II. Mágus
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 1197
◯ IC REAG : 1119
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Lépten-nyomon csetlik-botlik :D






Re: Meditációs terem // Kedd Jún. 07, 2016 9:25 pm

- Ühüm, biztos. – Nos, Jackson nevében nem nyilatkozhatok, de a magam részéről tíz év abszolút nem volt elég, az örökkévalóság sem lett volna elég, hangozzon ez bármily szánalmasan is. S kijelenthetném, mert eléggé biztosnak érzem, hogy Jackson sem lépett túl rajta, akkor nem munkált volna benne annyi düh, Savannah pedig ismerte a történetünket, mármint az ő szemszögéből, de az tök érthető, hogy nem mesélte el minden barátjának szívesen, hogy milyen szépen „felültettem”. Mármint ez volt a dolog csúnya hazugság része. Nem gondolom, hogy bántani akarna, egyszerűen talán neki is szüksége van egyfajta miértje annak kapcsán, hogy Jackson miért nem avatta be, totálisan megértem, és felőlem maradhatunk is abban, hogy túllépett a dolgon.
- Én a tollat, meg Jackson is. – Másról egyelőre nem tudok, nem kérdeztem, mindenesetre nagyon is érdekelne, hogy mások is tapasztaltak-e hasonlókat. Igaz, én olyan sokat nem változtam, de azért gyanús, hogy mostanában nem húzom fel magam semmin sem értelmetlenül, pedig korábban azért bőven sokszor előfordult, még ha nem tartott sokáig, akkor is. - Na és te? – Ha tippelnem kellene, ő is, te inkább kérdezek, minthogy mellé lőjek. Alicet érintően csak bólogatok, egyértelműen kellemetlen, de sajnos ez azt hiszem, sosem fog már változni, hiába akarom, mondjuk, az sem segített sokat, hogy nem ő keresett meg utána engem, hanem nekem kellett kajtatni…
- Jaj, kérlek, ne is emlegesd, némelyik kifejezetten riasztó tud lenni olyan nagyon és hegyesek, és ráadásnak még rusnyák is. Mit szóljak én a lerágott kis körmeimmel, amiket néha kilakkozok, hogy nézzen ki valahogy… Abszolút nem tartom praktikusnak a műkörmöket. – Már a felsorolt retteneteken túl sem. Nyilván vannak szolid, csinos darabok, de azok is megnőnek, leszedni őket macera, és megint kell menni manikűröshöz, ha azt akarjuk, hogy szép legyen, ráadásként még borsos az ára is.
- Szóval, annyira extrém azért nem vagyok, hogy utcán viseljem az ilyesmit. – Különösen kínos lenne, hogyha még nem értem haza, és úgy tűnik el, szóval nem kockáztatok, egyébként is gyakorlás a tudás anyja, nem árt már most elkezdeni.
- Hmmm… hát ilyet még nem csináltam, szóval nem tudom, fog-e sikerülni. – Fogalmam sem volt, mit várjak, de arra figyelni, hogy ne koncentráljuk, lehetséges, hogy jelen esetben pont csak erősíti a dolgot. Mint a dacos gyerekek, akik csak azért is ellent mondanak mindenkinek. Próbálok nem koncentrálni, de reménytelennek tűnik, szóval úgy döntök, másra fókuszálok, hátha akkor. Így jutottam arra a pontra, hogy elképzeltem, ahogy visszaszívom magamba az aranyló mágiaörvény egy részét, mi arra szolgált, hogy ezüstté formálódjanak a körmeim. Nem egyszerűn még így sem, de mintha történne valami… Beletelik vagy tíz percbe, mire sikerrel járok, de a végére elmondhatom, hogy ismét a saját körmeimmel rendelkezem.
- Hú… hát, ezt sem árt majd gyakorolnom, hogy ennél sokkal gyorsabban menjen. – nyilván sok esetben jól jöhet, és nem lenne kellemes perceket ezzel eltölteni, holott sietni kellene. Kicsit szusszanok, de amint úgy érzem, kész vagyok rá, még egyszer megidézem magamra az ezüstkarmokat.

//10 pont -10 pont (ezüstkarmok) = 0 maradandó pont//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 186
◯ IC REAG : 166
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Meditációs terem // Szer. Jún. 08, 2016 1:52 pm

- Hm… - elgondolkodva pislogtam egy kicsit magam elé, fontolgatva azt, amit mondott. Igazából akkor is elárultam volna a saját választásomat, ha nem kérdez rá. Mivel azonban így alakult, akkor ocsúdtam csak fel a merengésből, és kaptam felé kéklő tekintetem. – Ja, bocsi! – szabadkoztam először zavartan, amiért elbambultam. – Én is a tollat választottam. Ez érdekes… - dünnyögtem magam elé, az agyamban feszülten jártak a fogaskerekek őrült táncot. – Szerinted lehet valami köze ahhoz, hogy ezek szerint mind a hárman ugyanazt választottuk, és ugyanolyan változásokat tapasztaltunk? – tettem fel a kérdést. Már hetek óta foglalkoztatott a dolog, és most végre úgy tűnt, hogy kezdünk valamit érteni belőle. Vagy legalábbis összefüggésre bukkantunk.
- Nem nagyon hiszek a véletlenekben, ahhoz túl sok az egybeesés, de lehet, hogy rossz felé tapogatózom. – osztottam meg azért a kétségeimet is vele. Jó lett volna kitalálni, hogy mi ez az egész, de azt hiszem, hogy ehhez még mind a kettőnknek rengeteget kellene fejlődnünk, mire odajutunk, hogy ilyen dolgokról fellebbentsük a fátylat.
- Én sem rajongok értük! – vallottam be nevetve. Szórakoztatónak találtam, hogy ennyire megrettent a körmök és az új trendek emlegetésétől. Nekem is a sajátjaim voltak egyébként, nem is lett volna praktikus hosszú köröm az én munkámban. De a rövideket azért mindig kifestettem szépen, vagy valaki mást kértem meg arra, hogy pingálja ki. Általában pirosra, vagy feketére, a túl sok feltűnő színért nem rajongtam. Pedig alapvetően kedvelem a színeket, úgyhogy ez egészen különös volt még számomra is.
- Rendben, de azért egy próbát megért! Hátha megjön hozzá a kedved, nem hagyhattam ki… - vigyorodtam el jókedvűen. Reméltem, hogy azért egész tűrhetően érzi magát velem, mert én jól elszórakoztam és az idő is gyorsan repült Naomi társaságában. Már csak amiatt izgultam egy kicsit, hogy vajon sikerül-e neki a varázslatot megbontani. Én bíztam abban, hogy nem lesz vele probléma, azért eddig is ügyesnek bizonyult, holott az ezüstkarmokat sem csinálta korábban egyszer sem. Mindent el kell kezdeni valamikor, igaz?
Feszülten figyeltem, szinte már szuggeráltam, hogy sikerüljön neki, amit szeretett volna. Nem akartam zavarni, így némán ültem, csupán pislogva rá. Percekkel később már mantráztam is magamban. Ha most ráérez, akkor szerintem utána mindig menni fog neki, mert tudni fogja, hogyan csinálja.
- Jaj, nagyon ügyes vagy! – csaptam össze a kezeimet boldogan. – Úgy izgultam, hogy sikerül-e neked! De sikerült! – jelentettem ki elégedetten. – Szerintem innentől már csak könnyebb lesz, most már tudod a technikáját. Minél többször csinálod meg, annál könnyebb lesz. – mint ahogy egyébként minden más is szokott. – Ennek örömére kérsz még egy kis teát? – ajánlottam fel immár vidáman, felszabadultan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Naomi Sharp
II. Mágus
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 1197
◯ IC REAG : 1119
◯ Lakhely : Fairbanks
◯ Feltűnést kelthet : Lépten-nyomon csetlik-botlik :D






Re: Meditációs terem // Hétf. Jún. 13, 2016 9:35 pm

- Szerintem egyértelműen lehet. Nem vagyok túlságosan tapasztalt őrző, de ez egyáltalán nem nevezhető véletlennek. – Sok mindent nem láttam még meg ebből a világból, épp ezért nem tudhatom, az ilyesmi mennyire fura, vagy épp kézenfekvő, de nagyon bízom benne, hogy ennek kapcsán az idősebbek rájöhetnek komolyabb összefüggésekre is, amiknek hála talán egyszer megakadályozhatjuk majd a Vörös Holdakat. De szép is lenne… Igaz, szerintem közel sem rövidtávú művelet lesz ez.
- Akkor már ketten tapogatóznánk rossz felé, de nem, szerintem nem tévedsz. – Ha azt nézzük, egész logikus volt, bár hogy mire jó, vagy mi a célja ezzel Alignaknak, - mert ehhez is köze van, abban biztos voltam - azt nem tudhatom.
- Brrr… – Még a hideg is kiráz tőle egyszerűen. Fogalmam sincs róla, hogy képesek egyesek olyan karmokkal élni, de hát szerencsére senkinek sem kötelező, én pedig holt biztos, hogy megkímélem tőle magam.
- Haha, vicces kedvedben vagy, ahogy látom, bár ha már műkörmeim lennének, akkor valami csinos kis rövid fajta lenne, az egyszer biztos. – Aztán nem is marad más hátra, mint a koncentrálás arra, hogy ne koncentráljak. Hú, egész bonyolultan hangzik, és mivel ilyesmit még nem gyakoroltam, ezért meggyűlik vele a bajom, de szerencsére közel sem annyira, hogy órákig kelljen itt ülnünk. Szépen lassan semmivé foszlik a mágia, amit felhasználtam rá. Kész pazarlás, de innen hazamegyek, addig csak nem ér semmiféle tragédia, hogy aggodalmaskodnom kelljen, amiért elhasználtam az összes erőmet.
- Köszi! Azt hiszem, alapvetően könnyebb, mint létrehozni, csak sosem csináltam még. Ez… minden varázslattal működik, vagy csak bizonyos fajtákkal? Mert vannak ugye más, bizonyos ideig ható varázslatok. Azokat is vissza lehet vonni? – Fura, hogy ezt még sosem kérdeztem meg senkitől, mindenesetre jobb tisztázni, mert eddig meg sem próbáltam volna, például ott a hőlátás is, annak minden alkalommal végig élvezhettem „áldatlan” hatásait is, mer tnem tudtam ilyen lehetőségről.
- Meg aztán, tényleg úgy érzem, hogy nincs előttem akadály mostanság, nagyon fura… mármint, eddig is elég magabiztos voltam ilyen téren, de már kételyeim sincsenek. – Elbizakodott sosem voltam, és most sem érzem magam annak, de korábban valószínűleg ezt feltételeztem volna magamról.
- Jöhet a tea, persze. – Igaz, azt megint karmokkal felszerelkezve fogyasztottam el, egy darabig még szokva, hogy miként is tudom elviselni őket magamon. Nem akarok bántani senkit, de nyilván ahhoz sem ártana majd egy-két fogás, hogy megtanuljam használni őket. Ha majd eljutok Anchorageba, akkor szerintem meg fogom keresni Ginát, hogy egy kicsit gyakoroljak, mással valahogy nem szeretek ilyen téren ténykedni, gőzöm sincs, miért.
Amint elfogyott a tea, ismét jött pár perces koncentráció, hogy visszahívjam azokat a karmokat, most azért gyorsabban összejött, mint első ízben.
- Köszönöm szépen a segítséget, lehet, hogy zaklatlak majd még, ha nem baj, de mivel lenulláztam magam, mára sajnos ennyi… Legközelebb tuti nem a legtöbb mágiát felemésztőt lesz kedvem megtanulni. És… biztos találkozunk még, szerintem Jackson nevében is mondhatom, hogy szívesen látunk otthon valamikor. – Kapott két puszit, aztán összepakoltam a cókmókomat és indultam is haza a kiscsaládomhoz.

//Köszönöm szépen a segítséget! <3333//
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
avatar

◯ Kor : 28
◯ HSZ : 186
◯ IC REAG : 166
◯ Lakhely : Fairbanks, AK

Re: Meditációs terem // Kedd Jún. 14, 2016 7:16 pm

- Szerintem sem. Ekkora véletlenek még a mi kifacsart világunkban sincsenek! - állapítottam meg, a fejemet ingatva. Ez egészen érdekes felvetés volt, és szívesen elmélkedtem volna még arról, hogy mi lehet ennek az oka, vagy a célja majd a jövőben, de most nem ezért találkoztunk. Amúgy sem akartam traktálni vele, mert attól még, hogy engem nagyon érdekelt, őt lehet, hogy kevésbé foglalkoztatta. Tanulni szeretett volna, nem pedig elméleteket gyártani.
- Általában egész jó hangulatban szoktam lenni, igen! - ezt nem is tagadtam, egyetértően bólogattam hát. Jól szórakoztam, ahogy elképzeltem őt olyan karomszerű körmökkel. Jó, persze láttam már az előbb, hogy milyen lenne, de az korántsem olyan, mintha az ízlését tükrözné, és azt hordaná minden egyes napon. Azt hiszem, elkezdenék furcsákat gondolni róla, és csodálnám, hogy Jax ezek után hogyan tetszhet neki, ha az ízlése ilyen borzalmas. De erről szerencsére szó szem volt.
Én türelmesen kivártam, amíg a varázslat ereje megszűnt. Nem siettünk sehová, és a lényeg az volt, hogy sikerrel járjunk. Úgy tűnt, hogy megy ez egészen gördülékenyen, ha kivárja az ember a nagy áttörést. Éreztem is, ahogyan az energia visszahúzódott, majd teljesen eltűnt, ezzel együtt a karmoknak is búcsút mondhattunk. Pazar! Nagyon boldog voltam tőle, hogy sikerült, és ez valószínűleg látszott is rajtam, mivel nem titkoltam.
- Igen, én is ezt tapasztaltam! - bólogattam arra, hogy egyszerűbb megszüntetni, mint létrehozni. De hát mivel nincs ez így a világon? - Nos, mivel ugyanaz a mágia, energia táplálja az összes varázslatot, ezért ugyanígy el is veheted azt minden alkalommal. Legalábbis, én azt hiszem. - annyival azért még én sem jártam előtte, nem tudtam olyan sok dolgot, hogy biztosan kijelenthessem. Nekem azonban ez tűnt logikusnak, aztán legfeljebb majd valami okosabb őrző kijavítja a tévedésemet, ha kijön rá a szó.
- Szerintem a magabiztosság sohasem baj, ha nem lesz károd belőle. Mármint nem leszel annyira magabiztos, hogy alábecsülj egy lehetséges ellenfelet. Erre azért nagyon oda kell ám figyelni! - figyelmeztettem mosolyogva, de hát nem ostoba lány, ezt biztosan magától is pont így gondolta. Én azonban úgy éreztem jónak, ha elismételhetem. Megnyugtatott, pedig nem sokkal voltam ám tapasztaltabb nála. Csak annyival, hogy most tudtam egy kicsit segíteni neki.
- Nagyon szívesen, bármikor szívesen segítek! - mondtam őszintén, barátságosan mosolyogva. - Rendben! - nevettem fel. Tényleg elég fárasztó volt a varázslat, de roppant hasznos, én még mindig úgy gondoltam. Szorult helyzetben, közelharc során remekül tudott jönni. - Köszönöm a meghívást, majd meglátogatlak akkor titeket! - ígértem meg, ha már ilyen kedves invitálást kaptam. Még búcsúzáskor viszonoztam a puszit, aztán útjára engedtem legújabb ismerősömet. Talán idővel még barátok is lehetünk, ki tudja...

// Én pedig a játékot!!! Smile <33333 //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6690
◯ IC REAG : 8489
Re: Meditációs terem // Csüt. Jún. 16, 2016 8:08 am

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Abigail Cecile Kenway
Vezető Gyógyító - Mentor
avatar

◯ Kor : 56
◯ HSZ : 849
◯ IC REAG : 903
◯ Lakhely : Fairbanks, kertváros





Re: Meditációs terem // Szomb. Júl. 16, 2016 10:19 pm

Rebecca és Abigail

Vizsgajáték


Mivel a kisasszony újabban egész sokat nyűgösködik, így Maeve gondjaira bíztam, amíg nekem az egyetemen akadt dolgom. A szükséges tudnivalókat már korábban megkaptam a kis tanoncunkról, így volt időm kényelmesen felkészülni a vizsgához – mert bár nekünk, „idősebb” őrzőknek lehet, hogy minden kérdés túlságosan is könnyű és gyermeteg, azzal is tisztában vagyok, hogy mennyi minden új tanulni való és információ zuhan az ember nyakába, miután elhívják. Megismerni ezt az egész mágikus világot, az őrzőket, a vérfarkasokat úgy, hogy eleinte többnyire csak az elméletet kapod... Nos igen, nem egyszerű korszak, annyi biztos, de sajnos amíg ezekből nem tudhat magáénak egy biztos alapot az ember, addig a dolgok gyakorlati részébe is veszélyes lenne belevágni.
Már jóval a megbeszélt időpont előtt megérkeztem, úgy is akartam váltani még néhány szót a többiekkel, ha már erre járok, mire azonban elérkezett a vizsga időpontja, már egy kanna gőzölgő tea mellett vártam az ifjú tanoncunkat. Szívem lett volna füstölőt is gyújtani, hisz az idegesség ellen az is kiváló ellenszer, de miután sokan vannak, akik nem szeretik az illatát, Beccáról pedig nem tudtam, hogy áll ehhez a témához, így inkább mellőztem, amíg pedig a lányra vártam, csak csendben elmélkedtem.
- Szervusz, Rebecca! Gyere, fáradj beljebb, foglalj helyet. - invitáltam bentebb, miután ő is megérkezett, majd ha megengedte, töltöttem is neki egy csészével a forró italból.
- Hogy érzed magad? - érdeklődtem a hogyléte felől, mert bár nem tudom, mennyire izgulós típus, de mégiscsak vizsgáról beszélünk, és az emberek hajlamosak túlaggodalmaskodni a helyzetet. Legyen szó akár őrző vizsgáról, akár egyetemiről. Én sem voltam különb annak idején.
- Nem kell aggódnod, csupán néhány kérdés lesz az egész. Felkészültél? - eszem ágában sincs szívatni, vagy beugratós kérdésekkel összezavarni, hogy arra vagyok kíváncsi, amit tud, és nem arra, amit nem, így ha nincs semmilyen ellenvetése, akkor szép sorjában meg is kapja a kérdéseket, szépen egyesével, hogy közben válaszolni is tudjon rájuk.


A kérdések:
1 Sorolj fel 5 falkabéli titulust! Mi a fő feladatuk, miért felelnek?
2 Milyen képességgel bírnak az Eska vérvonalába tartozók?
3 Milyen sérülésekből képes felgyógyulni egy vérfarkas, és milyenből nem?
4 Mik azok a képességek, amikkel minden vérfarkas bír?
5  Átlagosan hány évig élhet egy vérfarkas? Hány évig egy őrző?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Vas. Júl. 17, 2016 9:15 am

Abigail & Becca



*Az előző nap eléggé kimerítő volt, a kezem nem csak begörcsölt, hanem még meg is lett gyötörve a gyógytornán, úgy zuhantam az ágyba mint akit fejbe vertek. Reggel még azon agyaltam, hogy vajon melyik verzió üt ki jobban a vizsgámon; a kezembe hasító fájdalom vagy a fájdalomcsillapító. Úgy gondoltam kockáztatok és félretoltam a gyógyszeres dobozt, nem akartam, hogy eltompítson, így kétszeresen is volt okom arra, hogy a reggelt meditálással töltsem. Áldottam Adam-et amiért unalomig szorgalmazta a meditálást, noha én is tisztában voltam a fontosságával, frissen és üdén indultam el otthonról, a jókedvemet csupán az irdatlan nagyságúvá duzzadt idegességem nyomta el. Nem kicsit izgultam, már így is el voltam késve a vizsgámmal a megígért időhöz képest, ha még el is bukom úgy kidobnak, hogy nyekkenek. Másrészt magamnak is szerettem volna bizonyítani, nem könnyű egy kiváló őrző árnyékában élni. Kényelmes ruhába bújtam, egy kicsit elegánsabb fazonba, hogy megadjam a tisztelet mind Abigailnek, mind az esemény fontosságának, de nem vittem túlzásba. Jól éreztem magam a bőrömben. Pár perccel korábban érkeztem, de inkább előbb mint utóbb, ám nem kellett Abigailre várnom, és már az első percben megnyugtatott azzal, hogy megkínált teával. Hálásan bólintottam.*
-Szia Abigail! Köszönöm, ez most jól jön.
*Egy nagy sóhajjal foglaltam helyet, az érdeklődésére idegesen elmosolyodtam és előrenyújtottam a kezem, enyhe remegés látszott és nem a sérült kezem gyógyulásának vagy görcsösségének volt betudható.* –Szerinted? Halálra izgulom magam.
*Néhány kérdés csupán. Fogalmam sem volt mire készüljek fel s bár szorgalmasan tanultam és úgy véltem már bizonyítottam azt, hogy figyelmes vagyok és körültekintő, egy vizsgán mindig izgul az ember, hát még a kezdő őrző. Amúgy sem voltam nyugodt típus, de szerencsére voltak nálam parásabbak is. Belekortyoltam a teámba, időhúzásnak remek elfoglaltság, noha nem szándékoztam tovább húzni a szenvedésemet. Olyan gyorsan túl akartam lenni a vizsgán amilyen gyorsan csak lehetséges. El sem tudtam képzelni mihez kezdek ha még sem sikerül, gondolva Adam állandó beugratós kérdéseire, az elrejtett utalásokra. Az első kérdés meglehetősen egyszerű volt, már csak azért is mert nem volt meghatározva melyiket mondjam, így kihagyva az első két legfontosabbat, lefelé haladtam a ranglétrán.*
-Vezető testőr. A feladata a falka védelme, annak megszervezése, a többi testőr összetartása, az Alfa és a Béta vétójának hiányában elsődleges döntési hatalma van. Amarok vagy Tanács. Ők felelősek a kapcsolatokért, a helyismeretért, kiterjedt hálózatuk van, és segítik a falkát minden téren. Nem csak farkasilag hanem emberileg is, úgy értem….olyan hétköznapi de fontos ügyekben mint például az üzlet, terjeszkedés, befektetések. Kell a pénz egy farkasnak is.*Remek, most kezdek majd belebonyolódni. Jobb kezemmel a balon lévő gumiszorítót kezdtem gyűrögetni.* -Testőrök. Ők elsősorban az Alfa és a Béta védelméért felelnek, csak utána az egész falkáért. Olyanok mint a szamurájok. *Reméltem, hogy ennyi elég, nekem ez a meghatározás felért egy egész A4-es oldallal. Feltétlen lojalitás, önfeláldozás, kivételes stratégiai érzék és erő egysége.* -Ikkuma. Nincs beleszólási joga konkrétan semmibe, mégis fontos feladata van. Egyfajta kapocs az őslakosok és a betolakodók között. Meglehetősen jó beszélőkére van szüksége. …Aztán utána következik a Tark. Olyanok mint a testőrök, de nekik a falka védelme a feladatuk. Megfélemlítés, tisztogatás, távoltartás. Csak tapasztalt farkasokat vesznek be a tagjaik közé. A Végrehajtók a falka bérgyilkosainak számítanak. Ők piszkolják be a kezüket, bármit megtesznek ami a falka érdekeit szolgálja, tisztára mint a maffiában. *Észre sem vettem hány titulusról ejtettem szót, így magamban újra átfutottam az említetteken, az ujjamon számolva, és rájöttem, hogy ez már hat volt. Bocsánatkérőn pillantottam Abigailre, sem a magam dolgát nem akartam megnyújtani sem az ő idejét pocsékolni. A következő kérdésen gondolkodnom kellett egy kicsit, mire kihámoztam Eskát a többiek közül. *-Árnyak. Ők a rejtőzködők. Persze nem tüntetik el fizikailag a testüket, de képesek mindenki számára láthatatlannak lenni. Még egy farkas előtt is. El tudják tompítani a vérfarkas kisugárzásukat. *Ez már számomra színtiszta mágia volt amit még mindig nem tudtam kellőképpen felfogni. Ezek után gyakorlatiasabb kérdés következett, noha volt benne mágia, mégis érthetőbb volt a számomra.* [color=#B38A5E]-Szinte bármilyenből, kivéve az ezüsttel okozott sérüléseket, de a fakírok még az ezüstnek is képesek ellenállni. A regeneráció azonnal megindul, a sérülés mértékétől függ a gyógyulás mértéke és az ideje. Bámulatos, hogy újratudják növeszteni a végtagjaikat is. …A fejükre ez nem vonatkozik, annak elvesztésébe belehalnak, természetesen., vagy ha….kettévágják. Vagy ha túlságosan roncsolódik a teste, tűzben, fagyhalál, nagy vérveszteség ha nem kezelik és meg is fulladhat. f/color]*addig még rendben is voltam míg a végtag újranövesztésről beszéltem, de utána már láthatóan megborzongtam. Nem volt kellemes téma a vérfarkasok halálnemei, már csak a brutalitásukat tekintve. Próbáltam szárazon, bebiflázva elmondani és nem mélyebben belegondolni. A képességek meglehetősen kellemesebbek voltak.* -Nos az elsődleges az alakváltás, aztán az öt érzék kifinomultsága, ami emberi alakban is játszik. Megérzik az érzelmi változásokat, kiváltképp a hazugságok okozta érzelmi hullámra, sajnálatos módon a szexuális vágyat, a hangulatingadozás minden formáját, akár szagról akár kisugárzásból. Egymást is felismerik, egymás hozzávetőleges korát, vérvonalát…..feltéve, hogy nem aktiválta a pajzsát amire ugyancsak képes minden farkas. *Ez a pajzs dolog eléggé foglalkoztatott, ugyanis már nem csak tudtam róla, hanem éreztem is. Na jó, ez így eléggé fellengzős. De ha tudtam egy farkasról, hogy farkas, de nem éreztem a közelében a csokoládé ízét a számban, akkor tutira fel volt húzva a pajzsa. Ezt Egonnal és Jay-el bőszen gyakoroltam, mivel Egon általában felhúzva tartotta, Jay pedig ezen a téren kitárulkozós volt…nem csak ezen a téren.* -A vérfarkasok hozzávetőlegesen 800 évig élhetnek, de még nem bizonyították sem ezt sem az ellenkezőjét. Az Őrzőkről nem olvastam ilyet, lévén az ő életük hosszát a mágia alkotja, minél idősebb és tapasztaltabb egy Őrző annál nagyobb az öregedéslassító tetoválása, persze nem örökéletűek. Őszintén Abigail nem tudom meddig lehet nyújtani egy Őrző életét.*Nem emlékeztem konkrét számokra, de nem hittem, hogy csupán az izgalom miatt nem jut eszembe. Reméltem, hogy nem ezen áll vagy bukik a vizsgám sikere.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Abigail Cecile Kenway
Vezető Gyógyító - Mentor
avatar

◯ Kor : 56
◯ HSZ : 849
◯ IC REAG : 903
◯ Lakhely : Fairbanks, kertváros





Re: Meditációs terem // Vas. Júl. 17, 2016 1:59 pm

- Felesleges. Inkább gondolj úgy az egészre, mint egy tea melletti délutáni szakmai beszélgetésre, mintsem vizsgára. - mosolyodtam el, elvégre nem szándékoztam megenni, és már csak ezért is igyekeztem kicsit barátságosabbá tenni a légkört. Például a teával, vagy hogy a hogyléte felől érdeklődöm.
Hamar elhangoznak aztán az első kérdések, miközben pedig Becca beszámol a tudásáról, csak figyelmesen hallgatom a szavait, és azt meg kell állapítanom így első körben, hogy még ha nem is tökélete minden, de látszik, hogy alaposan felkészült. Ennek ellenére azért kiegészítem, pontosítom itt-ott a mondandóját, ahol szükségét érzem.
- Látom, a falka-hierarchiát már egészen jól ismered, a felépítést, az egyes titulusok közti viszonyokat, összefüggést. A Tanácshoz talán még annyit érdemes tudni, hogy a falka legidősebb, elismertebb tagjai alkotják, és akárcsak a való életben, ha a vezetőség tapasztalat hiányában képtelen valami döntés meghozására, hozzájuk fordulhatnak tanácsért. - már csak a koruk lévén is megbecsült, tisztelt tagjai a farkas közösségnek - És tény, hogy az üzleti dolgokra is jelentős befolyásuk lehet, viszont a fiatalabb farkasoknál is igaz lehet ez az üzleti téma. Valamit valamiért, a falka védelméért cserébe valamit ők is letesznek az asztalra. - főleg, ha semmilyen titulust nem lát el az illeti, csak egyszerű falkatag. Míg a testőrök a védelmükkel szolgálnak, addig ők pénzzel kompenzálnak. Igaz, ezek inkább apró finomságok, amiket később úgy is jobban megismer majd, de összességében látom, hogy nem ismeretlen számára a téma.
- Helyes. - bólintok az Árnyak ismertetésére, ellenben amikor a sérülések kerülnek szóba, leteszem a teámat egy pillanatra az asztalra, hisz míg nagy vonalakban mondhatjuk, jól válaszolt erre is a lány, apró bólintásokkal jelzem is, amelyik rész rendben van, de azért gyógyítóként fontosnak érzem, hogy kicsit pontosítsak rajta. Igaz, nem egyből kijavítva, inkább megpróbálva rávezetni a helyes válaszra.
- Ezek szerint ha egy vérfarkast ezüst késsel vágnak el, sosem fog begyógyulni a seb? Egy fakír esetében pedig olyan, mint ha közönséges acél késsel sebeztük volna meg?- kérdezek rá a problémásabb pontokra. Ellenben azt jól látja, hogy bár hiába rendelkeznek csodálatos regenerációs képességekkel, ők sem halhatatlanok.
- Ügyes. És mennyire lenne célszerű versenyt futni ellenük, vagy épp szkanderozni? - kérdezek vissza, mert bár igencsak részletesen ismertette a dolgokat, azért erről a két „erősségükről” sem érdemes megfeledkezni.
- Igaz, hogy így tartják, bár ami a gyakorlatot illeti, majd te is látni fogod, hogy már az 500 év feletti vérfarkasok is egész kevesen vannak, itt, a falkában is csupán néhány fő. Ami pedig minket illeti, az öregedéslassító tetoválások nélkül ugyanaddig élnénk, mint egy átlagos ember. Ha viszont időről időre bővíti az ember, nagyjából 160 éves korig lehet kitolni a határt., már persze ha olyan életet él az illető. - értelemszerűen akárcsak a farkasok közt, a mi köreinkben is egészen ritka az, hogy valaki ilyen matuzsálemi kort éljen meg.


6 Milyen kasztok közül választhat egy őrző tanonc? Neked melyik a szimpatikus és miért?
7 Mik a kasztvezetők megnevezései, és nálunk kik látják el ezeket a tisztségeket?
8 Mit tudsz az őrző tetoválásokról? Milyen fajtáik vannak?
9 Hogy hívták az első vérfarkasokat?
10 Találkozol egy civil, nem beavatott emberrel, akit az elbeszélése alapján úgy tűnik, vérfarfarkas mart meg. Mit teszel?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Hétf. Júl. 18, 2016 6:16 pm

Abigail & Becca



*Viccesen elhúztam a számat, Abigail aranyos volt, hogy próbált megnyugtatni és rávenni arra, hogy szimpla teadélutánnak érezzem a mai beszélgetésünket, de ez nem ment. Tudom,  nem veszik a fejem ha nem sikerül a vizsgám, csak én fogok szégyenkezni, másrészt nem csak az Őrzőknek fontos, hogy újabb értékes taggal bővüljenek, hanem nekem is, hogy ezzel megtaláljam a helyem köztük. A nagyim árnyéka továbbra is eltakart, talán jobb lett volna ha nem tudok arról, hogy ő is Őrző volt és ha nem is pótolhatatlan, mégis a jobbak közé sorolták. Számos jelentését olvastam, körültekintő volt, óvatos és precíz. Végül csak belekezdünk, hiszen nem húzhatjuk az időt feleslegesen, úgy téve mintha valóban csak egy kis teázásra jöttünk volna össze, amúgy is izgulok, számomra minden egyes vizsga, legyen az irodalom, művészettörténet vagy épp vérfarkas hierarchia, felér egy enyhe halálfélelemmel. *-Igen…értem, én is pont így gondoltam.*Abigail dicséretével ellentétben azért akad még némi hiányosságom, bár ezek apró részletek, mégis fontosak. Megjegyzem és nem fogom elfelejteni. Adam állandóan az apró részletekkel jött, bár ő egészen másra értette azokat. A sérülések terén több hibát vétek, de mentségemre legyen mondva annyi mindent szeretnék elmondani, hogy néhány részleten átsiklok. *-De, begyógyul, de nem túl gyorsan, úgy mintha embert sebeztek volna meg. A Fakírok ellenállóbbak az ezüsttel szemben, míg a többi vérvonalhoz tartozó farkasokat megégeti az ezüst, a Fakírok képesek magukon hordani minden gond nélkül, ha megsebzik őket egy ezüst tárgy, ugyanúgy gyógyulnak mintha bármi mással sebezték volna meg őket, a gyógyulási folyamat nem lassul le mint a többieknél. Így már pontosabb. *Ha rábólint, megkönnyebbültem kifújhatom a levegőt amit bent tartottam, vagy bent ragadt. Izzad a tenyerem és érzem ahogy Abigail rámutatva a hibámra az arcom lángba borul. Borzasztó meleg van itt és ez csak fokozódik.* -Semennyire. Ezt is kihagytam, de olyan egyértelműnek tűnik. Volt szerencsétlenségem érezni is. *Szerencsére nem én kaptam a fejemre, hanem a kivételes erőt kaptam ajándékul egy időre, jobban örültem volna annak ha mondjuk egy sérült kutyáról kellett volna leemelni valami nehezet és nem Jay-t taszítom a falnak. Igaz, csupán a kölcsönvett testem tette, de tudatában voltam. *-Ó, ez azért eléggé igazságtalan. 160 év után kimerül a tetoválás? *Azonnal észbe is kapok, itt most nem én kérdezek, ezért bocsánatkérő pillantással nézek Abigailre. A tea. Amikor megérkeztem és abigail megkínált vele, arra gondoltam ilyen remek időhúzó ténykedést lehet vele véghezvinni. Most is ezt gondolom. A következő kérdéssorozatnál belekortyolok, jó lassan. *
-Mágus, harcos, gyógyító és informátor. A mágus és a harcos nem nekem való, bár a mágia rendkívül érdekel, a mágusok ha nem is minden esetben de gyakran a frontvonalon vannak. A gyógyító pedig…nos biztosan hallottál a fóbiámról, nem lenne túl szerencsés ha egy sérült mellett engem kellene fellocsolni. Marad az informátor, de ezt ne úgy értsd, hogy ha nincs ló jó a szamár is. Tetszik és amúgy is szeretek olvasni, tanulni, apró morzsákat felszedegetni ott ahol más nem látja. *Annak ellenére, hogy valóban tetszett az informátor hivatás, ésszerű döntés volt a részemről. Persze, hogy ez meg is valósuljon, alkalmasnak is kell lennem rá, ezt pedig majd a mentorom vagy a Protektor eldönti, vagy mindketten. Gondolom nem fognak összeveszni. *-Egy-egy Protektorátus élén a Protektor áll, ő nálunk William Douglas és egyben a Harcosok vezetője is. A Gyógyítok vezetője te vagy.*Eszemben volt, hogy megjátszom mintha nem tudnám de érezhetően csak tréfából, de végül letettem róla. Nem lehet mindent elviccelni, főleg nem egy vizsgát. *-A Mágusok vezetője Dimitris Xenakis, ő egyébként a Tetoválómester is, Timothy Keldron pedig a Krónikás. Belőlük csak egy van. *A tetoválások már jobban felcsigáztak, annak ellenére, hogy sosem szerettem régebben. Nem tudom miért, talán inkább csak a férfiak kiváltságának tartottam, elvégre egy tetoválás inkább férfias semmint finom és nőies. Azóta megváltozott a véleményem, egy tetoválás is lehet szép, főleg ha profi módon van megalkotva, ahogy az enyém. Az Őrző tetoválások közül csak az első volt meg nekem, a bal kezemen, amit most még a gumiszorító takart, ott volt egy másik de az mágiamentes, hétköznapi volt.* -Menjünk sorba, könnyebb volt így megjegyezni, bár az elsőt biztosan nem felejtem el. A Mindent Látó szem. Ezt mindenki megkapja az elhívást követően, ez a welcome drink és egyfajta kapocs a mentor és a tanonca között. Van némi öregedéslassító hatása. Ez egy szemet szimbolizál és arra enged következtetni, hogy az őrzők olyan dolgokat látnak amit a többi hétköznapi ember nem. Az Öregedést lassító tetoválás, nos a nevében is benne van mi célt szolgál. Az első sikeres vizsga után kapja az Őrző, vagyis ha a teadélutánunk végén áment mondasz, hamarosan nekem is lesz. Ezt folyamatosan kiegészítve szinte az egész testet beboríthatja, ám ehhez már esszencia szükséges amit az Őrzőnek kell megszereznie, míg a szemet grátisz lehet megkapni. Az Erő Lándzsája a harcosok tetoválása és a harcos útra lépéskor kapják meg. A fizikumot, a reflexeket és a tűrőképességet növeli. Ennek a tetoválásnak a bővítéséhez harc közben kell szerezni az esszenciát. Az Élet Fája egyfajta híd a mágiahasználó és a szellemi világ között. A mágusok és a gyógyítók viselik, a mágiájukat és a mentális képességüket erősítik. Az Oltalom szárnyát az informátorok kapják, segítségével elrejtőzhetnek még a farkasok elől is, blokkolja az őrző kisugárzását és erősíti a szageltüntető és más rejtőzködő varázslatokat. Az én véleményem szerint ez a legszebb. *Nem lehet véletlen, hogy az álmomban a tollat választottam. Ha informátor leszek, máris lesz motivációm arra, hogy túllépjek a fóbiámon, ugyanis a harmadik bővítésnél már vérre lesz szükségem és nekem kell megszerezni. A negyedikre nem is gondoltam.Ezek után megint csak farkasokról esett szó. Az Elsőket már annyiszor felsoroltam, hogy beleégett az agyamba. *- KILAUN, az Álmodó, NAGOJUT, a Hűséges,UNALAQ, a Nyugati szél,ESKA, a Hajnali köd,SURA, az Új élet,SANGILAK, a Legerősebb,EEYEEKALDUK, az Önzetlen,KASKAE, a Főnök,ANNAKPOK, a Szabad, TIPVIGUT, a Jégvihar
BIISAIYOWAQ, a Megoldó,CHULYIN, a Holló és  ANGUTA, a Teremtő.
*Bemagoltam, másképp nem is lehet megjegyezni. Ez mind elmélet volt, ám az utolsó kérdés ebben a sorban az első gyakorlati kérdés volt, noha nem kellett megtennem csak elmondanom mit tennék. *-Hogy mit tennék? Azt hiszem első körben próbálnám szóval tartani, jobban megismerni és megtudni, hogy kivel találkozott az elmúlt telihold óta, és próbálnék egy-két percet szabaddá tenni, hogy értesítsem a Protektorátust.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Abigail Cecile Kenway
Vezető Gyógyító - Mentor
avatar

◯ Kor : 56
◯ HSZ : 849
◯ IC REAG : 903
◯ Lakhely : Fairbanks, kertváros





Re: Meditációs terem // Hétf. Júl. 18, 2016 11:25 pm

Miután a farkasok gyógyulásával kapcsolatban jobban belekérdeztem a dolgokba, az első válaszára csak mosolyogva bólintottam, ami viszont a Fakírokat illeti... nos, némi korrigálás még így is szükséges volt.
- Igazából ilyen szinten elég annyit tudnod róluk, hogy a többi vérfarkashoz képest ellenállóbbak az ezüsttel szemben, azonban ők sem teljesen immunisak rá! - hívtam fel egy apró, de fontos tényezőre a figyelmét - Valójában őket is égeti, sebzi, de minél idősebbek és „edzettebbek” ilyen téren, annál kevésbé. A képességük fejlesztését például úgy lehet elképzelni, hogy egyre nagyobb ezüst tartalmú ötvözet ékszereket hordanak, ahogy idősebbé válnak. Ami pedig a gyógyulást illeti, igaz, gyorsabban felgyógyulnak mint a többi vérfarkas az ezüst okozta sérülésekből, de attól azért így is lassabbak, mint ha egy egyszerű acélpengével sebezték meg őket. Valahol a kettő között. - fejtettem ki kicsit részletesebben a témát, bár az igazat megvallva inkább csak mint érdekesség, osztottam meg Beccával, hisz mondhatni, ez a téma sem volt ismeretlen előtte. Majd ha több farkast megismer, mindezek az apróságok is sokkal természetesebben jönnek számára.
- Nos igen, sokszor a legegyszerűbb, magától értetődő dolgok jutnak utoljára az eszünkbe. - értettem vele egyet, de sebaj, azért vagyok itt, hogy rákérdezzek, ha valami kimaradt volna, hisz olyan nagy a „tananyag” mennyisége, hogy órákig, napokig képesek lennénk beszélgetni róla. Most azonban eszem ágában sincs, csupán néhány apró szeletet ragadok ki belőle, megbizonyosodva róla, hogy Becca kellően biztos alappal vág neki a következő szintnek a tanulásban.
- Igen, mondhatni. Már ez is elég optimálisnak számít: ha rendszeresen bővíti az őrző a tetoválását, ha egészséges életet él, ha óvatos a farkasokkal... - mert nyilván, ha valaki leáll vérfarkasokkal kekeckedni, vagy a kábítószerek rabjává válik, az átlag emberi életkort sem fogja megélni, nem hogy a 160-at. Bár gondolom, ezt Rebeccának sem kell fejtegetnem, el tudja képzelni.
- Jó informátorokra úgy is mindig szükség van. - jegyeztem meg a válaszát hallva, amilyen lelkesedéssel és elszántsággal kezdi mondani, az pedig akaratlanul is mosolyra késztet. Mint ha magamat hallanám tanoncként, annyi különbséggel, hogy nálam az informátor helyett a gyógyító volt az abszolút szimpatikus.
- Az jó, ha van egy elképzelésed a jövővel kapcsolatban. A következő időszak úgy is abból fog állni számodra tanoncként, hogy egy kicsit mindegyikbe belekóstolj, mert nem árt tisztában lenni a többi alapjaival sem, és ki tudja? Lehet, hogy idő közben rájössz, hogy mégiscsak másik tetszik inkább. Még úgy is van bőven időd eldönteni, megbizonyosodni róla. - vetítettem picit előre, hogy mire is számíthat, ha sikerül levizsgáznia, bár az eddigi felkészültségét látva azt hiszem, nem lesz gond a többi kérdéssel sem.
Nem csak a kasztokkal van tisztában, a vezetőket is ügyesen felsorolja. Nem büszkeségből kérdeztem, csupán nem árt, ha tanoncként is tisztában van vele, milyen jellegű gonddal, problémával kihez célszerű fordulnia.
- Látom, a tetoválásokba igazán részletesen belemélyedtél, csupán egy apró kis kérdésem lenne még hozzájuk kötődően – melyik tesz minket immunissá a vérfarkas kórral szemben? - kérdeztem rá, mielőtt még áttértünk volna az alapítók neveire. Ahogy Becca sorolta őket, úgy számoltam a kezemen őket, ha netalántán kimaradna valaki, miután azonban szépen csokorba szedte őket, ezzel kapcsolatban is csupán egy kérdésem maradt hátra - És az ő teremtőiket, a két legelsőt?
Végül pedig egy gyakorlatiasabb kérdés, amire pontos választ egy tankönyvben sem talál, inkább az eddigi ismereteit felhasználva kell kitalálnia vele a helyes választ.
- Igen. Innentől pedig mi úgy is mozgósítjuk a szükséges embereket. Nem feltétlenül biztos, hogy az illető ilyen esetben elkapta a kórt, de ha mégis, minél előbb szerzünk tudomást róla, annál nagyobb az esély, hogy megakadályozzuk az illető vérfarkassá válását. - osztok meg egy újabb érdekességet vele, hisz a rituáléhoz, amire utaltam, még az én tudásom is kevés, hogy végrehajtsam. Tudni viszont nem árt róla, ahogy arról sem, ilyenkor megy ám a versenyfutás az idővel!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Kedd Júl. 19, 2016 8:05 am

Abigail & Becca



*Még mindig voltak hiányosságaim, vagy mondjuk inkább rosszul értelmezett tudásnak. A farkasok erősségeiről valamit félreolvashattam, de Abigail szavaiból úgy tűnt ez nem olyan hiba amit felróhatna nekem a vizsgám eredményességével szemben, Ettől persze nem lettem nyugodtabb, még volt hátra pár kérdés és ellentétben egy teszttel, most nem tudtam mennyi. A magyarázatot elfogadtam és a magamévá tettem, az biztos, hogy többé nem felejtem el, ahogy egy farkassal sem állok le majd szkanderozni. Mondjuk emberrel sem. *-Értem, persze. Nem fogok beléjük kötni ha erre gondolsz, de akkor is igazságtalan.*nem rég még abban a tudatban éltem, hogy a legjobb esetben is nyolcvan éves koromig élek, most, hogy ezt sikerült talán a duplájára emelni, telhetetlennek tűnhettem. De egyszerűen nem tudtam elmenni amellett a tény mellett, hogy egy farkasnak mennyi mindenre van lehetősége. Élik a világukat, az Őrzők meg őket tartják szemmel, míg buliznak. *-Remélem nem okozok csalódást.*Az nekem is az lenne. Jó akartam lenni, de tényleg jó. Nem voltam azonban eltelve magammal, tisztában voltam a képességeimmel és a korlátaimmal egyaránt. Lelkesedésből, elszántságból és szorgalomból azonban nem szenvedtem hiányt. Ha valamit sikerült eldöntenem, nem igazán másítottam meg, legfeljebb más, tőlem kívülálló okok miatt. Abigail biztatására elmosolyodtam, talán a vizsgám kezdete óta ez volt az első. *-Ó, hát persze. Az első. A Mindent Látó Szem. *Hogy is felejthettem el? Azért ez nem volt olyan egyértelmű mint a farkasok megnövekedett ereje és gyorsasága.* -Ha szigorúan szó szerint vesszük, akkor Alignak és Tupilek a kizárólagos Elsők, a többiek pedig csak másodikak lehetnek a sorban, de őket nevezzük Elsőknek. *Én így gondoltam, persze nem volt ez szentírás és nem mehettem a magam feje után. Tudtam ki Alignak és Tupilek, nagyon is. Az előbbivel elég szoros ismeretséget kötöttem a fenébe is. *-Persze, én úgysem tudnék semmit sem tenni, másrészt ha még sem fertőződött meg, akkor feleslegesen teszem ki az emléktörlésnek, ha elszólom magam. *Tisztában voltam mennyire fontos mind a farkasok mind az őrzők kilétét megőrizni. Vártam a többi kérdést, de egyelőre Abigailtől nem érkeztek újabbak.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Abigail Cecile Kenway
Vezető Gyógyító - Mentor
avatar

◯ Kor : 56
◯ HSZ : 849
◯ IC REAG : 903
◯ Lakhely : Fairbanks, kertváros





Re: Meditációs terem // Kedd Júl. 19, 2016 11:05 pm

- Igaz, nem feltétlenül gonoszak vagy rosszak, de... a legtöbbjüknek akad némi vaj a füle mögött, úgyhogy jobb vigyázni velük. Pláne, amíg tanonc vagy. - az igazat megvallva nekem is volt nem egy összetűzésem farkasokkal mióta itt élek, és volt, amikor csak a férjem közbelépésének köszönhettem, hogy nem lett komolyabb baj belőle, pedig én sem tegnap voltam azért tanonc. Nem hiába, ha akarva-akaratlanul féltem őket.
- Mi igazságtalanság? - kérdezek vissza kíváncsian Becca megjegyzésére, mire is értette pontosan.
Pontosan. - mosolyodok el a helyes választ hallva a tetoválással kapcsolatos kérdésre, majd apró bólintással nyugtázom azt is, hogy a vérvonal-alapítók mellett a két legidősebbről sem feledkezett meg, bár szép is lenne, pont őket... azok után, hogy milyen felfordulást okoz egyikük minden tavasszal a városban. A legutóbbiból már Becca is kivehette a részét, sajnos nem épp a legszerencsésebb kimenetellel, bár ha azt nézzük, még mindig jobban járt a kézsérülésével, mint ha az életébe került volna a Vörös Hold éjszakája.
De most nem is akarok ilyen vészterhes időkre gondolni, amikor csak épp, hogy magunk mögött tudjuk, inkább koncentrálok a vizsgára és a mellettem ülő feleleteire.
- Nos, igen... lehet, hogy sok mindenre jó megoldás, ellenben nem csak nehéz és nagy odafigyelést igénylő varázslat az, hogy más emlékein változtass, vagy törölj belőlük, de nem is mondanám túl egészségesnek. Pláne, ha többször is kénytelen valaki elszenvedni. - fűzöm még hozzá érdekességképpen. Igaz, tudtommal az én fejemben nem babrált soha senki ezzel a varázslattal, de nem is bánom. Ellenben láttam azt, hogy mire képes, vagy hosszú távon hogyan képes hatni.
- Ami azt illeti, kérdezgethetnélek még hosszasan, vagy beszélgethetnénk napestig az őrzőkről és vérfarkasokról, de mégiscsak vizsgáról van szó, és látva, mennyire izgultál miatta, nem szeretném a végtelenségig húzni a dolgot. Engem sikerült meggyőznöd a tudásodról, hogy első körben engedd meg, hogy gratuláljak az első sikeres vizsgádhoz! Csak így tovább!- mosolyodtam el, elismerően biccentce Becca felé - És hacsak nincs semmi olyan, amit kérdezni szeretnél, vagy amire kíváncsi vagy, úgy végeztünk is. Pihenj egy nagyot, és hamarosan kezdhetsz azon gondolkozni, hogy mit szeretnél első mesterszavadnak választani. - elvégre míg eddig főként az elmélet volt számára a tananyag, lassan a varázslatokkal is elkezdhet foglalkozni. Amennyiben pedig nincs több kérdése, úgy a teám elfogyasztása után búcsút is vettem tőle, hogy elintézzem a szükséges adminisztrációt a vizsga kapcsán.


// Hacsak nem írsz vagy kérdezel olyat, úgy részemről ez a záró lenne Smile Gratulálok a sikeres vizsgához még egyszer! ^^ //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Szer. Júl. 20, 2016 5:31 pm

Abigail & Becca



-Főleg amíg tart ez az agresszív kismalacos dolog.*Még Egon is kijött a sodrából apróságok miatt. A bünetését is azért kapta mert nekiment Jay-nek azért mert fogta a kezem. Pedig abban a kézfogásban nem volt semmilyen szexuális jelleg. *-Hogy a farkasok olyan sokáig élnek, az őrzőknek pedig csak százhatvan év adatik meg. *Már csak azért is éreztem igazságtalanságnak, mert így is megmaradt Egon és köztem a hegylakós filing. Szerencsére ez a vizsga merőben különbözik az egyetemi vizsgáktól és beszámolóktól, Abigail igazán kellemessé teszi, már amennyire velem lehetséges. Vétek pár hibát, de nem azért mert nem tudom, hanem mert nem említem meg, persze ez is vétségnek számít, mondhatni pontlevonás jár érte, de őrzőéknél ez másképp megy. Az emléktörlést egyáltalán nem tartom jó megoldásnak, semmilyen esetben, ezért kicsit megingatom a fejemet. Nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy ez legyen a büntetésem vagy az ítélet valaminek a következményeként. Még ha a fájdalmas részek is kikerülnek….nem. Ezt már kifejtettem Egonnak is. Az emlékek minden rosszal együtt az enyémek, nem vehetik el….főleg nem akkor ha Egonról szólnak.* -Csak az őrzők és a farkasok inkognitóját hivatott megtartani, másra nem jó. Szerintem.*Cseppnyi daccal mondom ezt, de tényleg csak szívdobbanásnyi ideig tart, hiszen a vizsga izgalma elég nagy ahhoz, hogy mindezt az érzést eltörölje. Várom a további kérdéseket, esetlegesen a gyakorlati feladatokat melyekre választ nem találni a könyvekben, és nem is hiszek a füleimnek mikor Abigail a vizsgám végét jelenti be. Olyan hirtelen lett vége amilyen hirtelen elkezdődött. Csak nézek rá másodpercekig és próbálom a szavait felfogni és a helyükre tenni. Még az ajkaim is elnyílnak döbbenetemben, helyre kis partra vetett hal szerepét játszom el. *-Tényleg? Vége? Ennyi volt? Sikerült?...Ótejóéég! El sem hiszem! *Azt hiszem mindjárt bőgni fogok a boldogságtól. Az első akire gondolok a nagyim. Biztosan büszke lenne rám ha most itt lenne, de az is lehet, hogy így is tökéletesen tisztában van vele. Ha az álmaimban megjelent, akkor most is velem van. Utána persze Egon jut eszembe, hogy fel kell hívnom és el kell újságolnom neki, és persze megköszönni neki is, hiszen tőle is sokat tanultam a farkasokról.* -Mesterszó…igen, gondolkodni fogok rajta.*S persze máris eszembe jut Keldron a maga karótnyelt modorával és szigorúságával, hiszen ki mástól tanulhatnék többet mint egy mágiafantól? *-Azt hiszem…most nem, nincs több kérdésem bírónő! Nem is tudom hogyan köszönjem meg Abigail…mindent. Köszönöm és hűűű, most nagyon fel vagyok dobva.*Olyannyira, hogy még meg is ölelem ha hagyja, mielőtt elköszönnék tőle. A teám már eszembe sem jut, de feltételezem Abigail nem fog megharagudni mert otthagytam a felét. Biztosan van olyan vizsgázó aki egyetlen kortyot sem iszik. *

//Nem írtam és nem kérdeztem. Nagyon jó játék volt és köszönöm, hogy azonnal jöttél és gyorsan a végére jártunk. :flower: :raffaello: //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Alignak
Admin
avatar

◯ HSZ : 6690
◯ IC REAG : 8489
Re: Meditációs terem // Szer. Júl. 20, 2016 8:48 pm

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://northstar.forumr.net
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Pént. Jan. 27, 2017 7:00 pm

Tim & Becca


*Nem csak Alaszkában kemény a tél, jelzi ezt az a tény, hogy karácsonykor nem jutottam el New Yorkba. Mókás volt a laptop előtt kibontani a keresztlányaimnak szánt ajándékot, amit még elküldeni sem tudtam, de ami késik nem múlik. Legalább látták. Az új évet azonban mindenképpen Egonnal szerettem volna megünnepelni, ez a tervem sikerült is, hála a nagy hónak ami miatt el sem indultam itthonról. A kellemes telelés azonban nem feledtette velem a szuper őrzővé válásomhoz szükséges tennivalókat, melyek közül így január végére első helyre ugrott Keldron imádnivaló személye. Nem csak a mínusztól fáztam. A szándék megvolt bennem, de a kivitelezés már nyögvenyelős volt. Ilyen-olyan módon kapcsolatot létesítettem vele, hogy megbeszéljük mikor óhajt sárba tiporni és porrá égetni, majd amikor eljött ennek az ideje, kevlárba öltöztettem a lelkem és felkerestem az egyetem őrző részét, hogy fejest ugorjak a pokolba. Kimondva persze mindez túlzás és ironikus, de az érzés….felbecsülhetetlen. Mivel nem csak beszélgetni szerettem volna – reméltem, hogy a verbális számonkérésen túlvagyok már – nem a féltett könyvek közé kértem a találkozót, hanem a meditációs terembe, ahol bármilyen varázslatot el lehet sütni következmények nélkül. A tapasztalati szintemet tekintve nagy kárt nem fogok okozni akkor sem, ha valami balul sül el és még nyugtató tea is van kéznél. Keldron egyébként legutóbb is teával kínált, ezért sokat gondolkodtam azon, hogy vigyek-e neki ajándékba egy dobozzal, de persze biztosan nyalizásnak gondolná, arra pedig nincs szükségem, hogy megint a fejemre olvassa. Szóval dilemma, mert tényleg szívesen vittem volna, ez nálam nem „lefizetés” gyanánt működött, csupán kedves gesztus ami után nyugodtan a padlóba gyűrhet….és meg is fogja tenni. Valamiért nem passzoltunk egymáshoz egyetlen ponton sem, persze az azért megnyugtató volt, hogy nem én voltam az egyetlen. Keldron senkivel nem passzolt, csak a könyvekkel és a krónikákkal. Meg a teával. Végül csak a tea mellett döntöttem és vállaltam a kockázatot. Idő előtt érkeztem, lepakoltam és lecseréltem a bokacsizmámat a kényelmes Hókuszpókos mamuszomra, kényelembe helyeztem magam a teás sarokban még utoljára és nekikészültem a teázáshoz. Még füstölőt is gyújtottam, jázminosat. Legyűrtem magamban a késztetést, hogy levegyek a polcról egy könyvet és annak olvasásával üssem agyon az időt, a legutóbbi ilyen megmozdulásommal hét méterrel a föld alá ástam magam. *

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 181
◯ IC REAG : 162
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Meditációs terem // Pént. Jan. 27, 2017 9:14 pm

Milyen kellemes is a péntek délután. Hamarosan vége a hivatalos munkaidejének, aztán önszorgalomból kutakodhat még néhány órát a Krónikák termében. Remek kilátások a közeljövőre nézve, és még az sem tudta a kedvét szegni, hogy egy analfabéta tanoncnak kell ezt-azt tanítania drága idejében. Sebaj. Morgan úgyis kiváló alany. Igazán kellemes a társasága, és Tim a toll átok második hullámának köszönhetően úgy érezte a tanonc éppen megfelelő időtöltés a péntek levezetésére. Utálta ezt a szörnyű optimizmust, ami megszállta és legfőképpen azt rühellte benne, hogy minden olyan baromi szépnek hat. Eddig minden egyes napot elviselt és a péntek számára pont olyan volt, mint eddig, de az elmeháborító átok miatt kedvesek lette számára a napok. Sajnos mindegyikben talál valami jót, ami miatt nem tud közömbös lenni irántuk.
Utálta a kialakult helyzetet, de tehetetlen volt a személyiségformáló átokkal szemben. Pozitív gondolatokkal eltelve, már előre elkérte a Meditációs terem kulcsát, engedélyt kért a Tetoválómestertől, hogy oktatás céljára használhassa a termet, majd tíz perccel a megbeszélt idő előtt kinyitotta Morgan számára a szobát, hogy ha hamarabb érne, akkor kényelmesen elhelyezkedhessen odabent. Legszívesebben fejbe verte volna magát, amikor rájött, hogy mit is követett el, de képtelen volt uralkodni tettein. Talán, ha a tanonc a szeme előtt lesz, akkor jobban fogja a közömbös énjét adni. Bízott benne, mert ha elkezd személyeskedni, vagy dicsérgetni marhára dühös lesz, már ha képes lenne ilyesmit érezni huzamosabb ideig.
Miután kinyitotta a szoba ajtaját, elment még a Krónikák termébe, hogy egy kelléket szerezzen be az egyik varázslathoz. Általában mindig magával hordja, de napközben leteszi a Krónikák termében. Többnyire besúgónak, hátha valaki illegálisan és Tim beleegyezése nélkül jár a „szentélyében”.
Amikor visszaért a Meditációs teremhez, már a tanonc bent ücsörgött, bár az ajtót nem csukta be maga után, és Tim száján már ott volt a megszokott szigorú letolás, de aztán rájött, hogy biztos rossz volt a levegő odabent, és Morgan csupán szellőztetni kívánt, nehogy rosszul legyenek. Milyen előrelátó. Tim csak roppant önuralmának köszönhette, hogy befelé jövet nem fejelte le az ajtófélfát idegesítően derűlátó gondolatai miatt. De sebaj, sebaj. Még leszidhatja, hisz nem késő. De már az volt. Tim belépett a terembe, behúzta maga után az ajtót, majd egy barátságos mosolyt villantott a fiatal őrző felé.
- Kellemes délutánunk van, nemde? – biccentett félig mosolyogva. Megint elbaszta, hát ilyen nincs, ennek nem így kellene lennie, a mosoly az arcáról mégsem volt képes lerohadni, hiába is győzködte magát, hogy ez így nagyon nincs rendjén. Valószínűleg kell valamit szednie ennek az állapotnak a hatástalanítására, mert így képtelen normálisan végezni a tanoncok oktatását. És mint egy lavina, Tim képtelen volt befogni a száját, ráadásul még mindig érezte, hogy mosolyog. – Gyakorolgatta a varázslatokat, amiket tanítottam? Bizonyára már remekül elsajátította őket, lenne szíves bemutatni valamelyiket? – kedélyes mosoly, majd leült a lánnyal szemközt, és várakozóan nézett rá. Belül Tim legszívesebben üvöltött volna, tisztában volt vele, hogy ez pozitív megerősítés arra, amit a tanonc eddig csinált. Komfortot alakít ki, könnyű feladattal kezdi, hogy aztán rátérjenek a nehezebbekre, de ez így nem jó… ez az oktatás a halottaknak szól, azoknak akik képtelenek éles helyzetben rendesen reagálni. Igaz, ha sikerrel elsüt egy korábban tanult varázslatot, az megnöveli a tanonc önbizalmát, ami a következő varázslatok elsajátítására is pozitívan hathat, de egy vérfarkas támadásnál nem mindig a könnyen elsüthető varázslatokat kell alkalmazni. Tim tisztában volt vele, hogy óriási baklövést követ el, mégis úgy érezte, ez egy szép délután, és egy szép hölgy társaságában nem is telhetne jobban. A hideg logika szembe került a derűlátás gyönyörű érzésével, és ez Timet mosolyságra késztette…
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Vas. Jan. 29, 2017 6:34 pm

Tim & Becca


*Várakozás közben sem unatkoztam, hiszen volt mit átgondolnom, másrészt ha már a meditációs teremben vagyok kihasználom az adottságait. Lehunyt szemekkel várakoztam és ha nem is mentem le alfába, azért sikerült teljsen ellazulnom, ami azért is volt jó, mert felkészített a Keldronnal való találkozásomra. Szándékosan hagytam nyitva az ajtót, hogy a már közeledő lépteket meghalljam és ne az ajtó nyitódására kapjak frászt. Arra persze nem gondoltam, hogy ebben is kivetnivalót lát majd. A léptek diszkrét koppanásaira csak lassan kúszott fel bennem a tisztelet….ahogy a diák várja a tanárát és ez nálunk még helytálló is volt, én is kihúztam magam ültömben és felnéztem rá. Egy szemmel. Mintha akkor csak félig tudná rám borítani az aznapi rossz kedvét. Ám a következő pillanatban a másik is kipattant mert olyat láttam amilyeet még soha, legalábbis Keldron arcán. Mosolyt. Kedélyes mosolyt, erős túlzással vigyorgásnak is elment volna az a kétoldali szájhúzás ami az arcát ékítette. Természetesen ez is gyanús volt, feltételeztem, hogy már előre meg akarja taposni a lelkem és gondolatban a tenyereit dörzsölgeti a szuperjó szívatós ötlete miatt. Nem kevés gyanakvással néztem hát rá, mondanom sem kell, hogy Keldron volt az egyetlen olyan ember és őrző a világon akiinek a jelenléte nagyban felülírta bennem a tollas áldás minden velejáróját. Ennek ellenére győzködtem magam optimistán, hogy legutóbb sem tekerte ki a nyakam, ma is élve fogok hazamenni, mert halottan nehézkes lenne. Gyanakvásom harmadik pillanatában még mindig mosolygott, úgy tűnt nem is akar ezen változtatni, és mivel a jókedv ragadós, az én ajkaim is kétfelé nyúltak. *-Igen, roppant kellemes.*Nem tettem hozzá, hogy „volt eddig” mivel az hazugság lett volna, másrészt nem akartam olajat önteni a tűzre, a kandalló is akkor romantikus ha csak lágyan táncolnak benne a lángok és nem vadul lobog szikraesőt köpködve. El kellett ismerni, egész más embernek hatott mosollyal az arcán, jóképű volt,majdnem sármos. *~Oké, álmodom. Vagy hallucinálok, pedig nem szívtam füvet. Rendben Timothy Keldron, belemegyek a játékba.~*A Krónikás egész lénye szinte láthatóan sugárzott és ettől nekem is jobb lett a kedvem, a gyanakvás, miszerint ez csak egy csapda, elmúlt. Pláne amikor leült velem szemben, fesztelenül, feledve a karótnyeltségét, még mindig mosolyogva csevegni kezdett. Keldron csevegett, mint egy nyugdíjas néni a horgoló körben.* -Természetesen. Amikor csak időm és az alkalom engedte, egyébként mást is gyakoroltam. Persze a Falkaszagot nem tudom most hitelesen prezentálni, de mamit tanított azt igen. *Eszembe jutott megint a tollas áldás, mert annak tartottam s nem átoknak. Átok a tőrös volt amivel nehezen birkóztam meg, mivel két, hozzám közel álló személy is ebben szenvedett. Egon kiváltképp. Imádtam és jó volt, hogy olyan sokszor nálam alszik, de láttam rajta, hogy egyben menedéket is keres és ez nem volt így jó. Keldron pedig még mindig mosolygott. *-Rám bízza a választást vagy van kifejezett kívánsága? Kér egy teát? Nagyon finom, gyümölcsös egy kis gyömbérrel. Tudom, hogy szereti a teát, de természetesen nem ezzel akarom lekenyerezni, vagyis semmivel nem akarom, csak szimpla kedvesség a részemről, amivel otthonosabbá tehetjük az előttünk álló időt. *Várakozón néztem rá és ha igennel felelt a tea kínálásomra, akkor töltöttem neki, addig persze nem varázsolok semmit, hiszen nem mondta, hogy mit szeretne látni tőlem, és azt sem, hogy kedvemre válogathatok. S ha már ilyen szép a mosolya én sem fogom vissza magam, mert a jókedv ragadós, szélesen, ragyogón viszonoztam….épp csak nem csókoltam homlokon.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 181
◯ IC REAG : 162
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Meditációs terem // Szer. Feb. 01, 2017 8:35 pm

Baljós vidámsággal lépett be, ami arcán is megtapasztalható volt, és Tim az elszalasztott lecseszésen merengve újabb hibát vétett, amikor kedvesen beszélt a tanonchoz, mire Morgan hasonló vidámsággal válaszolt, és Tim legszívesebben lehervasztotta volna azt a mosolyt, de képtelen volt rá. Igazából egyikük mimikáját sem volt képes befolyásolni, hiszen tényleg olyan csodálatos ez a délután, hogy nem is értette, miért nem viszi ki a szabadba a tanoncot, hogy a szabad ég alatt a... ja, igen, mert mínusz húsz Celsius fok van odakint. Hamar oda lenne a vidámságuk, és Tim tökéletesen tisztában volt vele, hogy igen, ez az, amit tenniük kellene, hogy a nap ne legyen ilyen giccsesen gyönyörű, mégis hamar kiverte a fejéből a megfagyással egybekötött tanítást. Majd talán, ha valamivel enyhébb idő lesz. Legszívesebben hibernálná magát, hogy átvészelje a tollátok roppant kellemetlenül kellemes érzését, és csak akkor ébredne fel, ha már biztosan elmúlt a hatása. Kétszáz év elég lehetne… A tanonc válaszára kicsit szélesebbre húzta a mosolyt, szokatlan fájdalmat okozva arcának, majd biccentett egy aprót, és rátért Morgan jövetelének céljára.
- Nagyszerű – nézett elégedettséggel a lányra némi várakozással a tekintetében és ha Morgan még mindig nem kezdett bele a varázslásba, akkor kezeit kissé széttárva, kedves és bátorító mosollyal jelezte, hogy akár varázsolhatna is.
- Kérnék. Igazán kedves, köszönöm – egyik lábát keresztbe tette a másikon, közben magában azt latolgatta, hogy vajon ilyen mentalitással hány hónap alatt tetteti el láb alól a tanoncot. Kettő? Három? Ki tudhatná ezt előre, de annyit tudott, hogy borzasztó rossz úton haladnak, és mégis derűsen üldögélt, mintha az őrzők munkája nem egy életveszélyes kaland lenne a tudatlanok könnyed életviteléhez képest. – Ami a varázslatot illeti, azt magára bízom. Célszerű lenne azt bemutatni, ami a legjobban megy, de ha szereti a kihívásokat, akkor olyasmit is produkálhat, amit kevésbé tud alkalmazni – igen, végre sikerült valamennyire a helyes irányba terelni a beszélgetést. Bízott benne, hogy Morgan önszántából fog szenvedni, de sajnos erre azért elég kevés esélyt látott, pedig a tollátok minden optimizmusa benne volt. Kíváncsi lett volna, vajon ilyenkor miért nem működik. Amint megkapta a teát rögtön bele is kortyolt és persze, hogy nem bírta ki komment nélkül. – Roppant kellemes. Még egyszer köszönöm – tetejébe a tanonc ráadásul még úgy vigyorog, mint a rohadt tök, és Tim egy percig sem veszi ezt tőle rossznéven, legalábbis nem tudatosan. Elméje leghátsó zugában persze tisztán látja, hogy ennek nem így kellene lennie, és mégis olyan szép tényleg ez a délután, hogy kár lenne hasztalan zsörtölődéssel elrontani. Még mielőtt azonban Morgan belekezdett volna a varázslásba, Tim felemelte mutatóujját, majd összeszűkült szemekkel a tanoncra nézett. – Mi nem tegeződünk igaz? Mi lenne, ha Timnek szólítana? Cserébe én pedig használnám a Rebeccát – kérdően derűs mosolyt villantott a lányra, majd kortyolt egyet a finom teából. Tim magában felvéste a sürgős teendők listájára, hogy amint elmúlik a tollátok hatása, azonnal vissza kell állítani Rebeccával - nagyszerű, már így is gondol rá – a magázódást.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Pént. Feb. 03, 2017 5:08 pm

Timothy & Becca



*A Krónikás hihetetlen változáson ment keresztül azóta, hogy utoljára nála jártam. Gyanús volt szó se róla, de roppant boldoggá tett, mivel a vele való beszélgetés és tanulás, bármennyire is hasznos volt a számomra, kimerítette a rémálom fogalmát. Ezért azt hiszem még a tollas áldás jótékony hatását is felülírta. Volt bennem egyfajta optimizmus, hogy „csak nem szedi le a fejem” és arra is gondoltam, hogy legutóbb csak rossz napja volt – mint a Nekem nyolc filmben – de, hogy őszinte legyek magamhoz, ebben kételkedtem. Viszont kellemes csalódás volt a megjelenése és a ragyogó mosolya, amit úgy dugtam el az emlékeim tárházába, mint egy ritka kincset. Ezek után nem csoda, hogy bátorkodtam még egy kicsit húzni az időt és előbb teával kínálni a varázslat bemutatása előtt, amit legnagyobb örömömre és újabb meglepetésemre boldogan fogadott. Nos, ha az egész délután így telik majd el, akkor mindketten fülig érő vigyorral az arcunkon, rózsaszín felhőkön csücsültetve a lelkünket távozunk. Megkönnyebbülten és telve lelkesedéssel néztem ahogy kényelembe helyezi magát, volt még benne a régi Keldronból némi karótnyeltség, de ez az új Timothy sokkal lazább volt minden mozdulatában. Töltöttem neki a teából és átnyújtottam a csészét.* -Nagyon szívesen. *Mondhatom egyre kellemesebben éreztem magam, nem is értem miért volt neki jó eddig az a mufurcság. Persze nem jól indítottam ez tény, de most biztosan nem azért volt jókedvű, mert nem történt semmi rendkívüli. Miközben cseverésztünk, azon agyaltam mi az oka az eufóriájának. A kérdésemre adott válasza hozzá képest meglehetősen hosszú volt, csodálatos, hogy képes ilyen hosszú, összetett mondatokra is. *-Rendben. Máris felkészülök.*Magamnak is töltöttem, tettem bele egy kis mézet és citromot és megkevertem, majd a kiskanalat megtöröltem a szalvétával és a kezembe vettem.* -Tudja, szeretek utánanézni néhány dolognak, mondásnak ami régről maradt ránk és manapság már nem vagyunk tisztában az eredetével. Szerintem az ezüstkanállal a szájában való születésnek is őrzői múltja van.*Míg beszéltem, erősen a kanálra koncentráltam, minden szavam amit az ezüstkanálról mondtam segített a varázslatban. Éreztem ahogy a korábban tanultak alapján és a gyakorlásaim által megtalált energia fellobban bennem és szétárad, akár a tűz, vagy inkább láva. Először belülről telített el, majd átáramlott a karomba, onnan az ujjaimba és a tenyerembe. Bizsergett, érintve a kanál fémfelületét. Végül mosolyogva átnyújtottam a kiskanalat amin vékony ezüstréteg fénylett. Természetesen nem volt igaz az amit mondtam, jól tudtam, hogy az őrzőknek semmi köze a gazdag gyerekekhez, de remekül illett a műsorba. *-Örülök, hogy ízlik a tea. A gyömbér ad neki egy kis különleges ízt, kiemeli a teafűét és gyógyító hatása is van. Többek között segít megelőzni a betegségeket, javítja a szív egészségét, enyhíti a migrént.*Reméltem, hogy sikerül egy kicsit elkápráztatnom a fejlődésemmel, de azt nem, hogy olyan kitörő örömöt szerzek neki, hogy még össze is tegeződünk. PErsze nem mondtam nemet.* -Tim?! Remek, igazán megtisztelsz. Túlzás lenne ha azt kérném Beccának szólíts? *Paff voltam. Ez már túl sok volt és kibugyogott a képzeletbeli poharam peremén és abban a pillanatban tudtam, hogy mi az oka mindennek. Hogy nem jutott eszembe korábban? Ez a tollas áldás! Timothy Keldronra ilyen hatással van a második álom. Rám is hatással volt, de mivel alapjában véve sem vagyok undok természet és az optimizmus is egészséges szinten zubog bennem, sokat már nem tudott hozzám tenni, de úgy tűnik a Krónikásnál kompenzálni kellett. *~HIHETETLEN!~*Elvigyorodtam. Szélesebben mint eddig. Sőt! Ez kifejezetten szórakoztató volt. Ránéztem, a szemeibe és vigyorogtam mint a tejbetök. Kész voltam. Ez az egész csiklandozott. *~Köszi Alignak! Ugye, hogy nem volt olyan nehéz egy kis jót is tenni! ~

//Valami ezüst varázslat személyesen Timnek! Mágiapont érték 10. -2 a varira, marad 8 //

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 181
◯ IC REAG : 162
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Meditációs terem // Vas. Feb. 05, 2017 9:55 pm

Tim átvette a csészét és mosolyogva aprót bólintott, amikor a lány az illendőség jegyében kijelentette, hogy mennyire szívesen adta a teát. Bizonyára így van, de Tim megemlítette volna, hogy a tea igazából a protektorátus tulajdonát képezi, így ezzel kérkedni és bezsebelni érte a dicséretet roppant nagy pofátlanságra vall. A krónikás legnagyobb bánatára persze a feddés soha sem hagyta el száját, hanem pusztán negédesen unszolta varázslásra a tanoncot.  
- Csak nyugodtan – közölte, és amíg várt a tanonc varázslatára, komótosan kortyolgatta a teáját, közben azon morfondírozott, hogy vajon zokon venné-e a Morgan, ha a tanulás után a segítségét kérné a Krónikák termében néhány rendszerezetlen könyv katalogizálására. Tim már az ötletet is hajkitépős riadalommal fogadta a hátsó zugban, és ha birtokában lett volna a józanésznek, valószínűleg szembeönti magát a teával, de sajnos erre sem volt képes, hiszen a tea isteni volt, és kár lett volna elpocsékolni. Végül a teázgató krónikás elvetette az ötletet. Nem szerette volna a tanonc szabadidejét ellopni, hiszen bizonyára neki is rengeteg a dolga. Habár a gondolatmenet nem egyezett Tim racionális és érzelmi fele között, a végeredmény ugyanaz lett.
Tim figyelte a lányt, amint a csészével babrál, aztán hallgatta az ezüstkanalas okfejtését, amibe minimum öt helyen bele tudott volna kötni, de nem tette, mert nem akarta a hangulatot agyoncsapni, ráadásul várakozó álláspontra helyezte magát, hogy ne zavarja a varázslásban a lányt. És milyen jól is tette, hiszen a kanalas téma csupán felvezetés volt. Nem volt olyan remek, mint Tim előadása, amikor megpöccintette a papírlapot, de azért járt neki az elismerés. Legfőképpen a varázslat szakszerű kivitelezése miatt. – Nagyszerű! – mosolyodott el szélesen, majd a felé nyújtott ezüstborítású kanalat átvéve hosszasan forgatta kezében, apró repedéseket, sérüléseket keresve a felületen. Azonban semmi ilyesmit nem talált, a mágia tökéletesen működött, és itt a két Tim egy időre összhangba került. A racionális és az érzelmi oldal is elégedett volt a tanonc varázslatával. A kanalat végül visszaadta, hátha még szüksége lesz rá.
- Valóban? Minden nap tanul az ember valamit – valamit, ami abszolút hülyeség, ennek ellenére Tim derűsen mosolygott, mert a tea tényleg pompás volt, a tanonc pedig megérdemelte a kedves szavakat. Egyrészt mert szép péntek délutánjuk volt, másrészt mert kiválóan használta a Valami ezüst varázslatot. Csoda hát, hogy Tim felajánlotta a tegeződés lehetőségét? A lány pedig el is fogadta, pedig dédapja is lehetne akár. – Óh, dehogy lenne túlzás – rázta a fejét barátságos mosollyal a képén. – Akkor hát Becca! – valójában persze már az is túlzás volt, hogy idestova öt perce egy légtérben voltak, és még nem mondott Tim semmi sértőt a lánynak.
- Több ismétlésre nem lesz szükség, elvégre nem akarom, hogy a tartalékaid teljesen lemerüljenek. Úgy gondoltam a mai nap egyetlen varázslatba foglak bevezetni, mivel ez egy elég összetett és nehezen kivitelezhető mágia – Tim benyúlt a zsebébe és egy jobbára szürkés gránitkavicsot húzott elő. – Bemutatom a célpontodat – emelte fel tenyerén egyensúlyozva a maroknyi követ. – Neve ugyan nincs, de gyakorlatilag a házi kedvencem. Nem piszkít a szőnyegre, és kicsik az igényei. A mai alkalommal az lesz a feladatot, hogy kapcsolatot teremts vele. Olvastál már ezt a célt szolgáló varázslatról? – kérdezte barátságos mosollyal. Tim racionális fele természetesen a nemleges választ, őrző alkalmatlanságnak és a tanulás elhanyagolásának élné meg, de a jelenlegi Tim túlzott optimizmusával és kedélyességével nem is gondolt arra, hogy leszidja a lányt, ha esetleg nem tudja milyen varázslatról is van szó.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Csüt. Feb. 09, 2017 8:31 am

Timothy & Becca


*Csak ámultam és bámultam Keldron átváltozásán, megmozdult bennem egy kis ördög, hogy esetleg tovább üssem a vasat amíg meleg….amíg ilyen vigyorgós és közvetlen, de egyelőre elvetettem a gondolatot, és későbbi megfontolás tárgyává tettem. Először is szerettem volna elkápráztatni a tudásommal, mert Keldronnak soha semmi nem volt jó, mintha élvezné, hogy minden apróságban talál egy hangyabokányi hibát amit kifogásolhat. Azt persze nem mondom, hogy nem használom ki a megváltozott helyzetet, mert roppant mód élveztem, szinte lubickoltam benne, míg korábban inkább fulladoztam. Az sem érdekelt, hogy a színjáték aláfestő meséje több helyen sántított, mentségemre legyen mondva, most találtam ki mivel a már megszokott, morcos Keldronra készültem, így nem terveztem műsort sem. Mindettől függetlenül gyanús volt de jólesett a derűs és lelkes elismerése mikor átvette és megszemlélte az ezüst borítású kiskanalat. Ezek után a teához is bátorkodtam némi információt szolgáltatni, noha egy olyan idős és tapasztalt őrzőnek mint amilyen Keldron volt, nincs szüksége a gyömbérre. Jó megérzéssel nem tettem hozzá, hogy még a libidónak is jót tesz. Azt nem tudom, hogy alapállapotában mit válaszolt volna a sikeres varázslatomhoz, most viszont bezsebeltem a dicséretet és jól megjegyeztem magamnak, mert már körvonalazódni kezdett az oka, és ha igaz, és remélhetőleg előbb-utóbb vége lesz ennek az átkos-áldásos dolognak, soha többé nem látok mosolyt a Krónikás arcán. Le kellene fényképezni, hogy legyen bizonyítékom, lám ilyet is tud, de sajna a táskám ott volt a csizmám mellett, tőlem messze. Belekortyoltam a teámba, miután a visszakapott kanalat a csészealjra helyeztem, a gyömbér az idegekre is bámulatos hatással van., nem volt kérdés, hogy merészen Beccának szólíttatom magam. …és bejött. Újabb mosoly, lassan már vigyor klubbot nyithatunk. Eszembe jutott még néhány húzás amit bevethetnék, kockáztatva a későbbi bosszút, de egyelőre Timothyra figyeltem. Timre. Joker Tim. Amikor elővette a kavicsot és „bemutatta”, majdnem kimondtam az első gondolatomat. Annyira jellemző, hogy egy kavics a házikedvence. *-És nem beszél vissza.*Nem bírtam ki, mosolyogva bizonyítottam, hogy jól választott a kavicsot illetően, mert az én szám mindig járt. *-A természet szava, második szintű varázslat. *Előrehajoltam a kavics és Timothy tenyere fölé és jól megnéztem a kavicsot.* -Szia Kavics. Nagyon szép a vonalvezetése. Egészen kellemes, diszkrét színe van. Szerintem el kellene neveznes, még a végén megsértődik, hogy csak kavicsnak szólítod. *Azt hiszem az életemmel játszom de nem érdekel. Ennek a Keldronnak minden derűs oldalát kiélvezem. A varázslatról már olvastam, de nem próbáltam meg egyik otthoni kis farkas figurával, a mókussal a fenyőfán és a konyhaablak zöld lakójával sem amit Amandától kaptam. Egy cserépnyi fűszernövény. *-Megbocsáss de miről lehet beszélgetni egy kaviccsal? *Teremtsek kapcsolatot egy kaviccsal. Timothy Keldron még vidámságában is tudott szemét lenni. Legalább egy macskát hozott volna, vagy egy pókot a terem sarkából, bár utálom a pókokat, még azzal is előbb elbeszélgettem volna az évszak miatti szegényes rovar kínálatról mint egy kaviccsal Timothy kényelmetlen zsebéről. *-Jól sejtem, hogy ha elmúlik a tollas áldás, újra magázódni fogunk? *Ha erre is vigyorgón válaszol, élek a gyanúperrel, hogy nem csak a tollas álom miatt ilyen hanem belőtte magát.*

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Timothy Keldron
Krónikás
avatar

◯ Kor : 95
◯ HSZ : 181
◯ IC REAG : 162
◯ Lakhely : Fairbanks

Re: Meditációs terem // Pént. Feb. 10, 2017 2:46 am

Mihelyst visszatér valódi énje, kérni fogja az emléktörlést erre a napra, vagy saját maga megpróbálja ezt a fantasztikus péntek délutánt kisatírozni elméjéből, és ha esetleg meggárgyul az önmagára elsütött varázslattól, hát üsse kő, bevállalja, hiszen ennél rosszabb napot, ami egyébként csodálatosan lenyűgöző, el sem tudott volna képzelni. Becca és a tegeződés. És egyetlen életben maradást elősegítő epés megjegyzést sem produkált, pedig az ajtó túlságosan nyitva volt, a tanonc pedig túl vidám, és csak vigyorog és cseverészik, ráadásul még egy nagyszerű varázslatot is végrehajtott, amiért Tim kénytelen volt megdicsérni, és a legrosszabb, hogy még élvezte is, hogy örömet tud okozni neki. Tényleg? Idáig süllyedt? Igen, tényleg, de nem tudott mit tenni, az átok az elméje fölé helyezte optimista és derűs érzéseit, ami alapból röhejesen jó kedéllyel töltötte el, ami annyira idegen volt számára, hogy agya azért megpróbálta értelmezni a megváltozott körülményeket, még akkor is, ha tehetetlen volt az átokkal szemben.
- Pontosan – bólintott mosollyal képén. – Alapesetben legalábbis nem, de erre hamarosan ki fogunk térni – a varázslat pontosan erre szolgál, hogy az élő, vagy élettelennek tetsző, ám valójában létező szellemmel megáldott természeti képződményeket, legyen az fa, hegy, szikla, vagy éppen egy kavics, képesek legyenek megszólaltatni. – Nagyszerű – ha tovább mosolyog állkapocsgörcsöt fog kapni, és ezt tudta jól – rosszul – de mégsem tudott védekezni a lenyűgözően jó érzés ellen, így elméje kezdte feladni, hogy gátat szabjon az irracionális viselkedésnek. A krónikák termében legalább presztízs veszteség nélkül tud vidám lenni, de itt egy tanonccal szemben meg kellene tartania a két, vagy inkább a tizenkét lépés távolságot, és mégsem képes erre. – Ugyan dehogy – legyintett a krónikás önfeledt mosollyal, szinte már vigyor volt, hiszen néhány fogának fehéres villanása előbukott ajkainak zárt börtönéből. – Nem érdeklik ilyen apróságok, mint a név – és megint elszalasztott egy remek lehetőséget, hogy naivságán, vagy éppen kontár hozzáállásán élcelődjön, ezáltal is felhívva a figyelmét tudatlanságának határtalan mértékére. Ehelyett csak kedélyesen vigyorog, és baráti hangot megütve igyekszik normális viszonyt kialakítani vele, pedig valójában ennek semmi értelme és haszna sincs.
- Bármiről – jött a magától értetődő válasz mindenféle szarkasztikus megnyilvánulás nélkül. – Az én gránitkavicsom persze leginkább az esőről és a szélről szeret értekezni, de valójában mindent megfigyel, és ha a varázslatot alkalmazó személy körültekintően jár el, a helyes kérdéseket teszi fel neki, akkor gyakorlatilag bármit meg lehet tőle tudni, ami a közvetlen közelében történt. Hátulütője természetesen, hogy az időérzéke nem igazán kifinomult, így előfordulhat, hogy egy szilur kori eseményt kezd el mesélni, vagy éppen azt, hogy egy növényevő dinoszaurusz zúzókő gyanánt lenyelte és egészen addig ott maradt, amíg az állat a lekopott követ ki nem okádta. Csak megjegyzem, hogy ilyen mélységig sohasem vesztem el benne, de mivel a gránitkövek keletkezése négyszáz millió évesre tehetők, bármi előfordulhat – természetesen az is, hogy a gránitkavics, ami most Tim tenyerében pihent, év százmilliókon át élvezte szomszédja a gneisz társaságát a föld mélyén, és csak egy véletlennek köszönhette felszínre törését, ami miatt nem lesz képes hatalmas hüllő-, vagy madárszerű lényekről beszámolni.
- Dehogyis – dehogynem, de ettől függetlenül vidáman rázta a fejét, és egy cseppet sem látszott morcosnak amiatt, hogy a tanonc letért az útról, hiszen már javában a varázslat végrehajtásán kellene fáradoznia. – Viszont, ideje rátérnünk a Természet szavára, nem gondolod? – kérdezte felhúzott szemöldökkel és vidám ábrázattal. Amennyiben Becca is egyetértett, úgy Tim átadta a lánynak a kavicsot, majd belekezdett az ismertetésbe. – Mint, ahogy azt már sejtheted, a Természet szavának elsütésére is a mágikus energiánkat kell a tárolóból a felszínre hozni, hogy aztán ott kifejtse a kellő hatást. A varázslat elég egyszerű, ha már ráérzett az ember, és gondolkodás nélkül menni fog, de amíg ez nem így van, addig tudatosan kell alakítani az energia irányát. Először is érdemes tudni, hogy melyik az a tárgy, amire a mágiánkat összpontosítjuk. Ez evidens, de sokszor mégis mellélőnek a tanoncok és a kívánt célpont helyett, mondjuk a polcot, vagy a széket szólaltatják meg. Az energiának a hullámzása körkörös, de nem spirális, mint az eddigiek, hanem kör alakban az energia tárolóból kell kimerni azt. Ha láttál már hullahoppot, akkor könnyen elképzelheted a dolgot. Hogy egyértelműen fogalmazzak. A mágikus energiánkat körré kell alakítanunk, ezáltal végtelenné téve azt, majd az energiakörrel a célpontot eltalálni. A tanoncoknál itt jelentkezik a probléma, hiszen nehéz kezdetben az irányítás, és ehhez hozzájárul az is, hogy nem egyszer kell a körrel eltalálni, hanem annyiszor, amennyi képes a szellem kíváncsiságát felkelteni. Vagy felbosszantani, hiszen ki szereti, ha folyamatos mágikus impulzusnak van kitéve? Akármelyik álláspontot is fogadjuk el, a lényeg, hogy a mágikus energiánkkal a célpont szelleme érdemesnek talál minket arra, hogy beszédbe elegyedjen velünk. Az energiakört esetünkben nem kell túlzásba vinni, hiszen a gránitom hozzá van szokva a dologhoz, és néha már elsőre hajlandó megszólalni. Nyilvánvalóan azt is számításba kell venni, hogy eltérő szellemi energiára másképp reagál, így meglehet néhány percet igénybe fog venni, amíg a végtelen energia körrel zsonglőrködve, hajlandó lesz hozzád szólni. Megijedni nem kell, hiszen ha fent tudod tartani a kört, és nem kell újat idézned, akkor a mágikus tartalékaid nem fogynak tovább, amikor előre-hátra mozgatod a célponton. Emiatt azt tanácsolom első lépésként, hogy a szellemi mágiádat először alakítsd körré. Elsőre nem biztos, hogy sikerülni fog, de ha a tárolóban görbíted meg azt, ha el is rontod, nálad marad az energia és újra felhasználhatod – Tim egy pillanatra abbahagyta a beszédet, majd Beccára nézve érdeklődve megkérdezte. – Érthető voltam?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rebecca Morgan
II. Tanonc
avatar

◯ Kor : 29
◯ HSZ : 792
◯ IC REAG : 727
◯ Lakhely : Fairbanks
Re: Meditációs terem // Vas. Feb. 12, 2017 10:04 am

Timothy & Becca



*Igazán derűs ez a nap, nem csak azért mert hiába a hideg, azért a nap is előbukkant egy kicsit idefelé jövet, hanem mert Keldron is gondoskodott arról, hogy soha ne felejtsem el. Most, hogy már tudom mi okozza a felhőtlen jókedvét, magamban jókat kacarászom rajta. Alignak átka még is csak jól sült el egyetlen embernél és nem is postázhatta volna jobb címre. Azt hiszem ez mindkettejüknek nagy fricska az orra alá. Azért kíváncsi vagyok ő hogyan éli ezt meg legbelül, mélyen. Biztosan őrjöng a tudattól, hogy nem képes szarkazmussal feltöltődni és azt az arcomba vágni. A mimikai izmai minden bizonnyal görcsbe fognak állni a nap végére. A későbbi várható, nem kellemes következmények fényében mégis meg fogok kockáztatni néhány kérést, hiszen úgy tűnik nem tud semmire sem nemet mondani, és az is biztos, hogy nagyon sokáig fogom ezt a napot az orra alá dörgölni. Ennyi élvezet nekem is jár. Belül csiklandozott ez az érzés, egy kis ördög a vállamra ült és a lábát lógázta, akárhányszor Keldronra néztem egyre jobban karcolta a torkomat a kitörni készülő nevetés. Na igen, a kárörvendés mindig édes és habos mint egy esti kakaó. *-Alig várom.*Olvastam a varázslatról és érdekesnek találtam, de most, hogy egy kavicsról volt szó, a kíváncsiságom megnőtt. Egészen más elképzelni a lényegét ha egy állatról van szó, hiszen értelmes lény, még gondolatai is vannak, döntésképes, sok mindent lát és hall. Értelmezni az információkat feltételezem nehéz de még mindig könnyebb egy kavicséval szemben. Keldront láthatóan az egekbe emelte a kavics és mindaz amit megtudhatunk….tőle, hát én is megszemélyesítettem.* -Hátha mégis. Nevezzük Micknek. Jagger után szabadon. *Mókás volt ahogy szinte már szerényen, szégyenlősen hárított a névadásra. Meg fogom ezt keserülni. Visszafogtam magam, de csak egy kicsit és hagytam elmondani az általam kért információt. Meglepődtem mi mindent lehet megtudni egy élettelen tárgytól, persze nem volt kockázatmentes és egyszerű sem. Keldron azonban még ehhez is kedvet tudott csinálni azzal, hogy kész kisregényt mesélt el a kavicsáról, és gyanítottam, hogy csak a bevezetőt hallottam. A gondolat, miszerint elé tárom a gyanúmat a tollas áldásának a jókedvéhez fűződő kapcsolatáról nagyon gyorsan szavakba formálódott, ő meg vidáman rázta a fejét. Most már biztos, hogy betépett valamitől. Elképzeltem Timothy Keldront amint a Krónikák termében ül a kedvenc karosszékében, lábai a gazdagom faragott asztal tetején és jointot szív átszellemült arccal. Az élőképen füstölt mint egy gyárkémény. Kételkedve ingattam meg a fejem és ráhagytam, ezek után ha legközelebb találkozunk és már biztosan tudom, hogy az áldás/átoknak vége, megint magázni fogom kérés nélkül. Addig viszont…nem árthat néhány kedvezmény amit még a történet vége előtt beválthatok. Nem akartam húzni tovább, mert annak a varázslat tanulás látta volna kárát.* -De, persze, ne haragudj, hogy eltértem a témától.*Bocsánatot is derült arccal, már-már vigyorogva kértem. Elvettem a kavicsot, Micket és a nyitott tenyeremen tartva nézegettem míg ő mesélt. Ha Keldronra is néztem időnként, nem őt láttam magam előtt. El kellett képzelnem azt amiről beszélt, és természetesen nagyon sok kérdés fogalmazódott meg bennem. Végül bizonytalanul bólintottam.* -azt hiszem. Ez olyan lehet mint a vidámparkban ahol a bábukra kell dobni a karikákat. Ugyanezt kell tennünk a tárgyakkal is csak képzeletben. Elméletben értem, de a gyakorlat más. Te mit kérdeztél tőle és mit válaszolt? *Úgy gondoltam, először meg sem próbálkozom a kavicsot szóra bírni, hanem az energiák körré formálására koncentrálok. Eddig egészen másképp kellett befognom azokat, szóval minden tekintetben más lesz. Ha pedig ki sem kerül belőlem, sokáig próbálkozhatok míg biztos nem leszek magamban. *-Egy állatnál gondolom egyértelmű, hogy mikor sikerül, de egy kavicsnál…honnan tudom, hogy célba találtam? Milyen érzés?*Ahhoz, hogy tényleg megértsem a lényeget és sikerüljön, tudnom kell ezeket. Tim pedig biztosan mosolyogva, türelmesen válaszol majd.*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Re: Meditációs terem //

Vissza az elejére Go down
 

Meditációs terem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
5 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

 Similar topics

-
» Meditációs terem
» Elhagyatott edzőterem
» Edzőterem
» A meditáció kertje
» Volangaard - Királyi csarnok

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
◯ North Star FRPG :: Játéktér :: Fairbanks :: Kultúra és Tudomány :: University of Alaska Fairbanks :: Az egyetem pincéje :: Tanuló, edző termek-